Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-01-06 / 1. szám
‘Evangélikus ÉletS A BIBLIA ÉVE 2008. január 6. !► 5 Ószövetség Összeállította Boda Zsuzsa. Az illusztrációként használt Gustave DoRÉ-metszetekfeel díszített bibliakiadás 1866-ban jelent meg Angliában. A második szakasz Jójákim király uralkodásának idejére esik. Ekkor főleg a templom és a kultusz problémáival foglalkozott a próféta, és emiatt összeütközésbe került a papsággal és magával a királlyal is. A harmadik szakasz Cidkijjá országosának idejéhez kötődik. Ekkor elsősorban politikai szerepet vállalt Jeremiás. A negyedik szakasz a legrövidebb: Jeruzsálem elfoglalásától Jeremiás Egyiptomba hur- colásáig terjed, szólva a próféta által ott eltöltött rövid időszakról. Jeremiás prófétai igehirdetésének legjellemzőbb vonása az, hogy egységben látja a politikai, a vallási és az erkölcsi életet. Próféciái így a nép egész életét átfogják, egységben szemlélik. Jeremiás siralmai Öt fejezetből áll. A könyv gyászének- gyűjtemény. Jeremiás bűntudatot és megtérést akart ébreszteni népében, ezért hirdette Jeruzsálem pusztulását. A prófécia beteljesedett - a pusztulás a bűn büntetése volt. Jeremiás maga is átélte az isteni ítéletet, de nem feledkezett meg az Úr könyörülő szeretetéről sem - előretekintett, és imádságot mondott a nép szabadulásáért. Ezékiel próféta könyve Negyvennyolc fejezetből áll. A könyv szerzője pap volt, akit Jeruzsálem ostromakor Babilonba vittek, ahol fogolytáborban élt. Itt hívta el őt Isten arra, hogy prófétai szóval vigasztalja és intse fogolytársait. A könyvben Isten üzenete' képekben, látomásokban jelenik meg. A próféta Isten akaratát nemcsak hirdette, hanem szemléltette is. A fogságban szenvedő népet Ezékiel igehirdetése tartotta meg a hitben. Nemcsak a fogság utáni papi teológia atyjának tekinthető, de az ő próféciáiban jelentkeznek a későbbi apokaliptika elemei is. Dániel próféta könyve Tizenkét fejezetből áll. Az első hét a Kr. e. 3. századból való; a többi jóval később keletkezett. A könyv egy Babilonba hurcolt zsidó fiatalember életét mutatja be, aki a pogány környezetben is kitart Istene és vallása mellejt. Küldetése volt, hogy biztassa népét: bár mindenüket elvesztették, az Úr továbbra is él. A könyv második része apokaliptikus Dániel próféta az oroszlánok között királynőjének rangjával illették, s egy speciális - trónnak elnevezett - asztalhoz ültették őket. A vendégek tiszteletükre himnuszokat, régi lakodalmi dalokat énekeltek. Az Énekek éneke is ilyen dalgyűjtemény. A kanonikus iratok közé való bekerülését az énekek allegorikus értelmezésének köszönheti: Jézus a vőlegény, az egyház a menyasszony. Eszter lakomát ad Ezsaiás próféta könyve Hatvanhat fejezetből áll. A könyvet három próféta írásának.tartják. Az első rész leírja Ézsaiás próféta elhívását, tetteit. A második rész szerzője ismeretlen próféta, aki a fogság vége felé élt. Azzal az örömhírrel fordult népéhez, hogy szolgaságuk hamarosan véget ér. Az 55-56. fejezet a fogság után működő névtelen prófétától származik, és a vigasztalás könyvének nevezik. Babilon legyőzését és a szabadulást jövendölte meg benne a próféta. Reménységet ébresztett azokban, akik elcsüggedtek. Azt hirdette, hogy a pogányok is részesülnek Isten ajándékaiból. Jeremiás próféta könyve Ötvenkét fejezetből áll. A próféták közül Jeremiás személyéről és életéről tudunk a legtöbbet. A könyvet a későbbi korokban többször átdolgozták; mai formájában négyféle anyagot tartalmaz: prófétai mondásokat, prózai prédikációkat, Jeremiás saját szavait önmagáról, illetve tudósításokat. Prófétai működését négy időszakaszra oszthatjuk. Az első szakasz az elhívástól Jósiás király reformjáig tart. irat, amely sokat ír Isten eljövendő országáról. Hóseás próféta könyve Tizennégy fejezetből áll. A könyv felirata arra utal, hogy Hóseás Eszak-Izráel történetének utolsó évtizedeiben működött, kortársa lehetett Ámósznak, és II. Jerobo- ám korában kezdett prófétáink Az első három fejezet egy parázna nővel kötött házasságát írja le, amelyre az Úr parancsára lépett. A feleség hűtlen lett, de ő visszafogadta. A történet Isten és Izráel viszonyát jelképezi. A könyv többi részében kisebb próféciákat és mondásokat találunk. Mikeás próféta könyve Hét fejezetből áll. A könyv felirata szerint Mikeás Ezsaiás kortársa volt. A próféta Jeruzsálemben szólaltatta meg Isten üzenetét. Gyászba öltözve, mezítláb járta a várost, és prédikált. Fellépett a nép vezetői ellen, megfeddte a papokat, mert elmulasztották kötelességüket. Ostorozta a pénzimádatot. Könyvében olvashatunk a messiás eljöveteléről; teljes bizonyossággal kijelenti, hogy Betlehemben fog megszületni a Megváltó. Mikeás próféta bűnbánatra int Habakuk próféta könyve Három fejezetből áll. A könyv spontán módon tagolódik két egységre. Elsőként a látnok próféta panaszát olvashatjuk arról, hogy istentelenek bitorolják a hatalmat. Fölteszi a kérdést az Úrnak: miért tűri, hogy annyi gonoszságot műveljenek az igazakkal? A második egységben egy himnuszt olvashatunk, amely semmiben sem különbözik a Zsoltárok könyve műfajilag hasonló alkotásaitól. Zofóniás próféta könyve Három fejezetből áll. A könyv felirata - a többi prófétai könyvtől eltérően - négy nemzedékre visszamenőleg tudatja az olvasóval a próféta származását. Zofóniás olyan korban élt, amikor az emberek elfeledkeztek Istenről. Az Úr közelgő ítéletét hirdette. A könyv Isten ígéretével zárul: megtisztítja népének ajkát, hogy mindenki őt dicsőítse. Haggeus próféta könyve Két fejezetből áll. A könyv öt próféciát tartalmaz, melyek mind a templommal, felépítésével és jövendő dicsőségével foglalkoznak. A fogságból hazaérkezőknek fel kellett építeniük a templomot. Haggeus biztatására el is kezdték, lelkesedésük hamar elszállt. Sokan attól tartottak, hogy nem tudják újra megalkotni az eredeti salamoni remekművet. Nekik hirdette a próféta, hogy bár az új templom egyszerűbb lesz, dicsősége meghaladja majd a régiét, mert a messiási korszakban még a pogányok is oda fogják Zakariás próféta könyve Tizennégy fejezetből áll. A könyv első felében a próféta Istentől kapott látomásait olvashatjuk. Jelképekben rajzolta meg kortársai előtt a jelen és jövő eseményeit. Babilonban született, gyermekkorát is ott töltötte (a foglyok első csoportjával tért vissza), ezért a látomásaiban is sok minden Babilonra emlékeztet. Istentől kapott megbízása alapján a templomépítés folytatását és befejezését szorgalmazta. Zakariás prófétánál jelentkezik először a fogság utáni gyülekezet messiási várakozása. Míg eleinte két messiást vártak - egy papi és egy királyi messiást -, addig későbbi próféciájában már csak papi messiásról szól. Az Újszövetség írói sokat idéztek Zakariás könyvéből - a szamárháton közelgő alázatos király, a jó pásztor, a harminc ezüstpénz képe mind olvasható benne. Malakiás próféta könyve Három fejezetből áll. A könyv szerzője ismeretlen - a héber szó jelentése: az én küldöttem. Jeruzsálemben felépült a templom, de a gyülekezet csüggedt és fáradt, a papok sem végzik jól a feladatukat. Malakiás megszólal, és küzd az igazságtalanságok, a kötelességek elhanyagolása ellen. Prófétái egy új követről, az új Illésről, így Keresztelő János jövetelét jelenti be. Malakiás könyvére jellemző a párbeszédes forma. Az egész könyvben mintha a próféta és a nép beszélgetne: ő válaszol azokra a kérdésekre, amelyek képzeletében a nép ajkán elhangzanak. Zakariás látomása Jóéi könyve Négy fejezetből áll. A könyv két egységre oszlik: a sáskajárást - mint az Úr napjának előhírnökét -, valamint az Úr napját leíróra. A próféta azt javasolja népének, hogy szálljon magába, és tartson bűnbánatot. A 3. fejezetben a Lélek kitöltését jövendöli - Péter apostol pünkösdi prédikációjában Jóéi próféta szavaira hivatkozott. Ámósz próféta könyve Kilenc fejezetből áll. Az Ószövetség legrégebbi teljes könyve, Ámósz pedig az Ószövetség első író-prófétája. A könyv valószínűleg csak a fogság utáni időben nyerte el végső formáját, de maguk a próféciák már nem sokkal Ámósz halála után megvoltak írásban. Ezek majdnem kizárólag ítéletet hirdetnek, azt, hogy az Úr megbünteti bűneiért az északi országot. Világosan tükrözik a II. Jeroboám korabeli Izráel politikai, társadalmi és vallási helyzetét. Abdiás próféta könyve Egy fejezetből áll. A könyv tulajdonképpen anonim irat, ugyanis a feliratban szereplő „Obadiah” szó jelentése az Úr szolgája, azaz próféta. Elképzelhető azonban, hogy mégis tulajdonnév, de az író személyéről nem tudunk meg többet. Ezsau leszármazottai voltak az edomi- ták, Izráel népének rokonai. Amikor a választott nép Egyiptomból Kánaán földjére vonult, az edomiták nem engedték meg, hogy átmenjenek az országukon. Később kárörömmel nézték Jeruzsálem pusztulását, a lakosság elhurcolását. Az Edomon át Egyiptomba menekülő zsidókat legyilkolták. Abdiás szemtanúja lehetett Jeruzsálem pusztulásának. Amikor az arab törzsek fenyegették Edomot, prófétai kijelentést kapott az Úrtól, és ítéletet hirdetett Edom ellen, amely később be is teljesedett. Jónás próféta könyve Négy fejezetből áll. A könyv az úgynevezett prófétalegendákhoz tartozik - nem prófétai beszédeket tartalmaz, hanem egy prófétának a történetét. Jónás maga történeti személy volt, a Názáret- től északkeletre fekvő Gat-Héferből származott, és II. Jeroboám idejében Ámósz kortársaként működött Eszak- Izráelben. A könyv tanítást ad arról, hogy az Úr kegyelme, irgalmassága nemcsak Izráelre terjed ki, hanem más nemzetekre is. Jónás próféta megtérésre szólít fel N inivében Náhum próféta könyve Három fejezetből áll. A könyv prófétai beszédei Ninivének, Asszíria fővárosának a közeli bukásáról szólnak. A jövendölés hamarosan beteljesedett: a médek- kel szövetkező babiloniak elfoglalták és lerombolták Ninivét. hozni kincseiket. (Később Jézust is ebben a templomban mutatták be szülei Istennek. Itt imádkozott, tanított és prédikált.) Ezsdrás könyvéből értesülünk arról, hogy Haggeus és Zakariás prófétának nagy szerepe volt abban, hogy a templom építését minden nehézség ellenére befejezték.
