Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-01-06 / 1. szám
4 . «K 2oo8. január 6. A BIBLIA ÉVE ‘Evangélikus ÉletS A Biblia könyvei Mózes első könyve Tudományos neve Genezis, amelynek jelentése: eredet, származás. Ötven fejezetből áll. Két nagy részre oszlik: az úgynevezett őstörténetre, amely leírja a világ teremtését és az emberiség kezdetének történetét, valamint az ősatyákat (pátriárkákat) bemutató fejezetekre. Ábrahám, Izsák és Jákob életének bemutatása után József életútját is végigkísérhetjük benne. Adám és Éva kiűzetése a paradicsomból Mózes második könyve Tudományos neve Exodus, amelynek jelentése: kivonulás. Negyven fejezetből áll. A könyv tartalmilag két nagy csoportra osztható: elbeszélésekre, valamint törvényekre és jogszabályokra. Megismerhetjük belőle Izráel népének egyiptombeli életét és Mózes történetét születésétől kezdve a pusztába va- lóTnenekülésén át az Úrtól való elhívásáig. Elolvashatjuk a tíz csapás, illetve az egyiptomi kivonulás leírását. Nyomon követhetjük a pusztában vándorló zsidó nép mindennapjait egészen a Sínai-he- gyi kőtáblák, a Tízparancsolat átadásáig. A történeti elbeszéléseken kívül törvényeket találunk benne. A legnevezetesebb gyűjtemény az úgynevezett Szövetség könyve. Az ebben található törvények az izráeli igazságszolgáltatás alaptörvényeivé váltak, de vallási jellegű rendelkezéseket is tartalmaz. Mózes harmadik könyve Tudományos neve Leviticus, azaz „a lévitákról szóló”. Huszonhét fejezetből áll. A könyv onnan kapta a nevét, hogy a lévita papságra vonatkozó törvényeket tartalmazza. Rögzíti a törvényeket, az áldozati előírásokat, illetve leírja, hogy miként kell az ünnepeket megtartani - vagyis kultu- szi rendelkezésekkel van tele a következő beosztásban: az első hét fejezet az áldozatokról szól; a 8-io. az első papokról és arrpl, hogy miként mutattak be áldozatot. A 11-15. tisztasági törvényeket tartalmaz; a 16. a nagy engesztelési ünnepről, a 17-26. az úgynevezett szentségtörvényről szól; a 27. a fogadalmak megváltását írja le. Bábel tornya Mózes negyedik könyve Tudományos neve Numeri, azaz a számok könyve. Harminchat fejezetből áll. A pusztában vándorló nép megszámlálásáról kapta a nevét. A könyv három szakaszra oszlik. Az első a léviták szolgálatáról és a tábor rendjéről szóló rendelkezéseket tartalmazza. A második szakasz a pusztai ván7 dorlás történetét mondja el a Sínai-hegy- től Kádésig, azaz a pihenőhelyig, ahol Isten vizet fakaszt a sziklából, Mózes és Áron megtudják, hogy nem mehetnek be az ígéret földjére, és Mózes kémeket küld ki Kánaánba. A harmadik szakasz a Jordántól keletre eső területek elfoglalásáról ír. Itt van szó többek között az érckígyóról, Bálám történetéről, a népszámlálásról és arról, hogy Józsué lesz Mózes utódja. A könyv törvényeket is tartalmaz. Mózes ötödik könyve Tudományos neve Deuteronomium, azaz a törvény megismétlése. Harmincnégy fejezetből áll. Az első tizenegy fejezetben Mózes beszél a néphez, visszatekintve a pusztai vándorlásra. A többi fejezetben a törvény áttekintése, illetve prédikációk olvashatók. A könyv zárószakasza Mózes búcsúját mondja el, aki átadja tisztjét Józsuának. Az utolsó fejezetből megtudjuk, hogyan ment fel Mózes a Nebó hegyére, ahonnan - még mielőtt meghalt - megpillanthatta az ígéret földjét. Józsué könyve Huszonnégy fejezetből áll. A könyv eredetileg arról kapta a nevét, hogy kizárólag annak az időszaknak az eseményeit tárgyalja, amelyben Józsué volt Izráel vezetője. A könyv három fő részre osztható: az első elmondja, hogy Józsué vezetésével Izráel törzsei elfoglalták a Jordántól nyugatra eső területeket. A második az országnak a törzsek közötti felosztásáról szól, a harmadik rész pedig Józsué búcsúbeszédét tartalmazza. Megérkezés Kánaán földjére A Bírák könyve Huszonegy fejezetből áll. A kutatásokat végző tudósok megállapították, hogy a könyv hosszabb ideig tartó gyűjtés és az anyag többszöri átdolgozása, bővítése nyomán jött létre. Négy fő részre tagolható; kapcsolódik a Józsué könyvében leírt honfoglaláshoz. A második részben folytatódik Izráel népének története a bírákhoz kapcsolódó történelmi háttér leírásával. A harmadik fő rész tartalmazza a bí- rákról szóló elbeszéléseket; Otniél, Éhúd, Samgar, Debóra és Bárák, Gedeon, Tóiá és Jáir, Jefte, Ibcán, Élón, Abdón és Sámson tetteiről olvashatunk Két függelék alkotja a negyedik részt, amely a Dánban létesült szentély történetét mondja el, illetve Ben- jámin-törzsének életéről számol be. Ruth könyve Négy fejezetből áll. A könyv elmeséli, hogyan lett egy hűséges móábita leányból Izráel leánya és Dávid király dédanyja. Mózes lejön a Sínai-hegyről Sámuel első könyve Harmincegy fejezetből áll. A könyv leírja Sámuel próféta születését, gyermek- és ifjúkorát, a szövetség ládájának történetét, Izráel megtérését és Sámuelnek a filiszteusok felett aratott győzelmét. Beszámol a királyság kezdetéről, Saul kiválasztásáról, királlyá választásáról, illetve háborúiról. Elmeséli Dávid kiválasztását és királlyá való felkenését, Góliáttal való csatáját, Saul udvarában töltött napjait, majd onnan való menekülését és bujdo- sását. A könyv végül leírja a Gilbóa-he- gyi csatát és Saul halálát. Sámuel második könyve Huszonnégy fejezetből áll. A könyv elején olvashatunk Dávid uralkodásának kezdeteiről: hogyan gyászolja meg a halott Sault és Jonátánt, hogyan lesz először Júda, majd egész Izráel királya; hogyan foglalja el Jeruzsálemet, és viteti oda a szövetség ládáját. Olvashatunk templomépítési tervéről, illetve listát kapunk győzelmeiről és tisztviselőiről. A második rész leírja Ammon ellen vívott háborúját, illetve Betsabé történetét. A 13-18. fejezet Absolon életét idézi fel, majd azt, hogyan ismerte el újra királyának Dávidot Júda és Izráel, és hogyan lázadt fel Seba. A függeléknek tekintett utolsó három fejezet Dávid király életéből idéz. A királyok első könyve Huszonkét fejezetből áll. A könyv a tartalmáról kapta a nevét: Júda és Izráel királyainak a történetét írja le. Sámuel könyvéhez hasonlóan eredetileg a Királyok könyve is egy könyv volt; csak 1448 óta van két könyvre osztva a héber szövegekben is. Olvashatunk benne Dávid uralkodásának a végéről, végrendelkezéséről és haláláról, Salamon trónra lépéséről, bölcsességéről, birodalmának szervezéséről, a jeruzsálemi templom építéséről, az uralkodó sikereiről és korának árnyoldalairól. A könyv leírja, hogyan szakadt ketté az ország, majd párhuzamosan sorra veszi a két ország királyait, illetve az akkor élt prófétákat - így például Illést és Mikeást. A királyok második könyve Huszonöt fejezetből áll. Folytatja a királyoknak, illetve a két ország történetének a számbavételét. A könyvben olvasható Illés próféta mennybemenetelének leírása, valamint részletek Elizeus, Hóseás és Ezsdrás próféták munkásságából. A próféták kezdettől fogva ott vannak a királyok mellett. Ok képviselik az Urat, illetve tudatják a királyokkal és a néppel az Úr akaratát. Ezért kapnak nagy hangsúlyt a próféta személyek a Királyok könyvében. A krónikák első könyve Huszonkilenc fejezetből áll. A Krisztus előtti 3. században keletkezett könyv a választott nép történetét írja le a világ teremtésétől Dávid király haláláig, uralkodásának végéig. A krónikák második könyve Harminchat fejezetből áll. Folytatódik a zsidók történetének leírása Salamon uralkodásától kezdve egészen a babiloni fogság végéig, amikor is Círus perzsa király megengedi a népnek, hogy hazatérjen. Ezsdrás könyve Tíz fejezetből áll. A könyv Círus király kiáltványával kezdődik, amelyben engeDávid győzelme Góliát felett délyt ad a fogságból való hazatérésre, illetve parancsba adja a jeruzsálemi templom újjáépítését. A könyv tartalmazza a hazatérők névsorát, illetve a templomépítés történetét. A hetvenéves fogságból hazatértek között volt Ezsdrás pap is, aki jól ismerte Isten törvényét, és igyekezett helyreállítani az istentiszteleti életet. Nehémiás könyve Tizenhárom fejezetből áll. A könyv elbeszéli Nehémiás történetét. A próféta a perzsa király pohárnoka volt. Értesült a hazájába visszatért zsidóság szenvedéséről és Jeruzsálem romos állapotáról, ezért engedélyt kért a királytól rá, hogy hazatérhessen, és újjáépíthesse a fővárost. A templom ugyan már elkészült, de a város teljesen védtelen volt a samaritá- nusok támadásaival szemben. Nehémiás felfegyverezte Izraelt, és közben építették a falakat is. Amikor elkészültek, a próféta felolvasta nekik Isten törvényét. Ezek után visszatért Perzsiába. A nép azonban visszaesett régi bűnébe, ezért újra elment hozzájuk, hogy megtérésre szólítsa fel őket. Eszter könyve Tíz fejezetből áll. A könyv Eszternek, egy olyan zsidó lánynak a története, akinek a családja a szabadulás után sem tért vissza Izráel földjére. A Perzsa Birodalom tartományaiban maradt zsidók a pogány környezetben is hűségesek maradtak Istenükhöz, és igyekeztek megtartani az ősöktől örökölt hagyományokat. A királyi udvar egyik főembere ezért elhatározta, hogy kiirtja őkét. A népet az időközben a perzsa király feleségévé lett Eszter mentette meg a haláltól. Ehhez kötődik a zsidók purim ünnepe. Jób könyve Negyvenkét fejezetből áll. A könyv egy istenfélő, becsületes ember történetét írja le, akit a sátán - Isten engedélyével - próbára tett. Mindenét elvehette, Jób akkor sem tagadta meg Istent, az Úrhoz való hűsége töretlen maradt. Ezt látva az Úr bőségesen megjutalmazta őt. A Zsoltárok könyve Százötven fejezetből áll. A könyv százötven imádságot és dicsérő éneket tartalmaz; jelentős részüknek Dávid király a szerzője, de Mózes és Salamon nevét is láthatjuk némelykor a feliratokban. Több zsoltár felett olvasható a „zarándokének” felirat; ez a babiloni fogságból hazatérő zsidók ajkán született énekre is utalhat. Megkülönböztetünk történeti, tanító, hálaadó, bűnbánati és messiási zsoltárokat. A Példabeszédek könyve Harmincegy fejezetből áll. A könyv tömör, bölcs mondások gyűjteménye, amelyeket az elöljáró szöveg és egyes fejezetcímek Salamon királynak tulajdonítanak. A Prédikátor könyve Tizenkét fejezetből áll. A könyv a zsidó Biblia egészen egyedi gondolatiságú műve. A csaknem mindig önéletrajzi formában megfogalmazott reflexiók, vallomások, törvényi elvek és megfontolások arra szolgálnak, hogy a szerző felhívja olvasói figyelmét az emberi létezés céljára mint tipikusan bölcseleti kérdésre. Énekek éneke Nyolc fejezetből áll. A könyv szerelmié- nek-gyűjtemény, amelynek alapjául egy, a lakodalomhoz kötődő szokás szolgál. Az elnyúló esküvői ünnepségek alatt a házasulandókat az ünnep királyának és
