Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-01-20 / 3. szám

‘Evangélikus ÉletS

EVANGÉLIKUS ÉLET

2008. január 20. *► 3

Az abszolút hang

Új orgona a debreceni evangélikus templomban

► Országosan is egyedülálló kezdeményezés ért célba Debrecenben január 13-án, vasárnap. Ez alkalommal szentelte fel dr. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke az evangélikus templom újonnan épített orgonáját. Az új hangszer - korszerű mechanikus orgona - az eredeti orgonaszekrénybe került.

A gyülekezet régi orgonája 2004-ben hallgatott el végleg, de a presbitérium már 2003-ban úgy határozott, hogy újat építtet. A tervezésben és a kivitelezésben Trajtler Gábor lelkész-orgonaművész, Kertész Attila, a gyülekezet kántora és az építéssel megbízott Paulus Frigyes orgonaépítő-mester vett részt.

Az úrvacsorás hálaadó istentisztelet liturgiájában Fabiny Tamás püspök, Réz-Nagy Zoltán, a Debreceni Evangélikus Egyházközség lelkésze, Gáncs Tamás, a gyülekezet beosztott lelkésze, valamint Lackner Eszter hatodéves teológus szolgált.

hívta föl a figyelmet a püspök -, és hangolja magát mindig az abszolút hanghoz: Jézus Krisztushoz.

Az orgonaszentelés után Trajtler Gábor Pachelbel f-moll ciaconáját előadva mutatta be a hangszer adottságait, lehetőségeit, s megéreztette a hallgatósággal azt is, hogy a zene imádság, mely felemel, s Isten közelségébe von.

Az istentiszteletet követő szeretetvendégségen Benczúr László, az Északi Egyházkerület felügyelője megköszönte mindazok munkáját, akik részt vettek az építkezésben. Beszédében az oltár, a templomtorony és az orgona hármas szakrális jelentőségére hívta fel a figyelmet. A gyülekezet vezetősége nevében Pazár István felügyelő köszöntötte Paulus Frigyes orgonaépítő-mestert és Trajtler Gábor orgonaművészt. Az utóbbi fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a gyülekezet nem az olcsó és silány megoldást választotta, hanem az európai orgonakultúrához méltót. Az új hangszer alkalmas az evangélikus barokk zenei örökség megszólaltatására.

Réz-Nagy Zoltán lelkész külön üdvözölte a testvéregyházak képviselőit - Bosák Nándor debrecen-nyírA debreceni evangélikus templom új orgonáján Trajtler Gábor játszik

Isten igéjét az egyházkerület lelkészi vezetője hirdette 2Sám 6,1-5 alapján. Kiemelte, hogy az újonnan elkészült orgonában közel ezer síp található, annyi, ahányan Debrecenben a népszámlálási adatok alapján evangélikusnak vallották magukat. Tehát mindnyájunknak jut egy-egy síp az orgonából - mindannyian úgy vagyunk részei egy nagy egésznek, ahogyan a sípok részei az orgonának. De tudnunk kell: mindegyik sípra szükség van ahhoz, hogy a hangszer megszólaljon. Különbözőek vagyunk, különböző a hangunk, de ez a különbözőség adja a változatos hangzást, mint ahogyan ez jelenti az orgona értékét is. Becsülje meg a gyülekezet ezt az ezer sípot egyházi római katolikus püspököt és a református lelkipásztorokat -, valamint a Hajdú-Szabolcsi Evangélikus Egyházmegye megjelent lelkészeit. A gyülekezet továbbá megemlékezett orgonistáiról, kántorairól.

A felszentelt és rendeltetésének átadott új orgona kétmanuálos, tizennégy regiszteres, és - mint említettük - körülbelül ezer sípot szólaltat meg. Megépítésének költsége összesen 17,4 millió forint volt; az összeget a gyülekezet saját forrásból, sze- mélyijövedelemadó-felajánlásokból - „i%-okból” -, a gyülekezeti tagok adományaiból és a Harangszó Alapítványtól kapott támogatásból fedezte.

■ Czöndör István

Felvétel az Evangélikus Hittudományi Egyetemre a 2008/2009-es tanévre

Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen lelkészek, hittanárok és kántorok képzése folyik.

A képzés lehetőségei a következők:

A) Nappali tagozaton teológus-lelkész osztatlan mesterszakon (MA) a lelkészi szolgálatra felkészítő teológiai tanulmányok. A tanulmányi idő hat év. A képzés helye: Budapest.

B) Nappali tagozaton bachelor (BA) szintű katekéta-lelkipásztori munkatárs alapszak A tanulmányi idő három év. A képzés helye: Budapest.

C) Nappali tagozaton bachelor (BA) szintű katekéta-lelkipásztori munkatárs alapszak A tanulmányi idő három év. A képzés helye az EHE Nyíregyházi Főiskolára kihelyezett tagozata.

D) Nappali tagozaton bachelor (BA) szintű kántor alapszak A tanulmányi idő három év. A képzés helye: Budapest.

E) Levelező tagozaton bachelor (BA) szintű katekéta-lelkipásztori munkatárs alapszak A tanulmányi idő három év. A képzés helye: Budapest.

Az Evangélikus Hittudományi Egyetem felvételi rendje a következő:

A felvételi (érettségi) pontszámot (legfeljebb 200 pont) a magyar nyelv és irodalom, valamint a hittan tantárgyból tett érettségi eredménye határozza meg. (A nyíregyházi kihelyezett tagozaton a hittanérettségi kiváltható történelem-, a kántor alapszakon ének-zene - zeneművészeti szakközépiskolából érkezők esetén bármely más közismereti tárgyból tett - érettségivel.)

Hittan tantárgyból érettségi vizsgát azokban a középiskolákban lehet tenni, amelyek helyi tantervében a hittan tantárgy szerepel. Akinek világi középiskolában nincs módja hittanérettségit tenni, vendégtanulói jogviszonyt létesíthet olyan egyházi iskolával, amelyben a hittan érettségi tárgy. A vendég- tanulói jogviszony nem jár óralátogatási kötelezettséggel, azonban a négy év anyagából az érettségi vizsgát megelőzően osztályozóvizsgát kell tenni. Akinek eddig nem állt módjában hittan tantárgyból érettségi vizsgát tenni, felvételi vizsgát tesz az Evangélikus Hittudományi Egyetemen a középiskolai evangélikus hittantanterv anyagából.

Az Evangélikus Hittudományi Egyetem a felvételt alkalmassági vizsgához köti. Ennek főbb szempontjai a következők: 1. beszédtechnika; 2. ének, zenei hallás; 3. kommunikációs készség; 4. pszichológiai alkalmasság; 5. érdeklődés a keresztény egyház élete iránt; 6. motiváció; 7. elkötelezettség a keresztény élet folytatása mellett.

Kántor alapszak esetében az alkalmassági vizsga a zenei készségek és ismeretek felmérésével egészül ki. Ennek szempontjai az EHE honlapján (http://tebl.lutheran.hu) olvashatók.

Az érdeklődők számára az egyetem a tavaszi szemeszterben előzetes egyeztetés alapján konzultációs lehetőséget biztosít. Érdeklődni a gergely.finta@lutheran.hu e-mail címen vagy a 20/824-4900-s telefonszámon lehet. A nyíregyházi kihelyezett képzés alkalmassági vizsgájáról dr. Cserháti Mártától kérhető információ a 20/824-2432-es telefonszámon.

A tanulmányi pontok (legfeljebb 200 pont) kiszámítása a magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és választott tárgy utolsó két (tanult) év végi érdemjegye, valamint az érettségi át? laga alapján történik.

Többletpontként összesen legfeljebb 80 pont adható. Az emelt szintű érettségi vizsga (30%-ot meghaladó teljesítmény esetén) felvételi tantárgyanként 40 pontot ér. A nyelvtudásért legfeljebb 50 többletpont adható. A középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga 35, a felsőfokú C típusú nyelvvizsga 50 pontot ér.

Äz EHE rektori hivatalában beszerezhető saját jelentkezési laphoz a következő okmányokat kell mellékelni: 1. születési anyakönyvi kivonat; 2. érettségi bizonyítvány; 3. felsőfokú iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány, ha van; 4. keresztelési bizonyítvány; 5. legalább két évvel korábbi konfirmációt igazoló bizonyítvány; 6. kézzel írott részletes önéletrajz, mely feltárja a jelentkező családi és szociális körülményeit, kapcsolatát gyülekezetével, valamint a jelentkezés indítékait; 7. az elmúlt két évben végzett egyházi szolgálatairól (az illető gyülekezet lelkésze által) kiállított bizonyítvány; 8. az esetleges állami (vagy azzal egyenértékű) nyelvvizsgáról kiállított bizonyítvány; 9. a jelentkező nevére megcímzett és felbélyegzett boríték.

Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolat „egyházi használatra” megjelöléssel az egyházközségi lelkész által is hitelesíthető.

A felvételhez szükséges annak a lelkésznek a jelentkező alkalmasságáról való ajánlása, aki az illetőnek az utóbbi időben a lelkipásztora volt. Az ajánlást a lelkész a kérvénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben, közvetlenül az EHE rektorának címezve.

A fentiek szerinti mellékletekkel ellátott kitöltött jelentkezési lapnak valamint a piros postautalványon feladott 4000 Ft felvételi eljárási díjnak 2008. február 15-ig kell az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rektori Hivatalába beérkeznie (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.; tel.: 1/469-1051; 1/383-4537).

Az alkalmassági és az esetleges hittan tantárgyi felvételi vizsgára 2008. július 7-8-án kerül sor.

A Magyarországi Evangélikus Egyház hittantanterve megtalálható az Evangélikus Közlöny 2004. július 30-ai számában, mely hozzáférhető a lelkészi hivatalokban, és letölthető a www.lutheran.hu/z/portal/hit- tan weboldalon. A gimnáziumi hittantankönyvek beszerezhetők a Luther Kiadó könyvesboltjában (1085 Budapest, Üllői út 24.; tel.: 1/411-0385).

Dr. Csepregi Zoltán rektor

Jussunk végre hétről a nyolcra...

Nem könnyű egyről a kettőre, ötről a hatra jutni, pedig ezekben a napokban hétről a nyolcra kellene továbblépnünk! Ökumenikus imahétre készülünk... (Vajon tényleg készülünk?!) Precízebben fogalmazva: imanyolcadot hirdetünk a keresztény egységért. S ezen a ponton valóban fejlődés, minőségi változás lenne, ha felfedeznénk, mennyivel több, miben más a nyolc, mint a hét.

Nyilvánvalóan nem a napok mennyisége, az imahét hossza a kardinális kérdés. Sokkal inkább annak a felismerése a fontos, amit az idei programfüzet egyik bevezető mondata világosan megfogalmaz: „Az egységre törekvés egész esztendőre szóló feladat.” Tegyük hozzá: egész életünkre szóló feladat! Az imahét nem kegyes kampány, amelyet a hosszú, unalmas téli estékre találtak ki, hogy azután a hetedik napon szépen lekerekítsük, kipipáljuk, mondván: ezen is túl vagyunk...

Az idén a bibliai mottó is - . .szüntelenül imádkozzatok.frappánsan szemlélteti az imanyolcad szimbolikus üzenetét: nincs megállás, nincs szünet, nincs záróakkord. A nyolcadik napon újrakezdjük, pontosabban: meg se szakítjuk az Istennel és egymással folytatott élő és éltető kommunikációt. Ebből a szempontból érdemes visszahelyezni á kiragadott apostoli biztatást eredet;

kontextusába: „Mindenkor örüljetek, szüntelenül imádkozzatok, mindenért hálát adjatok..." - bátorítja Pál az akkori és mai igehallgató, imádkozó közösségeket (iThessz 5,i6-i8a).

Kevés az öröm, ritka a hála egyéni és közösségi hitéletünkben? Tárjuk még szélesebbre a nyílás- és nyitászáró szerkezeteket talán kissé elhasznált, áporo- dott levegőjű „erős várainkban”! Engedjük, hogy a Lélek szele átjárjon, felfrissítsen minket! Nem kell félnünk az ilyen szellőztetéstől, a „spirituális ökumeniz- mustól”. Már idézett programfüzetünk használja ezt a sajátos kifejezést.

Vajon mit rejt a kissé misztikus szókapcsolat? Érdemes végiggondolni a felkínált választ: „A spirituális ökumenizmus a lelki ajándékok megosztását igényli, hogy ha valami hiányzik egy-egy felekezetből, az a másikban találja meg a szükséges kiegészítést. Ez képessé tesz minket arra, hogy a felekezeti sajátságokon túl eljussunk minden adomány Forrásához... A spirituális ökumenizmus elvezethet minket az emlékezet gyógyulásához is... Más szóval a lelki ökumenizmus célja a keresztény egység, amely misszióba küld minket Isten dicsőségére...”

Mondhatjuk, hogy szép ez az ökumenikus „propagandaszöveg”, könnyű a brosúrából idézgetni, de vajon mindebÉGTÁJOLÓ

bői mi működik a valóságban? Létezik-e ökumenikus együtt munkálkodás a hétköznapokban, túl hét-nyolc szépen megrendezett ünnepi alkalmon?

Személyes emlékeimet próbálom felidézni, melyek életre szólóan meghatározták viszonyulásomat a jó pásztor „más” 0n 10,16!) juhaihoz. Kezdő lelkészként egy évet dolgoztam a Magyar- országi Egyházak Ökumenikus Tanácsának irodájában Prőhle Károly főtitkár mellett. Ez idő alatt sokat tanultam, tapasztaltam. Semmiképpen se szeretném a ma oly divatos, szinte kötelező módon lesajnálni a hivatalos, szervezett ökumenikus erőfeszítéseket. De tény, hogy döntően pozitív ökumenikus élmények először gyülekezeti közegben értek.

Éppen harminc éve első önálló gyülekezetemben, Pécelen éltem át a legelső olyan ökumenikus imahetet, melynek magam is aktív részese lehettem. 1978-at

írtunk, egészen más volt hazánkban a politikai, egyházpolitikai klíma, de nem ez határozta meg az ökumenikus éghajlatot a fővárosközeli kis településen. Még ma is emlékszem az akkori bibliai mottóra: „Nem vagytok idegenek...” (Ef 2,19)

Ez nem üres „losung” volt csupán. Pécelen évi ötvenkét hétig tartott a spirituális ökumenizmus. Rendszeresen együtt voltunk igére figyelő, imádkozó közösségben a katolikus plébánossal, Halász Endrével, a református lelkész kollégával, Orosz Ferenccel és a baptista lelkipásztorral, Révész Benjáminnal. Minden hivatalos ökumenikus nyilatkozatnál és dokumentumnál többet jelentett, amikor Bandi bácsi becsöngetett, hogy „talált nekem" egy evangélikust valamelyik közeli kórházban. .. El lehet-e felejteni, amikor az evangélikus parókia romos kéményének újrafalazásához mesterember címét keresve válasz helyett a baptista kolléga nyitott be kőművesruhában, néhány belevaló presbiterével együtt? Pár óra múlva minden tégla a helyére került. Lám, a spirituális ökumenizmusnak akár ilyen praktikus gyümölcsei is lehetnek...

Mindez csak kedves nosztalgiázás lenne? Hogy akkoriban a külső nyomás tartott volna minket jobban össze? Hogy a ránk szakadt szabadság szükség- szerű következménye a felekezeti önzés

felerősödése? Nem tudom elfogadni az efféle keserű, cinikus bölcselkedést!

Isten legyen irgalmas hozzánk, ha csak érdekből, kényszerű taktikából és félelemből vagyunk képesek összefogni valamiféle közös ellenséggel szemben. Jaj nekünk, ha visszaélünk a szabadság ajándékával, ha csak magunkat akarjuk hizlalni, megtartani.

Az igazi egységtörekvés nem lehet a külső klíma, a széljárás függvénye. Egyetlen tiszta forrása az a Lélek, aki valóban szabaddá, Isten gyermekévé tesz. Pál erről így tanúskodik: „Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek hanem a fiúság lelkét kaptátok aki által kiáltjuk: »Abbá, Atya!«” (Róm 8,15)

Ez a Lélek, az erő, a szeretet és józanság Lelke, az Atya és a Fiú Lelke, az egység és szabadság Lelke segítsen, vezessen minket tovább - hétről a nyolcra!

Gáncs Péter püspök Déli Egyházkerület