Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-01-20 / 3. szám
4 41 2 oo8. január 20. A BIBLIA EVE ‘Evangélikus ÉletS Lelkigondozó szakirányú továbbképzési szak A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézete a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolával és a Károli Gáspár Református Egyetemmel együttműködésben 2008 szeptemberétől akkreditált lelkigondozó szakirányú továbbképzést hirdet szociális és családsegítő, ifjúsági és sport, valamint kórházi lelkigondozó szakágakban. A felvétel kritériuma: főiskolai vagy egyetemi hitéleti végzettség, egyházi ajánlás és személyi alkalmasság. A képzés időtartama: 6 félév, 850 óra, havonta 2 nap. A jelentkezés az intézetben igényelhető jelentkezési lapon történik: postán: SE Mentálhigiéné Intézet, 1450 Budapest, Pf. 91.; 1085 Budapest, Üllői út 26.; e-mailben: mental@mental.usn.hu; telefonon: 1/266-1022. A jelentkezési lap letölthető: www.mental.usn.hu. A képzésről bővebb tájékoztatást ad Török Gábor és Semsey Gábor (Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet, 1/266-1022). Mentálhigiénés és szervezetfejlesztő szakirányú továbbképzési szak A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézete 2008 szeptemberétől akkreditált mentálhigiénés és szervezetfejlesztő szakirányú továbbképzést hirdet humán segítő foglalkozású szakemberek (pedagógusok, szociális területen dolgozók, lelkészek, orvosok, ápolók és így tovább) részére. A felvétel kritériuma: főiskolai vagy egyetemi végzettség, személyes alkalmasság. A képzés időtartama: 4 félév, 387 óra, havonta 2 nap (péntek, szombat). A jelentkezés az intézetben igényelhető jelentkezési lapon történik: postán: SE Mentálhigiéné Intézet, 1450 Budapest, Pf. 91.; 1085 Budapest, Üllői út 26.; e-mailben: mental@mental.usn.hu; telefonon: 1/266-1022. A jelentkezési lap letölthető: www.mental.usn.hu. A képzésről bővebb tájékoztatást ad Calin Márta és Szombathy Mária (Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet, 1/266-1022). Szociális munka mesterképzés A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet szervezésében (igazgató: prof. dr. Tomcsányi Teodóra) szociális munka mesterképzés indul. A képzést részidős (levelező — L) tagozaton, államilag finanszírozott (Á) és költségtérítéses (K) formában hirdetjük meg. A képzés ideje 4 félév (120 kredit). A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadható szakok a teljes kreditérték beszámításával: szociális munka és szociálpedagógia főiskolai szak. A mesterképzés egyetemi oklevéllel zárul. Jelentkezési határidő: 2008. február 15. További információ: http://www.mental.usn.hu. E-mail: ladonyi@mental.usn.hu. Telefon: Ládonyi Zsuzsanna, 1/266-1022. Á képzés adatai a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban is megjelentek. A jelentkezési lapot a megadott határidőig a következő címre kell beküldeni: Felsőoktatási felvételi jelentkezés, 1380 Budapest, Pf. 1190. Nagykövet az LMK-n A Budai Egyházmegye lelkészi munkaközössége január 9-én rendhagyó keretek között, az Északi Egyházkerület püspöki hivatalában tartotta szokásos évadkezdő ülését. Az értekezlet díszvendége volt munkatársaival együtt H. E. Mangasi Si- hombing. Az Indonéz Köztársaság evangélikus vallású magyarországi nagykövete előadásában a vallásközi párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet. Kiemelte: a lelkészeknek különösen nagy felelősségük van abban, hogy a különböző kultúrák és vallások megismerjék egymást. Hitvalló evangélikusként a nagykövet dr. Fabiny Tamásnak, a kerület püspökének ajándékozott egy kézzel szőtt indonéz kendőt, amely az indonéz és a magyar evangélikusok testvéri összetartozását hivatott kifejezni. Továbbá ezerötszáz dollárt adományozott az Északi Egyházkerületnek. Azt, hogy mire fordítják ezt az összeget, a későbbiekben az egyházkerület vezetősége határozhatja meg. ■ Cz. I. Csepregi András: stabilizálódik az egyházi oktatás anyagi helyzete Stabilizálódik az egyházi fenntartású oktatási intézmények anyagi helyzete 2008-ban, ugyanis jelentős mértékben növekedik a nekik juttatott kiegészítő támogatás - mondta Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője az MTI-nek adott nyilatkozatában. A 2008-as költségvetésben 217 ezer forintos fejenkénti, az alapnormatíván felüli kiegészítő támogatást határozott meg az Országgyűlés; ezt az eddigi gyakorlatnak megfelelően, havi lebontásban kapják meg a fenntartók. Ez az összeg a várható költségek eddigieknél pontosabb becslésén alapul, csökken tehát a különbség a tárgyévben kifizetett kiegészítés és a csaknem egy évvel későbbi, korrekcióval növelt összeg között - mondta a titkárság vezetője. Rámutatott: az egyházak a kiegészítő normatívát saját hatáskörükben osztják szét annak megfelelően, hogy melyik iskolában, illetve óvodában mekkora anyagi ráfordítás szükséges. Egy nagyobb intézményfenntartó egyház ennélfogva olyan hatékony gazdálkodást valósíthat meg, mint egy nagyobb intézményfenntartó önkormányzat. Csepregi András az előzményekről szólva elmondta: a zárszámadási törvény által a 2006. esztendőre előírt korrekció, amelynek megfelelő pénzeket 2007 decemberéig kapták meg az egyházak, mintegy 83 ezer forinttal növelte az egyházi oktatási intézményekben tanuló gyermekek után fejenként járó összeget, amely így 128 ezerről 211 ezer forintra növekedett. A minisztérium titkárságvezetője szólt arról, hogy a kiegészítő támogatást minden évben annak alapján számítják ki, hogy az ország összes önkormányzata mennyit költött egy év alatt oktatásra. Az állami alapnormatívához ugyanis az önkormányzatok - a megfelelő működtetés érdekében - mindig kénytelenek hozzátenni valamekkora összeget saját forrásból, s ennek ádagértékét kapják meg utólag az egyházak. Az oktatási kiegészítő normatíva kiszámításában sokféle szakmai szempont ütközik, ami felszínre hozhatja a nézetkülönbségeket az állam és az egyházak között, ám az egyházi vezetők a tárcához eljuttatott visszajelzések alapján összességében véve elégedettek a 2006-ra vonatkozó kiegészítő normatíva mértékével - fejtette ki Csepregi András. Hozzátette: az egyházi fenntartású oktatási intézmények stabilabb működéséhez az is hozzájárul, hogy ősszel a parlament a 2007-es költségvetési törvényben meghatározott kiegészítő támogatást is módosította, diákonként 145 ezerről 190 ezer forintra. A 2008 végén esedékes korrekcióból eszerint 45 ezer forintot már tavaly megkaptak az intézmények, a fenntartóknak ennyivel kevesebbet kell „előlegezniük” az év végéig. A titkárságvezető kitért arra is, hogy a tárca az oktatási kiegészítő normatíva kiszámításának megváltoztatását tervezi 2009-től, ami a szakmacsoportonkénti bontás bevezetését eredményezi. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok külön jelenítik majd meg a tárcának készített beszámolóikban a különböző oktatási (például óvodai, általános iskolai, gimnáziumi) tevékenységeiket. Ennek alapján mintegy tucatnyi szakmacsoportot, ezen belül pedig több száz szakfeladatot különböztetnek meg, amelyhez meghatározzák a költségeket. Az egyházi oktatási intézmények tehát annak alapján kapnák meg 2009-től a kiegészítő normatívát, hogy milyen szak- tevékenységet folytatnak, és azokra az önkormányzatok tételesen, országos átlagban mennyit költöttek. M MTI KDNP: legyen visszajelzés az egyszázalékos felajánlásokról A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) kezdeményezi, hogy az APEH küldjön visszajelzést az adózóknak egyszázalékos felajánlásukról; ha kell, ennek érdekében törvényt is módosítanának. Erről Soltész Miklós, a párt országgyűlési képviselője beszélt január 5-én Budapestén tartott sajtótájékoztatóján. „Felkérjük az adóhivatalt, hogy azok az útvesztők, amelyek az APEH- nek a különböző területein megtalálhatóak, legyenek egy kicsit nyitottak, és jelezzék vissza ezentúl minden egyes adózónak, hogy a felajánlott egy százalék célba ért-e, megkapta-e az a civil szervezet, megkapta-e az az egyház, amelynek a felajánlást küldte” - mondta Soltész Miklós. Jelenleg az adóhatóság sem az adózókat, sem a civil szervezeteket, egyházakat nem tájékoztatja a felajánlások célba érkezéséről, az idei adóbevallásoknál azonban ezt már lehetővé kellene tennie - tette hozzá. A politikus hangsúlyozta: ha az APEH nem reagál a felkérésre, akkor a KDNP törvénymódosító javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek. A távirati iroda azon felvetésére, hogy mekkora többletköltséggel járna a tájékoztatás, a politikus hangsúlyozta: ez kötelessége az államnak, itt nem a többletköltségekről kell beszélni. Soltész Miklós elmondta: évente másfél millió ember juttatja el egyszázalékos felajánlását civil szervezeteknek; hétszázezren az egyházaknak segítenek így. A nem kormányzati szervezetek átlagosan ötezer-ötszáz forintot kapnak egy- egy adózótól, az egyházak pedig ötezer- hétszázat - tette hozzá. M MTI A „Spe salvi” enciklika hatása az ökumenikus párbeszédre HIRDETÉS ______;_______________________________________ Ök umenikus istentisztelet és Békéscsabán Az ökumenikus imahét keretében január 21-én, hétfőn 18 órakor közös istentiszteletet tartanak a szegedi dómban, ahová dr. Kiss-Rigó László hívta meg Gáncs Pétert az igehirdetői szolgálat elvégzésére. Az ökumenikus imahét keretében január 24-én, csütörtökön 17 órakor közös istentiszteletet tartanak a békéscsabai evangélikus kis- templomban dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök és Gáncs Péter evangélikus püspök szolgálatával. Az istentiszteleten dr. Kiss-Rigó László hirdeti Isten igéjét. Pozitív fogadtatásra talált a németországi evangélikusok részéről XVI. Benedek pápa „Spe salvi” kezdetű körlevele. „Az új enciklika bizonyítéka annak az ökumenikus felismerésnek, hogy az evangélikus és a katolikus egyházat sokkal több dolog köti össze, mint amennyi elválasztja” - hangsúlyozta Friedrich Weber braunschweigi püspök a KNA hírügynökségnek nyilatkozva. Weber kifejezte, hogy az evangélikus egyház fenntartások nélkül helyesli a dokumentum tartalmát, illetve hálás a szép fogalmazásért és a kifejező nyelvi képekért. Utalt arra a mélységes valóságra - amelyet elsősorban Pál apostol tanított -, hogy a keresztény emberek életét már itt a földön is meghatározza és gazdagítja az örök élet reménye. Amit a római katolikus egyház a reményről tanít, kétségkívül azok közé a dolgok közé tartozik, amelyek egyházainkat összekapcsolják, nem pedig elválasztják - fogalmazott. A püspök kitért arra is, hogy a reményről szóló katolikus tanítás különleges hangsúlyait az enciklika „meghívásként mutatja be”. Az enciklikában a pápa folytatja párbeszédét az újkorral - mutat rá Weber püspök. Foglalkozik az értelem és a szabadság újkori felfogásával, amely „mindig ellentmond a hit és az egyház tanításának”. Az ilyen fejtegetések hozzák felszínre a vitás kérdéseket. Az elmondottakon túl ez jellemzi az en- ciklikát, és ez teszi az evangélikusok számára is örvendetes szöveggé. Az írásnak nem dekrétum jellege van, hanem „meghívás a párbeszédre” a hitről, a szeretet- ről és a reményről.- M Forrás: Magyar Kurír
