Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-05-25 / 21. szám

„A Luther-rózsás mintázatot lézertech­„De vajon valóban megkönnyebbül-e a lelke „Érthető, hogy hívők és hitetlenek egyaránt számon tartják a Képes krónika az orgonáról 5. oldal nológia segítségével vágták ki fémle­annak, akit a hazugságvizsgáló gépnek ellent­táborukba tartozó neves személyiségeket. De nyilvánvaló, Beszélgetés Gyekiczky János nyugalmazott mezből, ezt követte a kézi munka." mondani nem akarás és a pénzszerzés vágya hogy a zsenik hite sem tekinthető istenbizonyítéknak, illetve a lelkésszel » 4. oldal kényszent az őszinteségre?” jelentős személyiségek ateizmusa sem cáfolja Isten létét.” Komolyan Párizsban 6-7. oldal Sanyi bácsi hite 9. oldal 1 ► Gyarapodó gyülekezet - 3. oldal » Az igazság ára - 6. oldal » Hiszek hitetlenül Istenben - 7. oldal Trágár beszédünk t*- 11. oldal MISSZIÓI NAP 2008 ► „Isten bátran húzott színeket a vo­nalakon is túl, és nem hagyta, hogy a teremtett világ színeit vo­nalak és kontúrok határolják” - hangzottak Pángydnszky Agnesnak, a Pilisi Evangélikus Egyházközség lelkészének „lelkesítő” szavai má­jus 17-én az Északi Egyházkerület missziói napjának záró istentisz­teletén, Pilisen. Színek és árnyalatok sokasága rajzoló­dott ki a kerületi missziói napon, ame­lyen a résztvevők generációk és lelkisé­gek nagy találkozásának lehettek ta­núi. A családi napként is meghirdetett alkalmon több mint hatszáz felnőtt és száz gyermek vett részt. Az arcfestés, a kézműves-foglalkozások és a foci nép­szerűségét a vendégház állandó lükte­téséből, a zsibongásból és a katicának kifestett ragyogó arcokból lehetett fel­mérni. A nyitóáhítaton Blatniczky János Dániel kerületi missziói lelkész Jel 2,10 alapján hirdette Isten igéjét, kiemelve, hogy az itt kapott ajándékokat hazaérve szét kell osztani, hisz így tölti be küldetését ez a nap is. Az áhítat után a templomkertben Az én Bibliám címmel kerekasztal-beszél- getés kezdődött Bak Péter egyházmegyei felügyelő, Bánffy György Kossuth-díjas színművész, Benczúr László egyházkerü­leti felügyelő és Sándor Éva pedagógus részvételével, Fabiny Tamás püspök mo­derálásával. Személyes hangvételű és mindennapi élményekre alapozott bi­zonyságtételeket hallhattak az egybe­gyűltek arról, hogy kinek mit jelent a Biblia. Mindezek után a három helyszí­nen megrendezett fórumbeszélgetése­ken felszínre kerültek a személyes hitbe­li tapasztalatok, a kételyek, a kérdések is a Szentírással kapcsolatban, melyekre a résztvevők együtt keresték a választ. A fórumbeszélgetések egyik csoportjában Bánffy György rögtönzött előadását hallgathatták meg Babits Mihály Jónás könyve című művéből. » Folytatás a 8. oldalon Váratlan hír keltett némi aggodalmat a Déli Egyházkerület missziói napjá­nak szervezői között: mindössze há­rom nappal az esemény előtt az elő­rejelzések azt mutatták, hogy jóval többen szándékoznak ellátogatni Hartára, mint amilyen létszámra elő­zetesen számítani lehetett. A szerve­zőknek így arra is fel kellett készülni­ük technikailag, hogy az istentiszte­let idejére nem fog mindenki beférni a hartai templomba. így is lett: idén nyolcszáz ember - több mint két­szer annyian, mint tavaly - hallotta meg az egyházkerület hívását, a hí­vek egy része ezért a gyülekezeti te­remben követhette figyelemmel a templomi eseményeket élő közvetí­tés segítségével, kivetítve. Az egyházkerület sok gyülekezetéből ér­kező híveket elsőként Kis János kecske­méti lelkész, a Déli Egyházkerület missziói lelkésze köszöntötte, s a nap nyitányaként felolvasta, hogy hányán je­lentkeztek egy-egy gyülekezetből. A vendéglátó egyházközség neyében Ha- lasy László hartai pásztor köszöntötte a missziói nap vendégeit, és egyúttal Har- ta község történelméről, lakosságának sváb gyökereiről és az evangélikus gyü­lekezetről is mesélt a hallgatóságnak. A Biblia ünnepe címmel dr. Korányi And­rás pestszentlőrinci lelkész, az Evangéli­kus Hittudományi Egyetem adjunktusa tartott igetanulmányt az idei missziói napra választott igei üzenet, 2Kor 3,6b alapján: .....a betű megöl, a Lélek pedig meg­el evenít." Több aspektusból is megvilágí­totta Isten élő és valóságosan jelen lévő igéjének hatását a világban, s ezáltal a hallgatóság tagjainak lehetőségük nyílt arra, hogy megvizsgálják, vajon az ő éle­tükben mennyire tudja kifejteni hatását a megelevenítő ige, amelynek legtökélete­sebb, végtelen szeretettel kimondott for­mája Jézus Krisztusban jelent meg ebben a világban. Az igetanulmányt zenei beté­tek övezték: az orosházi Immánuel ifjúsági csoport, a bonyhádi Gloty LLope együttes és a kiskőrösi gyülekezeti énekkar színe­sítette a missziói nap programját. Folytatás a 8. oldalon A Nyugati (Dunántúli) Egyházkerü­letben rendezett missziói napnak az idén a siófoki gyülekezet adott helyet - a kerület evangélikusai a Balaton-parti város kulturális köz­pontjának színháztermében gyűl­tek össze. A mintegy kétszázötven résztvevőt ár. Balázs Árpád polgár- mester köszöntötte, Ittzés János püs­pök pedig a városnak köszönte meg a befogadó szeretetet. Az egyházkerület lelkészi vezetője emlé­keztetett arra, hogy az elmúlt évtizedek diktatúrája az egyházat a templom falai közé szorította ugyan, de az utóbbi idő­ben kiléphettünk a nyilvánosság elé. Él­nünk kell ezzel a lehetőséggel - szögez­te le -, jóllehet ez nem is olyan könnyű, hiszen a visszavonultság egyfajta védel­met is jelentett. Egyházkerületi alkalma­inkkal meg kell próbálnunk a templom falain kívül tanúságot tenni arról, aki el­hívott bennünket. Siófokon is ez törté­nik, s bízunk abban, hogy a ránk bízott üzenet messze hangzik - zárta köszön­tőjét a püspök. A délelőtt programja két előadással folytatódott. Elsőként Flogyan olvassuk a Bibliát? (ApCsel 8,26-40) címmel dr. Fa­biny Tibor egyetemi tanár lépett a pulpi­tusra. Arra kereste a választ, hogy mi­ként, milyen szempontok alapján olvas­suk, értelmezzük a Szentírást. Előadását történelmi visszapillantással kezdte, majd teológiai összefüggésben járta kö­rül a témát, és arra a következtetésre ju­tott, hogy a bűnbánatra (megtérésre) való nyitottsággal kell olvasnunk a könyvek könyvét, beleértve persze az Ószövetséget is, mely szintén Krisztusról szóló tanúságtétel. Végül gyakorlati szempontokat sorolt fel a Biblia olvasá­sával kapcsolatban. A közös énekléssel tagolt délelőtt szí­nesítéseként Lampért Gábor helyi lelkész és Szentes Emó'né gyülekezeti felügyelő bemutatta a siófoki gyülekezetei. A második előadást Hanvay László győrújbaráti lelkész tartotta Hogyan ol­vas a Biblia bennünket? (Róm 7,24-254) címmel. Folytatás a 8. oldalon Megtérsz vagy meghalsz ■ SZEVERÉNYI JÁNOS Keménynek, radikálisnak érzi a kedves olvasó írásom címét? Elfogadom, valóban súlyos mondat ez, de a valóság is ilyen. Mi, evangélikus hívó' embe­rek is hajlamosak vagyunk a hárításra és az elfojtásra. Ne így legyen! .....a betű megöl, a Lélek pedig megelevenít" (z Korj.ób) volt a mottója a Biblia éve kapcsán az elmúlt szombati egyházkerületi missziói napnak. Ennek az igének az is az üzenete, hogy Isten Szent Lelke nélkül halott az egyéni élet, a házasság, de a gyülekezet és az evangéliumról elnevezett egyház is. Isten Lelkének jelenléte nem személytelen, homályos lelkiség, kegyes­ség, hanem igazság, élet, világosság, szentség, tűz, mennyei erő, újjászületés. Örvendetes, hogy egyházunk missziói al­kalmainak viszonylag nagy a látogatottsá­guk. Ez köszönhető annak is, hogy a misszió­ért felelős munkatársak értik a feladatukat, és olyan programot állítanak össze, amely von­zó a megtérésre és megújulásra vágyóknak. Szeretnénk azt is, hogy sok fiatal jöjjön el a nyári Szélrózsa találkozóra, és növekedjen a templomba járók száma, egyre többen higgyenek Istenben, ismerjék a Bibliát. Még­is azt kell hangsúlyoznom az Ige alapján, hogy mindez fontos, de végzetesen kevés. Olyat sehol nem olvasunk a Szentírásban, hogy a cél az, hogy sokan járjanak templom­ba, ismerjék a szent iratokat, és higgyék el Is­ten létezését. Ugyanis ezt az ördögök is meg­teszik, de attól még megmarad nyomorúsá­gos státusuk. Ismerhetem a Bibliát, járhatok templom­ba, „áldott" missziói alkalmakra, de ez még nem tart meg, nem üdvözít. A templomon keresztül is be lehet zúgni a pokolba... Mindennek a célja"az egyházban a megté­rés, megújulás és Krisztus követése kell, hogy legyen. Csak Isten ereje, amely a kereszten gyengeségnek látszik, támaszthat fel minket lelkileg halott állapotunkból. Sokan aggódunk jogosan, és tenni akarunk erőtlen gyülekezeteinkért. De féltjük-é a vi­szonylag mozgalmas életet produkáló egyház- községeinket, oktatási és diakóniai intézetein­ket, egyházi rendezvényeinket? Hiszen a nagy munkának, szervezésnek, anyagi áldozatnak nincs értelme, ha nem hirdettetik mennyei erő­vel és felhatalmazással Isten szava, és nincs életújulás, szabadulás, helyreállítás. Tudjuk, a hit Isten ajándéka, de nekünk kötelességünk a magunk részéről mindent megtenni, hogy a hitre jutást ne nehezítsük az „idegen tűz" behozatalával (4MÓZ 3,4). Akkor jelenik meg az egyházi életben a túlzott liberalizmus, kultúrprotestantizmus, liturgiái buzgóság, törvényeskedés, ha az élő Krisztus nincs jelen a szívünkben. Krisztus is­merete, a vele való szeretetközösség és az ő kö­vetése egészséges, teljes, izgalmas életet aján­dékoz nekünk. Sokan törik a fejüket valami új missziói stratégián. Lehet természetesen tervezni, gon­dolkodni, tanulmányokat írni, a döntő mégis ez: meghalt-e a régi ember, és feltámadt-e az új Krisztus által? Meggyőződésem, hogy különleges, új stra­tégiára nincs szükség. Évek óta figyelemmel kísérem, lehetőségeim szerint, az európai, az amerikai keresztényeknek, illetve a világ ke­reszténységének életét. Földrajzi, felekezeti, egyháztörténeti sajátosságoktól függetlenül születnek, illetve élednek és újulnak meg ke­resztény közösségek, gyülekezetek, egyházak. Van valamilyen titkos recept, amelyet nem ismer mindenki, csak a beavatottak? Igen, van. A titkos recept ismeretéhez, megértésé­hez és megvalósításához szükség van beava­tásra: az Atya, a Fiú és a Szentlélek Isten lé­nyébe, valóságába való bemerülésre. Újjá­születés nélkül még a tisztes egyházi tanító, Nikodémus sem láthatja meg Isten országát (Jn 3); de a ma egyházi embere sem, legyen bár missziói lelkész, püspök, ifiúsági vezető vagy presbiter. Jézust lehet figyelni, tanulmányozni, ér­telmezni külső szemlélőként, mint tette pél­dául Zákeus a fügefán, de egészen más a helyzet, ha befogadom őt a szívembe, csalá­domba, otthonomba ........az Isten világos­sá g, és nincs benne semmi sötétség" (íjn 1,3) - olvassuk a Kijelentésben. Jézus világossá­got vitt a karrierista pénzember életébe, és így volt Zákeusnak ereje a megtérésre, vagy­is a bűnismeretre, bűnbánatra és a lehetőség szerinti jóvátételre. Az' általam ismert születő és megújuló gyülekezetekben a bibliai, evangéliumi elveket alkalmazzák, ezért élnek és növekednek. Mos­tani írásom nem mutathatja be részletesen életüket, látásukat, de röviden utalok a lé­nyegre. A mai. időkben megújuló gyülekeze­tekre, egyházakra jellemző: 1. A felelős vezetők (lelkész, presbiter, munkatársak) hitre jutott, Lélekkel betöltött emberek, akik igyekeznek megtérésben, szent­ségben élni. Bűnben élő, megváltozni nem akaró vezető nem maradhat státusában. 2. Az egész gyülekezet missziói felelősséget hordoz környezetéért. Felhagytak az ószövet­ségi és részben római katolikus karakterű egy­házi élettel, amelyben a lelkész a kiemelt köz­benjáró, közvetítő pap (hangsúlyosan megkü­lönböztetve öltözéke, liturgiái szerepe szerint is a hívektől), a gyülekezet pedig passzívan fi­gyeli ügyködését. 3. Hatékony, az egész gyülekezet és egyház életét meghatározó vezető- és munkatárskép­ző „forradalmat" élnek át. Minden hitre jutott gyülekezeti tag valamilyen területen misszio­nárius is. 4. A lelkészképzés egészséges, biblikus, evangéliumi és missziói tartalmú. Ahol a teo­lógiai képzés erre nem képes, illetve nem haj­landó, alternatívaként létrejönnek felekezeti vagy felekezetközi evangéliumi szemléletű teológiák vagy bibliaiskolák. 5. Kulturális szempontból érthetőek, mint voltak a próféták, Jézus, az apostolok és a re­formátorok a maguk idejében. Nem használ­nak érthetetlen, anakronisztikus nyelvezetet, öltözetet, zenét, liturgiát. Rájöttek, hogy a szent normális; nem elvont, érthetetlen, ha­nem hétköznapi, érthető, gyakorlatias. 6. A missziót a falakon kívül is gyakorol­ják számtalan formában, nem csak a hagyo­mányos módon. 7. Van látásuk a biblikus, egészséges gyü­lekezetről, és ezt igyekeznek megvalósítani. Közönségből közösség, közösségből család formálódik, amelyben a testi, lelki és szellemi hiányok és többletek kiegyenlítődnek. 8. A gyülekezeti házat vagy templomot új- szövetségi szellemben építik vagy alakítják át sokrétű közösségi életre alkalmas, világos, tiszta, barátságos helyiséggé. 9. Az épület- és intézményközpontú gon­dolkodást felváltja a missziócentrikusság. Fenntarthatatlan épületektől megszabadul­nak, legyen az akár templom, és a felszaba­dult anyagi eszközöket a belmisszióra költik. 10. Célul tűzik ki a gyülekezet anyagi ön­állóságát, és határozott lépéseket tesznek en­nek érdekében. Úgy látom, hogy egyházunk nem kerülheti meg ezeket a kérdéseket. Az (örök)lét a tét: megtérsz vagy meghalsz. Közösségi élményfürdő Siófokon Lelki megelevenedés Hartán A vonalakon kívül... a Lélek színei Pilisen

Next

/
Oldalképek
Tartalom