Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-01-06 / 1. szám

‘Evangélikus ÉletS EVANGÉLIKUS ÉLET 2 008. január 6. )#► 3 Fókuszban a Szentírás: 2008 a Biblia éve Interjú ár. Pécsük Ottóval, a Magyar Bibliatársulat Alapítvány főtitkárával ► Különleges esztendő az idei: a Biblia éve. Az alap­ötlet Európa német és francia nyelvű országaiból ered, ahol a hasonló nevű kezdeményezést 2003- ban tartották - nagy sikerrel. A protestáns egyhá­zak és a római katolikus egyház összefogásával megvalósított akció révén a Szentírás valóban az érdeklődés középpontjába került, az igével nem élők számára is sikerült „felfedeztetni”. Ez az egyik legfőbb cél itthon is - hangsúlyozta beszél­getésünk kezdetén dr. Pécsük Ottó, a Magyar Bib­liatársulat Alapítvány (MBTA) főtitkára..-Miként szeretnék ráirányítani a közfigyelmet a könyvek könyvére?-Többféle programmal szeretnénk a Bibliát még nem vagy csupán kevéssé ismerők, egyáltalán a társada­lom felé fordulni. Ezek egyike az Ajándékozz egy Bibliát 2008-ban! „mozgalom”, amelynek meghirdetésével ürü­gyet kívánunk adni a gyülekezetek tagjainak arra, hogy kívülállókat szólítsanak meg, és akár beszélgetéseket is kezdeményezzenek a Szentírásról. Egy másik - az óriás­plakátokhoz képest „költségkímélőbb” - ötletünk az, hogy központi helyen álló templomokon óriásmoli­nókkal hívjuk fel a járókelők figyelmét a Biblia évére és rendezvényeire - a fővárosban és vidéken egyaránt.- Egyéb elgondolásaikról az Evangélikus Élet 2007/27. számában megjelent, Önnel készült interjúból már értesülhettek lapunk olvasói. Akkor még csupán a tervekről beszélhetett, arról, hogy miként készülnek a szervezők - a Magyar Bibliatársulat Alapítvány, az egyes egyházak, illetve római katolikus részről a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat - a nálunk „Boldog, aki olvassa...” mottóval induló esztendőre. Mi történt azóta?- A református és az evangélikus egyházban is megvá­sárolható az idei Képes Kálvin Kalendárium, illetve az Evan­gélikus naptár 2008. Mindkettő több írást szentel ennek a témának. Az MBTA tizenkét tagegyházához tartozó gyülekezeti tagok pedig már kezükbe vehették az Ötlettár című kiadványt, amely a bibliatársulat gyülekezeteknek szánt programjavaslatait összegzi. Kapható továbbá az a kötet, amely az Újszövetséget és a Zsoltárok könyvét tartal­mazza. E kiadvány érdekessége, hogy az egyes szentírási könyvekhez rövid bevezetőket is közöl a „kezdő” biblia­olvasók számára. Elkészült a Biblia évének a központi honlapja is: www.bibliaeve2008.hu. A honlap tartalmára és arra, hogy minél inkább naprakész információkat köz­vetítsen, Burján Tamás, a „Biblia éve 2008” rendezvényso­rozat programfelelőse ügyel. Nagy szükség volt rá, hogy megjelenjünk az interneten - nemcsak azért, mert napja­inkban ez az egyik legfontosabb kommunikációs csator­na, hanem azért is, mert az összegyűjtött információk a világhálón folyamatosan kibővíthetőek. Ezek az anya­gok - amelyek részben az Ötlettár kiegészítői, részben pe­dig a gyülekezetekben vagy egyházi, illetve világi intéz­ményekben rendezett eseményekről szóló híradások - reményeink szerint felhasználhatók 2008-ban a gyüle­kezetek életében és szolgálatában is.- Lapunk említett cikkében még csak utalt arra, hogy terveik szerint a hivatalos megnyitó az ökumenikus imahéten, a január 20. és 27. közötti időszakban lesz...- A Biblia évének az ünnepélyes megnyitóját január 20-án, vasárnap a főváros XIII. kerületében, a Pozsonyi úti református templomban tartjuk; a rendezvényso­rozat egy év múlva, a 2009. évi ökumenikus imahét idején ér majd véget.- Mostanra nyilván kikristályosodtak a közös, katoli­kus-protestáns szervezésben megvalósuló központi rendezvé­nyek is.- Az első nagyobb közös program egy - A Biblia ha­tása cs szerepe a szekuláris fogyasztói és mediatizált társada­lomban címet viselő - biblikus szimpózium lesz, ame­lyet június 23. és 26. között Esztergomban, a Szent Adalbert Lelkiségi és Konferencia-központban tar­tunk. A tanácskozást a tervek szerint D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök áhítata nyitja majd meg a bazilikában. Az első nap szorosabban véve a Biblia tartalmi kérdéseivel foglalkozik majd, a Biblia kijelentéstörténetével, a bibliamagyarázat fő irányel­veivel. A második napon inkább a kommunikációé lesz a főszerep: a hallgatóság meghívott külföldi és magyar szakemberekkel - például a Bibliatársulatok Világszövetségének, a United Bible Societies-nek a szakembereivel - gondolkodhat együtt arról, hogy mi­lyen módszerekkel lehetne közelebb vinni Isten igéjét a ma emberéhez, miként lehetne még érthetőbben át­adni a ránk bízott üzenetet. A másik kiemelkedő közös esemény egy bibliai té­májú zeneműveket bemutató hangverseny lesz szep­tember 30-án a Művészetek Palotájában - római katoli­kus, református, evangélikus kórusok, valamint egy zsidó kántor fellépésével. Az ősz egy, a magyar bibliafordítások és -kiadások teljes történetét bemutató kiállítást és hozzá kapcsoló­dó előadásokat tartogat az érdeklődőknek. Az Orszá­gos Széchényi Könyvtárban megrendezendő, festmé­nyekkel, kéziratokkal, filmrészletekkel színesített tárlat november 21-én nyílik meg, és 2009 márciusáig tart nyitva. A kiállításról a könyvtár és a bibliatársulat kata­lógust is megjelentet. Előkészületben van ezenkívül még egy ógörög-ma­gyar bilingvis Újszövetség, továbbá Lőrincz Zoltán Jézus példázatai a festészetben című könyve, valamint egy régi­új kiadvány, Bottyán János A magyar Biblia évszázadai című műve is, amely 1986-ban jelent meg először. Nagyon jó stílusban megírt ismeretterjesztő és igencsak hiánypót­ló munkáról van szó, ezért szerettük volna frissíteni, bővíteni. Ebben dr. Fekete Csaba, a Debreceni Református Kollégium nagykönyvtárának főmunkatársa volt a se­gítségünkre. Az eredeti munka a magyar bibliafordítá­sok történetét ismertette egészen 1975-ig, a protestáns új fordítás megjelenéséig. Ezt fogjuk bővíteni - egészen napjainkig.- Az Ön által említett protestáns bibliafordítás megjelente­tése mérföldkő volt a magyar nyelvű kiadások történetében. Az­óta azonban óta sok víz lefolyt a Dunán, már nemcsak olvas­ható, hanem kazettán, cd-n, sőt MP3 formátumban meg is hallgatható a Szentírás...- A Bibliatársulat is megjelentette már a teljes Újszö­vetséget MP3 formátumban, most - a Biblia évének a ke­retében - az Ószövetséget is szeretnénk kiadni. Összessé­gében elmondhatom: igyekeztünk mindent megtenni azért, hogy a legkülönbözőbb úton-módon, minél töb­bekhez eljuthasson az ige. Ebbéli törekvésünk jegyében szervezünk például újabb „bibliaosztást” a hátrányos helyzetben élők között. Legfontosabbaknak a Biblia éve helyi, gyülekezeti és civil kezdeményezéseit tartom, de természetesen nagy örömömre szolgál, hogy az egyház mellett már „a világ kíváncsiságát” is sikerült felkeltenünk. Töb­bek között a Nemzeti, illetve a Szépművészeti Múze­um is jelezte már az érdeklődését, és megkeresett ben­nünket a Miskolci Galéria, valamint a szentendrei skanzen is: foglalkoznak azzal, hogy a saját kereteik között csatlakoznak a kezdeményezéshez. Emellett a Biblia éve megemlíttetik az Európai Unió kulturális pályázataival kapcsolatos feladatokat végző Kultúr- pont Iroda honlapján is.- Idén az Evangélikus Élet hasábjain is új sorozat egészíti ki az igeközpontú rovatokat...- Több egyházi hetilap szerkesztője, szerkesztőbizott­sága is magáévá tette azt az ajánlatunkat, hogy tömör, közérthető formában hétről hétre bemutassuk a Biblia egy-egy könyvét. Az Evangélikus Elet szerkesztőbizottságá­tól azt a kitüntető lehetőséget kaptuk, hogy a Biblia évé­ben a lap második oldalán lévő „kiemelt hasábon” világít­hatjuk meg az adott szentírási könyv központi üzenetét. ■ Gazdag Zsuzsanna Kevesebbet vannak táppénzen a Bibliát olvasók A Bibliát olvasók kevesebbet vannak táppénzen, lelkiismeretesebben töltik el munkaidejüket, és jóval kevesebb bűn­tényt követnek el, így statisztikailag ki­mutathatóan nagyobb hasznot hajtanak az államnak, mint vallásukat nem gya­korló embertársaik - mondta Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) elnök-püspöke az MTI-nek de­cember végén adott interjúban azzal kapcsolatban, hogy idén a magyarorszá­gi történelmi keresztény egyházak a „Biblia éve 2008” elnevezésű rendez­vénysorozatnak adnak otthont. * A Biblia olvasása egyúttal az önpusztí­tás elutasítását, a család iránti nagyobb fe­lelősségvállalást és a nagyobb közössé­gek, így a nemzet iránti elkötelezettséget is eredményezheti a Magatartáskutató In­tézet adatai szerint - ismertette a kutatá­sok eredményeit Ittzés János. Az MEE ezért nagy hangsúlyt helyez arra, hogy hí­vei napi kapcsolatban legyenek a Bibliá­val, valamint reményét fejezi ki, hogy a Biblia éve segíti terjeszteni a keresztény hit alapvető gondolatait azok számára is, akiknek a vallás eddig nem volt különö­sebben fontos. Az egyház vezetése bízik abban, hogy a Biblia éve, amelynek szer­vezőgárdájában Fabiny Tamás evangélikus püspök képviseli az egyházat, nemcsak egy kiállítással, koncerttel egybekötött látványos akciósorozat lesz, hanem mé­lyebben megismerteti az evangéliumot az emberekkel - emelte ki az elnök-püspök. Az evangélikus egyházban a gyüleke­zeti taggá válást jelentő konfirmációs ünnepségen az új tagok Bibliát kapnak, ami nem csupán gesztus, hanem útmu­tatás is - hangsúlyozta. Az evangélikus elnök-püspök kiemel­te: a protestantizmus egyik legnagyobb reformja az anyanyelven való prédikáció és a Biblia lefordítása volt, amelyet Luther Márton, az evangélikus egyház alapítója indított el. Már most elkezdték szervezni a reformáció kezdetének - 1517. október 31. - ötszázadik évfordulóját megünnep- lő rendezvénysorozatot, melynek kere­tében teológiai szimpóziumokat, konfe­renciákat, kiállításokat tartanak majd, valamint a Luther-végrendelet publikáci­óját is tervbe vették - tette hozzá. M MTI A Jóisten fogadja aranyosan Általában már december elején kézbe ve­szem a következő évre szóló bibliaolva­só Útmutatót. Ilyenkor - egyebek mellett - megnézem a tiszteletre méltó hermhu- ti közösség által kijelölt évi igét. 2008- ban ez a jézusi mondat mutatja az utat: „...én élek, és ti is élni fogtok" (Jn 14,19) Tu­dom, hogy a világ közel ötven országá­ban tekintik az esztendő vezérigéjének ezt a mondatot, most mégis az egészen személyes vonatkozásokat próbálom vé­giggondolni. Eszembe jut, hogy igazán akkor ütött szíven ez a mindenféle pá­tosztól mentes jézusi ígéret, amikor teo­lógushallgatóként egy fiatalon meghalt lelkésztársunk sírját álltuk körül. Idővel aztán többször prédikáltam és tanítot­tam róla, a hittanosoknak pedig mindig amolyan aranymondásként adtam fel. Ezekben a hetekben Jézus mondata számomra nem prédikációs alapige, tan­anyag vagy írásmagyarázati feladat, ha­nem a vigasz forrása. Annyira személyes, hogy magam sem tudom, milyen mérték­ben szabad nyilvánosan szólnom róla. Meghalt az édesapám. A gyász nemcsak az enyém, hanem édesanyámé, testvérei­mé és számos családtagé is. Kinek-kinek szinte intim ügye. Ugyanakkor százszor és ezerszer megtapasztalom, hogy sokan megsiratják őt. A gyásznak ez a szemé­lyes és közösségi jellege ugyanúgy megfér egymás mellett, mint Pál apostol levelé­ben ez a két ige: .Egymás terhét hordozzá­tok. .(Gál 6,2), illetve: „.. .mindenki a maga terhét hordozza.” (Gál 6,5) Természetesen nagy ajándék a megkülönböztetés tudo­mánya: melyek azok a terhek, amelyeket csak mi hordozhatunk, és melyek azok, amelyeket megoszthatunk egymással? „Én élek, és ti is élni fogtok.” A mon­dat Jézus búcsúbeszédében hangzott el, amikor bátorítgatta hátramaradó tanít­ványait. Vigasztalni azonban korántsem könnyű. A kívülálló sokszor nem tud mit kezdeni más szenvedésével. Amikor Jóbot testi-lelki csapások sújtották, és fe- kélyes testét cserépdarabkákkal vakar- gatta, barátai hideg fejjel meg akarták magyarázni neki a szenvedés értelmét. O ezt mondta nekik: „Miért akartok hiába­valósággal vigasztalni? Válaszaitokból a rosszindulat beszél.” 0ób 21,34) Ez a hiába­valóság azért is kétségbeejtő, mert ko­rábban ő maga már meg is mondta, mi­vel tudnák őt segíteni: „Hallgassátok meg figyelmesen szavamat, ezzel vigasztaljatok!" 0ób 21,2) A szenvedő ember jelzést ad. Szavaival - vagy éppen hallgatásával. Az Ószövetség legnagyobb vigasztalója Ézsaiás. „Vigasztaljátok, vigasztaljátok népe­met!” - hangzik nála a szolidaritásnak ez a leghitelesebb mondata (Ézs 40,1). A száműzött, szétszóródott és hitevesztett népet valóban vigasztalni kellett. Szilágyi Domokos, a több szempontból is tragikus sorsú erdélyi költő így ír egy versében: „Szégyen a szó, ha nem vigasz, / szégyen a vers, ha nem igaz. / Igaz vagyok s szé­gyentelen, / akárcsak a történelem.” Igaz­talan és vigasztalan korban élve újra és új­ra rádöbbenhetünk, hogy Isten a legfőbb ÉGTÁJOLÓ vigasztaló. A zsoltárost szikár, amolyan férfias vigaszkeresés jellemzi: .....vessződ és bo tod megvigasztal engem” (Zsolt 23,4), Ézsa­iás gyengédsége azonban Istenben - me­rész módon - az anya vigasztalását látja: , Ahogyan az anya vigasztalja fiát, úgy vigasz­tallak én titeket... ” (Ézs 66,13) A Szentháromság Isten vigasztal. A teremtő Isten, akiben, mint láttuk, egy­szerre van jelen a férfi és a női princípi­um. A megváltó Isten, hiszen Jézusról joggal valljuk egy énekünkben: „Ó, Jé­zus, kincsem, vigaszom...” (EÉ 503,1) A megszentelő Isten, hiszen búcsúbeszé­dében a Szentlélekről mondja Jézus, hogy ő a Paraklétosz, a Vigasztaló. A vigasztalás kertjében tett bibliai kör­sétánk során visszajutottunk tehát Jézus búcsúbeszédéhez, amelyben az „én élek, és ti is élni fogtok” évi ige szerepel. Ebben az összefüggésben Mesterünk ezt is ígéri: „Nem hagylak titeket árván...” 0n 14,18) A Biblia mellett az irodalomból is me­ríthetünk vigaszt. Ahogy most fellapo­zok egy-egy kötetet, nemcsak betűket látok, hanem szavakat is hallok. Ady verssorai számomra már mindig Latino­vits Zoltán sírásba fúló hangján szólalnak meg: „S akik még vagytok, őrzőn, árván, / Őrzők: vigyázzatok a strázsán.” (Intés az őrzőkhöz) Pilinszky János monumentális versét pedig örökké az ő saját előadásá­ban hallom, amint cigarettafüst mögül, fojtott hangon mondja: „Ismeritek az évek vonulását, / az évekét a gyűrött föl­deken? / És ismeritek a múlandóság rán­cát, / ismeritek törődött kézfejem? / És tudjátok nevét az árvaságnak?” (Apokrif) Reményik Sándor versét olvasva csak hallani vélem a halk szavú kolozsvári költő hangját: „...árvaság csak egy van, feleim: / Az erdőn kívül lenni. / Otthon­talannak, hazátlannak lenni. / Nagyvá­rosok rideg utcakövén / A széltől seper- tetni. / Sok más szeméttel összekevertet- ni. / Árvaság csak ez egy van, feleim.” (Halotti beszéd a hulló leveleknek) Jézus mindegyik árvaságot ismeri. Ady- ét, Pilinszkyét, Reményikét. A te árvaságo­dat és az enyémet. Azok árvaságát, akik édesapjukat, édesanyjukat veszítették el. Akik házastársukat. Testvérüket. Gyerme­küket. Azok árvaságát, akik soha nem is­merték szüleiket, mert nevelőotthonban nőttek fel. Azok árvaságát, akiknek van­nak ugyan szüleik, de otthonukban nem hangzik emberi szó. Árva Bethlen Kata év­századokon átívelő árvaságát és Móricz Zsigmond törékeny Árvácskájának árva­ságát. Azok árvaságát, akik megszöktek hazulról, és kóborolnak valahol a világ­ban. Azok árvaságát, akik nem tudják megszólítani a mennyei Atyát. „Én élek, és ti is élni fogtok.” Jézus szava megvigasztal. Ezt adhatjuk to­vább egymásnak. Az egyházban - A schmalkaldeni cikkek című reformátori hitvallás értelmében - megvalósulhat a „mutuum colloquium et consolatio fratrum”, vagyis a testvérek egymás kö­zötti beszélgetése és vigasztalódása. Régóta hirdetem, hogy beszélgető egy­házzá kell lennünk. Most úgy érzem, a hangsúlyt egyre inkább a másik szóra, a consolatióra kell tennünk, és vigasztaló egyházzá kell válnunk. Családommal együtt napról napra ebben élek. Köszö­net ezért a közösségért. Egy-egy felele­venített beszélgetésért, ihletett módon megrajzolt portréért, elküldött fényké­pért, bibliai igéért, szavak nélküli együttérzésért. Jó testvérem - erdélyi lelkész - így bátorított: „Mifelénk így mondják: a Jó­isten fogadja aranyosan.” Jó, hogy a megvigasztaltak közössége és vigasztaló egyház lehetünk. Fabiny Tamás püspök Északi Egyházkerület

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom