Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-02-25 / 8. szám

IO 200/. február 2$. KRÓNIKA ‘Evangélikus ÉletS ISTENTISZTELET-KÖZVETÍTÉS A RÁDIÓBAN Bemutatkozik a Szegedi Evangélikus Egyházközség A reformáció elterjedése Szegeden az 1500-as évek közepére tehető, amikor a Wittenbergben végzett papok, Abádi Bene­dek és Szegedi Kis István elkezdték működé­süket. Szegedi Kis István ó- és újszövetségi elemzései és szép, himnuszra emlékeztető énekei („Jövel, Szentlélek Úristen”, „Irgal- mazz, Úristen” és így tovább) nagy hatást gyakoroltak a maguk korában. Az istentiszteletek fő imája a Mi­atyánk, súlyponti része a bibliai textusra épülő igehirdetés lett - mindezek ma­gyar nyelven hangzottak. A szertartások is egyszerűsödtek. Az üldöztetések nehéz évszázadai után II. József 1781-ben kiadott türelmi ren­deleté a protestánsoknak szabad vallás­gyakorlatot biztosított, továbbá templo­mok és iskolák építését is megengedte. Az 1836-1846 között még szórvány­ként működő evangélikusok 1847-ben a szegedi reformátusokkal összefogva ala­kultak a hódmezővásárhelyi anyaegy­ház leányegyházává, majd 1860-ban ön­álló egyházzá. Ekkor történt a szegedi ágostai hitvallású evangélikus imaház felszentelése is. Az egyházszervezés évtizedeiben kö­vetkezett be a nagy katasztrófa, az 1879. március 12-i árvíz, amikor a Tisza höm­pölygő árja - romba döntve Szeged csak­nem hétezer lakóházát - elpusztította az evangélikus egyház épületeit is. Helyi, or­szágos és nemzetközi (Németország, Hol­landia, Norvégia, Amerika) összefogással, Kossuth Lajos hathatós támogatásával 1881- ben felépült a belvárosi Tisza Lajos körút 16. szám alatt a Schulek Frigyes műépítész által tervezett, szép, román stílusú temp- lom-parókia-gyülekezeti ház épületegyüt­tes. Az épület városképi jelentőségű kü­lönlegesen kialakított tornyával, színes dísztégla burkolatával, a homlokzatán lát­ható festett üveg Luther-rózsával és ková­csoltvas kapuval ellátott kerítésével. MagyarRádió^I Evangélikus istentisztelet a Magyar Rádióban Március 4-én 10.05-től istentiszteletet hallhatunk a Kossuth adó hullám­hosszán Szegedről. Igét hirdet Mako- viczky Gyula helyi lelkész. Ma Szegeden és vonzáskörzetében körülbelül háromezer evangélikus él, akiknek egy kisebb része gyakorolja val­lását. Templomi istentiszteletet vasár­nap 10 órakor és csütörtökön 18 órakor tartanak. A visszakapott, Osztróvszky u. 5. szám alatti iskolában idősek klubja működik, ahol minden héten istentisz­telet és bibliaóra van. Itt folyik - egyre növekvő létszámban - minden korosz­tály számára a gyülekezeti hitoktatás is. Szegedről gondozzák a makói és a kiste­leki gyülekezetei is. HIRDETÉS A Duna Televízió Isten kezében című sorozatműsora március 3-i, 12.05-kor kezdő­dő, evangélikus vonatkozású adásának témája a Tamás-mise Budavárban. A fővá­rosban 2005 pünkösdjén indult útjára a keresők istentiszteletének sorozata. A Tamás-misék rendhagyó liturgiája segít megérteni, hogy mi történik az istentisz­teleten, és igyekszik átélhetőbbé tenni az Istennel és egymással való közösséget.- A február 4-én a budavári evangélikus templomban tartott Tamás-mise felvételei mellett a műsorban a szervezők és a résztvevők vallanak e különleges istentiszte­leti forma erejéről. Ismétlés: Duna Tv, március 6., kedd 11 óra, valamint Duna II. Autonómia, 10.10. Szerkesztő: Nevel ős Zoltán, rendező: Horváth Tamás. HIRDETÉS_______________________________________________________________________________________________________________ Az anyagi nehézségekkel küszködő Gloria Victis Közhasznú Alapítvány, amely ta­valy októberben elsőként a világon Csömörön emlékművet állított a kommuniz­mus százmilliónyi áldozatának tiszteletére, szeretettel hívja ügyének támogatóit a Deák téri evangélikus templomba a február 24-én, szombaton 17 órakor kezdődő jótékonysági hangversenygálájára. Az est fővédnöke Wittner Mária. Fellép Pit ti Kata­lin, Sirákné Kemény Kinga, ár. Sirák Péter, Döbrentei Kornél, Dózsa László és Varga Kornél Ist­ván. Az áhítatot ár. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke tartja. A kommunizmus áldozatainak emléknapján, február 25-én 14.30-kor a csö­möri emlékműnél beszédet mond Wittner Mária és Duray Miklós. Az alapítvány hálás szívvel fogad adományokat az alábbi számlaszámon: Pécel és Vidéke Takarékszövetkezet Csömöri Kirendeltség, 65600144-11048053. ISTENTIS ZTELETI REND / 2007. február 25. - Budapest Böjt 1. vasárnapja (Invocavit). Liturgikus szín: lila. Lekció: iMóz 3,1-13; 2Kor 6,1-10. Alapige: Mt 4,1-11. Énekek: 75., 275. I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta: de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. (böjti vesperás) Balicza Iván; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Veperdi Zoltán; II., Modori u. 6. de. 3/411. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) Gáncs Péter; du. 6. (orgonazenés áhítat) Cselovszky Ferenc; VII., Városligeti fasor 17. de. II. (úrv.) Gazdag Zsuzsanna; du. 6. (ifjúsági) Takácsné Kovácsházi Zelma; VIII., Üllői út 24. de. fél ii. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Szpisák Attila; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Nagyné Szeker Éva; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv.) ifj. Hafenscher Károly; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Nagyné Szeker Éva; Kerepesi út 69. de. 8. Tamásy Tamás; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv., szuplikáció) Tóth Károly; de. 11. (úrv., szuplikáció) Tóth Károly; du. 6. (vespera) Czöndör István; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Czöndör István; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) dr. Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (úrv.) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János: Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Marschalkó Gyula; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Marschalkó Gyula; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Eszlényi Ákos; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. n. Eszlényi Ákos; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. dr. Korányi András; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. dr. Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel: Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza. 8 Összeállította: Boda Zsuzsa A kommunizmus szelíd áldozata: Dobó József Dobó Jóska bácsit szüléink barátjaként, hajdani ifjúságis társaink mosolygós édesapjaként ismertem meg. Akkoriban semmit nem tudtunk életének kalandre­génybe illő, izgalmas titkáról. A recski táborból való szökéséről felnőttként hallottam először. A történet megjelent Sztáray Zoltán Csákánykő című kötetében (Püski Kiadó, 1997), több honlapon is el­érhető a teljes szöveg. Személyéről, bá­torságáról Gyarmathy Lívia is megemléke­zett Szökés című játékfilmjében. A személyes találkozás erejében bízva tavaly a kommunista diktatúra áldozata­inak emléknapjára, február 25-ére meg­hívtuk Jóska bácsit a Deák Téri Evangéli­kus Gimnáziumba. Filmek, előadások helyett szívesebben keresünk túlélő ta­núkat, hogy maguk beszéljék el történe­tüket tanítványainknak, amíg még köz­tünk élnek. Dobó József 1921-ben született Balas­sagyarmaton. A Ludovika Akadémián hadnagyként végzett 1942-ben. A hadi­fogságtól a fronton szerzett sebesülései mentették meg. A háború után csak al­kalmi munkákat kapott. Az Államvédel­mi Hatóság (ÁVH) 1949-ben Kistarcsára internálta, onnan került Recskre 1950- ben. Amikor megértette, hogy a tábor­ban halálra fogják dolgoztatni, szökésre szánta el magát. Nyugatra szeretett vol­na eljutni, éjszakánként gyalogolt, nap­pal rejtőzött. Csehszlovákiába szökött, ahol egy rokona malmában várakozott. Ott kapta meg a hírt, hogy az ÁVH elvit­te és kínozza a szüleit és az útján segítsé­get nyújtó rokonait. Ekkor önként fölad - ta magát. A recski táborban fogolytársa­ival verették össze. Hét hónapot töltött magánzárkában, ezalatt elméje épségét rendszeres tornával igyekezett megőriz­ni. A szökésért további két év tíz hónap börtönbüntetést szabtak ki rá. 1953 júliusában szabadult. Éveken ke­resztül nehézgépkezelő volt, később vil­lanyszerelőként, végül a metró diszpé­cserszolgálatán dolgozott. Szenvedélye­sen szerette a természetet, nyugdíjas­ként turistajelzések felfestésével egészí­tette ki a család jövedelmét. Feleségével, Jausz Mariettával négy gyer­meket nevelt fel. Mindvégig a budahegy- vidéki gyülekezet hűséges tagja volt. Meghívásunkat már nagybetegen fo­gadta el. Fontosnak tartotta, hogy a gim­nazistáknak tanúskodjon a háború utáni magyar történelemről. Elbeszélésének erejét szelídsége, derűje adta. Tanítványa­inkat megragadta, hogy nem tekintette hősnek magát, keserűség és gyűlölködés nélkül beszélt kínzóiról. Isten kezéből fo­gadta el élete megpróbáltatásait, és igye­kezett minden helyzetben helytállni. Megbékélve készült a halálra, amelyet hazatérésnek tekintett. 2007. február 4- én hunyt el. Búcsúztatása március nrén 15 órakor lesz a budahegyvidéki evangé­likus templomban. ■ Kézdy Edit, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatója Egy a Rákosi-kor mártírjai közül Bencsik József emlékezete ► Most lenne kilencvenéves. A kom­munizmus börtönében harminc­négy évesen szenvedett mártírha­lált. Ki volt ő? Ifjúkori barátja, a kertészből lett diakónus lelkész, Kiss István egy ízben lelkemre kö­tötte, hogy ne felejtsük el fiatal evangélikus vértanúnk emlékét. Nagytarcsai népfőiskolásként hallunk ró­la először. A simasági, cipészmesterséget tanult ifjú nemeskéri lelkészétől, Novak Elektől értesült arról, hogy a nagytarcsai parókus, Sztehlo Gábor finnországi hatásra népfőiskolái mozgalmat indított. Meg­tudta, hogy a Magyarhoni Ágostai Hitval­lású Evangélikus Misszióegyesület, a Ba­ráti Mozgalom és a nálunk járt finn és észt felébredt lelkészek megajánlásai révén még 1938 őszén megnyitotta kapuit az el­ső bentlakásos evangélikus népfőiskola. Bencsik József huszonegy évesen, 1940 őszén lépett be az intézetbe. Ezen az immár harmadik tanfolyamon Kajos János felsőszeli segédlelkész lett a neve­lőtanáruk. Az ország minden részéből érkezett fiatalok gyorsan megtanulták az önkormányzati rendet, és önkéntes alapon lettek kisbírók vagy udvarosok, takarítók vagy konyhások. A szellemi munkából is kivették a részüket: az ön­képzőkörben krónikások, titkárok, fel­olvasók és szavalok váltották egymást. A tanulmányi rend órái mellett a magyar paraszti sorskérdésekről Kodolányi Jánost és Veres Pétert is hallgatták. Az iskolaudvaron emelt „finn ház” és „magyar ház” előtt felállított finn és a magyar zászlóra ünnepélyes fogadalmat tettek. Ennek emlékét Bencsik 1941 janu­árjában háromstrófás versben örökítette meg. Kezdő sorai így hangzanak: „Két zászló leng udvarunkban, / Egyik finn, a másik magyar. / Hirdetik, hogy e két nemzet / Egy célt szolgál, s egyet akar.” Majd így zárja költeményét: „Jöhet bár ránk nehéz idő, / Elő marad barátsá­gunk, / Mert egy a hitünk és vallásunk, / És egy marad imádságunk.” Frontszolgálatosként folytatódott az élete a világháború vérzivatarában. Amikor behívták katonának, előbb Szombathelyen kapott egészségügyi ki­képzést. Azután kikerült a frontra. Már a harcok kezdetén megsebesült, ezért 1942-ben leszerelték. Novák Elek ekkor már egy képzett, megpróbált férfit kö­szönthetett az artikuláris parókián. Mint nemeskéri diakónus, a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIÉ) buzgó tagjaként missziói lelkülettel állt be az egyház szol­gálatába. Főleg Kemenesalja gyülekezeteit látogatta végig: sokáig emlékeztek a lel­kes, „Luther-kabát nélküli papra” Celldö- mölkön, Alsóságon és Kemenesmagasi- ban. Költői vénája sem hagyta el. Amikor ihletet kapott, papírra vetette költeménye­it. Az egyházi sajtó is felismerte tehetségét: több versét közölte a Harangszó és az Evan­gélikus Ifjúság. A lelki ébredés lendülete őt is magával sodorta; ahol lehetett, hirdette az evangéliumot. Édesanyja és nagybátyja si­masági otthonában bibliaórákat tartott, családokat látogatott. Részt vett a Vas me­gyében, a Rába mentén, a nicki gátnál tar­tott KIE-táborok szervezésében is. Igazi la­ikus munkásként hirdette Jézus Krisztus örömhírét. Magyar népe szenvedésének a tanúja is lett azonban a háború utáni nehéz években. Miközben az igét hirdette, szem- és fültanúja volt a Rákosi-kor ter­rorjának, a családokat sújtó igazságta­lanságok egész sorának. Feltehetően ba­ráti köre indítására is, hazája iránt érzett szeretetből bekapcsolódott egy illegális csoportosulásba. Ennek tagjai adatokat küldtek a terror áldozatairól Nyugatra, sőt - barátjának, Kiss Istvánnak a fel­jegyzése szerint - „embereket mentettek ki Rákosi börtönéből”. Az összeesküvést leleplezték. Bencsik Józsefet négy társával együtt 1952. októ­ber 8-án letartóztatták. Börtönben töl­tött nyolc hónapjuk bizonyára emberfe­letti megpróbáltatásairól nincs hírünk, csak annyi, hogy 1953. június 10-én négy társát kivégezték, ő pedig a börtönben belehalt szenvedéseibe. Simaságon emlékoszlop, a nemeskéri templom falán emléktábla hirdeti evan­gélikus mártírunk önfeláldozó életének példáját. Neve feledésbe merült volna, ha barátja és lelki testvére, Kiss István őrimagyarósdi diakónus lelkészünk nem szorgalmazta volna emlékének megörökítését. Amikor a tábla 1993-ban elkészült, úgy érezte, eleget tett köteles­ségének: 1994-ben ő is befejezte Krisz­tust szolgáló életét. Az igazak emlékezete áldott. ■ Dr. Fabiny Tibor (id.) „Elfogy” a Hold ► Három esztendő múltán újra az egész ország területén megfigyelhető teljes holdfogyatkozásnak lehetünk tanúi március 3-a éjszakájától március 4-e haj­naláig. A csodálatos csillagászati jelenség akkor következik be, amikor teli­holdkor a Hold a Föld árnyékkúpjába lép. Az égi színjáték 22 óra 30 perckor veszi kezdetét, és egészen hajnali 2 óra 12 percig kísérhető figyelemmel. A holdfogyatkozásokat már több ezer éve a babiloni csillagász papok is felje­gyezték, sőt előre ki is tudták számítani bekövetkeztüket. A jelenséget említő el­ső magyar nyelvű feljegyzés egy 1056- ban tapasztalt fogyatkozásról számol be: „Mikor a Hold fényben fürösztötte a Föl­det, hirtelen fogyatkozás lön, rőt ragyo­gását pedig nem sáppadság, hanem sö­tétség követte...” Utoljára három évvel ezelőtt, 2004. október 28-án, a hajnali órákban volt megfigyelhető teljes hold- fogyatkozás Magyarországon, 2006. szeptember 7-én pedig egy részleges fo­gyatkozásban gyönyörködhettünk. Földünk hűséges kísérőjének fogyat­kozásai sokkal ritkábbak, mint a jóval látványosabb napfogyatkozások. A gya­korlatban azonban mégis több holdfo­gyatkozásnak lehetünk tanúi, mivel a je­lenség - ellentétben a napfogyatkozá­sokkal, melyek a Földnek csak egy adott sávjában figyelhetők meg - minden olyan helyen észlelhető, ahol a Hold a lá­tóhatár felett tartózkodik. A napfogyat­kozások minden esetben újholdkor, a holdfogyatkozások pedig teliholdkor láthatók. Az esemény bekövetkeztekor azon­ban teljes „eltűnésről” nem beszélhe­tünk, ugyanis a földi atmoszférában ke­vésbé szóródó vörös fény eljut bolygónk árnyékkúpjába is. Bolygónk „eltűnt” kí­sérője a földi légkör pillanatnyi portar­talmától függően a narancson át a rozs­davörös, sőt szürkésbarnás árnyalatokig különböző módon mutatkozhat. A ré­gebbi korokban sokszor ezek az élmé­nyek, a „vérvörössé” vált Hold babonás félelmet váltottak ki a jelenség csillagá­szati hátterét nem ismerő emberekből - hasonlóan a rossz előjelnek tekintett üs­tökösök megjelenéséhez. És hogy milyen pompás színkompo­zícióval bűvöl el bennünket az idei ran­devún a Hold? - erről minden csillagász és a csillagászat szépségei iránt fogé­kony érdeklődő a saját szemével győ­ződhet meg ezen a reményeink szerint felhőmentes és nem túlzottan hideg ko­ra tavaszi éjjelen. Azoknak pedig, akik a várakozás idejében további részletekre is kíváncsiak, a Magyar Csillagászati Egyesület www.mcse.hu címen elérhető honlapját ajánljuk a figyelmükbe. ■ Rezsabek Nándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom