Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-02-25 / 8. szám

2007-február 25. KERESZTUTAK ‘Evangélikus ÉletS A keresztény reneszánsz még előttünk van! A világszerte ismert francia antropoló­gus, René Girard szerint a keresztény re­neszánsz még előttünk van. Legújabb könyvében - amely Itáliában jelent meg a kereszténység és a relativizmus közöt­ti párbeszédről - az antropológus meg­állapítja: olyan világban fogunk élni, amely egyszerre lesz keresztény és tudo­mányos. Girard, akit a Francia Akadémia negy­ven halhatatlanja közé választottak, ar­ról ír, hogy eddig soha nem látott kultu­rális forradalom előtt áll az emberiség. Szerinte a vallások felülírják majd a filo­zófiákat, amelyek - a politikai elméle­tekhez hasonlóan - mindig holt ideoló­giák. Az az elképzelés, hogy a tudomány lép majd a vallás helyére, szintén nem bizonyult valóságosnak. A világban új éhség-szomjúság tapasztalható a vallás iránt. A mindennek a viszonylagosságát állító modern gondolkodás hibás antro­pológiai, emberszemléletből indul ki. Az akadémikus szerint a kereszténység, illetőleg Jézus maga a szeretet és az igaz­ság kijelentése. Girard bírálja a „politika­ilag korrekt” világ hamis beállítását, és rámutat a zsidó-keresztény kultúra alap­vető jelentőségére. M PAX News Elhunyt a Tiszáninneni Református Egyházkerület volt püspöke Meghalt Mészáros István, a Tiszáninne­ni Református Egyházkerület nyugal­mazott püspöke. Az egyházkerület saját halottjának tekinti a hetvenhét éves korában múlt szerdán elhunyt püspököt, akitől február 21-én délután két órakor a miskolc-avasi református templomban vettek búcsút. Mészáros István a Zemplén megyei Pácinban született 1929. április 3-án földművelő családban. A gimnáziu­mot Sárospatakon, a teológiát Sáros­patakon és Debrecenben végezte. 1953-ban tett lelkipásztori vizsgát. Több gyülekezetben végzett segédlel- készi szolgálatot; 1956 és 1984 között a Borsod megyei Kisgyőr lelkipásztora volt, majd nyugdíjba vonulásáig (2003) miskolc-avasi lelkipásztor. 1978-ban rendszeres teológiai tárgy­ból summa cum laude minősítésessel doktori fokozatot szerzett Debrecen­ben; 1982/83-ban Amerikában a Prince- toni Egyetem ösztöndíjasa volt. A Tiszáninneni Református Egy­házkerület 1978-ban főjegyzővé, 1990- ben pedig püspökké választotta. Ez utóbbi tisztséget 2002-ig töltötte be. A Sárospataki Református Teológiai Akadémián 1991 és 2003 között tan­székvezető tanár. Felesége Bemáth Klá­ra lelkipásztor, gyermekeik - Klára, Zsuzsanna és István - mindhárman lel­kipásztorok. Életének meghatározó vezérgondolata egykori kedves pro­fesszorának, Nagy Barnának a jelmon­data volt: „Deus providebit”, azaz Is­ten majd gondoskodik. M Forrás: reformatus.hu Ökumenikus találkozó Wittenbergben Erdő Péter részvételével A III. európai ökumenikus nagygyűlés előkészítésének kereté­ben Európa keresztény örökségéről és a felekezetek jobb együttéléséről tanácskoztak az európai egyházak, püspöki konferenciák, valamint ökumenikus szervezetek és mozgal­mak képviselői a németországi Wittenbergben. A reformáció szülővárosában tartott találkozón a konti­nens több mint negyven országából mintegy százötven kül­dött vett részt. Magyarországot Erdő'Péter bíboros, prímás, esz- tergom-budapesti érsek, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke képviselte. A múlt vasárnap véget ért talál­kozón a részvevők nyilatkozatban hangsúlyozták a keresz­tény egyházak közötti együttműködés fontosságát. Rámutat­tak arra, hogy a keresztények egyesülve még többet tehetnek a szociális igazságosság erősítéséért Európában. A korábbi európai ökumenikus nagygyűléseknek 1989-ben Bázel, majd 1997-ben Graz adott otthont. A harmadik nagy­gyűlésre mintegy kétezer-ötszáz küldött részvételével szep­tember 4. és 9. között Nagyszebenben kerül sor, első alkalom­mal egy ortodox többségű országban. A Magyar Távirati Iroda értesülése szerint a wittenbergi ta­lálkozón elhangzott beszédében Erdő Péter - akit a közelmúlt­ban a tavalyi esztendő tíz legjelentősebb katolikus vezető sze­mélyisége közé sorolt a Rómában megjelenő Inside the Vatican című folyóirat - figyelmeztetett a szabadság abszolutizálásá­nak veszélyeire, s felhívta a figyelmet az európai népek közti igazi szolidaritás fontosságára. A szabadság ugyanis önmagá­ban a hatalmasok kizárólagos uralmához és a gyengék kizsák­mányolásához vezethetne - fogalmazott a bíboros. A magyar katolikus egyház feje hangsúlyozta Európa szellemi megújulá­sának szükségességét, kiemelve a szolidaritás és a felebaráti szeretet jelentőségét. A küldöttek találkoztak Horst Köhler német elnökkel is. Az államfő beszédében ugyancsak hangsúlyozta az európai ke­resztény egyházak közötti együttműködés erősítésének fon­tosságát. Az egyházi vezetők előtt Köhler úgy vélekedett, hogy új lendületet kell adni az ökumenének. A Luther városában tartott tanácskozás keretében a küldöt­tek találkoztak a helyi keresztény közösségekkel, s felkeresték a reformáció történelmi színhelyeit. M MTI Hosszú böjt - lesz-e feltámadás?! A böjti időszak sok gondolatot ébreszt a keresztényekben - elsősorban a krisztu­si, negyvennapos böjtről, örök és idő­szerű spirituális üzenetéről, de ettől el nem választhatóan a történelmi böjtök­ről is. Ez utóbbiak sajátsága, hogy az em­berek, az individuumok böjtje megsok­szorozódik népük szenvedésében. Mindazok, akik böjtelőn Kárpátalján jártak, hogy bábáskodjanak az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) Kárpátaljai Egyesületének meg­alakítása körül, nem térhettek ki ezen gondolatok elől. Kitűnő alaphangulatot teremtett, hogy a közgyűlés színhelye a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola volt Beregszászon. Óriási dolog volt, hogy az alapítók immár több mint egy évtizede megkapták a régió legimpozánsabb, leg­hatalmasabb épületét, ahol - a folyama­tos felújításoknak, fejlesztéseknek kö­szönhetően - már ezerötszáz hallgató tanul. Elsősorban bölcsészettudomá­nyokat oktatnak, de már működik agrár szak is, és készülnek a természettudo­mányi képzés elindítására. A hihetetlen energiájú Orosz Ildikó, a fő­iskola és több fontos testület vezetője kivá­lóan készítette elő az alkalmat (az ügyeket mindig emberek viszik sikerre). Főként pe­dagógusokból állt össze a kárpátaljai egye­sület induló csapata; elnöke Csatáry György történész, a főiskola tanára, alelnöke az ugyancsak tanár Fábián Márta lett. Az alapítók hangsúlyozták: nem a meglévő szervezetek számát kívánják nö­velni, hanem vonzó számukra az EPMSZ szellemisége. Igen érdekes, hogy a rend­szerváltozáskor - más nyugati magyar szervezetekhez hasonlóan - a szabad- egyetemen is megindultak a viták: van-e folytatás, szükség van-e még az egyesü­letre? Az azóta eltelt több mint másfél év­tized - ez a történelem sajátos fintora - bizonyította, hogy talán még inkább, mint korábban. 1990-ig egyértelmű volt a helyzet: a diktatúrával szemben a nyitott, toleráns, autonóm protestáns szellemiség képviselete, a magyar nyelv és kultúra ápolása. Ma a demokrácia, az örvendetes, de akár súlyos konfliktusokat gerjesztő pluralizmus korában nehezebb az EPMSZ szellemiségének a követése. Nem véletlen, hogy a szabadegyetem új korszakában talán az első számú kér­dés a határon túliak, a Kárpát-medencé­ben élő kisebbségi magyarság ügyének a vállalása lett. Együttműködve minden, az ügyet szolgáló politikai erővel, olykor hidat teremtve köztük, élve azzal a sza­badsággal, amelyet nem a politikai, ha­nem a hitbeli és a magyarság melletti el­kötelezettség jelent. Ami persze nem zárja ki, sőt igényli a szilárd nemzetpoli­tikai álláspontot is. így - még ha ez ma távolinak tűnik is - néhány nemzedék alatt az Európai Unió más gondolkodást ébreszthet, a kisebbségek számára a tel­jes körű autonómia megvalósulását te­szi lehetővé. Mert ez a megmaradás útja. Kárpátalja százötvenezres magyarságá­nak hetven százaléka református; ők jelen­tik a régióban a protestánsokat. Úgy vé­lem, az anyaországi evangélikusság még­sem maradhat ki az együttműködésből. Erre is jó lehetőséget szolgáltat a civil szfé­ra, az egyesületek tevékenysége. Jó volt lát­ni a munkácsi várban Zrínyi Ilonának az el­múlt évben emelt gyönyörű szobrát, mely az anyaország figyelmét is jelképezte. Bi­zony szégyenkezhetünk, szembesülve a szenvedéssel és azokkal a sorsokkal, ame­lyek Kárpátalján az elmúlt háromnegyed évszázadban jellemzőek voltak. Hosszú volt a böjt. Ma sok örvendetes jele látható a megújulásnak. Szívből jön­ne a válasz, de még nyitott a kérdés: lesz-e feltámadás? Rajtunk is múlik. a Frenkl Róbert KÉSZÜLÜNK A NŐK 2007. ÉVI VILÁGIMANAPJÁRA Egy „pókháló” Paraguay soknemzetiségű ország, a be­vándorlók országa. Németek, japánok, olaszok, spanyolok, lengyelek, ukrá­nok találtak itt otthonra, az utóbbi idő­ben pedig nagy számban települtek be brazilok. Asuncióban, a fővárosban je­lentős magyar közösség is él, a legifjab­bak által már a harmadik nemzedék képviselteti magát. Ezt az etnikai gaz­dagságot és a különböző népcsoportok egymásra utaltságát fejezi ki az a hor­golt kézimunka, amely az idei világ- imanap jelképe. A nanduti, ahogyan a guarani indiá­nok nyelvén mondják, pókhálót jelent. Vékony szálak kötik össze a terítő da­rabjait. Minden részlet más és más, mégis egy egészet alkot. A paraguayi vi- lágimanap-bizottság által készített ké­pen a nanduti kék-zöld-vörös háttér előtt látható. A vörös a földet jelképezi, a zöld a növényzet és a fák buja sokasá­gát, a kék a tágas eget. Ez a kreatív kép utal az európai fehér és bennszülött kul­túra egymásba fonódására, ahogyan egyetlen fonal és egyetlen szegély egy­ségbe fogja a sokféle mintázatot. „A kompozíció szintézist próbál létrehoz­ni természet, ember és Isten állandó együttélésének kifejezésére” - vallja a kép. alkotója, Maria Victoria Servin. Az imanapra kiválasztott nanduti nekünk is üzen: az isteni kéz egymáshoz kötött minket, ránk bízta, hogy az ima, a csele­kedetek szálain keresztül tartsuk egy­mást. Ennek a keresztényi felelősségnek példáját láthatjuk Paraguayban, a men- nonita testvérek közt. Északon, a Chaco régióban élnek e számszerűleg kicsiny - tízezer fős -, de hatásukban nagy jelentőségű közössé­gek. A mennoniták története a 16. század­ba, a reformáció idején felerősödött ana­baptista (újrakeresztelkedő) mozgalom­hoz vezet vissza. Nevüket Menno Simons fríz teológusról kapták, aki a Németalföl­dön gyűjtötte össze a hitközösség tagjait. Tanításuk szerint az állam és az egyház szétválasztandó; leginkább pedig a meg­térés utáni felnőttkeresztség gyakorlatát hirdették. Paraguayba 1927-ben érkeztek meg az első családok, mert a hazájukban hitük miatt üldözték őket. Kedvező áron földterületeket vásároltak Paraguayban. Nemcsak megélhetést találtak az or­szágban, hanem a hitelveik gyakorlá­sához szükséges kiváltságokhoz is hozzájuthattak. Ilyen például a fegy­veres katonai szolgálat alóli mentessé­gük, az eskü megtagadásának joga, il­letve hogy saját iskolarendszert, ön- kormányzatot építhettek ki. A spa­nyol hódítókkal és a később érkezett telepesekkel ellentétben, ők nem űzték el földjeikről a bennszülötteket. Men- non Simons tanítását követték: „Aki belülről a Szentlélek tüzével, kívülről Isten igéje szerinti vízzel keresztelke- dett meg, annak nincs más fegyvere, csupán a türelmesség, a reménység, a csendesség és Isten igéje.” Munkát ad­Néhdny ökumenikus imanapi alkalom a fővárosban Március 2-án: • Óbudai Református Egyházközség (Budapest III., Kálvin köz 4.), 18 óra • Belvárosi gyülekezetek (Deák tér, Kálvin tér!) ökumenikus női imanapja - a te­rézvárosi római katolikus plébánia alagsora (Budapest VI., Pethő S. u. 2.), 17 óra • Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközség (Budapest VII., Damjanich u. 28/b), 17 óra • Az Üdvhadsereg rákoscsabai gyülekezete (Budapest XVII., Lemberg u. 38.), 18 óra Március 5-én: • Budapest-Kelenföldi Evangélikus Egyházközség (Budapest XL, Bocskai út 10.), 10 óra üzen tak az indiánoknak, békességben él­nek velük. A mennoniták jól szervezett gazda­ságaikban marhatartással, földműve­léssel foglalkoznak. Ma Chaco vidéke az ország legvirágzóbb mezőgazdasági régiója. Ki gondolná, hogy őseiknek a 20. század elején vért verítékezve kel­lett meghódítaniuk az akkor még ter­méketlen vidéket? A jómód vágyat éb­reszt másokban is. „Mintha aranyláz tört volna ki, úgy érkeznek ide hozzánk az idegenek” - mondja a filadelfiai me­zőgazdasági szövetkezet könyvelője, Betty Wiens. Majd arról beszél, hogy mennyire másként értelmezik a mun­kát a különböző kultúrából érkező em­berek. „Megpróbáljuk elmagyarázni nekik, hogy mi is milyen erőfeszítések, kitartás és szorgalom árán juthattunk el csupán ehhez a viszonylagos jómó­dunkhoz. (...) Keresztényként - és ez az igazán fontos - azonban azt mutat­juk meg, hogy mit is jelent a »szeresd felebarátodat«.” ■ B. Pintér Márta ÁVtHi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom