Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-12-02 / 48. szám

8 2007. december 2. FÓKUSZ ‘Evangélikus ÉletS ■ Dr. RonczBéla 280 éves az aszódi evangélikus gimnázium 1912-től főgimnáziummá fejlődött az addigi algimnázium. Három évvel ké­sőbb felvette Petőfi Sándor nevét. Az intézmény régi termei egyre kevésbé tudták kielégíteni a növekvő igényeket, így új épületre volt szükség, amely 1931- ben készült el, Schulek János tervei sze­rint; dr. Raffay Sándor evangélikus püs­pök avatta fel. Lelkészek, tanítók, tanárok, orvosok, jogászok, mérnökök alapozták meg tu­dásukat Aszódon: Kiss István, Sárkány Sá­muel, Zelenka Pál püspökök aszódi diá­kok voltak. Dr. Magyar János egyetemi ta­nár, Tuschák Róbert akadémikus, a mű­szaki tudományok doktora, Király Béla gépészmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, Platthy Pál egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, Falu Ta­más író, Moravcsik Emil orvosprofesszor, Moravcsik Géza zeneakadémiai tanár, Re- zessy László tanszékvezető főiskolai tanár (ének-zene), Huszárik Zoltán és Sára Sán­dor filmrendezők, Pauló Lajos, a Magyar Televízió rendezője és még nagyon sok ismert és elismert ember ült egykor az aszódi evangélikus gimnázium padjai­ban. Számos lelkész említi életrajzában szeretettel az aszódi diákéveket: Chugyik Pál, Bogya Géza, Drenyovszky János, Gubcsó Pál, Garami Lajos, Hemád Tibor, Kékén And­rás, Torda Gyula, Zsemberovszky János és so­kan mások. A katedrán sokoldalúan képzett, kivá­ló tanárok álltak. Az író-költő Csengey Gusztáv, a Petőfi-kutató Osváth Gedeon, a földrajztudós Chovan Sámuel, a zenésze­ket nevelő Haberehm Gusztáv, a szlovákiai Az 1931-ben átadott gimnáziumi épület A település az 1700-as évek elején ro­hamos fejlődésnek indult, jelentős pa­raszti, iparos- és kereskedőréteggel ren­delkezett. Nagy volt az igény helyben működő iskolákra. Ebben a században az elemi és középfokú oktatás egyházi irányítás alatt folyt, az egyházaknak kü- lön-külön voltak alsó- és középfokú is­koláik. Kezdetben az elemi iskola és a la­tin iskola egy épületben működött. Az elemiben írni, olvasni, számolni tanítot­Amikor Mária Terézia korában, 1766- ban összeírták a magyarországi középis­kolákat, az aszódi a „kisgimnáziumok” közt szerepelt; története az alábbiak szerint tagolható: 1. a latin iskola - scho- la latina (1728-1862); első tanára Farkas András; 2. az algimnázium (1863-1911); 3. a főgimnázium (1912-1948); 4. az újjá­szervezett gimnázium (1994-). írásomnak nem célja az iskola fejlő­désének részletes elemzése, csupán an­nak negyedik korszakát emelem ki. Tekintélyes névsor Az intézmény az elmúlt évszázadok alatt a Galga völgyének oktatási-nevelési központjává lett, ahol vallási hovatarto­zás nélkül fogadták a környék, de a távo­labbi települések tanulni vágyó, tehetsé­ges fiataljait is. Mint tudjuk, az iskola 1835-38 között a fiatal Petőfi Sándor szá­mára is meghatározó volt, elsősorban a tudós tanár, igazgató Koren István szemé­lyiségén keresztül. ► Aszód a Galga völgyében, Buda­pesttől negyven kilométerre, az M3-as autópálya közelében fek­szik. Lakóinak száma 6500 fő. Közúti, vasúti csomópont. A tele­pülés első írásos említése 1404-ből való. A török korban elnéptelene­dett. A 18. század elején a Podma- niczky család szlovák ajkú, evangé­likus vallású jobbágyokat telepí­tett ide. A18. század közepétől szá­mottevő zsidó és német bevándor­lás segítette a város iparosodását. 1761-ben mezővárosi rangot ka­pott. A jelenleg is működő magyar- országi evangélikus középiskolák sorában - a soproni után - a legré­gebbi az aszódi. tak, ez hároméves volt. Utána latin nyel­ven folyt az oktatás hat éven keresztül, ennek keretében felsőbb tanulmányok­ra készítették fel a diákokat. Az 1727-ben megalakult Pest megyei esperességnek szüksége volt megfelelő értelmiségi utánpótlásra (pap, tanító, kántor), illetve olyan iskolára, amely ezt részben biztosította. Az iskolaalapítás egyik legfontosabb feltétele egy olyan tehetős evangélikus világi vezető volt, mint például Podmaniczky János, aki nemcsak akarta, hanem jelentős anyagi áldozattal létre is hozta ezt az iskolát. Az aszódi latin iskolában olyan magisz­Asíód. Evangélikus elődeink kétszáznyolcvan évvel ezelőtt, 1727-ben döntöttek az aszódi evangélikus iskola alapításáról, és egy évvel később meg is indult a tanítás. De hogyan is kezdődött mindez? Iskolázott város A középkort követően Magyarországon a közélet hivatalos nyelve a latin volt; e nyelv ismerete nélkül nem .lehetett ma­gasabb hivatali funkciót vagy egyházi pozíciót betölteni. A társadalmi felemel­kedés egyedüli lehetőségét - a szegé­nyebb rétegek s'zámára is - az iskola je­lentette. (Ez a megállapítás kétszáz­nyolcvan év után is időszerűnek tűnik.) A latin nyelv elsajátítása magas szintű humán műveltség megszerzését biztosí­totta. Ez volt az alapja Aszód lendületes fejlődésének. A schola latina - Petőfi Sándor is itt tanult terek tanítottak, akik az anyanyelvi ok­tatáson kívül járatosak voltak a latin nyelvben, különféle tudományokban, többségük kezdetben lelkész képesítés­sel is rendelkezett. Sokan külföldi egye­temeken szereztek végzettséget. németek településtörténeti kutatásával foglalkozó dr. Gréb Gyula, a festőművész Richly Emil és Schéner Mihály. Az evangélikus gimnáziumot 1948- ban államosították. A Magyarországi Evangélikus Egyház 1992-ben döntött az újraindítás mellett; az 1994/95-ös tanévben a régi hagyomá­nyok folytatásaként megkezdte műkö­dését az Evangélikus Egyház Aszódi Pe­tőfi Gimnáziuma egy hat és egy négy év­folyamú osztállyal. Negyvenhat évnyi kényszerszünet után indulhatott el tehát újra az oktatás, hogy az iskolában a ha­gyományok, a színvonalas tanítás, a te­hetséggondozás, a keresztény szellemű nevelés is újraéledjenek. Mivel 1930-ban épült iskolájának épü­letét az evangélikus egyház nem kapta vissza, újat kellett építeni. Az 1994. au­gusztus 26-i alapkőletételt követően 1997 szeptemberére készült el a Nagy Ta­más Ybl-díjas építész által megálmodott új gimnázium, melyet dr. Harmati Béla püspök szeptember 6-án istentisztelet keretében avatott fel. Valóra vált álmok Az elképzelések valóra váltak, hazánk és egyházunk egyik legkorszerűbb közép­iskolája lett az aszódi. A 21. századi elvá­rásoknak megfelelő szaktantermek (bio­lógia, kémia, fizika, számítástechnika, idegen nyelv) mellett minden igényt ki­elégítő könyvtár, százötven férőhelyes díszterem és száznegyven személyes ét­terem is helyet kapott az épületben. Az igazgató kézfogással köszönti az iskola új tanulóit 2002 májusában épült fel a tornacsar­nok, ezt D. Szebik Imre püspök avatta fel. Szeptembertől angol és német nyelvű, emelt szintű képzés indult felmenő rendszerben a 9. évfolyamon. Ugyanen­nek a tanévnek az elején készült el a te­tőtérben öt - több célra felhasználható - tanterem, amelyek az intézmény folya­matosan bővülő nyelvi képzéseit (angol, német) szolgálják. 2003-ban megépült a hatvan férőhe­lyes kollégium, amely a messzebbről be­járó diákok elhelyezésén túl a testvéris­kolák diákjai és tanárai számára is kor­szerű elszállásolást tud nyújtani az or­szágjáró kirándulások során. „Aki nem ismeri múltját, annak nincs jövője” - ismerős a közmondás. Ennek szellemében jött létre az iskolatörténeti múzeum. (A múzeumot előkészítő mun­kában és folyamatos működtetésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Drex- ler Győző nyugdíjas muzeológus, 1947- ben érettségizett öregdiák.) Az immár kétszáznyolcvan éves aszó­di evangélikus gimnázium a Magyaror­szági Evangélikus Egyház által fenntar­tott, keresztény szellemben nevelő in­tézmény. Fő tevékenysége a sikeres egyetemi, főiskolai tanulmányokra való felkészítés, használható nyelvtudás nyújtása és a valódi értékek elfogadására való nevelés. A nyolc és négy évfolyamos képzés­ben jelenleg hétszáz tanuló vesz részt. A 24 osztályban 57 pedagógus, lelkész és hittanár végzi az oktató-nevelő munkát. A hétfői áhítatok, a heti két hittanóra, az egyházi alkalmak és ünnepek, a csen­desnapok, a karácsonyi ökumenikus is­tentisztelet - úrvacsora, áldozás - egy­aránt elősegítik a keresztény értékrend elfogadását, vállalását, a hitben való erő­södést, a szereteten alapuló emberi kap­csolatok építését. A 7-8. évfolyamon valamennyi diák tanul latin nyelvet is, tisztelegve az ősi schola latina emléke előtt, elsajátítva a klasszikus műveltséget, illetve a modem nyelvek tanulásához szükséges általá­nos nyelvtani ismereteket. A tanulói igé­nyeknek és a továbbtanulási irányoknak megfelelőén az utolsó két évfolyamon valamennyi közismereti tárgyból, vala­mint rajzból és testnevelésből felsőfokú tanulmányokra felkészítő fakultációs foglalkozásokra van lehetőség. A sportköri foglalkozások, az énekka­ri tevékenység, a különböző szakkörök­ben (matematika, fizika, kémia, fotó, rajz, kézműves, színjátszó) folyó munka sokoldalúan segíti a diákok képességei­nek kibontakoztatását, értékeinek fel­színre hozását, önismeretük kialakítását. Dióhéjban így foglalható össze az aszódi evangélikus gimnázium történe­te. Ez volt a múlt, s ilyen lett a jelen. De ebben az iskolákat egyre inkább sanyar­gató világunkban van-e jövő, s milyen lehet a jövő? Van jövő, de abban a megújulás képes­sége a legfontosabb. Megújulás nem csu­pán a bevált hagyományos képzési for­mákban (nyolcosztályos, négyosztályos, emelt szintű nyelvi képzés), hanem szüntelen megújulás a hitben, a szeretet- ben is... Ami az oktatás reformját illeti, aszódi iskolánk egyik kitörési pontja le­het a szakképzés bevezetése, majd a vá­lasztható felsőfokú szákképesítések szé­lesítése. Énnek első lépését - az idei tanévtől - már az intézmény új neve is jelzi: az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziu­ma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma. A szerző az aszódi intézmény igazgatója m IT il BS "1 I mm ' wrii fim m n ■ m tm mm m 1 z 1 1 i* _i) % i-• fi 1 J Az 1997-ben felszentelt aszódi evangélikus gimnázium

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom