Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-02-04 / 5. szám

4 2007. február 4. KERESZTUTAK "Evangélikus ÉletS Jézus Krisztus világossága ragyog mindannyiunkra Folytatás az 1. oldalról Bölcskei püspök annak fontosságát hangsúlyozta - megerősítve Colin Willi­ams szavait hogy vissza kell adni az eu­rópai egyházak és hívek bátor hit- és ön­tudatát: az abban való bizonyosságot, hogy ma is lehet az evangélium mércéje szerint élni. Gyulay püspök pedig kiemel­te: Európa keresztény értékeit újra szám­ba kell venni és világosan artikulálva visz- sza kell adni Európa népeinek. A panelbeszélgetésben tíz-tíz fő kép­viselte a már említett romániai és ma­gyarországi egyházakat. Az élénk esz­mecsere során Gáncs Péter, a Magyaror­szági Evangélikus Egyház Déli Egyház- kerületének püspöke arra emlékeztetett, hogy az ökumenének csak annyiban van értelme, amennyiben a keresztény missziót szolgálja. Tempfli József nagyváradi római katoli­kus megyés püspök Törökország euró­pai integrációjának nehézségére utalt, összefüggésben azzal a ténnyel, hogy az Európai Unió alkotmányos szerződésé­nek tervezetében nem szerepel utalás Európa kultúrájának keresztény gyöke­reire. Továbbá a görög katolikus egyház képviselőit hiányolta - nyilván azért, mert a görög katolikus-ortodox viszony külön nehézséget jelent a romániai öku- mené számára. Tőkés László nagyváradi református püspök csalódásának adott hangot, ami­ért Romániában nem jött létre az öku­menikus együttműködés a maga őszinte testvériségében, noha politikai akadálya már nincsen. Ennek az is jele, hogy még mindig nem alakult meg az egyházak ökumenikus tanácsa. Ugyanakkor pozi­tív példaként említette, hogy amikor e szolidaritás megvan, akkor az egyeteme­sen javára szolgál Krisztus ügyének. A román ortodox egyház képviselői Tőkés püspök fölvetéseit túlzónak ítélték. Kránitz Mihály római katolikus teoló­giai professzor azt a reményét fejezte ki, hogy a grazi nagygyűléshez hasonlóan - amely 1997-ben kezdeményezte az Euró­pai Ökumenikus Charta megfogalmazását - a nagyszebeni nagygyűlés egy mar­káns dokumentumban hívja fel a figyel­met Európa keresztény alapjaira, értéke­ire, s azzal megelevenítően hat mind az egyházakra, mind pedig a közéletre. Ezt követően került sor a román orto­dox katedrálisban az ünnepi ökumenikus istentiszteletre, amelynek liturgiájában az említett egyházak püspökein és főpászto­rain túl részt vett a metodista egyház szu­perintendense is. D. Szebik Imre nyugalma­zott evangélikus püspök, a Magyarorszá­gi Egyházak Ökumenikus Tanácsának el­nöke a mikeási prófécia alapján tette fel a provokatív kérdést: vajon mindig azt akarjuk tudni, hogy mit kíván tőlünk az Úr, vagy más elvárásoknak is meg kívá­nunk felelni? Egyetemes érvénnyel he­lyezte a résztvevők szívére a próféta sza­vát: .....élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben." (Mik 6,8) Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ökumenikus Bizottságának elnöke az ez évi imaheti evangélium (Mk 7,31-37) alap­ján tartotta szentbeszédét. Azt kívánta, hogy halljuk meg Isten igéjét, és úgy hir­dessük, hogy azt „szelektív hallású kortár­saink” is meghallják. Figyelmeztetett arra, hogy a „tízváros” pogány vidéke már Eu­rópában, Magyarországon és Gyulán van, ahol az elkötelezett Krisztus-hívők együtt is kisebbségben vannak. Mi vagyunk azonban azok, akik tudjuk, hogy a gyó­gyulás Krisztusnál van, s ez reménységet ad - hangsúlyozta. Január 25-én, a hagyomány szerint Pál apostol megtérésének, „fordulásának” napján jött létre e találkozó. Résztvevői együtt tanácskoztak, vendégeskedtek, gyönyörködtek és imádkoztak. A kö­zösség erejét megtapasztalva mind­annyian abba az irányba fordultak egy kicsit, ahonnan Krisztus ragyogását érezhetik, és Európa megújulását, egysé­gét remélhetik a keresztények. ■ Dr. Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsánakfőtitkára Püspök, főgondnok és zsinat iktatása Beregszászon A beregszászi református templomban január 21-én, vasárnap délután ár. Bölcskei Gusztáv püspöknek, a Magyarországi Re­formátus Egyház Zsinata lelkészi elnöké­nek a szolgálatával beiktatták a Kárpátal­jai Református Egyházkerület új tisztség- viselőit: Zán Fábián Sándor püspököt (ké­pünkön), Nagy Béla főgondnokot és a zsi­nat új tagjait. A zsúfolásig megtelt temp­lomban a Kárpát-medence református egyházainak képviselői, a testvéregyhá­zak küldöttei és a gyülekezeti tagok szá­zai kérték imádságban Isten áldását a megújított vezetésre. Az új püspök szék­foglalójában - amelyben Krisztust állítot­ta a középpontba - az igazság és a szere­tet egyensúlyának szükségességéről be­szélt. Az Északi Evangélikus Egyházkerü­let püspökének, dr. Fabiny Tamásnak és a Kárpátaljai Református Egyházkerülettel szomszédos Hajdú-Szabolcsi Evangéli­kus Egyházmegye esperesének, Sztankó Gyöngyinek, valamint az Illyés Közalapít­ványnak a köszöntését, áldáskívánását e sorok írója adta át az újonnan szolgálatba állóknak: mindannyiunk közös „edzője”, jézus Krisztus adjon hitet, derűt és böl­csességet az új „csapatkapitányoknak". ■ Laborczi Géza Elvitte a vihar a pozsonyi evangélikus teológia tetejét A, Magyarországon is előre jelzett orkán Szlovákiában komoly pusztítást okozott január közepén. A pozsonyi evangélikus teológiának - hivatalos nevén a Comeni- us Egyetem Evangélikus Teológiai Kará­nak - helyet adó, néhány éve zöldmezős beruházásként, nagyrészt adományok­ból emelt épület tetejének egy részét le­tépte a vihar, és egészen a dékáni irodáig sodorta. Istennek hála, senki sem sérült meg, de a helyreállítás miatt az intézmény vezetőségének két hét rendkívüli szüne­tet kellett elrendelnie. így a vizsgaidőszak is két héttel később fejeződhet be. Gondoljunk imádságban a pozsonyi teológusokra és az egyetemen dolgozó tanárokra, munkatársakra is, hálát adva Urunknak, hogy senki nem sérült meg, és csak anyagi kár keletkezett, amely pó­tolható! ■ SZ. A. Országos Szlovák Lelkészi Szolgálat KÉSZÜLÜNK A NŐK 2007. ÉVI VILÁG IMÁN APJÁRA - BEKÖSZÖNTŐ A házigazda: Paraguay Ismét az egész világon imanapra hívo­gatnak bennünket március első péntek­jére. Ebben az esztendőben a paraguayi asszonyok készítették el a világimanapi liturgiát. Női imanapként tartják számon ezt az ökumenikus mozgalmat, mert való­ban az asszonyok kezdtek egymásért imádkozni. De ez nem jelenti azt, hogy csak az asszonyok imádkozhatnak. Ha megnézzük napjaink gyülekezeteit, sem­mivel sem rózsásabb a helyzetünk, mint a mozgalom indulásakor, 1887-ben Ame­rikában a presbiteriánusoké volt. Sőt! Egyre nagyobb átalakuláson mennek keresztül egyházaink is, a társadalmi változások nagy nyomást gyakorolnak ránk, s sokunknak imára kell kulcsol­nunk kezünket, amikor Isten ügyéért, a misszióért, megújulásért, Szentlélekért könyörgünk. Nemcsak az asszonyokat hívjuk hát az imádkozásra, hanem a fér­fiakat is, kicsinyeket és nagyokat, aggo­kat és fiatalokat! Könyörögjünk Iste­nünkhöz, amíg még nem késő! Amikor egy-egy nemzeti bizottság el­vállalja az előkészületeket, akkor arra vál­lalkozik, hogy bemutatja országát, azt a társadalmat, amelyben él, egyházát s vala­mennyi felekezetet. A bizottságok min­dig ökumenikus összetételűek. Munká­juk során figyelnek arra, hogy az imanap többi résztvevőjét megismertessék hét­köznapi életükkel, örömeikkel, gondjaik­kal, tradícióikkal, kultúrájukkal. Bemutat­ják népviseleteiket, szokásaikat, és legjel­legzetesebb ételeik receptjeit is elküldik, hogy az idegen ízekre kíváncsiak megíz­lelhessék őket. Az idén például elkészít­hetünk egy jellegzetes paraguayi süte­ményt, mely a mi pogácsánkhoz hasonló, s megihatunk hozzá egy pohár tererét, a matecserjéből készült, kissé kesernyés, enyhén füstös ízű zöld teát, amelyet a he­lyiek vendéglátáskor az asztalra tesznek; megismerhetjük a paraguayiak legősibb kézimunkáját, a nandutit, hallgathatunk paraguayi hárfazenét... így válhat az együtt imádkozásunk is igazi ünneppé, szeretetvendégséggé - kinek-kinek a saját gyülekezetében. Hazánkban a Magyarországi Egyhá­zak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) Női Bizottsága felelős az imanap előké­szítéséért. Magyarország 1985-ben kap­csolódott be a mozgalomba, s azóta rendszeresen mind több és több gyüle­kezetben imádkoznak együtt különféle felekezetek tagjai. Egyházaink lapjaiban a következő négy héten egy-egy ismertető cikk jele­nik meg Paraguayról; ezek segítenek ab­ban, hogy már ismerősként fogadjuk a paraguayi asszonyok köszöntését már­cius 2-án, pénteken. Az érdeklődőket egy előkészítő kon­ferenciára hívogatjuk, amelyen részle­tesebben is megismerhetik Istennek ezt a szép országát, megismerkedhet­nek az imanapi liturgiával, s megtud­hatják, hogyan szervezzék meg gyüle­kezetükben az imanapot. A résztvevők írásos és vetíthető anyagot, illetve egy zenei CD-t kaphatnak kézhez, vala­mint képeslapokat, plakátot vásárol­hatnak. Szeretettel várunk minden érdeklő­dőt február 10-én 10 órára a MEÖT szék­házába (1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 3.). Jelentkezni az 1/371-2690-es tele­fonszámon lehet napközben. Jelentke­zési határidő: február 5. ■ P. Tóthné Szakács Zita református lelkész, a MEÖT Női Bizottságának elnöke További információ kérhető B. Pintér Mártá­tól, a Magyarországi Evangélikus Egyház Női Missziói Szolgálatának vezetőjétől a 20/824- 2791-es telefonszámon vagy a marta.pin- ter@lutheran.hu e-mail címen. Az egyház jövőképe Az Európai Protestáns Magyar Szabad- egyetem Egyesület (EPMSZE) 2007. évi első szabadegyetemi estjének Profile Ger­gely országos felügyelő volt az előadója január 17-én. Korábban többször szere­pelt már előadóként a bázeli illetőségű anyaegyesület (Európai Protestáns Ma­gyar Szabadegyetem, EPMSZ) hagyomá­nyos akadémiai hetein, így nem volt meglepő, de őszinte örömömre szolgált, hogy a magyarországi egyesület vezető­sége a korábbi nagykövetet javasolta az esztendő első alkalmára. A szervezők nem titkolták, hogy bár természetesen az előadó személyisége volt a meghatározó, arra is gondoltak, hogy az országos felügyelő elődjének, az EPMSZE jelenlegi elnökének - e so­rok írójának - a feladata lesz az előadó bemutatása, a moderátori teendők ellá­tása. Ami az összhangunkat illeti, remé­lem, jól vizsgáztunk az aktív, empatikus közönség előtt, melyben olyan illusztris vendég is helyet foglalt, mint Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisz­tere, legutóbb washingtoni nagykövet. Ami az előadást illeti, Prőhle Gergely négy pontban foglalta össze azokat a kö­vetelményeket, amelyeknek meg kell fe­lelnünk ahhoz, hogy optimistán ítélhes­sük meg a jövőt. Mert a jelen feladatok megoldásában meghatározó kell, hogy legyen a jövőképünk. Milyennek képzeljük el azt az egyházat, amely húsz-harminc év múlva vonzó, hiteles lehet a most szü­lető, akkor fiatal felnőtt nemzedék és persze a további generációk számára? Hogyan törhetünk ki a fogyatkozó, öre­gedő egyház képéből, hogyan változtat­hatunk ezen? - ezekre a kérdésekre vá­laszt kell adnunk. Az első követelmény a színvonalas teológiai munka, a lutheri teológia mai specifikumainak, minket másoktól meg­különböztető voltának az érvényesítése. A második az intézmények tevékeny­ségének a felülvizsgálata, tárgyilagos érté­kelése. Érthető volt, hogy a rendszerválto­zást követően minden egyház maximáli­san élni kívánt a törvények adta lehetősé­gekkel: újraindultak az egyházi iskolák, számos új szeretetintézmény kezdte meg működését, templomok, gyülekezeti há­zak épültek. Többségében jó az intézmé­nyek bizonyítványa, de vannak kudarcok is. Nem elég visszakérni sok régi épületet, működtetni, felújítani is szükséges őket. Ez a források optimális felhasználását igényli. Az extenzív fejlesztést intenzív periódusnak kell követnie. Ez a gondolat már átvezet a harmadik tényezőhöz, az anyagiakhoz. Eszközök ezek, amelyeket jelenleg még túlnyomó- részt az állami költségvetés nyújt. Ez tör­ténelmileg és a jelen társadalmi igények oldaláról is indokolt. Mind állami, mind egyházi téren egyértelmű a felismerés: nem évenkénti költségvetési alkuk, ha­nem automatizmusok szükségesek az egyházfinanszírozásban. De nem hang­súlyozható eléggé a saját erő, a hívek ál­tal nyújtott anyagiak fontossága. Előadásának e pontján az igen korsze­rű, de ma még távolinak tűnő igényt, a minőségbiztosítás egyházi követelmé­nyeit is megfogalmazta az országos fel­ügyelő. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemnek, majd a püspököknek is vállalniuk kell, hogy a lelkészi pályát vá­lasztókat, majd azt gyakorlókat, ha al­kalmatlannak bizonyulnak, eltanácsol­ják a szolgálatból. Érzékeny kérdés ez, de kulcskérdés. Csak a minőségi munka mozgósító erejű. A negyedik követelmény pedig a nyil­vánosság igénye minden vonatkozás­ban, egyfelől az egyházi munka nyilvá­nosságát, az egyházi sajtót, az egyházon belüli információáramlást tekintve, másfelől az egyházi személyiségek köz­életi szereplését illetően. Jelen kell len­nünk a nyilvánosságban. Az előadó megígérte, hogy két év múlva még konkrétabban megfogal­mazza a jövőképet, annak ismeretében, mennyire sikerült e négy tényező tekin­tetében előbbre haladni. Kétségtelen, hogy a pozitív egyházi tö­rekvések sikerét az egyházakhoz külön­böző módon kötődő egyesületek tevé­kenysége is elősegítheti. Ezért is volt ör­vendetes az evangélikus egyház világi ve­zetőjének az előadása abban a protestáns szellemiségű egyesületben, amely jelen periódusban programszerűen törekszik elősegíteni a Kárpát-medencei magyar protestáns értelmiség aktivizálódását. Er­délyben, a Vajdaságban és legutóbb a Fel­vidéken már megalakult az EPMSZ helyi egyesülete. Legközelebb februárban Kár­pátalján kerül sor szerény zászlóbontásra. Reméljük, erős és hosszú távon is po­zitív lesz a kölcsönhatás a hazai evangé­likus egyház és a Kárpát-medencei pro­testantizmus jövője között. Az EPMSZE idei első alkalma erről is szólt. ■ Frenkl Róbert Ökumenikus iskolák lelki napja Máriaremetén A Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola adott ismét otthont az- ökumenikus iskolák - imahéthez kap­csolódó - hagyományos lelki napjának január 8-án. Az idén tizenhatodik alka­lommal megrendezett eseményen buda­pesti és vidéki tanintézetek pedagógusai, szülők és több felekezeti iskola képvise­lői vettek részt. Az együttlét Sebestyén Győző fóti refor­mátus lelkész áhítatával kezdődött, aki felhívta a figyelmet, hogy egyre többen - a szenvedélyek, a pénz, az előítéletek, a babonás módon megélt vallásosság rab­ságában élők - várják az örömhírt. En­nek ismeretében fontos tudatosítanunk, hogy ebben az évben is lesz kinek hir­detnünk az evangéliumot. A nap első előadója dr. FabinyTamás, az Északi Egyházkerület püspöke volt. Csoó- ri Sándor szavait idézve hangsúlyozta: „Látnunk kell egymást, hogy láthatók le­gyünk, hallanunk egymást, hogy hallha­tók legyünk.” Fontos, hogy lássuk, hall­juk egymást, hogy ezáltal közös hangon szólhassunk „kifelé”, hogy a társadalom­ban is jól láthatók, hallhatók legyünk. Továbbá kifejtette: az egyháznak holisz­tikus egységben kell szembehelyezked­nie azzal a megosztottsággal és zakla­tottsággal, amelyet a minket körülvevő társadalmi környezetben tapasztalunk. A nap második részét a vendéglátó in­tézmény Kökény osztályának betlehemes játéka nyitotta, majd Székely János, az Esz­tergomi Hittudományi Főiskola rektora a keresztény értékek megéléséről és to­vábbadásáról szólt. Árpád-házi Szent Erzsé­bet és Batthyány-Strattmann László életének példáján keresztül mutatta be, hogy érde­mes, lehet a gyermekeket ezen az úton el­indítani. Elvezetni a csendhez, önmaguk­hoz, felragyogtatni előttük a család szép­ségét - ami ugyan elsősorban az otthon feladata, de az iskola is erősítheti mindezt. A lelki nap Győri Kornél nyugalmazott baptista lelkész szolgálatával zárult. ■ Tyukász Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom