Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-10-07 / 40. szám
PANORÁMA 6 2007. október 7. ‘Evangélikus ÉletS Thököly-konferencia Hajdúszoboszlón ► Felső-Magyarország és Erdély evangélikus vallású fejedelme, gróf késmárki Thököly Imre születésének háromszázötvenedik évfordulója alkalmából tudományos konferenciát és kiállítást rendeztek szeptember 25-26-án Hajdúszoboszlón. A rangos magyarországi, felvidéki és erdélyi előadók - új kutatási eredményeiket felhasználva - sokoldalúan értékelték Thököly működését és korát. Hajdúszoboszló számára - a nemzeti függetlenség és protestantizmus emlékeit máig élénken őrző egykori hajdúváros- ként - különösen fontos Thököly emléke, hiszen éppen itt, a szoboszlói gyűlésen kiáltották ki 1680-ban Thökölyt a magyarországi bujdosók vezérének. A népszerű fürdőváros egyik általános iskoláját Thökölyről nevezték el. A konferencia alkalmából az intézményben ünnepségen emlékeztek meg - hajdú lovas bandérium és tárogatószó kíséretében - a nagy fejedelemről. A konferencia helyszínén, a művelődési házban pedig történeti kiállítást készítettek, ahol okleveleket, könyveket, korabeli politikai rajzokat állítottak ki. A rendezvényen részt vevő kutatók és Thököly-szakértők Debrecen, Eger, Eperjes, Kolozsvár és Budapest tudományos műhelyeit képviselték. Hajdúszoboszlón huszonkilenc évvel ezelőtt, 1978-ban is volt egy Thököly- konferencia, amelyről tanulmánykötet is megjelent. Az időközben hozzáférhetővé vált források és a szabadabb határon túli kapcsolatok teszik lehetővé, hogy Thökölyt és korát ma még sokoldalúbban és - bizonyos vonatkozásokban - újszerűén értékeljük. A konferencián Újváty Zsuzsanna, illetve Pandula Attila előadása a Thököly család felemelkedését és címerhasználatát követte nyomon. Az evangélikus Thököly vallási politikáját, a protestáns vallásszabadságért tett lépéseit e sorok írója, az Evangélikus Országos Levéltár igazgatója ecsetelte. A hadtörténész Czigdny István Thököly seregének összetételét vázolta fel. Nyomon követte a hallgatóság a hajdúvárosoknak - Debrecen, Kassa és Eperjes - a Thököly-féle szabadságharchoz fűződő viszonyát (Nyakas Miklós, Ölveti Gábor, Papp Klára és Kónya Péter). Az Erdélyi Fejedelemség óvatos egyensúlypolitikáját és a kuruc mozgalomhoz fűződő bonyolult viszonyát Egyed Ákos kolozsvári kutató érzékeltette. Különösen érdekesek voltak az eddig csak részben ismert külpolitikai megközelítések, melyek a magyar történelmet mintegy kívülnézetben ábrázolták. A török hatalmi politika rejtelmeibe is belepillanthattunk egyes előadások révén: Varga ). János Thököly felső-magyarországi államának - török nevén Orta Madzsamak, Közép-Magyarországnak - az előzményeit vázolta, Papp Sándor tur- kológus pedig az 1690-es erdélyi betörés hátterét világította meg török források alapján. Thököly francia kapcsolatait és Sobieski János lengyel királyhoz fűződő ellentmondásos viszonyát Zachar József és Gebei Sándor előadása világította meg. Seres István, akjnek tavaly kétnyelvű, magyar-török kötete jelent meg Thököly Imre és Törökország címmel, magyar és török források alapján rekonstruálta Thököly elit, udvari katonaságának összetételét. Thököly (és Rákóczi) 1906-os újratemetésének hangulatát, politikaiszerepét és rituáléját Szabó Péter mutatta be. Végül Kalmár János összegezte a történetírásban Thökölyről alkotott képet. Az elhangzott előadások a terv szerint ezúttal is tanulmánykötetben fognak megjelenni. A hajdúszoboszlói Thököly-konferencia az ismeretek felidézésének élményén kívül lehetőséget kínált a kutatók műhelyébe való bepillantásra, a kutatás eldöntetlen kérdéseivel való ismerkedésre is. Maga az évforduló pedig alkalmat ad a magyarországi evangélikusok talán legnehezebb korszakára és az egyháza sorsát szívén viselő, a szabadságért küzdő, tragikus sorsú Thököly Imre fejedelemre történő ke- gyeletes emlékezésre. ■ Czenthe Miklós A Thökölyek a 17. század első felében már a legjelentősebb felső-magyarországi evangélikus főurak közé emelkedtek: rokonságba kerültek a Thurzókkal, újabb hatalmas uradalmakat szereztek Árva, Liptó és Szepes megyében, sőt Erdélyben is. A család hírnevét és vagyonát megalapozó ősnek, a nemességet, sőt báróságot is szerző Thököly Sebestyénnek a szepességi Késmárk volt az uradalmi központja. Thököly Imre apja, Thököly István hatalmas hegyaljai szőlőbirtokot adományozott az 1665-ben alapított Eperjesi Evangélikus Kollégiumnak. A mind nagyobb hírnévre szert tevő és már-már egyetemi nívóra emelkedő iskolának a legnevesebb tanulója maga Thököly Imre volt, aki három évig járt oda. A Wesselényi-féle összeesküvés elbukásakor, 1670-ben Thököly István árvái várát a császári katonaság foglalta el, de fiának, a tizenhárom éves Imrének sikerült Erdélybe menekülnie. Erdélyben, ahol Thököly ugyancsak jelentős birtokokkal rendelkezett, iskoláinak elvégzése után, 1677-ben húszéves ifjúként csatlakozott a bujdosók mozgalmához. A Habsbúrg-ellenes harcokban gyorsan megmutatkozott katonai és politikai tehetsége. Thököly vált a magukat kurucoknak nevezők vezérévé; ezt a szoboszlói határozat 1680-ban ismerte el. A magyar függetlenség és a protestáns vallásszabadság ügyét zászlajára tűző Thökölynek sikerült megnyernie Európa jelentős hatalmainak a segítségét: a francia királytól anyagi, a töröktől pedig katonai támogatást. Felső-Magyarország jelentős részét a Garam folyóig sikerült befolyása alá vonnia, amit a törökök 1682-ben fejedelmi cím odaadományozásával ismertek el. A korabeli magyar politikai élet egyik legsúlyosabb kérdése a protestáns-katolikus ellentét volt: a 17. században folyamatosan erősödő, előretörő ellenreformáció a Wesselényi-mozgalom bukása után az úgynevezett gyászévtizedben 1671 és 1681 között nyűt protestánsüldözéssé fajult. A protestáns prédikátorokat a pozsonyi vésztörvényszék vádolta, többeket közülük gályára hurcoltak. A protestánsok templomait állami és katonai erővel elfoglalták, lelkészeiket, tanítóikat elűzték. Thököly szabadságmozgalmának köszönhető, hogy az udvar engedményekre kényszerülve az 1681-es soproni országgyűlésen részben visszaállította a szabad vallásgyakorlatot. A protestánsok visszakapták templomaik egy részét, újakat is emelhettek Bécs sikertelen ostroma és Buda visszavétele a magyarországi török uralom végét jelentette, de a felszabadulás afféle „káros mellékhatásaként" újból erősödött a Habsburg-elnyomás, és a protestánsok helyzete is rosszabbodott. Az 1687. évi eperjesi vértörvényszék Carajfa császári tábornok vezetésével mondvacsinált vádakkal protestáns és korábban Thökölyvel tartó polgárokat, nemeseket kínoztatott, illetve végeztetett ki. Thököly felső-magyarországi fejedelemsége összeomlott, ő maga jórészt az országból kiszorulva, a törökök oldalán vett részt a háborúban. Török csapatokkal együtt Thököly 1690-ben bravúros hadmozdulattal az ellenség hátába kerülve elfoglalta ugyan Erdélyt, de a császáriak rövid időn belül kiszorították. Az állhatatosan harcoló és a Thököly mellett kitartó, de egyre csökkenő számú bujdosó kurucok mozgalmának a török háborút lezáró 1699. évi karlócai béke vetett véget. Thököly és kis létszámú udvara részére a kis-ázsiai Nikomédiában jelöltek ki szállást, ahol a beteg és fáradt Thököly 1705-ben hunyt el. ■ Cz. M. Bajor-magyar születésn ► A bajor-magyar találkozó előtt két nappal, múlt kedden délután a Keleti pályaudvar peronján színes öltözékű hátizsákos fiatalok gyülekeztek. Nemsokára befutott egy zaklatott kinézetű, de egyébként kedves alak, aki egy nyugalmát udvariasan megőrizni próbáló másikkal az utolsó pillanatban megvette a jegyeket. Ezután a csapat nagy dirrel-durral beszállt, és bevackolta magát az egyik vagonba, a vonat pedig elindult Balaton- földvárra... Az imént említett fiatalok a két budapesti evangélikus gimnázium növendékei voltak, akiket az igazgatók azért engedtek el múlt héten az iskolából, hogy szolgálattevők, a vendéglátásban segítő hoszteszek legyenek a bajor-magyar kapcsolat tizenötödik évfordulójának ünnepségsorozatán. A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium nyolc, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium négy küldötte ekkor még nem is sejtette, milyen kalandok várnak rájuk Freriyó Anna ifjúsági referensnek és Holger Mánké magyar szívű német teológusnak, a bajor-magyar kapcsolat egyik fő építőjének a társaságában. Találékony szeretet Az állomástól a Balaton-parti Hotel Festivalig.őszi levél borította, hosszú sétány vezetett; a füstös-hideg alkonyi illat megnyugtatóan jelezte: távol vagyunk a fővárostól, és megérkeztünk a helyre, ahol megvalósul az a találkozó, amelyre annyi ember hónapokon át készült. Cselovszky Ferenc, a Deák téri evangélikus gyülekezet igazgató lelkésze, valamint felesége, Tarr Klára, egyházunk külügyi osztályának vezetője csapattársaikkal együtt hosszú hetek óta hangya- szorgalommal dolgoztak. Itt a finisben különösen is várták a segítő kezeket, a jóakaratot, néha a helyettük való gondolkodást és a találékony szeretet azon megnyilvánulásait, amelyek egy ilyen feszített tempójú helyzetben életmen- tőek lehetnek. A találékony szeretet tündérei közé tartozott Ficzere Ilona, az építési és műemléki osztály referense, aki a darus autón ég és föld között lebegve „Willkommen” feliratú, bajor-magyar logós molinókat aggatott a környékbeli fákra. A műveletet másnap a hoszteszek folytatták - halált megvető bátorsággal tornázva a forgalmas bevezető út felett, egy-egy magasabb busz elhaladtakor bakot tartva egymásnak, hogy a félig függő transzparens út fölé lógó zsinegét emígy rántsák újra a magasba, megkímélve buszt, molinót és magukat a szomorú végtől. A hoszteszek némelyike eközben há- ronjszáz darab gesztenyét gyűjtött, hogy később a csoportbeszélgetéseken részt vevők létszámát a vendégek által vázákba helyezett gesztenyék számának segítségével előre lehessen jelezni. Mások a kék színű, bajor-magyar logós szatyrokba pakolták a vendégek számára előkészített prospektusokat és ajándékokat; Bolla Helga néni segítségével kiállították magyar gyülekezetek megvásárolható kézimunkáit a lehetőségek vásárán; hangosítást, laptopokat, projektorokat szereltek, regisztrációt és névjegykártyákat készítettek elő. Schulek Edit, a külügyi osztály referense is a találékony szeretet tündérei közt szerepelt. Hihetetlen lélekjelenlétről tett például tanúbizonyságot a szobaszámokkal való sakkozásban, amikor a találkozó kezdőnapján egyszerre érkezett meg három német busz, és hirtelen több száz ember borította el a regisztrációs folyosót; természetesen mindenki egyszerre szerette volna megoldatni az elhelyezésével kapcsolatos esetleges problémáit. Végh Szabolcs, a balatonszárszói Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthon igazgatója végig ott volt, és bajusza alatt kedvesen mosolyogva, csillogó szemével azt sugározta: minden rendben, együtt meg fogunk tudni oldani mindent. Ő hozta a háromszáz, pogácsa- és kenyér-
