Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-09-16 / 37. szám
„Egyértelműen kitapintható Isten jelenléte ezen a fesztiválon. De ez nem hittérítő rendezvény. Van, aki nehezen lép be egy templomba, mert a gátlásai megállítják. Ilyenkor azonban örömmel jönnek az emberek. Reméljük, hogy aki betér a programokra, megtanulja becsülni, értékelni és tisztelni a másik hitét.” Beszélgetés az Öt Templom fesztivál ötletgazdáival - 5. oldal „Ma a völgyhídon át gyorsabban lehet eljuttatni az örömhírt az emberekhez. De eközben nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az igazi »összekötő híd« számunkra a Megfeszített keresztje.” Meditáció a kőröshegyi völgyhídnál - 9. oldal „A felújítás teljes költsége 7,2 millió forint volt, amelynek jelentős részét - mintegy 5 millió forintot - a gyülekezet alapítványa javára befizetett összegből fedezték az egyházkerület támogatása mellett.” >► Példaként a nagyok előtt -10. oldal Hárman az emmausi úton !► 3. oldal Lelkésziktatás Dombóváron ► 3. oldal Bonyhádi iskolapéldák >► 5. oldal Nagyszebeni ökumené ► 6-7. oldal A szomszédban járt Róma püspöke ► 8. oldal 350 éve született Thököly Imre ► 10. oldal Sokszínű spiritualitás Nagyszebenben Nem volt minden résztvevő elragadtatva a harmadik európai ökumenikus nagygyűlés szervezőinek teljesítményétől az elmúlt héten az erdélyi (romániai) Nagyszebenben. A szász főváros adott otthont - Bázel (1989) és Graz (1997) után - idén szeptember 4. és 9. között a harmadik ökumenikus nagygyűlésnek, amelyet az Európai Egyházak Konferenciája (KEK) és az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) szervezett. Nem volt rajta a szálláslistán mindenki, akinek visszaigazolást küldtek a jelentkezéskor, vagy éppen olyan távoli, városon kívüli helyeken szállásoltak el püspököket, nemzetközi szervezetek vezetőit, hogy az méltatlan volt az általuk képviselt közösség, szervezet rangjához. Azonban nem a találkozó negatívumait kell elsősorban kiemelnünk, bár a kritika jogos, hanem a lelkiségét, az istentiszteletek sokszínűségét. A három tematikus napon, szerdán, csütörtökön és pénteken minden reggel közös áhítaton vett rész a kétezer-ötszáz delegált. Az istentiszteletnek is beillő alkalmakon mindig más felekezet képviselője prédikált: első nap a vendéglátó ortodox egyházból Bartolomaiosz pátriárka, második nap Dionigi Tetlamanzi kardinális, Milánó érseke, a harmadik napon pedig Rosemarie Wenner, a németországi metodista egyház püspöke. Minden áhítaton részt vettek azonban a többi felekezet vezető képviselői, illetve néhányan a tagjaik közül, akik „élő leveleket” felolvasva tettek bizonyságot hitre jutásukról. Magyarországról Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke volt a legmagasabb rangú egyházi képviselő, aki szót kapott az első tematikus napon. Üdvözlőbeszédében a különböző felekezetű keresztény hívők megbékélését helyezte a középpontba. Nem hallgathatjuk el azonban azt a tényt, hogy kivétel nélkül minden plenáris istentiszteleti alkalmon megszólalt az ortodox egyházak valamely képviselője. Ez nem volt mindig egyensúlyban a protestáns részvétellel. A kiegyensúlyozatlanság szinte mindenütt érezhető volt a vendéglátó ortodox egyház javára: ezt a két korábbi nagygyűlésen nem tapasztalták a vendéglátó országok oldaláról a résztvevők. A reggeli alkalmak - a liturgiának és a nagyszerű kórusnak köszönhetően is - mégis egész napra szóló „töltést” adtak a küldötteknek. Szombaton az ortodox és a katolikus egyház Mária születésnapját, Kisbol- dogasszony napját ünnepelte. Ennek tiszteletére minden felekezet tartott istentiszteletet. A protestánsok Krisztusnak a fényre vonatkozó példázatát véve alapul úrvacsorás istentiszteletre gyűltek össze az evangélikus Johannis- templomban. A szász evangélikusok talárját viselő helyi lelkész és Christoph Klein püspök vezette az alkalmat, amelyen együtt éltek az eukharisztia szentségével evangélikusok, reformátusok, metodisták és anglikánok. A kívülálló számára érdekes volt részt venni az ősi Örmény Apostoli Egyház szertartásán. A végig énekes liturgián a gyülekezet (az ortodox felekezetekhez hasonlóan) inkább szemlélője volt az istentiszteletnek, mint résztvevője. A liturgia szépsége azonban a nyelvi korlátok ellenére is magával ragadó volt. Lélekben valóban meggazdagodva tértek haza a magyar küldöttek Nagy- szebenből. Bár a záródokumentum ajánlásai csak kis előrelépést jelentenek a tíz évvel korábbi, bázeli nyilatkozathoz képest, a találkozások sok előítéletet szüntettek meg, a személyes megismerés elcsitította a bizonytalanság szülte félelmet. Ennek fényében tartott itthon is több gyülekezet - köztük a kőszegi, az encsi és a Deák téri - ökumenikus alkalmat, fáklyás felvonulást a nagygyűlés ideje alatt. Ez az út vezethet bennünket a megbékélés felé. ■ Cselovszkyné Tarr Klára Hálaadás két évszázadért >► A harmadik európai ökumenikus nagygyűlésről összeállításunk a 6-7. oldalon ► A templom és az egyházközség kétszáz éves fennállásáért adott hálát múlt szombaton a győrsze- merei gyülekezet. Az ünnepi istentiszteleten Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyház- kerület püspöke hirdette Isten igéjét. A liturgiái szolgálatot Kiss Miklós, a Győr-Mosoni Egyházmegye esperese és Karsay Lajos, a gyülekezet lelkésze végezte. A szemerei egyházközségnek 1807-től vannak hivatalos feljegyzései; ekkor lépett az anyagyülekezetek sorába. Ebben és a templom építésében döntő szerepet vállalt Matkovich Pál ügyvéd, egyházkerületi felügyelő. Régóta fájt neki, hogy Szemerén, ahol szabad idejét szokta tölteni, nincs evangélikus templom, ezért úgy döntött, hogy saját költségén, közvetlenül lakása szomszédságában templomot építtet. Alapítólevéllel, majd kéZsinatolt a RELE ► A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház (RELE) Zsinata szeptember 7-8-án Kolozsváron ülésezett. Az ünnepi nyitó istentiszteleten Adorjáni Dezső Zoltán püspök prédikációjában a kereszténység létkérdéseiről beszélt; az oltári szolgálatot a RELE három esperese - Juraj Bálint, Köncze G. Árpád és Ze- lenák József- végezte. Az egyház törvényhozó testületének istentisztelet után kezdődött munkaülésén először a püspök tájékoztatta a zsinati tagokat az egyház életéről és saját tevékenységéről. Ezt követően Az egyházépítés perspektívái címmel tartott vetített képes bemutatón Adorjáni Dezső Zoltán azokat a sarkalatos pontokat elemezte, melyek alappillérei kell, hogy legyenek az egyház munkájának: misszió, diakónia, oktatás, ökumenikus és közéleti kapcsolatok. A jelentések után a grémium megválasztotta az egyházkerületi tisztségviselőket és testületeket. Az első munka31-32 verseit választotta igehirdetése alapigéjéül. Isten népe örömének egyedüli forrása - kezdte a püspök - Isten szeretete, amelyet Jézus Krisztusban mutatott meg maradéktalanul. Ez a végtelen isteni szeretet az evangéliumból hangzik felénk. Azért volt fontos elődeinknek a templom felépítése, hogy a jó hír ne halkuljon el, hanem folyamatosan hangozhasson az evangélium. Ezen az ünnepen azonban azt is reálisan kell látni, hogy csak Isten kegyelmének köszönhető, hogy nincs még végünk. Az Úr most is felajánlja a megtérés lehetőségét - fejtette ki az igehirdető. „Az ünnepnek végül van egy sajátos, mai üzenete is. Ma is szükségünk volna olyan őrállókra, akik - mint elődeink - meghallják Isten szavát, és tudásuk, lehetőségük legjavát adva szeretnének használni egyházunknak" - fejezte be igehirdetését Ittzés János. A hálaadó istentisztelet úrvacsorával és közgyűléssel folytatódott, majd szere- tetvendégséggel ért véget. ■ K.M. Az Evangélikus Országos Múzeumban tett látogatást szeptember n-én Bente Angell- Hansen (képünkön jobbra), a Norvég Királyság budapesti nagykövete. A nagykövet asszony látogatása alkalmából az intézmény vendége volt egyházunk mindhárom püspöke - Ittzés János, Gáncs Péter és Fabiny Tamás valamint országos felügyelője, Prőhle Gergely (balra) is. A múzeum kiállításán ár. Harmati Béla László igazgató (középen) vezette végig a vendégeket. A látogatást követő megbeszélésen az evangélikus ország nagykövetét egyházunk vezetői a magyarországi evangélikusok mai életéről tájékoztatták. Az úgynevezett Norvég Alap-pályázat összefüggésében - az Evangélikus Országos Múzeum bővítése mellett - szó esett a sárszentlőrinci, a szarvasi, a bakony- csemyei és a tokaji gyülekezet terveiről is. ■ KB. nyabbá teszik az egyházi munkát és adminisztrációt. A záróáhítat után Adorjáni Dezső Zoltán püspök beiktatta tisztségébe az egyház püspökhelyettesét, Zelenák József esperest, továbbá főtanácsosát, Fehér Attilát és másodfelügyelőjét, Páll Gyulát. ■ Gödri B. Alpár sőbb végrendeletileg is gondoskodott a lelkészi, illetve tanítói állások fenntartásáról. A templomot 1807. november elsején szentelték fel. Ittzés János Jeremiás siralmai 3,22-26 és nap végén a zsinati tagok megvitatták és elfogadták a RELE alkotmányának változtatásait. Szeptember 8-án reggel 8 órakor ismét összeült a testület, és kezdetét vette a második ülésszak, melynek fő pontja a kánonrevízió volt. Az ülés olyan paragrafus- és alpontmódosításokat eszközölt, amelyek gördülékenyebbé, hatéko
