Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-05-27 / 21. szám
„Nem könnyű persze megválni régi épületektől, különösen templomterektől, de a magyar evangélikusság lélekszámút tekintve nem alaptalan feltenni a kérdést: indokolt-e kitartani épületeink mellett akkor is, ha már csak harmadannyi hívünk van, mint az épületek létrejöttekor?” Az országos felügyelő' naplójából - 5. oldal „Kíséreljük meg megválaszolni, mit végez az egyház a személyiség kiteljesedése és a társadalom jobbá tétele érdekében! Hívjuk segítségül a szociológia és a lélektan ismert kifejezéseit, amelyek lehet, hogy egészében nem fedik le az eddig használt bibliai kifejezések tartalmát, de érthetővé teszik válaszainkat a kívülállók számára is.” Az egyház küldetése mai nyelven, új fogalmakkal - u. oldal „Még ne tessék abbahagyni az olvasást, mert nem korholás ez, hanem a Szent- lélektől indított felkiáltás, menteni, ébreszteni akaró kiáltás! Vissza kell térni a hitélet forrásához!” 1^ Örökké pünkösd -13. oldal Célközeiben 4. oldal Az ötödik országos evangélikus találkozó programja ^ 5. oldal Az EVT pünkösdi üzenete 10 8. oldal Értjük egymást? 8-9. oldal Húsz éve halt meg Káldy Zoltán ^ r2. oldal Pünkösd ünnepére Az anyaszentegyház titka: a Szentlélek Isten eljövetele és munkálkodása földi világunkban Valljuk meg őszintén „egymás között”, hogy a Szentlélek Isten személye és munkálkodása hitünk és életünk, egész teológiánk egyik legnehezebb kérdése. Hányszor elmondtuk már az Apostoli hitvallás harmadik hitágazatával a gyülekezetben: „Hiszek Szentlélekben!” De hiszünk-e benne valóban úgy, hogy ő a láthatatlan mozgatóerő az egyházban, hitünk és szeretetünk igazi, dinamikus mozgatóereje és az örök élet rendíthetetlen reménységének a végső forrása bennünk? És ami mindennek a próbája: szoktunk-e valóban a Szentlélek Istenhez imádkozni? Könyörögni szívünk legmélyéből a legnagyobb ajándékért, amelyet a keresztény hívő egyáltalán kérhet: a Szentlélek Isten ajándékáért, jelenlétéért és munkálkodásáért személyes és közösségi életünkben? Valóban bűnbánatra indító kérdések ezek, amelyek a legerőteljesebben az egyházi esztendő harmadik nagy ünnepén, pünkösdkor vetődnek fel keresztény életünkben. 1^ Folytatás a 3. oldalon Május 19. - missziói nap a három egyházkerületben Új kezdet délen Missziói nap Rákoskeresztúron ► A 2007. év sokat ígérő ószövetségi igéjének - „En újat cselekszem, most kezd kibontakozni, majd meglátjátok!” (Ézs 43,19a) - az üzenetére alapozták a Magyarországi Evangélikus Egyház három egyház- kerületében megrendezett missziói napnak a programjait. A Déli Egyházkerület idei missziói napjára érkezőket a Budapest-Rákoskereszt- úri Evangélikus Egyházközség templomában várták a vendéglátók május 19-én, szombaton. Az egyházkerület sok gyülekezetéből - még a kezdési időpont után is szép számmal - érkező híveket elsőként Kosa László, a rákospüspökhelyettes közös, rendhagyó témafelvezető igehirdetése volt, amelyet Ézs 43,18-21 alapján tartottak. A különböző színű igés lapokon olvasható szakaszról úgy osztották meg gondolataikat a hallgatósággal, hogy egymást felváltva vezették tovább az igeversek értelmezését, a szót egymásnak átadva fejtették ki az ige mai, aktuális üzenetét, s a versek felolvasásába a híveket is bevonták. A résztvevők a kezükben lévő lapok színei alapján ezután csoportokba rendeződtek, s a szomszédos Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnázium termeiben - a kerület lelkészeinek vezetésével - csoportbeszélgetésekben dolgozták fel a témafelvezetőben hallottakat. A missziói nap programja az ebédszünet után a Déli Egyházkeresztúri egyházközség igazgató lelkésze köszöntötte. Egyúttal röviden, vetített képekkel illusztrálva bemutatta a megjelenteknek a négy templommal rendelkező házigazda gyülekezetét. Kis János kecskeméti lelkipásztor, a Déli Egyházkerület missziói lelkésze településenként köszöntötte a kerületből érkező kisebb- nagyobb közösségeket. A délelőtt központi programja Gáncs Péter püspök és Szabóné Mátrai Marianna kerület 2007. évi hűségérmeinek és az újonnan alapított, elsőként odaítélt Tessedik Sámuel-díjak- nak az átadásával folytatódott. A díjazottak a kerület kibővített elnökségének a tagjaitól, Gáncs Péter püspöktől, Radosné Lengyel Anna egyházkerületi felügyelőtől, Szabóné Mátrai Marianna püspökhelyettestől és Andorka Árpád egyházkerületi felügyelőhelyettestől vehették át kitüntetésüket. I*- Folytatás a 3. oldalon Világverseny és világnak szóló üzenet Győrött A Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület missziói napjának a győri gyülekezet adott otthont; a több mint háromszáz résztvevő a város híres evangélikus szigetének az épületeiben gyűlhetett össze. Igaz, többen kissé nehézkesen jutottak el a helyszínre, ezen a hétvégén ugyanis Győrben egy nemzetközi sportesemény is zajlott - itt rendezték meg a duatlon-világbajnoksá- got -, ezért a város legfontosabb útvonalait lezárták. Am mindez nem akadályozta a testvéri találkozást. A templomban gyülekezőket Verasztó János kerületi missziói lelkész köszöntötte. Az énektanulás után a délelőtti evangéli- zációs igehirdetés következett. Szeverényi János felhívta a figyelmet: a missziói napoknak az a céljuk, hogy az egyház születésnapja, pünkösd előtt összegyűljön Isten népe, és könyörögjön, hogy legyen élet bennünk. Az országos missziói lelkész a másik két helyszín résztvevőiért is imádkozott, hogy a gyülekezetek mindenütt megtapasztalják Isten áldását. Ézs 43,19 alapján tartott igehirdetésében Szeverényi János utalt arra, hogy sajnálatos, ha az egyház legfontosabb üzenete a társadalom számára a személyi jövedelemadó i%-ának a felajánlásra vonatkozó kérés. Nem azt kellene hirdetnünk inkább, hogy Isten újat cselekszik? 0- Folytatás a 3. oldalon A legkisebb északi gyülekezet nagy napja A missziói napot megelőző reggelen némi aggodalom kerítette hatalmába a házigazdákat. Az Északi Egyházkerület legkisebb városi gyülekezete ugyanis az eddigi legnagyobb létszámú missziói napnak nézett elébe: több mint félezer résztvevőt regisztráltak a Mátra lábánál fekvő gyöngyösi gyülekezetben megrendezett alkalomra. Az érkezőket a helyi Kolping-is- kola nagytermében fogadta dr. Fabiny Tamás, a kerület püspöke, valamint Blatniczky János kerületi evangélikusokhoz tartoznak, saját istentiszteleti helyük még nincsen. A törékeny, de igen határozott, Isten ügye iránt elkötelezett lelkésznő' pásztorolásával élő, megmaradni és fejlődni akaró közösség él itt. A főelőadást tartó Balicza Iván a radikális változásra helyezte a hangsúlyt: Isten nem engedte, hogy megsokasodjon a bűn a világban, ezért még nagyobb erővel jött el a földre. Fiát küldte el, hogy szeretete legyőzze a bűnt - hangsúlyozta. Mi azonban sokszor úgy élünk, mintha Isten nem is lenne. Holott ő újat kezd a nyomorúságban az emberrel; és ez valami egészen újnak a kezdetét jelenti, nem felújítást, missziói lelkésznek és Fatalin Helgának, a hatvan-gyöngyösi gyülekezet lelkészének a kis csapata. A kezdőáhítat után a jelenlévők egy élő interjú tanúi lehettek: Fabiny Tamás kérdezte Fatalin Helgát a missziói gyülekezet jelenéről (képünkön). Mint a lelkésznő elmondta, e közösségnek az életre hívását Sztehlo Gábor lelkész, a nemzetközileg is ismert gyermekmentő kezdeményezte 1934-ben. Jelenleg a hatvani újítgatást - mutatott rá a budavári lelkész. A résztvevők a csoportos beszélgetésre készülve nyolc különböző téma közül választhattak az új kezdet gondolatkörében: új kezdet a házasságban, a családban, a nagyszülői életszakaszban, a megkötözöttség után, az egyház életében az ébredésben, a gyülekezetben, a fiatalkorban, az egyéni életben. 1^ Folytatás a 3. oldalon
