Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-04-08 / 14. szám
EVANGÉLIKUS HETILAP 72. évfolyam, 14. szám - 2007. április 8. - Húsvét ünnepe Ára: 180 Ft SEMPER REFORMANDA „Itt is, másutt is azt hallom, hogy Krisztus minden igéje engem akar vigasztalni. Minden szava, tette és gondolata csupa nyájas vigasztalás.” M Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének! (Szabó József fordítása) „Egy ilyen eltorzult világban valóban feladatunk van mindannyiunknak. De nem az, hogy részt vegyünk az üdvösség munkájában, hanem hogy hirdessük húsvét üzenetének evangéliumát.” 1^ Hol válthatjuk meg a világot? - 4. oldal „Az egyház demokratikus berendezkedése számomra nagyon fontos. Gyakran tapasztalom, hogy az egyházi tisztségviselők közt még mindig milyen nagy a gyanakvás azzal kapcsolatban, hogy »azok ott fent« miket csinálnak.” I* Beszélgetés Profile Gergely országos felügyelővel - 7. oldal Paksi hívogató 3. oldal „Nem hagylak titeket árván...” W 3. oldal Az Úr érkezése ^ 5. oldal Hiszem a test feltámadását ^ 9. oldal Nemzetiségi oldalak 6. és 10. oldal EvÉlet-est Bakay Péterrel ^ 15. oldal Húsvéti énekeink Krisztus valóban feltámadt! megjelent csodálatos dallamával a húsvéti öröm páratlan kifejezését adja. Nikolaus Herman a Harz-hegységben, Joachimsthalban volt kántor. Éneke, a Felvirradt áldott, szép napunk (EÉ 217) 1560- ban keletkezett. Mind a dallam, mind a szöveg Herman munkája. A dór dallam hangismétléses kezdete és annak ritmusa, majd a dallam kvintugrással történő továbblépése a küzdelemből születő győzelemnek és örömnek a zene eszközeivel való kifejezése. A szöveg tartalmi hangsúlya nem a húsvéti történet elbeszélésén van, hanem az ótestamentumi próféciák beteljesedése feletti örömön. Kaspar Stolzhagen 1591-ben egy családok számára készített gyűjteményben jelentette meg a „Feltámadt Isten szent Fia...” kezdetű éneket (EÉ 218). Pedagógiai céllal, a családi együttlétek számára írta versét, a szülőknek példát és lehetőséget mutatva az étkezések előtti és utáni, valamint a reggeli és esti közös el- csendesedések számára. A dallam Bartholomäus Gesius műve 1601-ből. A Szegedi Lénárd-féle Cantus Catholici énektárból (Kassa, 1674) származik a Krisztus, virágunk (EÉ 222). Az ének ritmusa külföldi eredetre mutat, forrását azonban nem ismerjük. Páratlan lüktetésű dallama a második dallamsor ismétlésével bővül háromsorossá, míg szövegi szempontból 1 + 2 tagolású. „Feltámadt Krisztus, vigadjunk! / Bűnből, halálból támadjunk!” - ismételjük minden versszak végén. Charles Wesley verse, a Krisztus Jézus, ím, feltámadt (EÉ 224) az angol barokk költészet szép példája. Az ének - felépítésénél fogva - kiválóan alkalmas felelgetős éneklésre egyes gyülekezeti csoportok, illetve szólóénekes és a gyülekezet között. Nem eredeti dallammal szereplő énekeink közül most csak a „Jézus él, én is vele!” (EÉ 223) kezdetűt emelem ki, amely a berlini kántor, Johann Crüger dallamával közli a felvilágosodás nagy költőjének, Christian Fürchtegott Gellertnék a versét. Sorai kísérjenek mind többünket a húsvét utáni úton! „Jézus él, már nincs kétség, / Kegyelmétől el nem téphet / Sem magasság, sem mélység, / Sem öröm, sem szenvedések. / O erőm és oltalmam: / Ez az én bizodalmám.” (4. szakasz) ■ W. Kinczler Zsuzsanna helyzetben, hogy kitalálják Jézus feltámadását. Talán Péter apostol képes lett volna erre? Aki a letartóztatás éjjelén ijedtében háromszor is letagadta, hogy egyáltalán ismerné ezt a galileai származású férfiút? Kizárt dolog! Még a temetését sem merték vállalni! A golgotái kereszt véres eseménye után mindannyian úgy megrettentek, hogy a Feltámadott csak zárt ajtókon át tudott hozzájuk belépni, hogy megbízza őket a szent feladattal, a misszióval. Egészen biztos, hogy képtelenség a tanítványok fantáziájára hagyatkozni, amikor még az újjászületés rejtélyét sem értették meg igazán. Krisztus feltámadásának történelmi hatását nem lehet letagadni (illetve lehet, mint ahogy a napot is le lehet tagadni az égről). Még az időszámításunkat is az Úr Jézus Krisztus történelmi jelenlétéhez igazítjuk, s egyetlen mértékadó történész sem tagadhatja, hogy a Krisztus nyomában megindult vallási mozgalom radikálisan megváltoztatta a világ arculatát. Krisztus valóban-feltámadt! Ennek a csodának a legnagyobb bizonyítéka, hogy az egyház - minden emberi gyengeség ellenére - él és működik. Van, ahol gyengébben, mint a mi vidékünkön, illetve országunkban, s van, ahol sokkal erősebben, mint például az Egyesült Államokban. Az egyház szervezetileg szétesett, szétszakadt: vannak történelmi egyházak és szekták, s ezek nagyon sokszor egymással is szemben állnak. De Krisztus ügye él, létezik és növekedik! Krisztus valóban feltámadt! Megtapasztaltam, naponta beszélhetek vele! Beszélni csak élővel lehet - s vele lehet! Olvasóink között is lesznek sokan, akik ismerik ezt a szikrázóan szép élményt, hogy beszélhetünk vele, hallhatjuk az ő megnyugtató, békét adó, drága szavát, és átélhetjük szent jelenlétét. A templomban is, de otthonunkban, „privát bibliaórákon” is - amikor egyszer csak egy ige megszólal nekünk, és „oszlik lelkünk barna gyásza”! Nagyon nagy élmény ez, s mi, akik ezt már számtalanszor átéltük, tudjuk, hogy Krisztus feltámadt és él! Veled/Önnel is beszélni szeretne! ■ Ribár JÁNOS tünk és keresztény életünk középpontjában mindenkor Krisztus feltámadásának kell állnia - tanította. Krisztus megtörte a halál hatalmát, halál felett vett diadalával „elmúlt kín, gyalázat”. Ezért mi „örvendezzünk, vigadjunk, / Krisztus lett a vigaszunk! / Halleluja!” Minden ének éneklésébe bele lehet unni, mondta Luther, de a Krisztus feltámadt sorainak éneklésébe soha. Azért is ez a legjelesebb darab, mert a legősibb magyar nyelvű kanciós énekről van szó. (Kanciónak nevezzük a középpaschali laudes szekvencia alkotja a szövegi és dallami alapját. Az első versszakban összefoglalja a húsvét örömhírét: az élet és halál küzdelmében az élet győze- delmét. Ez a mi igaz örömünk, melyet Luther minden versszak végén „Halleluja!" kiáltással fejez ki. Michael Weisse verse, a Dicsőség néked, Istenünk! (EÉ 216) eredeti verziója szerint húsz versszakban beszéli el a teljes húsvéti történetet: énekeskönyvünkben hat strófa található. A versszakok végén álló háromszoros halleluja Melchior Vulpius 1609-ben Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása a keresztény hit központi igazsága. Ahogy Pál is írta: „Ha pedig Krisztus nem támadt fel, semmit sem ér a ti hitetek, még bűneitekben vagytok." (iKor 15,17) A kereszténység egész felépítése és az örök életbe - s ezáltal az élet értelmébe - vetett minden reménye Krisztus feltámadásán áll vagy bukik. A halál az ember legnagyobb ellensége. Egyszer minden ember meghal, még a legnagyobbak is. Az egész fizikai, biológiai és társadalmi élet a halál uralma alatt van Isten büntetése miatt, amelyet az ember érdemelt ki, amikor legelső alkalommal az édenkertben nem engedelmeskedett Isten szavának, kérésének, hogy tartsa tiszteletben a kert két fáját. S ezzel az engedetlenségével tragikus, kár- hozatos bűnt hozott a teremtett világba (iMóz 3,17). Jézus Krisztus a teremtő Isten Fia és a vakvágányra került embervilág megígért Megváltója, aki a kereszten legyőzte a halált, magára véve az ítéletes átkot (Gál 3,13). Ezzel megnyitotta az Istenhez és az örök élethez, az Isten országába, azaz az üdvösségre vezető keskeny utat. Feltámadása a történelem legfontosabb eseménye! Milyen bizonyítékokat sorakoztathatunk fel amellett, hogy Krisztus valóban feltámadt? A csodálatos és megrendítő feltámadás ténye nélkül az apostolok nem lettek volna képesek arra, hogy életük kockáztatásával, szilárd meggyőződéssel vallják, hirdessék az Úr Jézus feltámadását. Ha nem támadt volna fel, akkor legalább életveszélyes helyzetben visszavonták volna a szavukat. Tudjuk, hogy az apostolok - János apostol kivételével - mind mártírhalált haltak. Kizárt dolog, hogy haláluk előtt ne vallották volna be, ha csak kitalálás és hazugság az egész! Amikor vitték őket a bitóra vagy a vadállatok elé, egészen biztos, hogy félelmükben, kétség- beesésükben könyörögtek volna az életükért - vagy legalább egy-kettő adódott volna közülük, aki ezt cselekedte volna, beismerő vallomást tett volna, s esetleg még ecsetelte is volna, hogyan, mikor és miért találták ki az Úr Jézus feltámadását. Ez lehetett volna a nagy összeesküvés! Az apostolok - ismerve emberi gyengeségüket - nem lettek volna abban a ► Húsvétvasámapi cikkünkben legfontosabb húsvéti énekeinket mutatjuk be. Szeretnénk ezzel is hozzájárulni az elmélyüléshez, az ünnep lényegének jobb megértéséhez. (E. Zs.) „Vége a gyásznak / És a könnyhullásnak! / Örvendezzünk, vigadjunk, / Krisztus lett a vigaszunk, / Halleluja!” (EÉ 213,2) Énekeskönyvünk a húsvéti énekek közé összesen tizenhárom tételt sorol, melyek közül nyolc szerepel eredeti dallammal. A Krisztus feltámadt (EÉ 213) több szempontból is a legjelesebb húsvéti énekünk. Luther maga - teológiai megfontolásból - nem alkotott passiós éneket. HiCANTATE ftmüiU hneg iflvufet (&ótt korban keletkezett anyanyelvű strofikus vallásos énekeket, melyek alapvetően a két nagy ünnep, húsvét és karácsony köré csoportosíthatóak.) Már az ezredforduló táján jól ismert volt - több nyelven is - Európa-szerte. A Jézus Krisztus, Üdvözítőnk (EÉ 214) már-már szikár formában foglalja össze Luther teológiáját, míg a Jézus, Megváltónk sírba szállt (EÉ 215) bővebb teret ad az örvendezésnek. Ez utóbbi éneknek a Krisztus feltámadt kanció és a Victimae MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ 1% Technikai szám: 0035 www.evangelikus.hu
