Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-03-25 / 12. szám
"Evangélikus ÉletS KULTÚRKÖRÖK 2007. március 25. 5 AHOL TALÁLKOZHATOTT A HIT ES A HŰSÉG... KOT és KIT Nyíregyházán ► Két megye keresztény fiataljainak és a Kossuth Lajos nevét viselő iskolák diákjainak találkozóját is megrendezte az elmúlt héten a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. Az idei tanévben alapításának kétszázadik évfordulóját ünneplő intézmény névadójának az 1848-49-es eseményekben játszott kitüntetett szerepét is szem előtt tartva szervezte jubileumi programjait a nemzeti ünnepünket, március tizenötödikét megelőző napra. zója - a Nagytemplomban tartott ünnepi istentisztelet és műsor után - a pályázati anyagból rendezett kiállítások megnyitójával folytatódott, majd fórum, illetőleg kerekasztal-beszélgetés segített erősíteni a „kossuthos-tudatot”. Hogy a fiatalok ráébredjenek iskolájuk névadójának „aktualitására”, ahhoz ár. Takács Péter egyetemi docens, jeles és elkötelezett Kossuth-kutató is hozzájárult gondolat- ébresztő előadásával. akik azt a feladatot kapták, hogy rövid pantomimjátékkal jelenítsék meg az ige mondanivalóját. A felekezeti iskolák csoportjai hittan- és informatikaversenyen is „megmérkőztek”. Bár előzetesen számukra is hirdettek rajz- és irodalmi pályázatot, esetükben - érthető módon - a hittanverseny ígérkezett a legizgalmasabbnak, hiszen a felekezeti különbségek magában a hittan tantárgyban is megjelennek. A Magyarországon mintegy ötven tanintézmény viseli az első felelős magyar kormány pénzügyminiszterének nevét. Közülük most hat képviseltette magát a Kossuth-iskolák idei országos találkozóján (KOT); az eseményt a Kossuth Sző-, vétség támogatásával hirdették meg. Egyébiránt a nyíregyházi már a negyedik találkozó volt; az elsőt 2004-ben rendezték Veszprémben. Ismeretes, hogy a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium erősen kötődik névadójához; régieket és maiakat jogos büszkeséggel tölt el, hogy maga a „turini remete” engedélyezte nevének használatát az iskola alapítványa számára. Az ezt megerősítő levél a mai napig az igazgatói szoba falát ékesíti, erősítve nap nap után a kötődést s a hűséget a névadó által képviselt eszményekhez. De vajon a többi Kossuth-isko- lában ezt hogyan gondolják? Nos, a találkozó résztvevői feladatul kapták, hogy készítsenek tablót a Kos- suth-kultusz ápolásának helyi módozatairól. A történelmi pályázat kiírói azt kérték, hogy a diákok dolgozzák fel a szabadságharc helyi eseményeit, lakóhelyük 1848-49-es történéseit. Tizenhat ilyen dolgozat érkezett. A legkiválóbbért járó díjat a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény diákjai vihették haza. Értelemszerűen a hazaszeretet volt a vers- és novellaíró pályázat témája, melynek első díját a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorlógimnáziumának tanulója, Balogh Szonja érdemelte ki. Talán nem meglepő, hogy a legtöbb kossuthos diákot a rajz-, illetve képző- művészeti pályázat mozgósította; a feladat itt a szabadságharc hőseinek ábrázolása volt. A legtehetségesebbnek ebben is egy debreceni tanuló, Szűcs Noémi bizonyult. A Kossuth-iskolák országos találkoA szabadság íze a nyíregyházi evangélikus Nagytemplomban Míg az ország minden tájáról Nyíregyházára sereglett harminc kossuthos diák a továbbiakban a megyeszékhely nevezetességeivel ismerkedett, az iskola épületében egy másik, százhúsz vendég diákot érintő rendezvény zajlott: két megye keresztény ifjúsági találkozója (KIT). Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye katolikus és protestáns iskoláinak diákjai a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium kezdeményezésére először 1994-ben gyűltek össze. Akkor három-négy iskola képviseltette magát a keresztény ifjúsági találkozón, a múlt szerdai eseményen pedig már kilenc egyházi fenntartású intézmény diákküldöttsége vett részt. „Senki pedig, ha gyertyát gyújt, be nem fedi azt valami edénnyel, sem az ágy alá nem rejti; hanem a gyertyatartóba teszi, hogy akik bemennek, lássák a világot” - a rendezők ezzel a Lukács evangéliumából (8,16) vett idézettel biztatták hitük vállalására és meg- vallására a találkozó ifjú résztvevőit, Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium igazgatója, Tar jánosné ezt mindazonáltal nem tekintette problematikusnak a rendezés szempontjából: „Azt kerestük, ami a Bibliából felekezeti hovatartozástól függetlenül mindnyájunk számára fontos, és ugyanazt jelenti. Nem olyan bonyolult ez, hiszen nálunk 1992-től négy felekezet hitoktatása zajlik párhuzamosan. Kiváló hittan-munkaközösségünk van, amely az iskolán belül számos ilyen versenyt megrendezett már” - fejtette ki. Nos, lehetséges, hogy az igazgatónő által említett gyakorlatnak is szerepe volt abban, hogy a verseny egyik győztese a házigazdák csapata lett. A hittanverseny másik legjobbjának a Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium közössége bizonyult; mellettük a díjazottak között volt még a debreceni Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon, valamint a hajdúdorogi Görög Katolikus Oktatási Központ csapata is. ■ Veszprémi Erzsébet A szabadság íze „Hitedhez hűséget végy. Jó erkölccsel jó ember légy. Újuló tudásod mindentől megvéd. S ne feledd sohase nemzeted nyelvét." (Idézet a Hallom, szólít a történelem című emlékjátékból) A Tapolcai Zoltán - Császár Zoltán szerzőpárost Nyíregyházán nem kell bemutatni. Több közös produkciót alkottak már, ők jegyzik a Hitből és homokból című zenés történelmi művet is, benne a város dalával. Az idei tanévben már harmadik közös darabjukat állították „színtérre” a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium növendékeivel, közelebbről a Kisné Tamás Melinda tanárnő által vezetett színjátszó kör tagjaival. Nemzeti ünnepünkre készült el A szabadság íze című zenés történelmi térjáték, amelyet március 14-én a megyeszékhely evangélikus Nagytemplomában, március 15-én pedig Székelyke- resztúr főterén mutattak be szép sikerrel. Szövegírója „civilben” egyetemi oktatóként tevékenykedő közéleti ember, Tapolcai Zoltán. A költőt - az új darab bemutatójának apropójából - Veszprémi Erzsébet szólaltatta meg.- A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium történetét bemutató, Hallom, szólít a történelem című darab után az Ablak a fényre címűt vittük színpadra, amely az 1956-os forradalom nyíregyházi mártírjainak állít emléket. Hatására szinte „tömegek” jelentkeztek Kisné Tamás Melinda tanárnőnél a színjátszó körbe azzal, hogy ők nem Moliére vagy más klasszikus darabjában szeretnének játszani, hanem olyasmiben, ami kötődik az iskolához. Nos, ha valami kötődik, akkor az 1848 meg persze Kossuth! A másik, ami összehozott bennünket, az részemről valójában egy önző érdek: szerettem volna, ha magyarságról írott verseim egyszer elhangoznának Erdélyben... így esett, hogy a korábban már bemutatott Magyar testamentum című darabunkat - amely egy helyi ’48-as jurátus, Böszörményi László alakján keresztül dolgozta fel a márciusi ifjak történetét - átdolgoztuk, új dalokat írtunk hozzá, hogy megszólalhasson Erdélyben is. Én körülbelül 2000 óta próbálom a szabadság ízét felismertetni, megszerettetni a fiatalokkal. Középiskolásokkal, mert egyetemi oktatóként tudom, hogy a felnőttekkel már nincs mit kezdeni... Milyen érdekes, hogy ahol egy nemzetnek csak egy-két hőse van, micsoda történetet tudnak köré kerekíteni! Nekünk meg - ha csak a márciusi ifjakat vesszük is - mennyi hősünk van, és nem tudunk velük mit kezdeni... Azért említem a márciusi ifjakat, mert mindegyiküknek az az üzenete, hogy a szabadságot nemcsak maguknak, hanem az egész nemzetnek akarták. A középiskolában kell megtanulni, hogy kötelezettségem van a másik ember iránt is, s hogy ezen a kölcsönösségen alapul a nemzet maga. Manapság mindenki kiharcolja a „magáét”, de 1848 nem a harcról szólt, hanem a kölcsönösségről. És nagyon fontos, hogy a márciusi ifjak nem romboltak, hanem építettek. A tizenkét pont csupa „építés”. Nem arról szól, hogy mi nem kell, hanem arról, hogy mi kell. Az önrendelkezés ma is azt jelenti, hogy nem szabad hagynunk, hogy a hatalom ránk erőltessen dolgokat, akár ha tizenhat évesek vagyunk is. A szabadság íze most ott van az erdélyi emberek szájában. „Minden naponként téged, Úristen, dicsérünk” Beszámoló a Magyar Egyházzenei Társaság kongresszusáról Kaposvár adott otthont a Magyar Egyházzenei Társaság VIII. kongresszusának március 14. és 16. között. A találkozó résztvevői az egyes felekezetek énekeskönyveivel kapcsolatos teendőkről, a folyamatban lévő, illetve tervezett átdolgozás, bővítés mikéntjéről cserélték ki gondolataikat, valamint a különböző énekstílusok szerinti énekvezetés, orgonakíséret kérdéseit tárgyalták. A társaság 1992-ben alakult azzal a céllal, hogy összefogja az egyházzenészeket és az egyházzene iránt érdeklődőket, megőrizze és továbbfejlessze a színvonalas egyházi zenét. A tagok létszáma a megalakulás óta folyamatosan növekszik; nagyszámú határon túli magyar kolléga és úgynevezett közös tagsággal társult kórus is van már köztük. A szervezet az eltelt tizenöt év alatt számtalan hasznos kiadványt jelentetett meg - többek között egyházzenei tankönyveket, kórus- és orgonakottákat -, ezenkívül tanfolyamokat, kurzusokat szervez, különféle szekciókat (katolikus és protestáns, pedagógiai és orgonás tagozatot) működtet; továbbá negyedévente megjelenteti szakmai folyóiratát, a Magyar Egyházzenét, valamint kétévente kongresszust rendez - felváltva - Budapesten vagy egy vidéki helyszínen. Az idei, kaposvári konferencia vesperás istentisztelettel kezdődött a helyi Nagy- boldogasszony-székesegyházban. Szendrei Janka elnök megnyitója utána Jeney Zoltán zeneszerző tartott előadást Halotti szertartás című nagyszabású művéről Reflexiók a kortárs zene és az egyházzene viszonyáról címmel. Másnap a különféle felekezetek énekeskönyveinek kritikai vizsgálatával foglalkoztak a meghívott előadók. Evangélikus részről elsőként Bence Gábor tekintette át a liturgikus énekanyagot, és bemutatta a Gyülekezeti liturgikus könyvet. Előadását mintegy folytatta Finta Gergely a 20. századi és a nemzetközi gyakorlatból átvett tételek ismertetésével, Ecsedi Zsuzsa pedig a régi magyar énekek és a korálanyag vizsgálatát, a revíziós munka szempontjait ismertette. A katolikus énekeskönyv, az Éneklő egyház liturgikusének-anyagának értékéről és jövőjéről Balogh P. Piusz beszélt, Szendrei Janka pedig arról szólt előadásában, hogy milyen revízióra szorul a kötet népénekanyaga. A református kollégák előadásait Fekete Csaba vezette be; utána Árokháty Béla és Csomasz Tóth Kálmán eltérő nézeteit hasonlította össze Bódiss Tamás, majd Hoppál Péter Szenczi Molnár Albert Psaltériumának 20. századi változásait tárta a hallgatóság elé. Az elhangzott előadások összefoglalásaként, levezetéseként Dobszay László tette fel vitaindító kérdéseit a közös és párhuzamos problémákról (például a kottakép és a ritmuslejegyzések problematikájáról, ökumenikus alaprepertoár összeállításáról). Az este érdekessége Kovács Róbert (Bécs), Trajtler Gábor (Budapest) és Varga László (Miskolc) orgonahangversenye volt a katolikus templomban. Műsorválasztásukban a művészek tudatosan törekedtek arra, hogy olyan terjedelmű és nehézségű njűyejcet adjanak elő, amelyek istentiszteleti használatra is alkalmasak. így elhangozhatott pár Pachelbel-fúga és -korálfeldolgozás, néhány 17-18. századi délnémet zeneszerző alkotása, valamint válogatás César Franck és Sigfrid Karg-Elert műveiből. A zárónap az orgonista szemszögéből vizsgálta az énekkincset: hogyan lehet harmonizálni a különböző korok gyülekezeti énekeit, milyen variációs lehetőségek léteznek - például egy gregorián dallam, egy szabadabb ritmusú régi magyar ének vagy egy ettől gyökeresen eltérő genfi zsoltár, illetve német korái esetében. A különböző stílusokból Dobszay László, Varga László és Trajtler Gábor tartott rövid bemutatót. Az ezt követő vita megmutatta: az énekkíséret függ a felekezettől, annak teológiájától; a gyülekezet nagyságától és jellegétől; attól, hogy mennyire tudja az adott éneket a gyülekezet; az orgonista képzettségétől és ízlésétől. Tehát néhány objektív szempont kitűzése után a sokféleségnek kell érvényesülnie. A Magyar Egyházzenei Társaság VIII. kongresszusát közgyűlés zárta, amelyen a leköszönő Szendrei Janka utódjaként Hafenscher Károly evangélikus lelkészt választották meg elnöknek; a társaság alelnöke Balogh P. Piusz maradt. Az evangélikus képviseletet az is erősíti, hogy a pedagógiai szekció vezetője Kinczler Zsuzsanna lett. Befejezésképpen elhangzott az ősi Te Deum: „Isten, téged dicsérünk, téged Úrnak mi is vallunk. [...] Tebenned bízunk, Úristen, azért örökké mi élünk.” Ez az útravaló adhat erőt a sok feladat elvégzéséhez, a kitűzött célok eléréséhez. ■ Ecsedi Klára A MAGYAR ÖRÖKSÉG DÍJJAL KITÜNTETETT Evangélium Színház DUNA PALOTA (Budapest V., Zrínyi u. 5.) 2007. április i-jén, virágvasámap este 7 órakor bemutatja Heltai )enö: Egy fillér Álomjáték három felvonásban szereplők: O. Szabó István Jászai-díjas, Forgács Szilvia, Kárpáti Tibor, Szőlőskei Tímea, Martin Adél, Gyurin Zsolt, Farkas Tamás, Szoboszlai Éva, Lénárt László, Mucsi Sándor, Szabó Péter, Medgyessy Pál Történik a költő lakásán, Irénnél, az orvos rendelőjében és a pokolban Díszlet- és jelmeztervező Hums Anna Mária Zenei szerkesztő Pacher Gréti Maszk Lampé Anikó Rendező Udvaros Béla további előadások: április 8., vasárnap délután 3 óra április 28., május 19., 26., szombat délután 3 óra április 15., 22., május 13., június 3., vasárnap este 7 óra Jegyárusítás mindennap az 1/250-5338-as telefonszámon, valamint hétfő, szerda, péntek délután 14-18 óra között a Duna Palota portáján (tel.: 1/235-5500). Helyárak: 2200,1700,1400 forint.
