Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-03-25 / 12. szám

6 -4» 2007- március 25. PANORÁMA ‘Evangélikus Életit Legyen világosság! Ha gyermekeink nem kapnak olyan nevelést, amely kitárja előttük az európai kultúra alap­jának számító keresztény tanítás alapjait, ha nem igazodnak el a Biblia könyveiben, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy idővel minálunk is azt fogják gondolni, hogy a Hegyi beszédet valamelyik politikus, esetleg egy nagyszájú környezetvédő tartotta. Még mielőtt bárki is megmosolyogná ezt a kijelentést, ki kell, hogy ábrándítsam - közel sem fikcióról van szó: az Egyesült Államok lakosságának egy része ezt válaszolta a Bos­toni Egyetem szakemberei által kidolgozott teszt egyik kérdésére. Legalábbis a „Vallási műveltség, avagy amit az amerikaiaknak tud­niuk kellene, de nem tudnak” címmel nyom­tatásban is megjelent dokumentum tanúsága szerint. A frissen elkészült felmérés az Amerikai Egyesült Államok lakosságának vallási mű­veltségét kutatta. Az eredmény megdöbbentő: minden tizedik amerikai meg van győződve arról, hogy Noé felesége Jeanne d’ Arc, az orlé- ans-i szűz volt, minden második amerikai pe­dig egyetlen evangéliumot sem tudott megne­vezni. Kiderül továbbá a tanulmányból: az Egyesült Államok népességének majdnem fele úgy gondolja, hogy a Teremtő szavait - „Le­gyen világosság!” - Thomas Edison, a villany- körte feltalálója mondta. De az is kitűnik a dokumentumból, hogy az amerikaiaknak ke­vesebb mint a fele tudja, hogy a Teremtés könyve a Biblia első fejezete, és csak harmaduk van tisztában azzal, hogy a Hegyi beszéd Jézus szájából hangzott el. Ráadásul az amerikai felnőttek háromnegyede meg van győződve ar­ról, hogy a „Segíts magadon, és az Isten is megsegít" mondás a Bibliában olvasható. Lehet azt mondani, hogy mindez az ameri­kaiak baja, a felmérés az ottani műveletlensé- get tükrözi. De nálunk különb-e a helyzet? Milyen, a vallási műveltség körébe tartozó elemek vannak az iskolai tantervekben? Ha Magyarországon tennének fel az említettek­hez hasonlóan ravasz, sőt mondjuk ki, nyíl­tan beugrató tesztkérdéseket, milyen válaszok születnének? Bizony, legyen világosság - de minden fejben! ■ JezsóÁkos Az első ateista amerikai politikus? Pete Stark kaliforniai demokrata képvi­selő az első a washingtoni kongresszus tagjai közül - egyben a legmagasabb választott amerikai tisztviselő aki ki­jelentette, hogy nem hisz Istenben - ír­ta a Los Angeles Times című lap múlt kedden. „Világi csoportok” máris üdvözölték, hogy a képviselő nagy nyilvánosság előtt beismerte, nem hisz semmiféle mindenható létezésében. Az Amerikai Emberbaráti Szövetség nevű csoport újsághirdetésben kíván gratulálni a képviselőnek bátor kiállásáért, megje­gyezve, hogy az USA-ban kevés olyan ismert személyiség van, aki vállalja ate­izmusát. Fred Edwords, a szövetség szóvivője szerint a nem istenhívő amerikaiak gyakran részesülnek hátrányos megkü­lönböztetésben. A szóvivő rámutatott: az Amerikai Egyesült Államok történe­te során az ateista politikusokat általá­ban nem választják meg közhivatalok­ba, vagy ha e világi nézeteiknek nyilvá­nosan hangot adnak, lemondhatnak új­raválasztásukról. Az Amerikai Ember­baráti Szövetség azt tekinti feladatá­nak, hogy elfogadtassa a közvéle­ménnyel: az Istenben nem hívő ember ugyanolyan mértékben amerikai, mint hívő társa. A USA Today/Gallup múlt havi fel­mérése szerint az amerikaiak kilencven­öt százaléka szavazna egy felkészült ka­tolikus elnökjelöltre, kilencvenkét szá­zalék adná voksát egy zsidó jelöltre, het­venkét százalék egy mormonra. A meg­kérdezettek negyvenöt százaléka nyilat­kozott úgy, hogy egy különben alkalmas ateista jelöltet is támogatna. M MTI Egyházvezetői találkozó Bécsben ► Hivatalos látogatáson vettek részt egyházunk vezetői az osztrák evan­gélikus egyház meghívására Bécs­ben február 23-24-én. Az osztrák fél gazdag programot állított össze; er­ről adott rövid összefoglalót az Evangélikus Élet március 4-i száma. Az alábbiakban három program­pontról szólunk részletesebben. Egyházunk vezetői együtt üléseztek dr. Michael Bünker egyházfőtanácsossal, aki az Európai Protestáns Egyházak Közös­ségének tavaly ősszel megválasztott el­nöke. A szervezet az európai protestáns egyházakat fogja össze, és képviseli őket mind az Európai Unióban, mind a kü­lönböző világfórumokon. A protestáns emyőszervezet (GEKE - Gemeinschaft Evangelischer Kirchen in Europa) irodá­ja Berlinből Bécsbe költözött; ez a föld­rajzi közelség miatt egyházunk számára is szorosabb kapcsolat kialakítását teszi lehetővé. A délután második fontos témája az ausztriai magyar gyülekezet élete és jö­vője volt, amelyről Solymár Mónika lel­kész és Andorka Rudolf felügyelő számolt be. Ez a gyülekezet 2004 óta az osztrák evangélikus egyház elismert tagja. Sze­repe átalakult; uniós tagságunk folytán elsősorban a Bécs és Graz környékén munkát vállaló magyar evangélikusokat fogja össze. Dr. Fabiny Tamás püspök kezdeménye­zésére a lelkészcsaládok stresszes élet­módjával és lelki problémáival, illetve az ezekre irányuló megoldási stratégiákkal foglalkozott a két egyház vezetősége. A kérdésfelvetés magyar részről arra irá­nyult, hogy miként előzi meg, illetve or­vosolja a problémákkal küzdő lelkészek és családjuk gondjait az osztrák egyház. Azokat a problémákat, amelyek nálunk most kerültek felszínre, Ausztriában már évek óta szervezett keretek között igye­keznek megelőzni, illetve megoldani. A megelőzés egyik módja az úgyne­vezett vizitáció vagy-szupervízió. Ez a stratégia egyházvezetői kezdeménye­zésre indult; évente tíz ingyenes „utal­ványt” biztosítanak minden lelkész szá­mára, amelyet kötelezettség nélkül igénybe vehetnek. Ezeket az utalványo­kat egy hetven főből álló „felügyelői” csoportnál lehet beváltani, amely cso­port nem lelkész pszichológusokból, te­rapeutákból, lélekgyógyászokból és or­vosokból áll. Az utalványok révén az egyház finanszírozza ezeket a beszélge­téseket, amelyek segítséget nyújthatnak a lelkész házassági, családi, személyes vagy más problémáinak a megoldásá­ban. A megelőzés másik módja a cso­portos munkatársi beszélgetés, amely a gyülekezet és a lelkész között adódó problémákat hivatott megoldani, illetve kezelni. Ezeket az esperesek vezetik. Vé­gül ha egy személyes probléma ily mó­don már nem orvosolható, lelki betegsé­geket kezelő kórházban is gyógyulhat­nak a rászorulók. A pénteki találkozó tanulságát Prőhle Gergely országos felügyelő vonta le: ha nem hagyjuk, hogy a lelkész egyedüli fe­lelősként álljon helyt minden problémá­val szemben, továbbá ha a gyülekezeti tagok valóban komolyan veszik és telje­sítik az önként vállalt feladatokat, sok testi és lelki nehézség küzdhető le együt­tes erővel. ■ Cs. T. K. Egy mitfahrer útinaplójából Kérdések útközben -1. Herwig Sturm osztrák evangélikus püs­pöknek a feszített program kellős köze­pén, két helyszín között útközben, az autóban tettük föl kérdéseinket. Közvet­lenül és készségesen válaszolt, rövidke pihenőidejét ekképpen munkára szánva - ezúton is köszönjük. Sturm püspök először is utalt a két egyház folyamatos kapcsolatára. Mint mondta, rendszeresen találkozik Ittzés János elnök-püspökkel; mind Gáncs Péter, mind Fabiny Tamás püspök iktatásán sze­mélyesen jelen volt. 1956 - a forradalom és az azt követő nagy menekülthullám - óta egyfolytában van kapcsolatuk ma­gyarokkal. Létesült egy magyar lelkigon­dozói szolgálat is; sokan emlékeznek még Szépfalusi István lelkészre és családjá­ra. Szépfalusi halála és a vasfüggöny megszűnése után önálló magyar nyelvű evangélikus gyülekezetét alapítottak, és nagyon örülnek, hogy Solymár Mónika személyében olyan lelkész működik ott, aki jól ismeri a körülményeket, és öröm­mel végzi ezt a szolgálatot. Konkrétan a látogatásra térve Sturm püspök elmondta: fontosnak tartja, hogy - a két egyház közötti általános jó kapcsolat ellenére - az egyházvezetők újra és újra személyesen is találkozza­nak. (Egy évvel ezelőtt az osztrák egyházveze­tőség tett látogatást Budapesten: akkor még D. Szebik Imre töltötte be egyházunkban az el- nök-pöspöki tisztet. - A szerk.) Rámutatott: fontos az is, hogy a munkatársak kap­csolatot tartsanak egymással, és megis­merjék egymást - például a média terü­letén is. A programmal kapcsolatban megemlítette, hogy nemzetközi ökume­nikus kérdésekről is tárgyalnak, ám va­lószínűleg nem fognak a végére érni a megbeszélendő témáknak. A két nép kapcsolatáról szólva Her­wig Sturm kifejtette: „Közös történelmi gyökerek - például a Habsburg-monar­chia - kötnek össze bennünket. Trianon után Magyarország egy része Ausztriá­hoz került, ennek következtében is na­gyon sok személyes és családi kapcsolat fűzi egymáshoz a két országot. Szemé­lyes példámat említem: feleségem nagy­apja még Erdélyben, Gyulafehérváron szülétett, és Bécsbe jött orvostanhallga­tónak. És még egy személyes megjegy­zés: hálás vagyok, hogy a magyarok olyan nagy számban tanulnak németül. Gondolkodásunkban is sok közös szál van. Számos feladat áll előttünk, melye­ket közösen szeretnénk megoldani Eu­rópában." Az osztrák evangélikus egyház lelké- szi vezetője elismeréssel szólt az egy­háznak a társadalomban végzett szolgá­latáról, oktatási, diakóniai, missziói, gyülekezeti feladatvállalásáról. Hangsú­lyozta: fontosnak és értékesnek tartja a két „szomszédegyház” testvéri kapcsola­tát, egymás minél mélyebb megismeré­sét, hiszen - mint rámutatott - számos területen van mit tanulnunk egymástól. (Hogy számunkra mennyire tanulságos a kapcsolattartás, azt jelen cikkeink is ta­núsítják, de itt kell megjegyezni: igen inspiráló volt azt hallani, hogy osztrák testvéreink is szívesen tanulnának tő­lünk...) Az osztrák és a magyar evangélikus egyház számarányát tekintve egyaránt „kisebbségi helyzetben lévő egyház”. Ez egyszerre jelent esélyt és kihívást Herwig Sturm szerint. A püspök adatokkal is szolgált: Ausztriában a lakosság 4,3%-a evangélikus (csak a miheztartás végett: a római katolikusok aránya 72,6%, az isz­lám vallást követőké 4,2% [!], az ortodox hívőké pedig 4,5%). Az egyházszervezet azonban más, mint nálunk: az evangéli­kus-lutheránus egyház mintegy 325 ezer főt számlál (202 gyülekezetben, 7 egy­házkerületben), az evangélikus-refor­mátus egyház pedig további 16 ezer ta­got, 9 gyülekezetben. (A kettő együtt ad­ja a 4,3%-ot.) Sturm püspök üzent az Evangélikus Elet olvasóinak is. Mint elmondta, figyelem­mel kíséri egyházunk életét, aktivitását, és mély benyomást tettek rá mindazok az alkalmak, amikor a magyar evangéli­kus testvérekkel találkozott. Az összefo­nódó történelmi gyökereken, a földrajzi közelségen kívül szorosan összeköt bennünket közös evangélikus hitünk jé­zus Krisztusban - fejtette ki. A rögtön­zött autós beszélgetés végén Herwig Sturm szeretettel köszöntötte hetila­punk olvasóit, s Isten erejét és áldását kí­vánta az egyház tagjainak életére. PR és marketing - egy terület, ahol igazán van mit tanulnunk... Jó bornak nem kell cégér - tartja a mon­dás. De mi a helyzet az egyházzal? Vajon kell-e cégér; szabad-e reklámoznia ma­gát, kilépnie a nyilvánosság elé, életjelet adnia akár olyan meglepő, mosolyt fa­kasztó vagy figyelemfelkeltő tárgyak se­gítségével, mint egy óriási, fehér „evangé­likus” esernyő, egy üveg Luther-sör, egy zacskó Luther-bonbon, egy pár Luther- zokni vagy -reklámtoll, kitűző, lufi, ká­vésbögre. ..? „Sichtbar evangelisch”, azaz láthatóan, észrevehetően evangélikus - hirdeti a felirat a tárgyakon. Az Ausztriá­ban és Németországban megszokott PR- módszer nálunk még gyermekcipőben jár, de már nem példa nélküli, hiszen hazánkban is van olyan egyházkerület, amely pólóval, apróbb tárgyakkal üzen. Az osztrák evangélikus rádió- és tele­vízióműsorok szerkesztősége, a média­referens irodája, a könyvkiadás és a saj­tómunka fellegvára (az EPD-hírlevél és a Saat című egyházi lap szerkesztősége), valamint a PR- és marketingmunka központja Bécs belvárosában, egy bér­házi lakásból kialakított hangulatos he­lyen található. Az egymásból nyíló kis irodákban mintegy tizenöt fős csapat dolgozik. Két napot tölthettem Marco Usch- mann-nal, aki az osztrák evangélikus egyház lelkész-újságírója, PR-marketing referense és könyvkiadói szerkesztője, s ötletek egész sorát osztotta meg velem. Számomra igen tanulságos volt az az egységes arculat, amely egyszerűségé­ben megragadó. Például egy művész ál­tal tervezett stilizált kereszt (mint egyhá­zi lógó, amely tulajdonképpen a nálunk használt Luther-rózsa helyett jelenik meg) teszi könnyen beazonosíthatóvá az osztrák evangélikus egyházat; az ábra látható például mappán, levélpapíron, tollon és poszteren, zászlón egyaránt. Az Útmutató ez évi igéjének poszteren való megjelenítése is tetszett. Profi szó­rólapok, konferenciamappák készülnek azért, hogy az egyház felépítését, szolgá­latára vonatkozó információkat a lehető leglátványosabb, de áttekinthető vizuá­lis eszközökkel juttassák el egyházon belülre és a „külső” (szekuláris) világ szá­mára egyaránt. Igen, tény, hogy az anyagiak terén messze nem vagyunk egy szinten oszt­rák evangélikus barátainkkal, de meg­győződésem: jó ötletekkel, lelkes csapat­munkával, átgondolt, szakszerű, friss kommunikációs, PR- és marketingstra­tégiával mi is léphetünk előre... Kérdések útközben - 2. Ami egyszer bevált... A hazaúton egy au­tóban utazva Ittzés János elnök-püspökkel arra kértük őt mint a bécsi delegáció ve­zetőjét, hogy-reflektáljon a kétnapos ta­lálkozóra, összegezze, milyen eredmé­nyeket hozott a látogatás. Ittzés püspök kiemelte: a lezajlott találkozó Sturm püs­pök tavalyi látogatásának a viszonzása volt; az idén nyugalomba vonuló osztrák püspök - a „folytonosságot képviselő” Hafenscher Károly irodaigazgató és saját maga mellett - hivatalosan fogadta a megújult egyházvezetőség tagjait: Prőhle Gergely országos felügyelőt és a külügye- kért felelős dr. Fabiny Tamás püspököt. A március 4-i számunkban megjelent tudósításunkban is említett, Ausztriá­ban is unikumnak számító új evangéli­kus iskolával kapcsolatban - mely egy idősek otthonával szimbiózisban mű­ködve az ifjúság diakóniai érzékenysé­gét ébresztgeti - megjegyezte: az osztrák evangélikus egyház, illetve a különböző generációk egymás iránti társadalmi fe­lelősségérzetének jele ez a kezdeménye­zés, csakúgy, mint az Egyház az élet szolgá­latában címet viselő konferencia, amely a tudatos, átgondolt energiagazdálkodás­ra, a teremtett világ védelmére irányítja a figyelmet. Lehet, hogy az egyház prófé­tai szolgálata most „csak” annyi, hogy el­hangozzék a szó, mint ahogy Jónás is szólt, s várta a csodát - de a szót nekünk, az egyház tagjainak ki kell mondanunk! Elszomorítóan mutatta hiányainkat úgy az egyházi respektus, mint a társa­dalmi gondolkodásban észlelhető defi­citek terén Hafenscher Károlynak a magyar sajátosságokról (például energiagazdál­kodás, egyházi környezettudatos maga­tartás) tartott előadása - mutatott rá Itt­zés püspök. A felelősségvállalásról elfe­ledkező, csak a (túl)fogyasztás bűvöleté­ben élő társadalom veszélyezteti a vilá­got, s bár most élvezzük bolygónk kin­cseit, életmódunkkal a pusztulását okozhatjuk. A kitörési pont az egyházi fenntartású iskolákban folyó nevelés le­het, hogy a jövő generáció már tudato­san alakítsa az Isten által ránk bízott környezetet - hangsúlyozta. Beszélgetésünk itt véget ért, hiszen időközben megérkeztünk Győrbe, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püs­pöki székhelyére. Ittzés püspök még hozzátette: minden tekintetben inspirá­lónak tartotta a bécsi látogatást. ■ Kőháti Dóra „Láthatóan evangélikus" tárgyak Ausztriából

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom