Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-11-12 / 46. szám

IO 2006. november 12. KRÓNIKA ‘Evangélikus ÉletS Regionális kórustalálkozó ► Az Észak-Pest Megyei, valamint a Nógrádi Egyházmegyében hagyományo­san fontos szerepet tölt be az evangélikus gyülekezeti életben az énekkarok szolgálata. A Galga patak mentén élő gyülekezetek részvételével indult né­hány éve a regionális kórustalálkozó, melyhez idővel a Galgától távolabb működő énekkarok is örömmel csatlakoztak. Ezt a szép és értékes hagyo­mányt ápolva találkoztak a kórustagok Domonyban mintegy kétszázötve­nen - szokás szerint a reformáció ünnepét megelőző vasárnapon. A kórustalálkozó mindig ünnep a részt­vevők számára, melyre sok munkával, próbával készülnek a kórusok. Idén ti­zenegy gyülekezeti énekkar, valamint az aszódi evangélikus gimnázium kórusa énekelt. Több éve szolgáló, gyakorlott kórusok (Vác, Rád, Aszód, Iklad, Do- mony, Vácegres, Ácsa, Erdőkürt, Va­nyarc) szolgálata mellett öröm volt a „kezdő” kórusokat hallgatni (Penc, aszó­di evangélikus gimnázium, Galgaguta). Szívet melengető volt, ahogyan néme­lyik kórusban gyermekek, fiatalok, idő­sek énekeltek együtt - ezzel is jelét adva, hogy gyülekezetükben a generációk együtt szolgálva dicsérik Istent. Minden kórustalálkozón rövid szak­mai továbbképzést is kapnak a résztve­vők a meghívott előadóknak köszönhe­tően. Most Kinczler Zsuzsanna egyházze­nész - az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyházzenei Tanszékének okta­tója - szakmailag korrekt, egyúttal lelke­sítő szavai segítették a kórusokat a gyüle­kezeti szolgálat fontosságának, szerepé­nek és minőségének újragondolásában. A befejező áhítat szolgálatát Füké Sza­bolcs galgagutai lelkész végezte, A kó­rustalálkozó szokás szerint egy előre ki­adott és megtanult ének közös eléneklé- sével zárult. Ezután a vendéglátó domo­nyiak és vácegresiek által rendezett sze- retetvendégségen beszélgethettek egy­mással a találkozó résztvevői. Isten iránti hálánk mellett külön köszönet il­leti a vendéglátókat, mert bár a domo- nyi templom tatarozása éppen a talál­kozó előtti napon ért véget, mégis sze­retettel befogadták a regionális kórusta­lálkozót. Jövőre a vanyarci gyülekezet lesz a ta­lálkozó házigazdája. A gyülekezeti ének­karoknak addig is Lélek által eleven, szív­béli örömöt adó szolgálatokat kívánunk! ■ Kovács László lelkész, egyházmegyei zenei felelős iirdetés_______________________________________________________________________________________________________________ Doktori értekezések nyilvános védése az Evangélikus Hittudományi Egyetemen November 14-én 15 órakor Bácskai Károly Boldogok a kicsinyek - Az evangéliumi ki­csinység vizsgálata a szinoptikusokban, tekintettel annak krisztológiai, ekkleziológiai és szo­ciális aspektusaira című doktori értekezésének, november 15-én 15.30-kor Böröcz Enikő Ordass Lajos második „aktív” püspöksége - A Magyarországi Evangélikus Egyház tör­ténete az 1956. november t-je és 1958. június iy-e közötti időszakban című doktori érteke­zésének nyilvános védésére kerül sor. A doktori értekezések egy példánya meg­tekinthető az EHE könyvárában. Az EHE Doktori és Habilitációs Tanácsa mindkét alkalomra szeretettel vár minden érdeklődőt. ISTENTISZTELETI REND / 2006. november 12. - Budapest Szentháromság ünnepe után 22. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: iThessz 4,13-18; Jób 14,1-6. Alapige: Mt 24,13-28. Énekek: 466., 79. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német, úrv.) Jutta Hausmann; de. 11. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; du. 6. (Misztrál együttes - jótékonysági koncert) Balicza Iván; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Herzog Csaba; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10.; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, IV. Tóth Aladár út 2-4. de. 9. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) Smidéliusz Gábor; du. 5. (asztali beszélgetés) Böröcz Enikő, Deák László, Lengyelné Gergely Noémi; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szántó Enikő; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Szpisák Attila; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. (úrv.) Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv.) Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Smidéliusz András; Kerepesi út 69. de. 8. Tamásy Tamás; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Blázy Árpád; de. 11. (úrv.) Blázy Árpád; du. 6. (vespera) Blázy Árpádné; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Blázy Árpádné; Budagyöngye, XII. , Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bácskai Károly: XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. dr. Karner Ágoston; XIII. , Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 75. (nagytemplom) de. 10. Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (úrv.) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. 10. Gáncs Péter; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIIL, Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (családi) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza. ■ Összeállította: Boda Zsuzsa Ének és orgonahang „Új lakó” Mohácson Nincs istentisztelet ige, imádság és ének nélkül. A lelkész közvetlen munkatársa a kántor, ők ketten vezetik a liturgiát. Nagy segítség és öröm, ha orgonahang vezeti az énekeket. A hatvanéves mohácsi templomban eddig nem volt orgona; harmonium, majd elektromos orgona állt a kántor, Mohai Zoltán rendelkezésére. Ez év tavaszán váratlanul kapták a hírt a mohácsi hívek: orgona fog épülni templomukban. A Déli Egyházkerület ajándékaként az Aquincum Orgonagyár Kft. október elejére elkészítette az oda méretezett hangszert. Pour László, Varga László és Sellyéi Gábor orgonaépítő meste­rek szakavatott, magas színvonalú mun­kája nyomán a mohácsi gyülekezet tag­jai ezentúl mindig láthatják és hallhatják az egyedi tervezésű, remek hangú, há­romregiszteres orgonát. Reménységük szerint az új hangszer révén gazdagodni fog gyülekezeti életük, és hangversenye­ket is tarthatnak majd a templomban. Október 22-én" délután Szabó Vilmos Béla esperes - a helyi lelkész házaspárral együtt - felszentelte az orgonát, s áldásá­val a templom „új lakója” megkezdhette nemes szolgálatát. Az esperes igehirde­tésében, melyet Mt 9,1-8 alapján tartott, kiemelte; „Bénultság, némaság, szeretet- lenség helyett magasztaljuk boldogan Istenünket. Erre indít és segít az új orgo­na is...” Az „új lakó” kifejezést egyéb­ként Trajtler Gábor lelkész, orgonamű­vész, egyházzenei igazgató használta, amikor bemutatta a hangszert, s a kán­tori szolgálat mellett egy hangverseny­darabbal (Pachabel: Chaccone) is megaján­dékozta a jelenlévőket. Az ünneplő hívek örömmel és hála­adással maradtak még együtt fehér asz­talok mellett is, hogy megerősödjenek Isten testi-lelki táplálásában. A köszö­net szavával gondoltak Gáncs Péter püs­pökre és Hafenscher Károly országos iro­daigazgatóra, akiknek nagy részük volt abban, hogy megépülhetett az orgona. Az egybegyűltek örömében osztozott Andorka Árpád egyházmegyei felügyelő, dr. Simor Ferenc összgyülekezeti felügye­lő, Csősz István, Mohács római katolikus esperese és Wébel Zsolt helyi református lelkipásztor is. ■ Némethné Tóth Ildikó Hogyan kormányoz Isten? Presbiteri hétvége Piliscsabán ► Luther tanításának fényében keresték a címben feltett kérdésre adható mai válaszokat az ország távoli vidékeiről is (Győrtől Nyíregyházáig és Nyírsző­lőstől Pestig) egybegyűlt presbiterek és más gyülekezeti tisztségviselők a re­formáció ünnepe előtti hétvégén Piliscsabán. Az előre kézhez kapott, rész­letes programban „ajánlott irodalomként” szerepelt Luthernek A világi/el­sőbbségről 1323-ban írt, ma is érvényes műve. Az elhangzó igehirdetéseknek, előadásoknak és fórumbeszélgetéseknek ez az írás volt a kiindulási alapjuk. Néhány kiragadott gondolattal idézzük fel a lezajlott választások után a gyü­lekezetekben önkéntes szolgálatot, különféle tisztségeket vállaló régi-új la­ikus keresztények által igen fontosnak és aktuálisnak tartott kérdésre a Szentírás örök érvényű üzenete alapján megfogalmazott és ma is vállalható válaszokat! Az első felelet: az egyházban Isten az evan­géliummal kormányoz. Más ez a rend, mint a világi; nem uralkodás, hanem szolgá­lat, de megvan benne a „hatalomgyakor­lás” is! Nyitóáhítatában Lábossá Péter Mi­hály nyíregyházi lelkipásztor Mt 20,25-28 alapján Jézus tanítását idézte: „...aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szol­gátok...” (26. vers) A gyülekezetekben, a kihívottak közösségében is szükség van kormányzásra, mert jó rendet kell tarta­ni. A miniszter: szolga; Jézus hív el min­ket az ő szolgálatára. Az egyetemes pap­ság elvét valljuk a szentek közösségé­ben, ahol egyedül Jézus az Úr. „A te szád Krisztus lelkének szája legyen!” - idézte reformátorunkat az igehirdető. A második, ma is érvényes válasz: a vi­lágban Isten a karddal kormányoz; itt is a jó rendet kívánja megvalósítani. Ennek eszköze a kard, mivel a bűnös embere­ket nem lehet csak evangéliummal, szép szóval kormányozni. Az alaptörvényt Isten az emberek szívébe írta. Róm 13,1-7 alapján Süller Zsolt tordas-gyúrói lelkész Pál szavaival mondta: „Minden lé­lek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint Istentől...” (ib) A felsőbbségnek csak Isten a korlát­ja; van hatalma és joga büntetni és ölni is. De hitet nem adhat, s Krisztushoz nem segíthet! Az apostol tanítása össze­cseng Jézus szavaival: „Adjátok meg min­denkinek, amivel tartoztok: akinek az adóval, annak az adót, (...) akinek pedig a tisztelettel: a tiszteletet.” (7. vers) Istennek van üzenete a világ felé is; ez volt a harmadik megállapítása a presbi­terek fórumának. Luther így tanít emlí­tett művében a két kormányzat kapcsolatá­ról: „Magadat és ami a tied, gondozd az evangélium szerint, és szenvedj igazság­talanságot, mint igaz keresztyén. Másra és más dolgaira viselj gondot a szeretet szerint, és ne tűrj semmi jogtalanságot felebarátodért!” Dr. Garádi Péter, a buda­örsi gyülekezet felügyelője előadását Mordokajnak Eszter királynéhoz kül­dött - s a presbiterek mai szolgálatára nézve is érvényes - üzenetével indította: „Ki tudja, nem éppen a mostani idő miatt ju­tottál-e királynői méltóságra?” (Észt 4,14b) A két birodalom úgy is szemléltethető, mint két egymást metsző kör; átfedés van közöttük. Isten kormányoz mind­két területen. Van átjárás, de csak e föl­dön, az Isten és a „cézár” birodalma kö­zött. E kapcsolódási pontok közül a leg­fontosabb a misszió. Természetes, hogy a Krisztus birodalmába tartozók a lélek- mentés szolgálatát végzik, de nem kor­látlanul - . .gyöngyeiteket se dobjátok oda a disznók elé...” (Mt 7,6) „Hol a határ a »cé­zár« birodalmában, meddig mehet el a hívő?” - tette fel a létfontosságú kérdést a felügyelő. „Amíg hasznos Isten ügyé­nek; amíg nem rombol; amíg a lélek és a test kárt nem vall” - sorolta feleleteit az Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület (EBBE) tisztségviselője, majd gyakorlati példákkal illusztrálta őket. A jövő egy­házának jobban bele kell merülnie a lé- lekmentés szolgálatába, de kevésbé fel­oldódva e világban - hangsúlyozta az előadó. Pintér Tibor, a konferencia házigazdája és a program összeállítója vasárnap reg­geli áhítatában a heti ige üzenetét helyez­te a jelen lévő presbiterek szívére Mik 6,8 alapján:.....élj törvény szerint, törekedj szere­tetve, és légy alázatos Isteneddel szemben." Ez utóbbi a forrása mindkét önként vállalt „feladatnak”. Térdepelve alázzuk meg magunkat az Úr előtt, mert „bizony kol­dusok vagyunk” - idézte reformátorunk utolsó leírt szavait Pintér Tibor. Lábossá Péter Mihály a záró „előrefor- mációi” ünnepi istentiszteleten Gál 5,1-6 alapján arról szólt, hogy az igazi szabad­ság a szeretetben való szolgálat. „Krisztus szabadságra szabadított meg minket, álljatok meg tehát szilárdan..." - bátorította Pál apostol szavaival a hegyről visszatérő gyülekezeti tisztségviselőket. Luther az ő „Bóra Katalinjának” nevezte ezt a ked­ves levelet, amely kifejti, hogy az üdvös­ség egyedüli feltétele a Krisztusban való hit. „Nem kellenek Jézus-pótlékok! Csak ő terhelje meg a lelkiismeretünket. Nö­vekedjünk Krisztusban!” - hangzott el az igehirdetésben. Krisztus teste és vére erősítette meg a szolgálatba visszatérő „véneket”, akik Is­ten kétféle kormányzásáról nyertek evangéli­umi tanítást reformátorunk mind ez ideig aktuális írása alapján. Reménység szerint e „szokásos”, az Evangélikusok Közössé­ge az Evangéliumért (EKE) által szervezett őszi presbiteri hétvége a résztvevők meg­újult gyülekezeti szolgálatának kezdetévé is válhat - egyedül Krisztus által. (A pres­biteri hétvége teljes hanganyaga meghall­gatható és letölthető MP3 formátumban a helyszíni tudósító személyes honlapjá­nak - www.garainyh.hu - a „Hangzó öröm­hírtár” című rovatából.) ■ Garai András Bodelshausenben sokadszor... Mindannyian tudjuk, hogy léteznek kö­zös pontok. Helyszínek, érzések, gondo­latok, hitvallások... És természetesen lé­teznek közös élmények is. Ilyen élmé­nyekkel gazdagodhattunk az elmúlt ok­tóberi hétvégén, amikor a Soltvadkerti Evangélikus Egyházközség testvér-gyü- lekezeti kirándulást tett a Stuttgarttól nem messze található Bodelshausenbe. Kapcsolatunk nem új keletű; a rend­szerváltás időszakára vezethető vissza. Éppen ezért immár sokadszor tehettük meg ezt az autóbusszal rövidnek sem­miképpen sem nevezhető utat, hogy is­mételten közös pontokat találjunk. Kü­lön öröm számunkra, hogy a városaink, gyülekezeteink közötti együttműködés tovább erősödhetett a gyülekezeti ifjúsá­gok, cserkész- és KIE-csoportok egy­másra találásával is. Vendéglátóinknak köszönhetően igen gazdag és sokrétű programban lehetett részünk: múzeumlátogatás, a helyi tor- nász-sportegyesület gálája, kirándulá­sok... Arra is lehetősége nyílt harminc- három fős küldöttségünknek, hogy sport- és kulturális rendezvényeken ve­gyen részt, valamint természetesen meg­ismerkedhettünk a német ízekkel és vendéglátással is. Ott-tartózkodásunk kiemelkedő pontjai voltak a kétnyelvű ünnepi istentiszteleten közösen elmon­dott imádság, a közösen megszólaltatott énekek és a mindkét nyelven elhangzó áldás. Mindannyiunk nevében mondhatom: gazdagabban térhettünk haza, hogy fel­készülhessünk testvérgyülekezetünk jö­vő esztendőben várt viszontlátogatására. ■ Homoki Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom