Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-08-20 / 34-35. szám

4 •« 2006. augusztus 20-27. KERESZTUTAK ‘Evangélikus ÉletS Magyar reformátusok V. világtalálkozója ► A kálvinista Rómaként is emlegetett hajdúsági megyeszékhely, Debrecen már többször adott otthont a reformátusok világtalálkozójának. Most ismét az egyik központi helyszíne testvéregyházunk nagy eseményének, amely ezút­tal azonban a Kárpát-medencei egyháztestek közös rendezésében valósul meg augusztus 12. és 22. között. Találkozás egy „emberrel az emberért” Interjú ár. Gadó Pállal Az első magyarországi református vi­lágtalálkozó 1938-ban méltó párja volt az ugyanabban az évben magyar földön megrendezett katolikus eukharisztikus világkongresszusnak. A folytatásra azon­ban hatvanhárom évet kellett várniuk a reformátusoknak: csak a rendszerválto­zás után kerülhetett rá sor. Igaz, akkor szinte azonnal hozzáláttak a szervezés­hez Debrecenben a Tiszántúli Reformá­tus Egyházkerület munkatársai. Az 1991-ben megrendezett világtalál­kozót II. János Pál pápa is megtisztelte a jelenlétével. A római katolikus egyházfő a patinás debreceni református Nagy­templom háta mögötti ligetben, a refor­máció emlékművénél megkövette a re­formátusokat amiatt, amit az ellenrefor­máció idején elszenvedtek. (Ismeretes, hogy negyven magyar protestáns prédi­kátort ítéltek hosszas gályarabságra hi­tük megvallása és gyakorlása miatt. Töb­ben a gályákon pusztultak el, az életben maradiakat de Ruyter holland admirális szabadította ki a rabságból.) Református testvéreink 1996-ban, Az egyházaknak most különösen felér­tékelődik a szerepe, amikor a politika ér­zéketlen a határon túli magyarok ügye iránt, s amikor a szomszédos országok­ban a kisebbségpolitika újabb és újabb kihívásokkal néz szembe - fejtette ki augusztus 13-án, vasárnap Nagyváradon Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Az V. magyar református világtalál­kozó romániai rendezvénysorozata - amelyet a szombati kolozsvári ünnep­ség nyitott meg - több erdélyi városban, településen folytatódott a hét végén. Nagyváradon a helyi vár adott otthont vasárnap a Királyhágómelléki Reformá­tus Egyházkerület központi rendezvé­nyének, az ifjúsági világtalálkozónak. A program első részében tartott istentisz­teleten Odor Balázs budapesti ifjúsági lel­kész hirdetett igét. Németh Zsolt beszédében úgy véleke­A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MOSZ) megnyitotta Baghlan tarto­mánybeli humanitárius irodáját Pol-e Khomri központtal. A helyszínen tar­tózkodó magyar munkatárs, Bálint Gábor az elmúlt napokban helyi lakosokkal, vezetőkkel, több nemzetközi segély- szervezettel, illetve kormányzati szerv­vel vette fel a kapcsolatot. Találkozott a tartomány új kormányzójával, és tájé­koztatta őt a MOSZ célkitűzéseiről. A helyi média is nagy érdeklődéssel fogadja az Afganisztánban immár öt éve majd 2000-ben tartották meg ismét vi­lágtalálkozójukat, amely most újabb állo­másához érkezett. Az idei találkozót kö­zösen rendezik a Kárpát-medencei ma­gyar református egyháztestek. Ennek az alkalomnak különleges fényt ad, hogy ez évben ünnepeljük a nagy református er­délyi fejedelem, Bocskai István által vezetett szabadságharc befejeződésének a négy­századik évfordulóját. A szabadságharc - amelyet az 1606-os bécsi béke zárt le - egyik legfontosabb célja a reformátusok szabad vallásgyakorlásának a biztosítása volt. (Az idei világtalálkozó jelmondata - „Kezeink munkáját tedd maradandóvá” - utal az idei események központi gondo­lataira: Bocskai Istvánra, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc öt­venedik évfordulójára való emlékezés.) A világtalálkozó rendezvényei au­gusztus 12-én kezdődtek Kolozsvárott, Bocskai István szülővárosában. A Deb­recenben záruló program eseményeihez augusztus 19. és 22. között ifjúsági talál­kozó is kapcsolódik. ■ Gőz JÓZSEF dett, hogy az egyházak előtt álló legfon­tosabb kihívás, hogy miként tudnak el­lenállni a különféle megosztó törekvé­seknek. Az effajta kísérletek három szin­ten zajlanak napjainkban - mondta a fideszes politikus. Szerinte megosztani próbálják a különböző felekezeteket, az egyes felekezeteken belüli irányzatokat (konzervatív, fundamentalista, pietista vagy liberális), de érvényesül az ország­határok általi megosztottság is. Kihívást jelent a különféle régiók egységessé válá­sa is - mondta Németh Zsolt. Szerinte az ilyen kísérletekkel szemben annak a tu­datosítása lehet a leghatékonyabb válasz a hívő emberek számára, hogy az egyház nem emberi kreáció, hanem Krisztus tes­te, közössége, csapata. Bibliai értelemben csak egyetlen egyház létezik - mondta a politikus, aki felhívta a figyelmet a vallási párbeszéd és az ökumené fontosságára. M MTI segélyprogramokat végrehajtó Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Baghlan tartománybeli tevékenységét. Mint ismeretes, a szervezet 2001 óta Mazar-e Sharif központtal tíz iskolát és két egészségügyi központot épített, illet­ve számos élelmezési és fejlesztő prog­ramot valósított meg. Ezen időszak alatt a magyar Külügyminisztérium nyolc­vanötmillió forinttal járult hozzá a MOSZ ötszázhúszmillió forintos se­gélyprogramjához. M MÖSZ-infó ► A Mozgáskorlátozottak Egyesülete­inek Országos Szövetsége (ME- OSZ) megalakulásának huszonötö­dik évfordulója alkalmából az Ember az emberért kitüntetés arany fokoza­tát adományozta ár. Gadó Pádnak, a szövetség alelnökének a mozgás- korlátozott emberek mozgalmának létrehozásában való részvételéért, valamint több évtizeden keresztül végzett lelkiismeretes, önfeláldozó társadalmi tevékenysége elismeré­séül. A kitüntetést a közelmúltban, az esélyegyenlőségi napon a Mille­náris parkban vehette át Pali bácsi, akit éppen munka közben - egy, a műemlékek akadálymentesítésével foglalkozó konferencia szünetében - kértem interjúra.- Huszonöt év távlatából, a MEOSZ meg­alakulása óta eltelt időre visszatekintve hogyan változott meg a mozgássérültek helyzete? Érez­hető, tapasztalható-e az emberek befogadó, tá­mogató, segítő magatartása a sérült emberek irányában? „Felnőtté vált-e" már a magyar tár­sadalom?- Óriási változások mentek végbe ha­zánkban és az egyházban is ez alatt a ne­gyed század alatt. A nyolcvanas évekig például még kizárt volt a mozgássérült emberek országos szintű „szervezkedé­se”. 1981-ben nyílt mód először hivatalo­san szövetség létrehozására. A legfonto­sabbnak a tudati szinten történő változá­sokat tartom, nevezetesen hogy kezdték elismerni a sérült személyek emberi jo­gait. A mozgalom által elért egyik legfon­tosabb eredményt abban látom, hogy a korábban jellemző leereszkedő, jóté­kony megközelítést felváltotta az a felfo­gás, hogy a sérült embereknek jogaik vannak, s hogy semmilyen döntést ne hozzanak, semmit ne határozzanak el róluk - nélkülük. Természetesen ez igaz az egyházi részvétellel, a hitélettel, kap­csolatban is. Ezen elvek elismeréseként immár Magyarországon is megszületett az esélyegyenlőségi törvény. A MEOSZ tehát ebben a szellemben védi a hozzá tartozó emberek érdekeit. Az Egyházak Világtanácsának hararei nagygyűlése is elfogadta ezt az elvet 1998-ban. A korsze­rű nemzetközi szemléletnek megfelelő­en elismerve, hogy a fogyatékos emberek életének, minden problémájának legjobb szakértője maga a sérült ember, útjára in­dította, majd szervezetébe építette az „ökumenikus fogyatékossági érdekvé­dők hálózatát”, az EDAN-t. A világgyű­lést követően evangélikus egyházunk küldöttjeként éveken keresztül aktív munkatársa voltam ennek a testületnek.- A média időnként hírt ad akadálymente­sítési projektekről, legutóbb például a budapes­ti Nagykörút villamosmegállóinak az átépíté­séről. Ám egy mondás szerint az igazi akadály- mentesítést az emberi fejekben kell elvégezni. Egyetért-e ezzel Pali bácsi?- Valóban, ez így van. Örvendetes az előrehaladás, de még korántsem va­gyunk a végcélnál. Nagyon sok változás­nak kell még megtörténnie. A fogyaté­kos emberek kiszabadultak a zárt kö­zösségekből, nem „láthatatlanok" már: ott vannak, ott lehetnek az utcán, a szín­házakban, a járműveken, a hivatalok­ban, a templomokban - ez jó. Újsághí­rek szólnak arról, hogy mérnökök úgy terveznek épületeket, járműveket és így tovább, hogy azok a sérült személyek szükségleteinek is megfeleljenek. De hangsúlyozom: ez nem valamiféle „jóin­dulat” eredménye kellene, hogy legyen, hanem törvényes kötelezettség. A mi esetünkben nem elsősorban állami, ha­nem isteni törvények adta kötelezettség.- Vajon lendített-e az ügyön anyagi vagy egyéb téren az európai uniós tagságunk?- Sajnos nem annyira, mint sokan gondolnák, mert az egészségügyi és a szociális területek az unión belül az egyes tagállamok saját hatáskörébe tar­toznak. Tehát ilyenfajta szociálpolitikai támogatást nem kapunk, az EU nem szól bele a tagállamok e téren megho­zandó döntéseibe, de példát mutatnak, és hozzánk is elérkeznek a különböző európai uniós ajánlások. Amit mégis bi­zalommal várunk, az egy, a sérült embe­rek jogairól szóló ENSZ-konvenció, mert a konvenció a legmagasabb szintű, leginkább kötelező érvényű nemzetközi egyezmény.- Van-e az egyházaknak valamilyen adós­ságuk a mozgáskorlátozott, sérült emberekkel szemben? Egy kerekes székes ember számára sok helyütt egyszerűen megközelíthetetlenek a templomok, a lelkészi hivatalok, az egyházi in­tézmények. ..-Jelentős adósságok vannak, de a jóról is szólni kell: az Evangélikus Hittudomá­nyi Egyetem példamutatóan gondosko­dott a bejárhatóságról, amiért azután díja­zásban is részesült. Viszont gyakran el­hangzik az az érvelés, hogy „a mi gyüleke­zetünkben nincsen vak, siket, kerekes szé­kes, ezért nincs is szükség arra, hogy sú­lyos pénzeket fordítsunk átépítésre”... Igen ám, de ezzel a szemlélettel nem is lesznek, nem lehetnek ilyen tagjai egy gyülekezetnek! A sérült ember számára a „csak egy lépcső” is lépcső - és pont annyit jelent, hogy kizárva marad. Ennél is to­vább mennék: nemcsak az lenne a .fel­adat”, hogy keresztényi szívvel nyissunk mindenki felé, hanem az is, hogy lehetővé tegyük a fogyatékos embereknek a közös­ség életében, a presbitériumban, az ének­karban és általában a szolgálatokban való teljes jogú részvételét. Lehet, hogy egy be­fektetés után évekig eltart, amíg az első sé­rült ember felkeresi a gyülekezetét. De le­gyen meg a lehetőség a számukra!- Pali bácsi életének a legnagyobb vállalko­zása minden bizonnyal a piliscsabai Siló Tár­sas Lakóotthon és Önálló Élet Központ meg­valósít ása volt. Ott az Ön munkája révén lehe­tővé vált, hogy a sérült emberek egy testvéri kö­zösség tagjaként teljes értékű életet éljenek, ak­tívan munkálkodjanak, önálló döntéseket hoz­zanak, testi-lelki otthonra leljenek - és így to­vább. Feltételezem, hogy európai viszonylatban is élenjáró a lakóotthon.- Hálás vagyok az Úristennek, hogy tizenhárom évi munkálkodással a Fébé- egyesület támogatása mellett sikerült létrehoznunk ezt a színvonalas, belső önkormányzatiság alapján működő kö­zösséget. Piliscsaba lakói számára a Siló az evangélikus egyházat is reprezentál­ja. Kialakítása és szellemisége elismert, és megfelel az EU követelményeinek. Sajnálatos, hogy az utóbbi időben olyan sok feszültség, feloldatlan probléma gyűlt itt össze, s vár a békés megoldásra. Szívesen munkálkodnék ezen, de szá­momra érthetetlen, hogy míg a civil és az állami szféra igényt tart a tanácsaim­ra, a véleményemre, a Fébé szervezete nem igazán fogadja el őket. Sajnos az evangélikus egyház sem szentel a bajok nagyságával arányos figyelmet az emlí­tett békés megoldás keresésében való segítségnyújtásnak. A most kapott, ki­tüntetés is rávilágít arra a kontrasztra, amely személyem és munkám egyhá­zon kívüli és belüli megítélésében felfe­dezhető.- A kitüntetésre visszatérve: biztosra ve­szem, hogy Pali bácsit számtalan új tennivaló várja. Mivel foglalkozik most?- Amint arról korábban az EvEleiben is hírt adtunk, elindítottuk a diakónia egy újszerű ágazatát, az úgynevezett műszaki diakóniát. Célunk, hogy testre- szabott rehabilitációs segédeszközök­kel segítséget nyújtsunk a sérült embe­reknek az önálló életvezetéshez, kör­nyezetük biztonságos használatához. Három éve holland anyagi és szakmai támogatással indult el a Tinapard prog­ram, mely a magyar Fébé Alapítvány és az arnhemi székhelyű holland SIZA- csoport közös vállalkozása. A végső cél egy olyan tudásközpont létrehozása Magyarországon, ahol szakszerűen fel tudják mérni a fogyatékos emberek egyéni szükségleteit, és képesek ezek­nek megfelelően átalakítani használati eszközeiket, munkahelyi és mindenna­pi életterüket. A piliscsabai műhelyben megváltozott munkavégző képességű műszerészek is dolgoznak. Örömmel mondhatom, hogy sokan fordulnak hozzánk segítségért. A MEOSZ-ban végzett tevékenységeim mellett magyar társmenedzserként irányítom ezt a munkát. Reményeink szerint ez a reha­bilitációs technikai műhely beilleszked­hetne a megalakítandó evangélikus egészségügyi központ munkájába, és fennmaradhatna a holland projekt le­járta után is. Jó kapcsolatban vagyunk dr. Cserháti Péterrel, akiről köztudott, hogy a Mevisz-Bárka egyik létrehozója és fő motorja. Tehát érti és érzi a fogya­tékos emberek problémáit. Addig is várjuk a sérült emberek jelentkezését a tinapard@febe.axelero.net e-mail cí­men; minden segítségre vonatkozó igényt, illetve bármilyen ötletet, újítást, észrevételt, kérdést szívesen fogadunk. ■ KŐ HÁTI Felértékelődik az egyházak szerepe a határon túli magyarok ügyének képviseletében? A magyarországi demokrácia történetében az egyházak és az állam közötti pél­dátlan konfliktusról árulkodik, hogy a Magyarországi Református Egyház nem kért pénzt az V. magyar református világtalálkozó megszervezésére - írta hétfői számában az Erdélyi Krónika. A Kolozsváron megjelenő lap munkatársa, Rostás Szabolcs szerint precedensér­tékűek Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök hét végi, Kolozsváron tett bejelentései. A lap emlékeztet rá, hogy az egyházi elöljáró egyrészt bocsánatot kért a magyarországiak nevében a 2004. december 5-i népszavazás kudarca mi­att, másrészt pedig „bevallotta, hogy a világtalálkozó szervezői - éppenséggel a referendumon tanúsított magatartás miatt - idén már nem álltak oda a magyar kormány elé pénzt kérni”. M Forrás: http://hvg.hu/ ■MHHMMMMHMMMMMNMMMMHMMMHHHH Újabb irodát nyitott a MOSZ Afganisztánban

Next

/
Oldalképek
Tartalom