Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)
2006-06-18 / 25. szám
4 "ü 2006. június i8. KERESZTUTAK ‘Evangélikus ÉletS Szügyön lőttek. Határtalan régiók ► Érdekes, szokatlan összejövetelt tartottak június 10-én a Nógrád megyei Szügyi Evangélikus Egyházközségben: a gyülekezet lelkésze és lelkes segítői íjásznapot szerveztek az érdeklődőknek. A jó előre meghirdetett rendezvényre nemcsak gyakorló íjászokat, hanem minden érdeklődőt szeretettel hívtak és vártak, hangsúlyozva azonban, hogy keresztény összejövetelről van szó. Bizonyára többen jöttek volna, ha nem esős időre ébrednek, de dél felé már így is sorban érkeztek az emberek. Amikor pedig híre ment, hogy a helyszínen derűsen süt a nap, egyre többen bátorodtak fel. Szép lassan negyvenhat főre bővült a lelkes csapat. Volt, aki „egyszerű" érdeklődőként érkezett, és voltak, akiket a közös szórakozás, a szabadidő hasznos eltöltésének lehetősége vonzott. De szép számban jöttek olyanok is, akik művelői a hagyományőrző íjászatnak - lelkészek és civilek egyaránt. Változatos, tartalmas program várt mindenkire. Már reggeltől folyamatosan zajlott az íjászkodás a remekül kialakított helyszínen: szalmabálákra tűzött célokra lehetett lőni különböző távolságból. Az együttlétet Blatniczky János Dániel lelkész - aki maga is kiváló íjász, egyben az egész rendezvény megálmodója és megvalósítója - áhítata alapozta meg. Ezs 44,22 és Gál 3,21 alapján egyebek mellett arról szólt, hogy milyen törékeny a hitünk. „Milyen kevés elég ahhoz, hogy meginogjunk, és ne higgyük el: ha az Úr támogatja törekvéseinket, megtalálja a módját annak is, hogy megfelelő körülményeket teremtsen!” - utalt a mostohán induló, végül mégis napsütéses időjárásra. Az íjlövészet és oktatása mellett más programok is helyet kaptak. Az érdekeltek hasznos ismereteket szerezhettek az otthoni nyílvesszőkészítés mesterfogásairól, míg mások vetített képes előadás révén ismerkedhettek a hagyományőrző íjászat elméletével, történelmi hátterével. A nagyszerű szervezést s a gyülekezet asszonyainak áldozatos munkáját dicséri, hogy a szabad levegőn való mozgástól alaposan megéhezett résztvevők jóízűen fogyaszthatták el a közös asztalnál az ebédre feltálalt, igazán finom halászlét és túrós csuszát. (Külön köszönet érte!) A céllövőversenyre, a valóban profiknak ajánlott megmérettetésre délután került sor, amikor néhány résztvevőnek már el kellett indulnia visszafelé, azonban aligha távozott valaki is üres „tarsollyal”. A közös íjászkodás, a fegyverpróbák, az együttlét öröme egészen biztosan felejthetetlen mindenki számára, akárcsak a beszélgetések, a közös ebéd és a jó hangulat. Egy olyan nap élményei, amikor az Úr nevében gyűltek össze - egy kicsit másként. ■ Gyarmati Gábor Meglehetősen közismert, hogy az Európai Unió régiókban gondolkodik. Nálunk is - ha nehezen is - kezd teret nyerni a regionális szemlélet. Ennek egyik szép, talán a legszebb vetülete a határokon átnyúló régiók működése. A politikai határok - ezt, fájdalom, mi is nagyon jól tudjuk - nem mindig életszernek, elválasztják azt, ami természetes módon összetartozik. Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem ezért is választotta idei akadémiai napjai színteréül Rimaszombatot, Gömörország, a gömöri régió középpontját. A mintegy 700 kilométer hosszan húzódó szlovák-magyar határ több összetartozó régiót kettéválaszt, így az ipolyságit is. Az Európai Unióban a határok virtuálissá válása már nem csak remény, közeli az időpont, amikor valóság lesz. Jelenleg azon fáradoznak a régió lakói - a határ mindkét oldalán -, hogy hét híd álljon az Ipolyon. Egykor negyvenhét híd teremtett kapcsolatot a régióban a folyó két partja között. Ez az egyetlen adat is mutatja a mögöttünk hagyott évtizedek értékrombolását és a jelenbeli feladatok nagyságát. De ezek megvalósításában, ha okosan pályázunk, sokat segít az unió. Innováció, indusztrializáció, integráció, identitás - azok a varázsszavak, amelyek a fejlesztéseket meg kell, hogy határozzák. A gazdasági természetű törekvésekkel nem egyszerűen egyensúlyt tart az identitás, hanem azonosságunk megőrzése mintegy feltétele is a regionális fejlesztésnek. A Galántán született, felsőfokú tanulmányait Pozsonyban végző, 1976 óta Budapesten dolgozó tudós, Szarka László előadása drámai és vígjátéki elemekkel tűzdelve jellemezte a szlovák-magyar kapcsolatokat, amelyekben az a lényeg, hogy élni kellene az EU adta lehetőségekkel, lezárva a múltat, mellyel kapcsolatban mindenkinek oka van a bűnbánatra. Vályi-Nagy Ágnes svájci lelkésznő teológiai alapvetése egyfelől az ember lehetőségeit, másfelől az önkorlátozás szükségességét hangsúlyozta a teremtéstörténettől építkező előadásában. A nyelv és a kultúra megtartó ereje visszatérő motívum volt a globalizáció kedvezőtlen következményeinek az elemzésekor. A globalizáció meg nem állítható, sok értékkel is bíró folyamat. Negatívumait a lokális tényezők, a helyi közösségek, a civil szféra - beleértve az egyházakat, egyházi közösségeket is - egyenlíthetik ki, ápolva az identitást. Határtalan régiók. Több száz régió alkotja az Európai Unió huszonöt tagországát. Alapelv, hogy azok a régiók részesülhetnek felzárkóztatási támogatásban, amelyekben az egy főre eső bruttó hazai termék nem éri el az európai uniós átlag hetvenöt százalékát. (Hihetetlenül jelentős különbségek vannak egy-egy országon, így hazánkon belül is. Az északi és két alföldi régió a tíz legszegényebb között van; ezeknél is hátrább található hat lengyelországi régió, melyek közül a legszegényebb mindössze az uniós átlag 33 százalékát éri el. A középmagyarországi régió csaknem eléri a száz százalékot, az ehhez tartozó Budapest százhúsz százalékon áll. Az unióban leggazdagabb Belső-London - 278% -, majd Luxemburg, Brüsszel, Hamburg a gazdagok sorrendje.) A nemzet jövőjéről van szó. Egyfelől alapvető jelentőségű a gazdasági fejlődés, a jobb életkörülmények megteremtése, a szegénység mérséklése. Másfelől fontos a lakosság kulturáltsága, egészséges életmódja. A népességfogyás megállítása az egyházak felelőssége is. A szabadegyetem résztvevői Losonctól Rozsnyóig kirándultak a gyönyörű Felvidéken. Megcsodálták a betléri And- rássy-kastélyt - mely csodálatos épségben várja látogatóit - és Krasznahorka büszke várát. A szépséges táj is üdítőlég hatott a lelkekre. És a kapott információk talán csökkentették az euroszkepti- kusok számát. Hagyományosan esti kulturális programok gazdagították az akadémiai napokat. A fő téma mellett néhány alkalom 1956 fél évszázados évfordulójáról emlékezett meg, így az egyik este vetített, Mutter című film is, melyet a Nagy Imre mártír miniszterelnökkel együtt kivégzett Gimes Miklós újságíró azonos nevű fia készített édesanyjáról. A film drámaian idézi fel 1956 előzményeit, a forradalom napjait, a „menekülni vagy maradni” dilemmáját és a mártírok tragikus sorsát az édesanya, illetve egy család életén keresztül. Megrendítő, főleg azoknak, akik átélték október mámoros, november tragikus napjait. Ám nem mindenki látta ezt így. A film utáni beszélgetések megmutatták - még egy viszonylag homogén közösségben is - társadalmunk megosztottságát. Ezért is nehéz ’56-tal szembesülni. Mert mindenki magát, illetve a hasonlóan gondolkodókat szeretné ’56 igazi örököseinek látni. ’56 csodája pedig éppen abban rejlik, hogy egy ihletett pillanatban a szabadságért, függetlenségért vívott küzdelemben egységbe forrt a nemzet. A mai megosztottság nem mond ellent az akkori egységnek. Végül - rendhagyó módon - a nyitó eseményről. Részt vettünk Radnótfal- ván - tizenöt kilométerre Rimaszombattól - Radnóti Miklós szobrának felavatásán. Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese mondta az ünnepi beszédet. A későbbiekben több szomszédos községbe is ellátogattunk, ezekben a cigány népesség van többségben. A regionalitás egyik legégetőbb kihívása a Kárpát-medence abszolút és relatív értelemben is növekvő cigány népességének felzárkóztatása. Ennek állásáról sok információval gazdagodtunk. Megdöbbenést keltett a 25% körüli munkanélküliség ténye. A Radnóti-ünnepségen művészi tolmácsolásban elhangzott a költő egyik legszebb verse, a Nem tudhatom... A műsorvezető a következő mondattal vezette be a verset, a költőről szólva: „Az egyik legszebb, patrióta, nemzeti költeményünket, a Nem tudhatom... címűt Radnóti Miklós, a zsidó származású, keresztény és szocialista eszmeiségű, magyar költő írta, akkor, amikor már régen nem tekintették őt magyarnak.” Fajsúlyos mondat, melynek talán a „keresztény” jelzője vált a költő számára leginkább iránytűvé, de ez nem változtatott tragikus sorsán. De a költő, ilyetén jellemzése a filmhez hasonló vitákat is gerjesztett. Tart a szellemi pezsgés az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemen. ■ Frenkl Róbert Borünnep és -verseny A nem titkoltan hagyományteremtő szándékkal első ízben megrendezett versengésre, az egyházi és világi borok versenyére mintegy hatvan bort neveztek, köztük olyan jó nevű borászatokból is, mint a Pécsi Püspöki Pincészet. A közeli Mária- besnyőn, a kegytemplom kétszázötven éves, boltíves pincéjében - melyet egykor kapucinus szerzetesek építettek - zajló bormustrán nem volt könnyű dolga a neves borászokból és a plébánia képviselőiből álló zsűrinek, hiszen jobbnál jobb fehér-, rozé és vörösborok közül kellett kiválasztania a legkiválóbbat mind a világi, mind pedig az egyházi szőlőnedűk közül. A versenyt másnap látványos rendezvények, bemutatók, kóstolóval egybekötött szabadtéri programok - köztük a borlovagok felvonulása - követték, birtokba véve az egyre nagyobb részén megújuló gödöllői Grassalkovich-kas- tély kertjét. A kétnapos ünnep jó példát mutatott arra, hogy miként egészítheti ki egymást, illetve miként kapcsolódhat egymáshoz egyházi és világi rendezvény. ■ -GYHIRDETÉS Szálláslehetőség A Debreceni Evangélikus Egyházközség szálláslehetó'séget kínál olyan egyetemisták vagy főiskolások számára, akik Debrecenben tanulnak vagy kezdik meg tanulmányaikat. Elsősorban olyan fiatalok jelentkezését várjuk, akik igénylik a gyülekezeti közösséget, és szeretnének részt venni a közösség életében, továbbá lehetőségeik szerint segítik és támogatják az egyetemisták között végzett szolgálatot. Az elhelyezés az új gyülekezeti ház tetőterében, kél kétágyas és egy háromágyas szobában történik. A szállás költsége 12 000 Ft + rezsi havonta. A jelentkezéseket írásban kérjük elküldeni az egyházközség címére (4025 Debrecen, Miklós u. 3.). A jelentkezéshez önéletrajz és lelkészi ajánlás csatolása javasolt. Jelentkezési határidő: 2006. június 30. Bővebb tájékoztatás Réz-Nagy Zoltán helyi lelkésztől kérhető a 20/824-4077-es telefonszámon. „Az olyan ital, amelyik nem átlátszó, eleve gyanús.” Akár a mottója is lehetett volna ez - a versenyt levezető borásztól származó és a humort sem nélkülöző - mondat a június 9-10-én Gödöllőn tizedik alkalommal megtartott „Grassalkovich kultúra és bor ünnepe” elnevezésű rendezvényhez kapcsolódó borversenynek. Pünkösdi határátlépés Kőszegen Másodízben rendezték meg pünkösdhétfő délutánján a kőszegi keresztény egyházak szervezésében a „Határátlépő fesztivált”, melyre az idén a gyermekeket, családokat hívták. A mintegy ezer- háromszáz résztvevővel zajló találkozón teljesen megtelt a Jurisics-vár. A különböző kézműves-foglalkozásokon, bábelőadásokon való részvétel mellett lehetőség volt kipróbálni az arcfestés, daltanulás, légvár, óriáscsúszda, íjászat, lovaglás, láthatatlan színház izgalmait is. A délután a Kaláka együttes koncertjével zárult. ■ Baranyay Csaba Iskolát újított föl a MOSZ Ótelek a 2005. tavaszi temesközi árvíz során legsúlyosabban károsult település - egyben az egész árvíz sújtotta térség „központja”. Itt a Temes vize négyszáztizenöt portát öntött el; közülük kétszáz ház összedőlt. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MOSZ) az árvízben károsodott iskolaépület felújítását tűzte ki célul. Ótelek a megye egyetlen olyan települése, ahol az óvodában (huszonegy fő) és az általános iskolában (harmincnyolc fő) is magyarul tanulhatnak a gyerekek. A felújított épület ünnepélyes átadására június 12-én került sor. HIRDETÉS______________________________________________________________________________________________________________ Kántortovábbképző tanfolyam Foton június 19-től 24-ig A tanfolyamon lehetőség nyílik tapasztalatcserére kántorainknak, gyülekezeti tagoknak és lelkészeknek egyaránt. Az előadásokra is szeretettel invitáljuk testvéreinket! Előadásaink: Június 19. • 11.00: Megnyitó; benne Milán Gábor nyugalomba vonuló intézetvezetőnk köszöntése • 19.30: A lajoskomáromi gyülekezet rézfúvós munkájáról (Decmann Erzsébet és Tibor) Június 20. • 19.30: Liturgia a kereszténység utáni társadalomban (Hafenscher Károly) Június 21. • 19.30: A templomi hangversenyek szervezéséről (Győri Gábor) Június 22. • 15.00: Fassang László improvizációs kurzusa • 19.30: A zenei retorika elemei Bach Magnificatjában (Kamp Salamon) Június 23. • 19.30: Fórumbeszélgetés (Finta Gergely) A részvétel (teljes ellátással) gyakorló kántoroknak ingyenes, más érdeklődőknek 1500 Ft/nap. Cím: 2151 Főt, Berda J. u. 3.
