Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)
2006-06-18 / 25. szám
‘Evangélikus ÉletS KULTÚRKÖRÖK 2006. június 18. 5 Ma is élő hitvallás Beszélgetés Csorna Áronnal, a Confessio felelős szerkesztőjével ► A különféle folyóiratok a tizennyolcadik század végén a tudományos közvélemény tájékoztatására jöttek létre. A nyájas olvasó nemsokára egyházi kérdéseket boncolgató sajtótermékeket is a kezébe vehetett. Magyarország határain belül az 1700-as évek végétől a rendszerváltozásig mintegy félezer református időszaki kiadvány látott napvilágot. A Magyarországi Református Egyház negyedévente megjelenő figyelője, a Confessio 1977 augusztusában indult. A kiadvány megbízott felelős szerkesztője, Csorna Áron lelki- pásztor beszélgetésünk elején a kezdetekre tekintett vissza.- A múlt század hatvanas éveitől kezdve számos református értelmiségi - egyebek mellett Veres Péter (1897-1970) és Szabó Pál (1893-1970) író - hangsúlyozta, hogy egyre nagyobb az igény egy irodalmi és egyháztársadalmi folyóirat létrehozására. A Confessio első száma végül 1977 augusztusában jelent meg ötezer példányban, Bottyán János irányításával. Az ő halála után, 1984-től Tenke Sándor gondozta a Confessiót, magam a 2004. év első számától felelek a szerkesztésért.- Az első főszerkesztő milyen célokat tűzött ki maga elé?- Ő, illetve egyházunk Kálvin János Kiadója olyan időszaki kiadványt szeretett volna az olvasók kezébe adni, amely - mondjuk így - református szemmel tekint a körülöttünk lévő világra. Az első számban konkrétan megfogalmazták azokat az alapelveket, amelyeket meg akartak valósítani. Leszögezték, hogy a kálvinista hagyomány nevében kívánnak szerkeszteni, egy olyan tradíció nevében, amelynek nemcsak múltja és jelene, de jövője is van, és nincs átörökölt világképhez és világnézethez kötve.- A Confessio számait lapozgatva úgy tűnik, hogy az utódoknak ugyancsak sikerült megtartaniuk az eredeti elképzeléseket: a különféle rovatok igényes írásokkal örvendeztetik meg azt, aki kézbe veszi a folyóiratot.- Az egyes számok anyagát legnagyobbrészt a felkért szerzők anyagai teszik ki, emellett egyházunkban rendezett jeles konferenciák előadásait közöljük. Szinte teljes egészében megtartottuk a régi felosztást, rovataink a következők: Meditáció és imádság, Szépmívesség, Tanúság, Évszázadok fényei, Figyelő, Téma, Tudomány és hit.- Mit kell tudni az egyes rovatokról?- A Meditáció és imádság 1989 óta létezik. Célja egy-egy bibliai vers magyarázata. A Szépmívesség rovatban verset és prózát olvashatunk; a Tanúság és az Ev- századok fényei pedig kiemelkedő magyar és református személyiségeket mutat be. A Figyelő művészeti-művelődési eseményeket ismertet, és ugyancsak itt kapnak helyet a nagyobb lélegzetű tanulmányok, beszámolók és az interjúk is. Az elmúlt két évben két új rovatot indítottunk: a Téma kiemelt jelentőségű, a közvéleményt érdeklő kérdésekkel, társadalmi problémákkal foglalkozik. Az idén többek között a család évéről, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójáról emlékezünk meg. Emellett a feminista mozgalomról, továbbá a zöldekről szeretnénk átfogó képet adni. A Tudomány és hit rovatot a teológia és a tudomány közeledését - ami a jövőben véleményem szerint elkerülhetetlen lesz - elősegíteni kívánó Jesenius Központtal együtt szerkesztjük.- Változtatott valamit a lap küllemén?- A küllem, az egyszerű fekete-fehér összeállítás, az igényes grafikák megmaradtak. Viszont nagyobb betűket használunk, és szellősebbek az oldalak a köny- nyebb olvashatóság kedvéért.- Olvasóként számomra a folyóirat egyik igen szimpatikus vonása, hogy a teljes körű tájékoztatás jegyében nemcsak érdekes témákkal foglalkozik, hanem úgynevezett „kényes kérdésekhez” is hozzá mer nyúlni...- Örülök, hogy ezt Ön is így látja. A kényes kérdésekre való utalással vélhetően a homoszexualitással vagy éppen a nacionalizmussal foglalkozó számokra gondol.- Például. De a legutóbbi, 2006/1. szám témája - Az egyház társadalmi haszna - is érdeklődésre tarthat számot.- Az egyház a társadalomban él. Nagyon fontos dolognak, ha tetszik, a leglényegesebb szerkesztői alapelvnek tartom, hogy ne menjünk el szó nélkül célközönségünket, a református értelmisé-. get érdeklő témák mellett. Az azonos neműek közti kapcsolatot a 2004/3. szám tárgyalta, a református egyház Házasság, család, szexualitás című állásfoglalásához kapcsolódóan. A kérdést úgy dolgoztuk föl, hogy a 2004-ben Debrecenben megrendezett II. pasztorálpszicho- lógiai szimpózium előadásait tettük közzé. A konferencia a Családi ügyek - pasztorál- pszichológiai megközelítésben címet viselte. A másik említett téma, a nacionalizmus a Politikai ideológiák című sorozat része volt. Ennek keretében szót ejtettünk még a liberalizmusról és a szociáldemokráciáról, valamint a konzervativizmusról is. A liberalizmust ismertető szám egyébként annyira népszerű volt, hogy mind egy szálig elkapkodták, pedig a felkért szerzők közt akadt olyan, aki megkérdezte tőlem, hogy nem félek-e ezzel a témával foglalkozni egy egyházi folyóiratban...- Ez az illető úgy gondolta volna, hogy az egyházra nem vagy nem eléggé jellemző a nyitott, modem gondolkodás?- Mondjuk úgy, hogy a nem vallásos közvélemény nincs hozzászokva ahhoz, hogy az egyházi közegben élő emberek - tisztelet a kivételnek - időszerű társadalmi és politikai kérdések és problémák iránt is érdeklődnek. És ebben sajnos sok igazság van, legalábbis ha például a Confessio olvasótáborának sajnálatos megfogyatkozására gondolok. Mint beszélgetésünk elején említettem, egyházunk figyelője az induláskor ötezer példányban jelent meg. Ma ez a szám ezer körül van. Nagy szomorúságomra gyülekezeteink, lelkészeink nem ismerik, nem vásárolják ezt a nekik készülő, őket megszólítani akaró kiadványt.- Úgy tudom, hogy a Confessio a világhálón is olvasható. Talán az internetes megjelenés változást hoz magával...- Én is ebben bízom. Szeretnénk a Confessio cikkeit az 1993-as évfolyamig visszamenőleg az interneten elérhetővé tenni. Remélem, hogy ezzel a lépéssel még többeket sikerül majd elérnünk, és gyarapodik az olvasók, a publikálok és a folyóiratban megjelent anyagokat értékelők száma. 9 Gazdag Zsuzsanna Evangélizáció Komlón „Amikor az atyafiak együtt muzsikálnak” - ez a zsoltárfeldolgozásból vett idézet volt a mottója Cryllus Dániel és Gtyllus Vilmos Komlón adott koncertjének. Valóban, mily szép, mily gyönyörűséges, ha együtt tudunk muzsikálni! Azok tudják, ezt leginkább, akik együtt tudnak zenélni, vagy együtt tudnak énekelni - akár egy kórusban, akár a gyülekezetben istentiszteleten, bibliaórán. De az is szép és gyönyörűséges, ha együtt tudunk zenét hallgatni, Istent dicsérő énekekre figyelni, és együtt tudjuk magunkba szívni Isten igéjét. Másképpen, ahogy a zsoltár eredeti szövege szól: „O, mily szép és gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!” (Zsolt 133,1) Ezt az egyetértést, egységet élhette át a komlói színházteremben összegyűlt közösség pünkösdhétfőn. Az este folyamán elhangzottak zsoltárfeldolgozások, a Hegyi beszéd részletei és a Kaláka együttes néhány versfeldolgozása is. Az együttlétet gazdagította Szeverényi János országos missziói lelkész szolgálata is. Az alkalom mindenki számára nyitott volt, így nem csupán komlóiak voltak jelen, hanem jöttek Pécsről, Bony- hádról és Hidasról is. „Tele vagyok szeretettel!” - mondta a komlói ifjúsági csoport egyik tagja kilépve a színház ajtaján. Valóban: mindenki, aki ott volt, feltöltődve, lelkiekben gazdagabban térhetett haza. ■ Kocsik Mónika Június 5.: Zenekari est - Musica Aetema (Szlovákia) A17. Bach-hét képekben Június 6.: Hegedűest - Papp Dániel, közreműködött Oláh Aino Június 8.: Csembalóest - Horváth Anikó Június 7.: Orgonaest - Marcin Szelest (Lengyelország) Június 9.: Zenekari est - Dobozy Borbála, Rovátkay Lajos, Paulik László, Rácz Erzsébet, Draskóczy Eszter, Vályi Csilla, Janzsó György Június 10.: Orgonaest - Fassang László Június ii.: Kantátaest - A Lutheránia énekkar a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusokkal Jótékonysági koncert Nagy sikerű koncerttel ért véget a Budavári Evangélikus Egyházközségben június n-én tartott gyülekezeti nap. A templomban Völgyessy Szomor Fanni és zenésztársai léptek fel, a művésznő Szerelem emléke című albumának anyagával örvendeztetve meg a közönséget. Az erdélyi magyar kultúrát támogató jótékonysági alkalmat az esemény védnöke, ár. Fabiny Tamás püspök nyitotta meg. ■ G. Zs.
