Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-01-01 / 1-2. szám

2 2006. január i-8. FORRÁS ‘Evangélikus ÉletB VÍZKERESZT ÜNNEPE UTÁN 1. VASÁRNAP - Ézs42,1-9 A megrepedt nádat nem töri el... ÉLŐ VÍZ Új évi jó hír Európa elvilágiasodik. Sokan az egyház elerőtlenedéséről, a hívek fogyásáról be­szélnek. Más vallások, filozófiák divato­sak. Ebben a helyzetben olyan jó hallani és olvasni, hogy Máté 9,2 szerint Jézus ma is elsősorban a hitet látja. Az evangélium szerint négyen hoztak egy bénát Jézushoz. A sokaság miatt kénytelenek voltak megbontani a házte­tőt, és azon át bocsátották le a beteg em­bert ágyastul Jézus elé. Jézus látta a hitü­ket. - De milyen is ez a hit? Áldozatkész, győzelmet látó, mindenkit Jézushoz se­gítő. Jézusnak más a szeme, mint nekünk Másnak örül, mint mi. Másról beszél, mint mi. O a legkisebb hitet is észreveszi, és reagál rá. Ma sokszor már csak a nagymama imádkozik a családban. Csak ő tartja szá­mon, hogy az unokának lelke is van. Bi­zonyos értelemben ma az imádkozó nagymamák korát éljük. A mellőzött, sokszor csak tehernek tartott nagyma­mák korát. Már segíteni sem hagyják őket. A fiatalok nem igénylik, hogy a na­gyi főzzön, és végképp nem igénylik, hogy a Miatyánkra tanítsa az unokát. De van valaki, aki amikor erre a családra néz, bizony először épp a nagymamát látja. Jézus kétszeresen is becsüli, hogy e modem hitetlenségben mégiscsak van a család­ban valaki, aki hisz. Miben? Abban, hogy az unokája egyszer megismerheti a Meg­váltót. Mert neki is Jézusra van szüksége. A bénát is Jézushoz vitték. Éspedig nemcsak a testi gyógyulás miatt, hanem azért, hogy megismerhesse Jézust, aki orvos is - de több mint orvos. Jézus több mint a gyógyulás eszköze, mert ő egyúttal a cél, vagy ahogyan ő mondta: „Én vagyok az út, az igazság és az élet...” (Jn 14,6) Jézus­ban bárki újra élhet, még ha eddig ben- sőleg halott volt is. Jézus észreveszi a hitet, mert a hit mindig biztos a győzelemben. A sötétség korában is hiszi, hogy a világosság fog győzni. A hívőt - legyen akár egymaga vagy akár csak pár bibliás ember kis csa­patának a tagja - a győzelem tudata teszi erőssé. Tudja, hogy az ég és a föld elmúlik, de Jézus újra eljön hatalommal és dicső­séggel. Várja a halottak feltámadását és az eljövendő örök életet. (Niceai hitvallás) Jézus meglátja a legkisebb hitet is. Sőt ennél többről van szó! A Zsidókhoz írt le­vél ii. fejezetében olvassuk, hogy Isten megjutalmazza a hitet. Megjutalmaz min­denkit, aki hittel keresi őt. Jézus reagál, vagyis válaszol a hitre. Ez a bizonyosság 2006 új esztendejének minden napját is be tudja ragyogni. Babo­nás újévi szokásaink nem sokat segítenek -rajtunk az segít, hogy Jézus meglátja a hitet. A hit mozgatta meg Jézus gyógyító erejét: így lett újra egészséges a nyomo­rult, béna ember is. Jézus sokféle lelki, szellemi bénaságunkat meg tudja szün­tetni. O észreveszi és megjutalmazza a mustármagnyi hitet is. A világ változik, de Jézus ma is itt jár közöttünk. Ez a legjobb hír az új évben, amelyet tovább kell adnunk! ■ Gáncs Aladár SEMPER REFORMANDA „Istennek hála! - a hétéves gyermek is tudja, hogy mi az egyház: a szent hívők és »azok a báránykák, akik hall­gatják Pásztoruk hangját« (Jn 10,3).” H Luther Márton: A schmalkaldeni cikkek (Páljy Miklós fordítása) Év-fordulós kérdés: „Hogyan jutha­tok ötről a hatra?" Isten válasza: „Számolj velem!" Kipróbálásra ajánlja 2005/2006 fordulóján (is): Garai András A szolga és a fiú a héberben leírva azonos, a kiejtésben pedig egy magánhangzó kü­lönbség van közöttük. Ez a szinte teljes egyezés a két szó tartalmi rokonságát mutatja. Van erre példa más nyelvben is. Ilyen az angol boy, amely fiút jelent, de nem feltételez vérségi köteléket, hiszen használható a kifutófiúra, a bolti segédre és a háziszolgára éppúgy, mint a család­hoz tartozó fiúgyerekre. Hasonló a fran­cia garzon jelentése. A szolga szónak a fiút helyettesítő használatára viszont egy ré­gies magyar fordulat szolgáltat példát: a fiúgyermek „kis szolgám” megszólítása kedveskedés volt a szülő részéről. A fiút jelentő szóval mindig olyan szolgát szólítanak meg, akinek bizalmi feladatot is lehet adni. Ilyen értelmű kife­jezés áll a deutero-ézsaiási próféciában is, amely a Messiásról mint az Úr szolgájá­ról jövendöl. Nemcsak a lehetőséget hagyja nyitva, hogy az eljövendő Messiás több lesz szolgánál, Isten Fia lesz, hanem arra utal, hogy a Messiás nagy önállósá­got fog élvezni abban, ahogy Isten törvé­nyénél! érvényt szerez. Nem úgy jár el, ahogy Mózes, de nem is úgy, mint a kirá­lyok. Sem fenyegetéssel, sem erőszakkal nem fogja a törvény teljesülését kikény­szeríteni. Nem lép fel a törvény szigorával a bűnösök ellen. ► Egy hónappal ezelőtt látott napvi­lágot az Evangélikus istentisztelet - Liturgikus könyv „nullverziója”. Kis példányszámban jelent meg, mind­össze négyszáz darab hagyta el a nyomdát, azzal a céllal, hogy a vég­leges kiadás megjelenése előtt a szolgálók és a gyülekezetek javas­latot tehessenek a korrekciókra, így lelkészi szolgálati helyenként egy-egy példány jutott; üzleti for­galomba nem is került a kiadvány. Egy hónap rövid idő, még akkor is, ha az advent és az ünnepi időszak igen intenzív az egyház életében - ennek ellenére megérkeztek az el­ső visszajelzések. Örömmel vettük kézbe a Liturgikus köny­vet (LK). A nyomda csúszása és a kézbe­sítési problémák ebben az esetben is okoztak kellemetlenséget, de aki meg­kapta, és elkezdte forgatni, rácsodálkoz­hatott, mennyi gazdagságot rejt a vaskos kötet. A készítők féltő szeretettel és sok imádsággal gondolnak azokra a gyüle­kezetekre, ahol valamilyen módon el­kezdték kóstolgatni az anyagot. Ismerek családot, ahol már használják a számunkra szokatlannak tűnő, pedig Luthertől örökölt Könyörgést. Hallottam egy imaközösségről, ahol adventi időben többször is alkalmazták a Krisztus-dicséret címen megtalálható áhítatformát. Temp­lomi gyászistentiszteletet is tartottak már az új rend alapján. Felnőttet is, gyermeket is ke­reszteltek az egyik gyülekezetben a meg­újult szertartási formában. Kántorok la­pozzák az istentisztelet változó részei­hez, kapcsolódó Énekrendet, amely segít A megrepedt nád az ítélkezés szimbo­likus eszköze volt. A halálraítélt életét egynek tekintették a bíró kezében lévő, megrepedt nádszállal, amelyet a bíró az ítélet kihirdetése után könnyed mozdu­lattal kettétört. A füstölgő mécses ezzel szemben nemcsak az esélytelen, hanem a céltalan létet is jelképezi. A füstölgő mécs sem­mire se jó. A mécses törvénye az, hogy vi­lágítson, az ember törvénye pedig az, hogy Isten akaratát betöltse. Ahogy a füstölgő mécsest többé nem lehet világí­tóvá tenni, úgy nem lehet a törvénysze­gő embert rávenni Isten akaratának be­töltésére. A füstölgő mécses törvénye az, hogy kioltják. A Messiás mégis erre a remény­telen feladatra vállalkozik: úgy szerez érvényt a törvénynek, hogy a törvénysze­gőket a törvény betöltőivé teszi. Ezt min­denekelőtt tanítással igyekszik elérni: Isten jóságát és szeretetét ismerteti meg velük. Ez új megközelítés, mert a tör­vényszegők addig csak Isten szentségé­ről és szigoráról hallhatták. A próféta szerint a világ népei szomjazzák az Is­ten jóságáról és szeretetéről szóló taní­tást, az evangéliumot, hiszen a próféciá­ban szereplő szigetek az Izraelen kívüli népeket jelentik. tervezni, segít az énekeket tanulni és a gyülekezet számára az énekanyagot „karbantartani". Tudok lelkészről, aki - bár még csak egyedül - a sekrestyében tudatosán, hangosan végigimádkozza az istentiszteletre felkészítő könyörgések aktuális szakaszait. Tudok szolgatársamról, aki már az LK-t tartotta a kezében, amikor a karácsonyesti istentisztelet - énekesköny­vünkben is megtalálható - rendjét a megújított szöveggel olvasta. Gyónó istentisztelet új formában való megtartásáról eddig még nem hallottam, de tudom, hogy személyes gyónáshoz használta már az egyik lelkipásztor testvé­rünk az itt található rendet. A passiói, a húsvéti, a tanévnyitó és tanévzáró isten- tisztelet később lesz aktuális, s a konfirmá­ció megújult szövegeit is talán majd hús­vét után veszik kézbe a szolgálattévők. A reggeli és esti istentiszteletek (kö­nyörgések) kipróbálásának áldott ideje lehet a téli évszak. A családi istentisztelet és az úgynevezett „Tamás-mise" pedig előbb-utóbb megszülethet azokban a kis lelki műhelyekben, ahol nemcsak „fogyasztók” vannak jelen a templom­ban, hanem aktív szolgálatot (közremű­ködést) vállaló testvérek is. Sokunkat mégis inkább az érdekel, hogy a vasárnapi istentiszteletekre mi­lyen hatással volt az LK megérkezése. Jó és sajnos rossz tapasztalatokról egy­aránt hangzanak el beszámolók. Volt olyan lelkész, aki arról tudósí­tott, hogy egy-egy apró elemet átvettek: erre felfigyelt a gyülekezet, megbeszél­ték, bibliaórán és istentiszteleti hirdetés­ben téma volt, tanítás hangzott el róla, magyarázatot fűztek hozzá. Az egyik - korábban az új liturgiát inkább ellenző - lelkész testvérem a gazdag imádságos A prófécia folytatásában egyre nyil­vánvalóbban rajzolódik ki a szenvedő Messiás képe, aki azért szenved, mert rá­támadnak a törvény hivatalos őrei. Ezt tették a farizeusok és azok az írástudók is, akik - a mai evangélium szerint - a ti­zenkét éves Jézus bölcsességén még ál- mélkodtak. ítéletükkel az ellen a Jézus ellen fordították a törvény átkát, aki sze­rintük törvényszegő módon hirdette Is­ten jóságát és szeretetét a bűnösöknek. Jézus szerint viszont a törvényszegők utolsó esélye a megmenekülésre, ha megtapasztalják Isten irántuk való jósá­gát és szeretetét. Jézus az életét is kész volt feláldozni, hogy minden halált ér­demlő bűnösnek megadja ezt az utolsó esélyt. Hátha mégis megmenekülhetnek, hátha mégis életben maradhatnak, bár emberileg annyi esélyük sincs, mint amennyi a bíró kezében levő megrepedt nádnak van arra, hogy mégsem törik el. Ez a hátha mégis alapú gondolkodás nem csak Jézusé. Ez Isten gondolkodása. Jézus azért gondolkodhat így, mert köz­vetlen közelről ismeri Isten gondolatait! O sokkal több szolgánál: ő az egyszülött Fiú, akit nemcsak a származás köteléke fűz Istenhez, hanem a gondolkodás egy­sége is. Jézus Isten fejével gondolkodik a földön. Nem tud és nem is akar más­anyagért lelkesedett. A renden még nem változtatott semmit, de a régi Agenda mellett ott az LK is, és az imádságot on­nan olvassa. Meg is jegyezték a gyüleke­zet tagjai: szép új imádságokat mond az idei adventben a tisztelendő úr. Volt több olyan gyülekezet is, amelyből azt jelezték: ezt vagy azt már évek óta így csinálták, de nem reklámozták, mert el­tért a hivatalos rendtől. Most örülnek a lehetőségnek s a többféle variációnak. Volt egy kántor, akinek templomában ugyan még az eddig megszokott formát használják, de az LK magyarázatos ré­széből több mindent megtanult, és job­ban ért. S lám, számára is kiderült, hogy a kettő nem üti egymást, sőt akár két kompatibilis rendként is kezelhető. Egy másik gyülekezet lelkésze a bővült, nyel­vezetében frissült zsoltáranyagot hasz­nálja. Ismét más helyen pedig a kegyelmi igét „ollózzák” be a régi rendbe. Csupán néhány helyen - ahol évek óta együtt ké­szülnek a liturgikus megújulásra - most bátrabban használják (részben vagy egészben) az új anyagot. Sorolhatnám még a pozitív visszajel­zéseket. Ezek arról szólnak, hogy egyre többen meglátják az LK istentiszteleti életünket gazdagító voltát. Ez is a cél. Csodálkozzunk rá a lehetőségeinkre, ért­sük jobban a régit, merjükjó szívvel ízlel­getni az újat. De csak akkor, ha együtt ta­nulunk a gyülekezettel, sok testvéri be­szélgetésben, sok imádságban és nyitott, érteni akaró lélekkel-értelemmel. Sajnos van olyan gyülekezet - nem is egy -, ahol a lelkész „ajtóstul rontott a házba”, ártva ezzel a gyülekezetnek és az ügynek egyaránt. Nem készült fel a gyülekezet, nem zajlottak sem beszél­getések, sem viták, nem próbálták meg­A VASÁRNAP IGÉJE képp! Jézus nem szolga, bár hasonlít az urukkal bensőséges viszonyban lévő há­ziszolgákhoz, akik lesik uruk akaratát, és kitalálják gondolatát, hogy mielőtt parancsot adna, megtegyék, amit kíván. Az Újszövetség nyelvén a megtérés (metanoia) a gondolkodás száznyolcvan fokos fordulatára utal. A megtérés első, biztos jele, ha úgy kezdesz gondolkodni, mint Isten: úgy tekintesz mindenkire, hogy hátha mégis megmenthető! Ha azt kér­dezed: Mit tehetnék érte, hogy mégis meg­meneküljön? Miként vihetném megfogha­tó, megélhető, megtapasztalható közel­ségbe hozzá Isten szeretetét? Mert hátha mégis segít rajta, ha testközelben érzi Is­ten szeretetének melegét! Jézus ma is ezt reméli: értelmed és szí­ved hátha átvált az ő gondolkodására. Hátha mégis így lesz! Legyen így! ■ Véghelyi Antal Imádkozzunk! Úr Jézus Krisztus! Köszönjük, hogy életedet értünk is váltságul adtad, és kö­szönjük, hogy még mindig reménységgel tekin­tesz ránk: hátha mégis hinni fogunk benned, hátha mégis átadjuk neked életünket, hátha mégis követőid leszünk. Könyörülj rajtunk! Eleveníts meg minket Lelkeddel, hogy áldoza­tod kárba ne vesszen rajtunk! Ámen. LITURGIKUS SAROK i# ' " m Jf 1 1 érteni az újítók szándékát. Pedig ahol nincs vetésre előkészítve a talaj, ott nem lehet boldog aratásra sem készülni. Ahol nem fektetünk lelki energiákat a belső értésre, ahol nem pásztori megkö­zelítéssel tanítunk és tanulunk, ahol erőltetünk emberek számára még nem érthető dolgokat, ott kudarcra van ítél­ve minden próbálkozás. Természetesen örülök, hogy vannak, akik nagy lendülettel indulnak a litur­giareform megvalósítására, mégis féltő szeretettel kérem, hogy pásztori tapin­tattal, aprólékos fáradsággal, tudatos gondossággal készüljenek és készítse­nek fel az új befogadására. Soha ne erőltessenek. Ha úgy érzik, szakszerű segítségre van szükségük, bátran for­duljanak azokhoz, akik ebben értő fi­nomsággal és lelkes tapintattal tudnak közreműködni. Várják meg, amíg 2006 első félévében kézbe kerülhet a Gyüleke­zeti liturgikus könyv (GYLK), amely segíti a gyülekezeti tagokat eligazodni az is­meretlenben. Ha ezt híveink kézben tudják majd tartani, akkor nyomon kö­vethetnek mindent, megérthetik a most érthetetlent, felfedhetnek sok titkot, tisztázhatnak sok félreértést. Inkább kis lépésekkel, hosszú éveken át tanul­junk, neveljünk és nevelődjünk, mint hatalmi szóval erőltessünk. Tudatosan vagy csak ösztönösen el­lenkező testvéreinket, gyülekezeti tagja­inkat pedig arra kérem, hogy kérdezze­nek, beszélgessenek, nyitottan adjanak lehetőséget arra, hogy aki „benne van” a folyamatban, az válaszoljon, segítsen, tanácsot adjon. S ne feledjük: lehetősé­get kínáltak egyházunk vezetői, és nem kötelező előírásról döntöttek. ■ Hafenscher Károly (ifj.) Oratio Tisztelt Olvasóink! Oratio oecumenica rovatunkban 2006 ad­ventiéig - amennyiben lehetséges - az idei egyházi esztendőre megjelent Evangélikus istentisztelet - Liturgikus könyv című kö­tetünkből válogatjuk az általános könyörgő imádságokat. Kendeh K. Péter rovatgazda [Lelkész:] Mindenható Isten! Te felragyogtattad a világ­ban szent Fiad világosságát, hallgass meg minket, ami­kor közbenjárásában bízva hozzád fordulunk! [Lektor:] Urunk, Istenünk, add, hogy szent Fiad vilá­gossága szeretetben és igazságban egyesítse egyháza­dat! Kérünk téged, [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] Urunk, Istenünk, add, hogy szent Fiad vilá­gossága betöltse a földet ismereteddel, hogy minden gyermeked eljusson az üdvösségre! Kérünk téged, [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] Urunk, Istenünk, add, hogy szent Fiad vilá­gossága eloszlasson minden előítéletet és ellenségeske­dést a nemzetek között! Kérünk téged, [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] Urunk, Istenünk, add, hogy szent Fiad vilá­gossága reménységet nyújtson minden csüggedőnek! Kérünk téged, [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] Urunk, Istenünk, add, hogy szent Fiad vilá­gossága jelenléted örömével töltsön el minden szenve­dőt! Kérünk téged, [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] Urunk, Istenünk, add, hogy szent Fiad vilá­gossága a gyógyulás ígéretével bátorítsd a betegeket! Ké­rünk téged, [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] Urunk, Istenünk, add, hogy szent Fiad vilá­gossága az örök hazába vivő utat mutassa meg a hal­doklóknak! Kérünk téged, [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lelkész:] Urunk, Jézus Krisztus! Légy velünk kegyel­meddel, hogy szándékod szerint használjuk fel időnket a múlandó világban, az örökkévalóságban pedig vá- lasztottaiddal és angyalaiddal együtt vég nélkül dicsőít­hessünk téged, aki az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodói mindörökkön-örökké. [Gyülekezet:] Ámen. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELET - LITURGIKUS KÖNYV Az első tapasztalatok *

Next

/
Oldalképek
Tartalom