Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-05-08 / 19. szám

8 2005- május 8. FÓKUSZ ‘Evangélikus Életi? HIRDETÉS_________________________________________________________________ Határátlépő- keresztény ifjúsági fesztivál Határátlépésre hívnak minden fiatalt és idősebbet a kőszegi evangélikus, katolikus és református gyülekezetek május i6-án, pünkösdhétfőn Kőszegre, a Jurisics-várba. „Azért leszünk együtt, hogy jobban megismerjük egymást. Hogy olyan fiata­lokkal találkozhass, akik maguk is keresik életük határait. Hogy meglásd, nincse­nek közöttünk egymástól elválasztó felekezeti határok. Hogy együtt figyeljünk mindazokra, akik zenei tudásukkal, életükkel mai módon szolgálják Istent. Hogy közösen mutassuk meg: a hit nem valami életidegen dolog, hanem határátlépés: a félelem és önmagunk határának átlépése.” Tedd meg az első lépést te is pünkösdhétfőn, és gyere el a fesztiválra! Program: 16.00: Programkezdés - Kidron zenekar, Izsóp együttes, Mécses zenekar, Sillye Jenő' 20.00-21.30: Héber táncház és teaház HIRDETÉS EKE-táborok 2005-ben az alábbi nyári alkalmakra várja az EKE Evangéliumi Alapítvány az ér­deklődők jelentkezését: • Gyermekhetek: június 20-25. (Ősagárd); június 27. - július 3. (Rábaszentandrás); július 4-19. (Újhuta); július 11-16. (Lucfalva) • Ifjúsági hét: augusztus 1-6. (Bátonyterenye, Szorospatak) • Ifjúsági hitmélyítőhét: augusztus 8-13. (Pálháza) • Családos hetek: július 25-30. (Piliscsaba); augusztus 8-13. (Piliscsaba) • Felnőtt hitmélyítő hét: augusztus 22-27. (Piliscsaba) Jelentkezés és bővebb információ: EKE Evangéliumi Alapítvány (1068 Budapest, Szondi u. 95.1/i., tel./fax: 1/332-7063; e-mail: ekeal@freemail.hu) HIRDETÉS. Az Északi. Evangélikus Egyházkerület Közgyűlése május 10-én, kedden 10 órakor tartja évi ülését a Budahegyvidéki Evangélikus Egyházközség templomában (1123 Budapest, Kék Golyó u. 17. - megközelíthető a 2-es metróval, a 18-as, a 61-es és az 59-es villamossal a Déli pályaudvarig; onnan néhány perc gyalog). A közgyűlés megnyitó istentiszteletén Balicza Iván budavári igazgató lelkész, az Egyházkerüle­ti Bíróság lelkészi elnöke hirdeti az igét. A közgyűlésre szeretettel várjuk annak törvény szerinti tagjait és minden ér­deklődő testvérünket. Szeretettel kérjük evangélikus testvéreinket, hogy támogassák adójuk 1%-ának felajánlásával a Bethesda Kórház Alapítványt! 2005-ben egy új röntgengép beszerzéséhez kérjük segítségüket. Adószám: 180 425 39-1-42. HIRDETÉS A Női Missziói Szolgálat asszonyhétvégét szervez május 19-22 között (csütörtök vacsorától vasárnap ebédig) Révfülöpön, az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban Újuljatok meg! címmel. Előadók lesznek: Pásztor János nyu­galmazott református teológiai tanár; felesége, Judit, a Református Nőszövetség elnöke és Hafenscher Károly, az országos iroda igazgatója. Sok szeretettel várjuk a jelentkezéseket május 14-ig a következő címre, illetve telefonszámra: MEE Női Missziói Szolgálat, 1450 Budapest, Pf. 21.; tel.: 1/483-2261. A hétvégével kapcsolatos kérdésekkel B. Pintér Márta lelkészt keressék a 20/824- 2791-es telefonszámon. HIRDETÉS A 2005. évi missziói pályázat nyertesei Ajkai evangélikus gyülekezet -100 000 Ft; bajai evangélikus gyülekezet - 30 000 Ft; balassagyarmati evangélikus gyülekezet - 50 000 Ft; beledi evangélikus gyüle­kezet - 30 000 Ft; Nyugat-Békési Egyházmegye - 30 000 Ft; bényei evangélikus gyülekezet - 50 000 Ft; bobai evangélikus gyülekezet - 30 000 Ft; Budai Evangé­likus Egyházmegye - 80 000 Ft; budapest-rákospalotai evangélikus gyülekezet - 70 000 Ft; Luther Márton Szakkollégium - 50 000 Ft; budapest-pestszentlőrinci evangélikus gyülekezet - 50 000 Ft; budapest-rákosszentmihályi evangélikus gyülekezet - 50 000 Ft; budaörsi evangélikus gyülekezet - 50 000 Ft; csákvári evangélikus gyülekezet - 30 000 Ft; Dél-Pest Megyei Egyházmegye - 50 000 Ft; dunaharaszti evangélikus gyülekezet - 40 000 Ft; esztergomi evangélikus gyüle­kezet - 40 000 Ft; fóti evangélikus gyülekezet - 50 000 Ft; hatvani evangélikus gyülekezet - 50 000 Ft; hódmezővásárhelyi evangélikus gyülekezet -100 000 Ft; kecskeméti evangélikus gyülekezet - 50 000 Ft; kemeneshőgyészi evangélikus gyülekezet - 50 000 Ft; kemenesmagasi evangélikus gyülekezet - 30 000 Ft; ke- menesmihályfai evangélikus gyülekezet - 30 000 Ft; kisapostagi evangélikus gyü­lekezet - 15 000 Ft; kissomlyói evangélikus gyülekezet - 40 000 Ft; kővágóörsi evangélikus gyülekezet - 40 000 Ft; lébényi evangélikus gyülekezet - 30 000 Ft; maglódi evangélikus gyülekezet - 50 000 Ft; marcalgergelyi evangélikus gyüleke­zet - 50 000 Ft; medgyesegyházai evangélikus gyülekezet - 30 000 Ft; mencshe- lyi evangélikus gyülekezet - 30 000 Ft; mezőberényi evangélikus gyülekezet - 40 000 Ft; miskolci evangélikus gyülekezet -100 000 Ft; nagytarcsai evangélikus gyülekezet -100 000 Ft; nádasdi evangélikus gyülekezet - 50 000 Ft; nyírszőlősi evangélikus gyülekezet - 60 000 Ft; őrimagyarósdi evangélikus gyülekezet - 40 000 Ft; pécsi evangélikus gyülekezet -100 000 Ft; pusztaszentlászlói evangé­likus gyülekezet - 30 000 Ft; répcelaki evangélikus gyülekezet -100 000 Ft; som- lószőlősi evangélikus gyülekezet - 50 000 Ft; Szarvas-Ótemplomi Evangélikus Egyházközség - 50 000 Ft; szekszárdi evangélikus gyülekezet - 30 000 Ft; székes- fehérvári evangélikus gyülekezet - 50 000 Ft; szolnoki evangélikus gyülekezet - 50 000 Ft; szügyi evangélikus gyülekezet - 70 000 Ft; tabi evangélikus gyülekezet - 40 000 Ft; tengelici evangélikus gyülekezet - 50 000 Ft; téti evangélikus gyüle­kezet - 30 000 Ft; tordasi evangélikus gyülekezet - 40 000 Ft; uraiújfalui evangé­likus gyülekezet - 40 000 Ft; várpalotai evangélikus gyülekezet - 100 000 Ft; Veszprémi Evangélikus Egyházközség - 60 000 Ft; vönöcki evangélikus gyüleke­zet - 30 000 Ft; zalaegerszegi evangélikus gyülekezet - 30 000 Ft. Brassó üzenete ► Ugyan kinek jutna eszébe felróni, hogy politikusarcokat csak ritkán „tük­röz” hasábjain az Evangélikus Élet? Míg azonban a magyarországi egyházak a (párt)politika témáitól tudatosan igyekeznek távolságot - szereplőitől lehetőleg egyenlő' távolságot - tartani, addig a trianoni határ túloldalán a magyar evangélikusság merőben másfajta hozzáállásról kezd elhíresülni. A kisebbségi helyzetük okán amúgy is aktívabb közéleti szerepvállalásra kényszerülő történelmi egyházak sorában ugyanis az evangélikusok mindinkább a dialógus, a jobb- és baloldalra sorolt politikai erők közötti párbeszéd előmozdítói. Távolságtartás helyett - az evangélium szellemé­ben - testvéri közeledést, konszenzuskeresést szorgalmaznak. Ennek ad­ta újabb tanújelét a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház, amikor Az erdélyi magyar nemzetközösség helyzete az európai integráció folyamatában címmel szervezett lelkészkonferenciát, és arra - mások mellett - egyaránt megnyerte előadónak Markó Béla román miniszterelnök-helyettest, a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét és Németh Zsoltot, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnökét. Raduch Zsolt esperes, a házigazda gyülekezet lelkésze exegézissel nyitotta meg a késő dél­után úrvacsorái istentisztelettel, illetőleg püs­pöki igehirdetéssel zárult lelkészkonferenciát H ogy a „mostohaanyaország” határa­in túl rekedt magyarság - ezen belül az evangélikusság - számára miért lét­kérdés az európai integráció, azt e he­lyütt talán felesleges részletezni. Ám ami­kor Adorjáni Dezső Zoltán püspök rögzí­tette a témát és a dátumot a felkért elő­adókkal, még nem sejthette, hogy a Brassói Evangélikus-Lutheránus Egy­házközség gyülekezeti központjában tartandó konferencia időpontjának ki­tűzése milyen telitalálatnak bizonyul. Az Európai Parlament egy héttel koráb­ban hagyta jóvá Románia és Bulgária csatlakozási szerződését, immár megfi­gyelői státusban adva esélyt e két or­Dr. Fazakas Sándor Gabriel Andreescu szágnak, hogy - legkorábban 2007 fo­lyamán - a közösség teljes jogú tagja le­gyen. És április 20-án Markó Béla mi­niszterelnök-helyettes még úgy beszél­hetett a romániai kisebbségek jogait ren­dező törvény tervezetéről, mint amely­nek elfogadása napokon belül „realizá­lódhat”. Bár a nemzeti közösségek kul­turális autonómiájának jogi keretét tar­talmazó RMDSZ-tervezetet még jelen lapszámunk nyomdába adásakor sem fogadta el a román kormány, a brassói lelkészkonferencia mintegy száz részt­vevője számára ez aligha okoz meglepe­tést... Ráadásul a jelenlévők a törvény- tervezet tapintatos kritikáját is kihallhat­ták Németh Zsoltnak A magyar-román vi­szony az európai csatlakozás folyamatában címmel tartott előadásából. A fideszes külpolitikus főként a területi autonómia igényének megjelenítését hiányolta az RMDSZ stratégiájában, elsősorban épp a Romániát is befogadni kész európai közösség lehetőségeinek ismeretében. Mindkét politikus kitért a romániai egyházakat érintő kérdésekre - így az egyházi kárpótlás ügyére is -, de a vallás­gyakorlat, a hitélet gazdagításának esé­lyeit közvetlenebbül Gabriel Andreescu szociológus, a Romániai Helsinki Bizott­ság igazgatója világította meg Lelkiisme­reti szabadság és felekezetek közötti egyenlőség az új kultusztörvény-tervezet tükrében cím­mel tartott korreferátumában. A sajátosan romániai problematikát taglaló előadást követően - dr. Fazakas Sándor teológus jóvoltából - üdítően ki­tágult a horizont. A debreceni reformá­tus teológia erdélyi származású pro­fesszora délután már arra a kérdésre ke­reste a választ, hogy a protestáns egyház, illetve teológia mivel járulhat hozzá az európai integráció folyamatához. Ahhoz a folyamathoz, amelyhez a maga - nem is olyan szerény - erőfeszítéseivel a Ro­mániai Evangélikus-Lutheránus Egyház április 20-án talán maga is hozzájárult. ■ Boda Zsuzsa - T. Pintér Károly MINT OLDOTT KEVE... II. Hol vannak a gyermekek, akik továbbadják a magyar szót? Drámai fogyás Erdélyben, a Felvidéken és a Délvidéken És megint csak azt kérdezem: hol van­nak a gyermekek? De nemcsak itt, ná­lunk, Magyarhonban, hanem Magyaror­szág egykori, elcsatolt területein is, Er­délyben, a Felvidéken vagy a Délvidéken. Hol vannak a magyarul beszélő gyerme­kek? Merthogy bármelyik égtáj felé is te­kintünk, mindenütt ugyanaz a szomorú kép fogad: évről évre kevesebb magyar gyermek születik. És ez a drámai fogyás egyelőre megállíthatatlannak tűnik. Mi­vel pedig itt, e Földön természetes körül­mények között a vákuum semmilyen formája, így az etnikai vákuum sem kép­zelhető el, könnyen belátható: helyün­ket más népek veszik át. Dél-Erdélyből például nemsokára végképp kivész a ma­gyar szó. Úgyhogy megint csak azt kér­dezem: hol vannak a gyermekek? Romániában legutóbb három évvel ezelőtt, 2002-ben tartottak népszámlá­lást, amely magyar szempontból a leg­pesszimistább várakozásokat is alulmú­ló eredményt hozott. E szerint keleti szomszédunkban már csak 1 millió 434 ezer ember vallotta magát nemzetünk­höz tartozónak. De nem jobb a helyzet a többi utódállamban sem. Szlovákiában például 520 ezer, Szerbia-Montenegró- ban 290 ezer, Ukrajnában 157 ezer ma­gyar él az ottani, hivatalos statisztikai adatok szerint. A többi szomszédos or­szágban még ennél is kevesebben - igaz, ott mindig is kevés magyar élt. Horvátor­szágban például 17 ezren, Szlovéniában 6 ezren, Ausztriában pedig 40 ezren. Ez utóbbi adat egy kicsit félreérthető, hiszen az őslakosoknak nevezhető burgenlandi magyarság 14 ezer főre csökkent, a fenn­maradó 26 ezres létszámot pedig azok a magyarok teszik ki, akik már megkapták az osztrák állampolgárságot, de nem Ausztriában, hanem valamelyik másik utódállamban születtek. Vagyis olyan, többnyire Erdélyből és a Délvidékről, ki­sebb részben a Felvidékről származó be­vándorlók, akik a jobb élet reményében hagyták el szülőföldjüket. Az ilyen em­bereket többnyire kíméletlenül felszívja az asszimiláció, gyermekeik már csak a legritkábban őrzik magyar identitásukat. De az asszimiláció nem csak az ausztriai magyarokat sújtja: ez a folyamat a Kár­pát-medence összes utódállamában tet­ten érhető. Lassacskán száz éve, 1910-ben tartották az utolsó olyan népszámlálást, amelynek idején a Kárpát-medence még teljes egé­szében magyar impérium alá tartozott. Akkor a lakosság 54,5 százaléka vallotta magát magyar ajkúnak, most pedig csupán a Kárpát-medencében élők har­mada! De nézzünk egy kicsit alaposab­ban a drámai népességfogyást tükröző adatok mögé, hiszen így tárul csak fel iga­zából, hogy mennyire lesújtó a helyzet. Tompa Mihály A gólyához (részlet) Csak vissza, vissza! dél szigetje vár; Te boldogabb vagy, mint mi, jó madár. Neked két hazát adott végzeted, Nekünk csak egy - volt! az is elveszett! Repülj, repülj! és délen valahol A bujdosókkal ha találkozol: Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk, Mint oldott kéve, széthull nemzetünk...! A hazánktól Romániához csatolt te­rületen 1910-ben 5,2 millióan éltek, eb­ből 2,8 millió, vagyis 53,8 százalék volt a román, a többi főleg magyar (32 száza­lék) és német nemzetiségű volt. A néme­tek azóta gyakorlatilag eltűntek, a ma­gyarok most a népesség 20 százalékát teszik ki. A Felvidéken még rosszabb a helyzet, hiszen az 1910-es 30 százalékról 10 százalékra, a Délvidéken 28 százalék­ról 14 százalékra, Kárpátalján pedig 31 százalékról 12 százalékra csökkent a ma­gyarság aránya. Csupán az elmúlt tíz év­ben Romániában 200 ezerrel, Szlováki­ában 47 ezerrel, Szerbiában pedig 51 ezerrel fogyott a magyarság! Ez együtte­sen több mint 300 000 embemyi veszte­ség, hiszen az említett három országé­hoz hasonló folyamatok zajlottak le a többi utódállamban is. Mégpedig röpke tíz év alatt! A fogyás leginkább a gyer­mekvállalási kedv lanyhaságára, az asz- szimilációra és az elvándorlásra vezet­hető vissza. De mindezek hátterében az élveszületések csökkenő száma áll, amely alapjaiban veszélyezteti a magyar közösségeket. Hát igen, a gyermekvállalási kedv lanyhulása... Ezért kérdezem megint: hol vannak a gyermekek, akik továbbad­ják a magyar szót? A magyar szót, hatá­rainkon innen és határainkon túl. To­vábbadják - ha odaát lesz még kinek to­vábbadni. És a felelős politikusaink, a népünk és hazánk sorsát irányító kor­mány mit tesz azért, hogy meg lehessen állítani ezt a drámai folyamatot? Nem ez lenne a legfontosabb, nemzetstratégiai kérdés, amelynek szinte minden egyebet alá kellene rendelniük? ■ JezsóÁkos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom