Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-10-16 / 42. szám

'Evangélikus Életi? EVANGÉLIKUS ÉLET 2005. október 16. 3 Pusztavám ünnepe ► A Pusztavámra betelepült német ajkú lakosság - miként erről nyel­vük egyes sajátosságai árulkodnak - Bajorországból, illetve Burgen­land területéről származhat. A 18. században evangélikus gyülekeze­tei alapítottak, majd a türelmi ren­delet kiadása után az egyházköz­ség képviselői személyesen men­tek el a császárhoz, hogy templom építésére kérjenek engedélyt. 1785. október 9-én, a Szentháromság ünnepe utáni 20. vasárnap szentel­ték fel Isten házát. Az elmúlt vasár­nap napra, sőt ünnepnapra ponto­san esett úgy, hogy Pusztavámon a templom felszentelésének 220. év­fordulóját és az egyházi épületek megújulását is megünnepelhették. Az egykori templomszentelésen három nyelven - németül, magyarul és szlovákul - szólt az igehirdetés, mert a környékbeli falvakból szlovákok is települtek a faluba, akik később beolvadtak a németek közé. Érdekesség az is, hogy az 1800-as évek elején abból a nemzedékből* amelynek tagjai a templomot építették, a munkale­hetőségek beszűkülése miatt többen el­vándoroltak Lajoskomáromba. Ok alapí­tották meg az ottani gyülekezetét, és ott is templomot építettek. A II. világháború után a falu lakóinak jelentős részét kitelepítették Németor­szágba, Geretsriedbe. Érthető tehát, hogy a pusztavámiak ebben a bajor vá­rosban találtak testvérgyülekezeti kap­csolatra. Itt nemcsak testvérekre, hanem szó szerint rokonokra leltek. Az ünnepi istentiszteleten /tízes János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egy­házkerület püspöke prédikált Mt 28,20 alapján. Igehirdetésében hangsúlyozta, hogy az ünnep nem csupán emlékezés, hanem azért van, hogy felemeljük a szí­vünket, s hogy segítsen bennünket a küzdelmes keresztény életben. „Jézus nem marad hitvallásaink helyszínén a kereszteléskor, a konfirmáción, az eskü­vő vagy a családi áhítatok alkalmával. Jé­zus ígérete szerint most is velünk van igéjében, a szentségekben, gyülekezeté­ben. így az egykor elmondott hitvalló szavak kapaszkodókká lesznek szá­munkra. Ne felejtsük el, hogy a templom nem az ősök hitét dicséri, hanem a jelen élő gyülekezetéért van! Tehát becsüljük meg, és értsük jól a templomok üzene­tét” - zárta igehirdetését a püspök. Az ünnepi istentiszteleten részt vett Johan­nes Max Raeder nyugalmazott geretsriedi lelkész, valamint Szabó Vilmos Béla paksi lelkipásztor, aki a pusztavámi parókián született, ahol egykor az édesapja szol­gált. A liturgiában Kapi Zoltán, a gyüleke­zet lelkésze is közreműködött. Macher János, a gyülekezet felügyelője - aki a háború után szintén a kitelepítet­tek között volt - az ünnepi közgyűlésen elmondta, hogy az évfordulóra minden­képpen szerették volna renoválni egyhá­zi épületeiket. A munkálatokat az indí­totta el, hogy a lelkészi hivatalban lesza­kadt a mennyezet egy darabja. Ennek helyreállítása után felújították a régi pa­rókiát, majd kívülről a templomot, és a régi iskolaépületet is renoválták. Mivel a falu határában álló Márkushegyi Bánya­üzemben zajló szénkitermelés követ­keztében károk keletkeztek a templom­ban és az épületeikben, a pusztavámiak kártérítést kérhettek a bányavállalattól. Ezenkívül az egyházmegye, az egyház- kerület, az önkormányzat, sőt a móri gyülekezet is hozzájárult az építkezés költségeihez. A templom előtti díszbur­kolatot az önkormányzat készíttette el, és elvégeztette a harangok karbantartá­sát is. A gyülekezet tagjai háromszáz- ezer forint adománnyal segítették a munkálatokat. Végül - adományokból - a pusztavámiak a lelkészi hivatalt is be­rendezhették, így visszatértek abba a he­lyiségbe, ahonnan az egész építkezési folyamat elindult. ■ Menyes Gyula A lehetőségek lelkésznője Fatalin Helga iktatása Hatvanban ► Negyed század után ismét lelkészt választott a Hatvani Evangélikus Egyház- község. Október 9-én, egy napsütéses őszi délutánon még a hatvani temp­lom külső homlokzata is pirosba öltözött - a színét változtató futónövény természetének köszönhetően talán jelezve: az új lelkésznő, Fatalin Helga iktatása nemcsak az igehirdető D. Szebik Imrének, az Északi Egyházkerület püspökének, Sándor Frigyesnek, a Borsod-Hevesi Egyházmegye megbízott esperesének, ár. Barcza Béla nyugalmazott lelkésznek és a hatvan-gyöngyö­si gyülekezetnek az ünnepe, hanem mindenkié - mindenekelőtt a Szentlé­lek Úristené. Évente országszerte több tucat lelki- pásztor kerül új gyülekezetbe: ennek kö­vetkezményeképpen sok gyülekezeti tag, így talán a kedves olvasó is megérez­te már az új lelkész érkezésében rejlő le­hetőségeket. Most Hatvanban Fatalin Helgának lesz alkalma arra, hogy meg­valósítsa az álmait. A frissen beiktatott lelkész elmondta: tervei közé tartozik, hogy a hatvani és a - létszámában ki­sebb - gyöngyösi közösséget egy nagy családdá, lelki otthonná formálja; hogy őszinte, négyszemközt zajló lelkigon­dozói beszélgetések során vigasztalást nyújtson, és erősítse a hozzá fordulókat, illetve hogy a közösség tagjai egészséges evangélikus önazonosság-tudattal éljék meg a városban az ökumenikus nyitott­ságot. Hozzátehetjük ehhez, hogy egy hajadon lelkésznő számára egy kis kö­zösség vezetése és lélekben családi kö­zösséggé való formálása szép és megfe­lelő feladat. Fatalin Helga már kislánykorában el­döntötte, hogy lelkész szeretne lenni. 1991-ben szerzett oklevelet az Evangéli­kus Teológiai Akadémián. A fiatal lel­késznőnek a legkedvesebb szolgálati te­rülete - a gyermek- és ifjúsági munka - iránti elkötelezettségét a gyenesdiási if­júsági konferenciák mélyítették el. Ti­zenkét évi büki szolgálata után két éven át a Dombóvár-Kaposszekcső-Csikós- tőttős Társult Evangélikus Egyházköz­ség lelkésze volt. „Nem menedzserre és organizátorra van szüksége a gyülekezetnek, mert nem ez a döntő, hanem arra, hogy veze­tője lelki ember legyen” - kapta útrava- lóul Fatalin Helga a püspöktől. Szebik Imre többször utalt arra, hogy a töré­keny testben erős lélek lakozik, ez pedig a családnak, a hitben való neveltetésnek, a nagymama és az édesanya imádságai­nak köszönhető. „Kíváncsi tömeg jött ma el ebbe a templomba az előző szolgálati helye­imről, hogy meglássák, megtudják, mi fogad itt engem...” - kezdte igehirdeté­sét a lelkésznő a vasárnapi textus (Lk 14,25-35) alapján. „Amikor Jézus vissza­pillantott a tömegre, akkor személyesen hívott minden jelenlévőt a követésére. Jézus most is ránk pillant, és igéjén ke­resztül hív; s ő tudja, hogy mit beszél” - szólította meg az ünneplő és hálaadó híveket. Az ünnepen jelen volt Benczúr László, az Északi Egyházkerület felügyelője. A lelkésznő korábbi, dunántúli szolgálati helyeiről is érkeztek vendégek az ikta­tásra, hogy - többórás utazás után - ily módon is kifejezzék az iránta érzett sze- retetüket. Az előbb már említett társult egyházközség tagjain kívül bükiek, sza- konyiak és nemescsóiak is eljöttek. Az iktatási istentisztelet végén a lel­késznő által elmondott hirdetések kö­zött hallottuk a hittanos gyermekek szü­leinek szóló hívogatást, valamint hogy Gyöngyösön rendszeresek lesznek az is­tentiszteletek, és gyakrabban vehetnek majd úrvacsorát a hívek. Ezenkívül Fata­lin Helga szólt a reformáció ünnepének előkészületeiről is. Ezek már az új lel­késznő lehetőségei... ■ Horváth-Hegyi Olivér Evangélizáció - újra ► A neves angol igehirdető, Spurgeon egyszer, amikor egy fiatal lelkész megle­hetősen unalmas igehirdetését hallgatta, megjegyezte: „Barátom, Önből biz­tosan mártír lesz, és máglyán fogják megégetni.” Mire a fiatalember így lelke­sedett: „Úgy véli, hogy erős hitemnek és bátor bizonyságtételemnek ez lesz majd a jutalma?” „A, dehogy. Csak arra gondoltam, hogy amilyen szárazán prédikál, egész biztosan jól fog majd égni a máglyán” - válaszolta Spurgeon. Magyarországon már két ízben is volt ProChrist-evangélizáció: 2000-ben és 2003-ban. Az esemény egyik jellemzője éppen az, hogy alternatívát mutat az unalmas istentiszteletek és prédikációk világában. Az evangélizációnak egy kü­lönös és modern formájáról van szó, amely a legkorszerűbb technika (műhol­2006. március 20-27.: ezt az időpon­tot kell megjegyeznünk. Ekkor Európa számos országában majdnem teljesen egy időben emberek milliói élhetik át új­ra ugyanazt, láthatják ugyanazt a képet, hallhatják ugyanazt az örömhírt. Az ere­deti helyszín München, a bajor főváros olimpiai csarnoka. Új országként 2006­Krouirist ul mSto",' 2006 das, élő televíziós közvetítés, műholdve­vő felszerelés és videokivetítő, korszerű reklámhordozók) felhasználásával jut­tatja el a Jézus Krisztusról szóló öröm­üzenetet Európa számos pontjára. A szerveződést a neves amerikai bap­tista evangélizátor, Billy Graham indította el 1993-ban, amikor Európában járt. Ul­rich Parzany német evangélikus lelkészt, a német KIÉ főtitkárát bízta meg, hogy folytassa azt, amit ő elkezdett. A Pro- Christ Németországban egyesületként alakult meg - és működik ma is -, mára ugyanakkor ki is terebélyesedett, és Eu­rópa tizenhat országában jelen lévő mozgalommá vált. Nem egyház tehát, de tudatosan próbálja a keresztényeket, a gyülekezeteket hitükben megújítani, valamint a nem keresztényeket minde­nekelőtt Istenhez, illetve élő gyülekezeti közösségbe vezetni. A ProChrist korszerű abban is, hogy az evangélizációban eszközként hasz­nálja fel - a már említett technika mellett - a profi színjátszás és a pantomim, a különböző hagyományos zenei műfa­jok, valamint a gospel és a dicsőítő éne­kek nyújtotta lehetőségeket is. Örö­münkre szolgál, hogy Magyarországot 2006-ban a Bolyki Brothers gospelegyüt- tes fogja képviselni. Egy ProChrist-evan­gélizáció központjában azonban min­dig és hangsúlyozottan az igehirdetés áll, a Jézus Krisztusról szóló személyes, ébresztő és hiteles bizonyságtétel. A szervezőmunka már megkezdődött hazánkban is, közel kilencezer szórólap ment ki a különböző egyházak gyüleke­zeteihez és lelkészeihez. Felállt a védnöki kör is, amelynek tagja minden magyaror­szági történelmi egyház és szabadegyház vezető érseke, püspöke vagy egyházelnö­ke. Az Evangéliumi Aliansz „védőszár­nyai alatt” megkezdte munkáját a szerve­zőbizottság is. Újdonság, hogy a szerve­zőiroda ezúttal Kiskőrösre költözött, ahol a leginkább biztosítva van a szüksé­ges infrastruktúra, valamint rendelkezés­re állnak a különböző munkatársak is. ban belép Szerbia-Montenegró, Szlové­nia és Hollandia is. Németországban, Lengyelországban és Szlovákiában az ottani evangélikus egyház teljes mellszé­lességgel támogatja az evangélizációnak ezt a formáját. Már érkeznek az első jelentkezések, a végső határidő október 31-e. 2003-ban 74 magyarországi és 13 er­délyi helyszínen volt ProChrist-evangé­lizáció. Erdélyben mostantól az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) végzi önálló­an a szervezőmunkát. Célunk, hogy 2006-ban még több települést, gyüleke­zetei és embert érjünk el. A helyszíneken már kezdik gyűjteni az önkéntes munkatársakat, akiknek a helyi szervezésben lesz sok feladatuk. Számukra a szervezőbizottság képzése­ket indít, amelyeken a különböző fel­adatokra készítik fel őket szakemberek. A ProChrist nagyszerű lehetőség arra, hogy a helyi gyülekezetek és keresztény közösségek összefogjanak. Ezáltal egy­részt egyesíthetik erőiket és lehetőségei­ket, másrészt a közös munka is közelebb hozza őket egymáshoz, valamint együtt gyarapíthatják Isten népét. A ProChrist így a hosszabb távú ökumenikus együtt­működés eszköze is lehet. Végül egy érdekesség: a német nyelvű országokban (Németország, Svájc és Ausztria), hetven darab furcsa autó járja az utakat tízes konvojokban. Hetven Smart típusú kisautó, mindegyik „Pro­Christ mobil, a világ legkisebb templo­ma” felirattal ellátva. A kétüléses jármű­veket önkéntes lelkészek, gyülekezeti munkatársak vezetik. Ahol megállnak, körülállják őket az emberek, kérdéseket tesznek fel, és válaszokat kapnak. Ha ké­rik, a lelkészek együtt imádkoznak ve­lük, ellátják őket útmutatással és keresz­tény irodalommal. Az autók Berlinből, a dómtól indultak el az ottani evangélikus püspök áldásával, és eddig igen sok em­bert „szólítottak meg”. Lám, így is lehet evangélizálni... ■ Lupták György A jelentős helyi összefogással felújított lelkészlakásért adott hálát a múlt vasárnap a ten- gelici gyülekezet. Az istentiszteleten Gáncs Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püs­pöke hirdette az igét. Az ünnepi alkalmat színesítette a pusztahencsei Élő Víz bábcso­port, valamint a tengelici Mécses együttes és a Pro Artis Művészeti Iskola diákjainak fel­lépése Füller Tímea vezetésével. Képünkön: kerti parti a megújult parókia kertjében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom