Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-09-18 / 38. szám
„A nyár elején felvett hanganyagból elkészült a zeneileg, szövegét tekintve és kiállításában is igényes CD lemez, melynek pilisi bemutatóját az önkormányzat felvette a várossá avatás hivatalos programjainak sorába.” (► Fáradozzatok a város békességén! - 5. oldal „Gyerekkoromban az iskolai hitoktatást nem egyszerűen hittannak, hanem hit- és erkölcstannak nevezték.” !► Erkölcs nélkül nincs emberi közösség - 9. oldal mtmmmmmmmmmssmmmmKmmmmmtmm Ajándékba kapott istenháza 3. oldal ZMC-melléklet !► 6-7. oldal Teremtésbeli rendetlenség? ► 9. oldal Interjú a Déli Egyházkerület Püspöki Hivatalának volt vezetőjével 10. oldal Vége a nyárnak... !► 11. oldal „Talán a lelkészek tehetnek a legtöbbet az előítéletek ellen és a sebeket hordozók megbéküléséért.” !► Az út kezdetén - 4. oldal Önt is szeretettel köszöntjük az Evangélikus Elet olvasóinak, szerzőinek és szerkesztőinek országos találkozója alkalmából! Szeptember 24., szombat (11.00-16.30), zuglói evangélikus templom és hittudományi egyetem (Bp. XIV., Rózsavölgyi köz 3.) Jézusi tanterwel induljon az új tanév! *■ Az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanévnyitójáról tudósítás a 3. oldalon KERESZT A GLÓBUSZON Új templom Nyíregyházán ► Közel kétszázhúsz éve annak, hogy a nagyszámú nyíregyházi evangélikusság új templom szentelését ünnepelhette. Akkor a szlovák eredetű evangélikusok letelepedése és otthonra találása következtében vált szükségessé a templomépítés, a most átadott új istenházában pedig az Emmaus Evangélikus Szeretetotthon lakói - mintegy száz idős ember -, illetve a város északi részén élő evangélikusok találhatnak lelki táplálékra. A szeretetotthon Gava Attila építész által tervezett templomát szeptember 17-én, szombaton szentelte föl D. Szebik Imre, az Északi Egyházkerület püspöke. A megközelítőleg félezer vendég a kétszáz ülőhelyes templomban és az Emmaus udvarán foglalt helyet. Az egyház- kerület lelkészi vezetője Hab 2,20 és Mt 11,28 alapján tartott igehirdetésében feltette a kérdést: szabad-e a mai világban, a gazdasági megszorítások közepette templomot építeni, hiszen Isten maga mondja: mindenütt jelen vagyok. A válasz természetesen igen, hiszen az elmúlt évszázadok során Nyíregyházán is sok ezer embert hívogatott az Úrnak szentelt hely nyitott ajtaja; tudjuk, hogy a templom a csend és az Istennel való találkozás helye; az istenháza az örök élet átriuma, ahol a múlandóság az örökkévalósággal találkozik. Az istentisztelet liturgiájában Bozorády Zoltán esperes, püspökhelyettes, az Em- maus-szeretetotthon vezetője, valamint Kendeh György, egyházunk diakóniai osztályának vezetője segédkezett; az úrvacsorát nyolc lelkész osztotta. Az ünnepi alkalmon közreműködött az Emmaus gyülekezet fiataljaiból szerveződött kórus, melynek tagjai lelki énekeket szólaltattak meg könnyűzenei kísérettel. Az ünnepi közgyűlésen a jelenlévők Bozorády Zoltántól megtudhatták, hogy először huszonkét évvel ezelőtt gondolt templomépítésre. Az 1993-ban átadott szeretetotthonban kápolna szolgált az istentiszteletek helyszínéül, ezt azonban - az egyre több „városi" igehallgatónak is köszönhetően - az utóbbi években kinőtte az Emmaus közössége; az istentiszteleteket rendszeresen látogatók között egyre több volt a karon ülő csecsemővel érkező édesanya és a teljes létszámban részt vevő család. !► Folytatás a 3. oldalon A magyarországi evangélikusság a népszámlálási adatok tükrében ► Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága és az Európai Unió Statisztikai Hivatala 1998-ban a népszámlálási világkampány egyik meghatározó dokumentumaként közös ajánlást tett közzé. Ebben - bár a „ nem alapvető ismérvek” kategóriájában - szerepelt a vallás is. Európa számos országában az elmúlt évtizedekben és a 2000-es népszámlálási ciklusban is fontosnak tartották a vallásra vonatkozó kérdés szerepeltetését az adatfelvétel során. A vallás kérdése a hivatalos magyar népszámlálások történetének 1870. évi kezdetétől 1949-ig ugyancsak mindig szerepelt a felvételi programban. Akkor a sorozat megszakadt, az 1960-1990 között végrehajtott négy magyar- országi népszámlálás ezzel a kérdéssel nem foglalkozott. Meg kell itt még jegyeznem, hogy az 1949. évi népszámlálás vallásra vonatkozó adatait csak 1997-ben jelentették meg önálló publikációként - persze nem azért, mert ilyen sokáig tartott az adatfeldolgozás... A korábban felsorolt tényezők, a statisztikusoknak a közigazgatás és a kutatás más szakembereivel, valamint a különböző felekezetek képviselőivel folytatott konzultációi együttesen azt eredményezték, hogy ötven év után, a 14. hivatalos magyar népszámlálás felvételi, feldolgozási és adatközlési programjába visszakerült a vallás. Figyelembe véve az adatvédelmi törvény előírásait, a vallásra vonatkozó kérdésre - mivel ezt néhány más ismérvvel együtt a különleges adatok körébe sorolták - nem volt kötelező a válaszadás. Válaszmegtagadók A 2001. évi népszámlálást megelőző 1999. évi próbafelvétellel megalapozott reményeket igazolva a lakosság túlnyomó többsége - 89 százaléka L önként is készséggel adott értékelhető információt. Mondhatnánk, hogy ötven év „kihagyás” után ez elfogadható eredmény volt, én azonban inkább megdöbbentőnek nevezném - igaz, számos médiumban megpróbálták a lakosságot e kérdés megválaszolásának bojkottálására ösztönözni (és tehették mindezt büntetlenül). És hogy miért használtam a „megdöbbentő” szót? Azért, mert a vallásra vonatkozó kérdésnél közel másfél millió ember egyházhoz, felekezethez nem tartozónak vallotta magát. És vajon mivel magyarázható, hogy több mint egymillióan megtagadták a választ? Ez is az elmúlt ötven év számlájára írható? Valószínűleg igen. Az 1949. évi népszámláláskor az akkor összeírt 9,2 millió ember közül csupán 12 ezren nem tartoztak egyházhoz, felekezethez (mint föntebb említettem, a legutóbbi népszámlálásig számuk másfél millióra emelkedett); továbbá akkor nem volt választ megtagadó. 1949-ben a lakosság 0,15%-a nem tartozott egyházhoz, felekezethez, 2001- ben pedig a megkérdezettek 14,5%-a. A népesség 10,1%-a nem vallotta meg hovatartozását; e két csoport együttesen a lakosság egynegyedét jelentette. A vallásra, felekezetre vonatkozó adatok 2001-ben minden befolyástól - legalábbis a statisztikai hivatal részéről biztosan nem volt befolyás - mentesen mutatják a megjelölt valláshoz, felekezethez, egyházhoz, vallási közösséghez való tartozást. A vallás, felekezet kérdése nem terjedt ki a vallás gyakorlására, a vallásosságra, a vallási közösséghez való adminisztratív tartozásra. Éppen ezért is az utóbbi népszámlálás vallási adatait - az eredményeket településenként bemutató 2002. évi KSH-kiadvány megjelenését követően - sokan és sokféleképpen magyarázták. A közelmúltban egy újabb kiadvány is megjelent - a népszámlálás eredményeit bemutató sorozat részeként -, mely a népesség adatait adja közre kiemelt vallások és felekezetek szerint. E cikk elkészítéséhez az utóbbi kötetben megjelent adatok között tallóztam. !► Folytatás a 8. oldalon Harmadik hívás az országos evangélizációra Önnek szöveges üzenete érkezett! Az üzenet küldője: jézus Krisztus. Az üzenet szövege: „Harmadnap bevégzem küldetésem. A küldetés tétje: élet vagy halál. Időpontja: a rendelt idő. Eredménye: teljesített. Hatása? Jézus küldetése különbözik napjaink - katonai, politikai, szociális jellegű - küldetéseitől. Különleges, mert nem egy e világi szükséghelyzetet igyekszik jól- rosszul rendezni, hanem magára az életre irányul. E gondolatok jegyében készülhetünk az október 8-án, szombaton 10-től 16 óráig a Budapest-Deák téri templomban megrendezendő országos evangélizáció harmadik igehirdetésére. A nap mottója: jézus üzen. Heródesnek üzen, aki az életére tör, s nem is sejti, hogy az örök élet forrását támadja. Neked üzen, akinek életet kínál - vajon elfogadod-e az örök élet ajándékát? Minden érdeklődőt szeretettel várunk! A Magyarországi Evangélikus Egyház Missziói Bizottsága V
