Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-09-04 / 36. szám
6 2005- szeptember n. PANORÁMA ‘Evangélikus Életi; I Zárónyilatkozat a Nyugat-európai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetségének közgyűléséről A Helsinkiben és Tallinnban 2005. augusztus 17-21. között megrendezett találkozóra negyvennyolc résztvevő jött el kilenc országból, képviselve a szövetség taggyülekezeteit. A konferencia fő témája a nyugat-európai magyar protestáns gyülekezeteknek a Magyarországi Református Egyház Zsinatával és a Magyarországi Evangélikus Egyház Elnökségével való kapcsolatfelvétele volt. A NYEMPGYSZ-hez a Nyugat-Európában élő magyar gyülekezeti tagoknak körülbelül 80 százaléka tartozik, így a gyülekezetek problémáinak rendezésére ez az illetékes szervezet, amely emiatt keresi a kapcsolatot a magyarországi felelős egyházi szervekkel. Ezen a konferencián a küldöttek megfogalmazták a Magyarországi Református Egyház Zsinatának és az evangélikus elnökségnek feltett kéréseiket, illetve az üggyel kapcsolatos állásfoglalásukat. 1. Egy négytagú bizottság képviselje szövetségünket, és mutassa be gyülekezeteinket a Magyarországi Református Egyház Zsinatának és a Magyarországi Evangélikus Egyház Elnökségének. 2. Állásfoglalásunk fő pontjai: a) a lelkészi állás betöltése nyugati gyülekezeteinkben: b) a nyugaton tanuló ösztöndíjas teológusok és lelkészek bevonása a magyar gyülekezeti munkába: c) kölcsönös tájékoztatás az egyházi rendezvényekről. 3. A 2006. évi konferencián, Ludwigsburgban (Stuttgart mellett) e találkozás eredményéről szeretnénk beszélni. ■ Varga Pál elnök HIRDETÉS____________________________________________________________________________________________________ Meghívó Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt az EKE őszi csendesnapjára, amely egyben a Bibliaiskola tanévzáró és -nyitó alkalma. Alkalmunkat az előzőleg meghirdetetthez képest egy héttel korábban, szeptember 17-én, szombaton 10-től 16 óráig tartjuk Piliscsabán, a Béthel Missziói Otthonban. A nap témája Ezs 40,30-31: „Elfáradnak az ifjak és meglankadnak, megtán- torodnak a legkiilönbek is; De a kik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!" (Károli-fordítás) Kérjük, ebédet mindenki hozzon magával, frissítőről a szervezők gondoskodnak. Bővebb információt kérni az alábbi címen lehet: EKE Evangéliumi Alapítvány, ro68 Budapest, Szondi u. 95., tel./fax: 1/332-7063; e-mail: ekeal@freemail.hu. HIRDETÉS____________________________________________________________________________________________ Meghívó Szeretettel meghívunk minden kedves érdeklődőt szeptember harmadik hétvégéjén a Sarepta 54. születésnapja alkalmából megrendezett ünnepségre. Szeptember 16., péntek 9.00: Megnyitó istentisztelettel ii.00: Cseke Péter és társa - énekesmú'sor 13.00: Réáei Adám és csapata előadja Dobolj velünk! című műsorát 16.00: A Csillagszemű táncegyüttes magyar néptáncokat mutat be Szeptember 17., szombat 9.00: Divatbemutató 11.00: Bencze Gábor, Molnár Andrea és Torma Gergely orgona- és trombitajátéka 13.00: A kondorosi evangélikus Ten-Sing csoport műsora 16.00: A Cédrus táncegyüttes erdélyi táncokat mutat be Szeptember 18., vasárnap 10.00: Istentisztelet. Az igehirdetést Adámi László végzi, a Lutheránia énekkar énekel 12.00: Ebéd 13.00: A sámsonházi tánccsoport műsora Sztojanovics András igazgató lelkész, jegesi Zoltánné otthonvezető HIRDETÉS____________________________________________________________________________________________________ Pályázat A Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület Elnöksége pályázatot ír ki lutheri teológiánk jobb megismertetése érdekében. A pályázónak legalább 30-35 oldal (körülbelül hatvanezer karakter) terjedelemben kell elkészítenie dolgozatát Az úrvacsora mint a Krisztusban való egység szentsége - Miért választ el, aminek össze kellene kötnie? címmel. A pályázat nyitott. A jeligés dolgozatokat két példányban és mágneslemezen a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület Püspöki Hivatalához kell beküldeni: 9001 Győr, Pf. 1639. A dolgozat postára adásának határideje: 2005. december 31. Eredményhirdetés az egyázkerületi napon, 2006. február 25-én. Az első díj 100 ezer, a második 60 ezer, a harmadik 40 ezer Ft. (A pályadíjak nettó összegben értendők.) A Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület Elnöksége HIRDETÉS____________________________________________________________________________________________________ Meghívó Az országos egyház október 17. és 19. között a balatonszárszói konferencia-központban cigánymissziós konferenciát szervez. A konferencia célja, hogy felkeltse az evangélikus lelkészek, teológusok, missziói munkások figyelmét a cigánymisszió iránt, bővítse az ezzel kapcsolatos ismereteiket, valamint hogy megismerkedjenek a már évek óta cigánymisszióban dolgozó más felekezetű lelkészekkel, szociális munkásokkal. Az előadásokat tapasztalt missziós munkások és cigány értelmiségiek fogják tartani, a reggeli és esti igealkalmakat pedig különböző felekezetű cigány keresztények. Jelentkezni szeptember 25-ig lehet e-mailben (thuranszky.i@freemail.hu) vagy levélben a béri parókia címén (3045 Bér, Szabadság tér 1.). Aki jelentkezik, annak részletes programot küldünk. A szállás és étkezés költségét az országos egyház állja. Az országos egyház megbízásából: Thuránszky István HIRDETÉS____________________________________________________________________________________________________ Figyelem! Naptár! A Győr-Soproni Evangélikus Egyházmegye több gyülekezete a 2006. évre szóló, többlapos, spirálozott falinaptárt készít. A naptár A/4 méretű, az idei vadosfaihoz hasonló. További információ és megrendelés: Rác Dénes vadosfai lelkész (tel.: 20/824-2755, e-mail: vadrac@freemail.hu) és Magassy Zoltán nemeskéri lelkész (tel.: 20/824-4808, e-mail: zoltan.magassy@lutheran.hu). ÖSSZEGYŰJTÖM NYÁJAM MARADÉKÁT... Nyugat-európai magyar protestánsok találkozója Finnországban és Észtországban ► Augusztus 16. és 21. között a finn evangélikus egyház Helsinki melletti, Si- puli nevű táborhelyén találkozott a Nyugat-európai Protestáns Magyar Gyülekezetek Szövetségének mintegy ötven küldöttje. Az öt évvel ezelőtt alakult szervezet évente más és más országban rendezi meg konferenciáját lelkészek, presbiterek és gyülekezeti tagok részvételével. Az idei együttlét egyik különlegessége volt, hogy a találkozó egyik napján a résztvevők hajóra szálltak, és meglátogatták a Tallinnban élő protestánsokat. E kicsiny, de nagyon összetartó közösség négy tagja azután csatlakozott a Finnországba visszatérő csoporthoz. A konferenciai megbeszélések homlokterében az egymással és az anyaországgal való kapcsolattartás kérdése állt. Egy csendes tengeröböl partján, hajlongó nyírfák alatt mutatkoztak be a résztvevők. Már akinek szüksége volt erre, hiszen az előző évek találkozóiról sokan jól ismerték egymást. Európa összesen tíz országából voltak együtt az anyaországból, valamint az elcsatolt országrészekből származó magyarok. Legtöbben erdélyi gyökereikről adhattak számot. Az egyik résztvevő tréfásan azt kérte, hogy a kolozsváriak a bemutatkozás során utcát és házszámot is említsenek... Az sem volt véletlen, hogy a - közép-európaihoz képest egy órával előrébb járó - pontos időt valaki így határozta meg: „Finn idő, tehát erdélyi idő...” Varga Pál németországi református lelkésznek, a szövetség elnökének, valamint Nagy Gábor országos felügyelőnek, a Finnországi Magyarok Egyesülete alel- nökének a vezetésével nagyon gazdag programot állítottak össze a szervezők. A finn evangélikus egyház külügyi szolgálatától Risto Cantell a házigazda egyház köszöntését adta át. Elmondta, mennyire fontosnak érzik a több országba szétszórt magyar protestánsokkal való kapcsolatok ápolását, ezért is járultak hozzá anyagilag e konferencia megszervezéséhez. A másik finn előadó, Heikki Ahonen - sokak meglepetésére - magyarul szólalt fel. Harminc évvel ezelőtt ugyanis ösztöndíjasként egy évet Budapesten, az akkori Evangélikus Teológiai Akadémián töltött. Nemcsak ízes magyar beszédével aratott nagy sikert, hanem előadásának tartalmával is. Azt mutatta ugyanis be, hogy a finn egyház mi mindent tesz a határokon túli finnekért. Elszakított országrészként az ő esetükben elsősorban Karé- liáról, a „finn Erdélyről” beszélhetünk, de együttműködés. A konferencia zárónyilatkozata egyebek mellett ezért is tesz hitet a Magyarországi Református és Evangélikus Egyház vezetésével való kapcsolatfelvétel fontossága mellett. (A nyilatkozatot lapunk más helyén közöljük.) A konferencia egyik csúcspontja a tallinni látogatás volt, bár az indulást beárnyékolta egy szomorú körülmény. Az észak-bánsági Hertelendyfalváról származó, ám évtizedek óta Stuttgartban dolgozó Nagy György szerb útlevéllel, vízum hiányában nem léphetett be Észtország területére. Ez az eset is Európa még mindig fennálló megosztottságára utalt. Tallinnban aztán tanúi lehettünk annak, hogy egy város milyen gyorsan képes levetkezni azt az idegen ruhát, amelyet a getlenségét. Az elmúlt tizenöt évben óriási fejlődésnek indult az immár az Európai Unióhoz tartozó ország. Tallinn valóságos ékszerdoboz. Az országban él egy maroknyi magyar is, akik főképpen Kárpátaljáról kerültek ide a 20. század második felében. 1988-ban, az érlelődő politikai változásoknak is köszönhetően tartottak először magyar istentiszteletet az itt élők. Kezdetben a Kárpátaljáról nyugdíjba ment Asszonyi István lelkész tartotta az alkalmakat, majd volt idő, amikor Szabó Dániel főgondnok utazott ide Miskolcról, hogy istentiszteleteket tartson, jelenleg pedig Stockholmból Molnár-Veress Pál lelkész hajózik sok száz kilométert a magyar hívek lelkigondozása érdekében. A tallinni dómban tartott ünnepi istentiszteleten is ő prédikált. Nagy erővel aktualizálta a próféta reménységét: „Összegyűjtöm nyájam maradékát minden országból, ahová szétszórtam ókét, és visszaterelem legelőjükre, ahol szaporodni és sokasodni fognak” (Jer 23,3) Öröm volt látni, hogy milyen jó a kapcsolat a Bán István gondnok által összefogott magyar gyülekezet és a Bereczki Urmas által irányított tallini Magyar Intézet között. Finnországba visszatérve sok tanulságos beszámolóra és hasznos eszmecserére került még sor. Augusztus 20-án, Szent Úrvacsora a helsinki sziklatemplomban Tallinn látképe a tenger felől szerte a világban egyre több finn nemzetiségű vállal munkát vagy folytat tanulmányokat. Az anyaegyház tudatos munkával szervezi meg, hogy ők is részesüljenek finn nyelvű lelkigondozásban. A gyülekezeti beszámolók azt támasztották alá, hogy célszerű lenne meghonosítani a finn példát. Ma már nem annyira emigránsokról, sokkal inkább migrán- sokról kell beszélnünk. Ha valaki politikai okokból hagyta is el hazáját, ma már lehetősége van hazalátogatni, vagy akár végleg hazatérni, sokan pedig néhány évre tartózkodnak csak távol szülőföldjüktől. A hazai református és evangélikus egyházzal azonban még nem alakult ki olyan bensőséges kapcsolat, amelynek keretében zökkenőmentes lehetne az szovjet időkben adtak rá, és miként képes megmutatkozni a maga eredeti szépségében. Közismert tény, hogy az 1939-es Molo- tov-Ribbentropp-paktum hírhedt titkos záradéka Észtországot a Szovjetunió vasmarkának engedte át. A sztálini terror során húszezer észtet - többségükben nőket és gyermekeket - Szibériába deportáltak. Az egyházat rendkívüli mértékben üldözték, Sok templomot leromboltak, uszodává vagy színházzá alakítottak át, a lelkészek többségét bebörtönözték. Az 1980-as években megerősödött az észt ellenállási mozgalom, majd a patrióta észtek a Szovjetunió felbomlását is elősegítették azzal, hogy 1991. augusztus 20-án kikiáltották az ország fügIstván ünnepén a híres helsinki sziklatemplomban tartottunk istentiszteletet, amelyen a konferencia résztvevői mellett a helyi magyar közösség számos tagja is jelen volt. Az pedig csak természetes, hogy a Finnországban elmaradhatatlan szaunázásra is ebben a közösségben került sor. A kitűnően szervezett konferencia azt a reményt ébreszti - a Duna Televízió képviseletében is jelen levő - magyarországi tudósítóban, hogy a magyar-magyar kapcsolatok a jövőben csak erősödni fognak. Előítélet nélkül, kölcsönös szeretetben sokat tehetünk azért, hogy a ma még legmerészebbnek tűnő álmok is megvalósuljanak. M Fabiny Tamás
