Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-09-04 / 36. szám

‘Evangélikus Életéi PANORAMA 2005. szeptember 11. Amíg időnk van Beszélgetés Pátkai Róberttel, a KÉMELM elnökével A diakóniai teológia közelmúltja és a jövő'teológiája a magyar evangélikusságban címet viselte az a konferencia, melyet a KÉMELM (Külföldön Élő Magyar Evangélikus Lelkigondozók Munkaközössége) rendezett. A szeptember 1. és 3. között tartott szimpózium után a szervezet elnöke, Pátkai Róbert első­ként arra a kérdésre felelt, hogy miként merült fel a tudományos ülés meg­rendezésének gondolata.- A tanácskozást a KÉMELM szervez­te, amely csaknem fél évszázaddal ez­előtt, 1957 tavaszán alakult Bécsben az­zal a szándékkal, hogy a magyar mene­kültek között anyanyelven hirdettessék az evangélium. Első elnöke a kezdetek­től 1987-ig az a Vajta Vilmos volt, akit - sajnálatos módon - határainkon túl jobban ismernek, mint hazánkban. E konferencia megrendezésével méltó­képpen szerettünk volna megemlékez­ni róla.- Vajta Vilmos máig tarló „ismeretlensé­gének" feltehetőleg az az oka, hogy ő-amint az az Ön által tartott referátumban elhang­zott - szinte kizárólag idegen nyelven: své­dül, angolul, németül, franciául publikált.- Az, hogy tizennyolc könyvét, kö­zel kétszáz folyóiratcikkét idegen nyel­veken jelentették meg, csak az egyik indok. Megjegyzem, ma már szeren­csére magyar nyelven is olvasható né­hány munkája, például a Hitből fakadó élet (1990); a Communio - Krisztus és a szentek közössége Luther teológiájában (1993); A szeretet keresztény értelmezése - A lundi teológia a múltban és jövőben (1993) .és az Amíg időnk van (1998).- Mi a másik ok?- Vajta Vilmos „szálka” volt kora magyar evangélikus egyházvezetőinek a szemében. Dóka Zoltán mellett ő - és itt kapcsolódik személye konferenci­ánk témájához - volt az úgynevezett diakóniai teológia egyik első kritikusa. Kézenfekvő volt tehát, hogy ne csak vele, hanem a diakóniai teológiával is foglalkozzunk. A piliscsabai Béthel Missziói Otthonban tartott szimpóziu­mot az említetteken kívül azért is meg akartuk rendezni, mert fel akartuk hív­ni a téma iránt érdeklődők figyelmét arra, hogy a Luther Kiadó gondozásá­ban hamarosan magyar fordításban is megjelenik Vajta Vilmos A diakóniai te­ológia a magyar társadalmi rendszerben cí­mű műve.- Hogyan tudná néhány mondatban ösz- szegezni a diakóniai teológia (DT) lényegét?- A DT-ban lehetőséget láttak arra, hogy megegyezés szülessen az evangéli­kus felekezet, valamint a kommunista állam között azáltal, hogy az evangéli­um mellett hangsúlyozzák a jó cseleke­detek fontosságát is. Ez a megközelítés azért nem helyes, mert a jó cselekedetek nem az evangélium kiegészítői, hanem velejárói. Olyan tettek és szavak, ame­lyek a Krisztusról szóló örömhír nyo­mán születnek. A hangsúlynak mindig Jézusra és a Szentírásra kell esnie, soha nem az emberi jótettekre.- Az egyház életébe a rendszerváltozás után bekapcsolódott generáció számára ne­héz elképzelni, hogy egykor létezett egy olyan állásfoglalás - nagyon leegyszerűsítve: a jó cselekedetek hangsúlyozása az igével szem­ben -, amellyel kapcsolatban nem tűrtek ellentmondást...- Pedig csaknem harminc évig való­ban ez volt egyházunk „hivatalos teoló­giája”. A konferencián is elhangzott az a rádióinterjú, amelyet 1983-ban készítet­tek Vajta Vilmossal. Ebben ő azt mon­dotta - és szavaival magam is csak egyet­érteni tudok -, hogy a DT hazánkban monopolhelyzetbe került, nem lehetett kritizálni. A beszélgetés során Vajta Vil­mos azt hangsúlyozta, hogy ez a problé­ma akkor fog megoldódni, ha egy hang helyett több szólamban is lehet szólni az egyetlen szükséges dologról, az evangé­liumról.- Mivel ezt ma már szerencsére meg lehet tenni, mondhatjuk azt, hogy a DT „idejét­múlttá vált”?- Igaz, hogy én nem élek Magyaror­szágon, és így nem „belülről”, hanem „kívülről” látom egyházunkat, mégsem tudok egyetérteni azzal a megállapítás­sal, amelyet egy évvel ezelőtt olvastam, nevezetesen hogy „a diakóniai teológia az egyháztörténelem szemétdombjára került” volna. Véleményem szerint még ma is hat.- Ön szerint tehát megalapozatlan a szimpózium egyik résztvevőjének aggodal­ma, aki attól tart, hogy a diakóniai teológiá­ról szóló, hamarosan megjelenőVajta-könyv keveseket fog érdekelni.- Való igaz, hogy ez egy „nehéz falat”, és elsősorban nem laikus olvasóknak íródik, hanem a teológusok, teológiára készülő fiatalok és lelkészek lesznek azok, akik ha­szonnal forgathatják, hiszen a múlttal - je­len esetben a diakóniai teológiával - való szembesülés, a múlt tapasztalatainak ös­szegzése segíthet abban, hogy felelősséget tudjunk vállalni a jövőnkért. Ezt szolgál­hatja az említett könyv.- És ehhez kívánt támogatást nyújtani a saját álláspontját szem előtt tartva - gondo­lok itt Gémes István előadásának bevezető gondolataira - a KÉMELM által most meg­rendezett konferencia is.- Gémes István A diakóniai teológia és annak bírálata címmel tartott referátuma elején valóban fontos szempontokat fo- galmázott meg. A konferenciára nem­csak a KÉMELM tagjait hívtuk meg, ha­nem hazai előadókat, püspököket és az úgynevezett „egyházi ellenzék” tagjait is vendégül láttuk. Hiszen - amint Gémes István is hangsúlyozta - a KÉMELM tag­jai között nincsenek bírák, ez a tanács­kozás nem tárgyalás akart lenni. Ben­nünk, külföldre szakadt magyar evangé­likus lelkészekben soha nem vetődött fel az a gondolat, hogy Isten igaz egyhá­za 1945 és 1989 között csak a Lajtától nyugatra létezett. Az a szándék sem él bennünk, hogy Magyarországra érkez­ve most megmutassuk, mit tettek egy­kor rosszul itthon maradt lelkésztestvé­reink. „Csak” egyházunk közelmúltjá­nak egy fontos korszakát próbáltuk meg alaposabban körüljárni, mert tud­juk, hogy a kereszténység - és így evan­gélikus egyházunk is - olyan jelenben él, amely a múltban gyökerezik. ■ Gazdag Zsuzsanna Mindenkit szeretettel hívunk és vá­runk szeptember 17-én 15 órakor kezdődő istentiszteletünkre a vasasi evangélikus templomba. Az ünnepi alkalmon köszönetét mondunk Urunknak templomun­kért és minden földi jóért, amit tőle kaptunk. Az ünnepségen Missura Ti­bor nyugalmazott esperes, volt lelké­szünk hirdeti az igét. A vasasi evangélikus gyülekezet Fejlődés vagy teremtés? Evolucionizmus vagy kreacionizmus? Teológusok á; kezdetekről. Pódiumbeszélgetés dr. Szűcs Ferenc, dr. Szentpétery Péter és drs. Kodácsy Tamás részvételével a Deák téri Evangélikus Szabadegyetemen szeptember 21-én 18 órai kezdettel a Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Gyülekezetének dísztermében (Bu­dapest V., Deák tér 4.). Honlap: http://szabadegyetem.lutheran.hu. A Magyar Köztársaság elnöke dr. Fabiny Tamást, az Evangélikus Hittu­dományi Egyetem Újszövetségi Tan­székének vezetőjét 2005. szeptember i-jei hatállyal egyetemi tanárrá nevez­te ki. Az erről szóló kinevezési ok­mányt dr. Sólyom László köztársasági elnök dr. Magyar Bálint oktatási mi­niszter jelenlétében ünnepélyes kere­tek között nyújtotta át szeptember 5- én a Néprajzi Múzeum aulájában. Első hívás az országos evangélizációra Önnek szöveges üzenete érkezett! Az üzenet küldője: jézus Krisztus. Az üzenet szövege: „Ördögöket űzök ki...” Aktuális ígéret ez a mondat, vagy az ókori, felvilágosulatlan ember kapaszkodó­ja? Szükség van-e ma Jézus eme beavatkozására, vagy a csoportterápiák, gyógy­szerek, önmegvalósítás és a viszonylagos jólét mindezt szükségtelenné tették? Többek között erre is választ kaphatunk az október 8-án, szombaton a Budapest-Deák téri templomban megrendezendő országos evangélizáció első igehirdetésében. A nap mottója: jézus üzen Hogy a fentieken kívül mit tartalmaz még az üzenet, azt a következő heti, második hívásból megtudhatjuk. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! A Magyarországi Evangélikus Egyház Missziói Bizottsága Országos protestáns napok 2005 Rendezvények országszerte Ebben az esztendőben október 15-31. között kerül sor az országos protestáns na­pok rendezvénysorozatára, amelynek bibliai alapvetése így hangzik: „Menj és nézd meg, hogy jól vannak-e testvéreid...” (iMóz 37,14) Az idén is - a sajátosan protestáns értékrendnek megfelelően - azt reméljük, hogy minél több gyülekezet, egyházi intézmény és szervezet, bekapcsolódva eb­be az immár hagyományossá vált eseménysorozatba, megrendezi a maga prog­ramját, lehetőség szerint csatlakozva a közös bibliai mottóhoz. Az összes rendezvényről a részvételt elősegítendő hírt kívánunk adni, továb­bá azért is, hogy a rendezvények kapcsán ezekben a napokban különösképpen is átérezzük a lelki-szellemi együvé tartozást. Ennek jegyében szeretetteljes bizalommal buzdítjuk minden gyülekezet, in­tézmény és szervezet vezetőit, hogy saját programjukkal járuljanak hozzá az ez évi protestáns napok intenzitásához és sikeréhez. Kérjük továbbá, hogy az ese­mény témájáról, helyszínéről és időpontjáról szeptember 26-ig tájékoztatni szí­veskedjenek. Ebben az esztendőben a szervező, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa - Isten segítségét kérve és remélve - az alábbi hat központi rendezvény­re várja az érdeklődőket:- Missziói nap, Mór, október 16.- Női területi találkozó, Keszthely, október 22.- A Theologiai Szemle ünnepélye alapításának nyolcvanéves évfordulóján, Debre­cen, október 26.- Egyházzenei koncert, Budapest, Kálvin téri templom, október 27.- Protestáns kulturális est, Budapest, Kongresszusi Központ, október 30.- Reformációi emlékünnepély, Budapest, Kiscelli utcai metodista templom, október 31. A központi programokra minden testvérünket szeretettel hívjuk és várjuk. A kulturális estre még igényelhetők tiszteletjegyek. Dr. Bóna Zoltán főtitkár Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa 1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 3. Te!.: r/371-2690;fax: 1/371-2691; e-mail: oikumene@meot.hu HIRDETÉS Emlékezés - híd a jövő felé So a emlékkonferencia 2005 Helyszín: az Evangélikus Hittudományi Egyetem díszterme PROGRAM Szeptember 12., hétfő 14.00: Megnyitó - D. Szebik Imre elnök-püspök. Köszöntő: Bölcskei Gusztáv püs­pök, az MRE Zsinatának lelkészi elnöke; Feldmájer Péter, a MAZSIHISZ elnöke. Bevezető: Pannonhalmától Zuglóig - a holokausztkonferenciák sorozata - Várszegi Aszták püspök 15.00: Emlékezés és emlékeztetés - bibliai impulzusok - futta Hausmann előadása 15.30: Szünet 16.00- 18.00: Kerekasztal-beszélgetés - vezeti: Horányi Özséb. Résztvevők: Mar- jovszfy Tibor, Schöner Alfréd, Mártonfjy Marcell és mások Szeptember 13., kedd Történelmi visszatekintés 9.00- 10.00: Előadások: Csepregi Zoltán és Haraszti György 10.30- 12.30: Az egyházak és a zsidóüldözés - kerekasztal-beszélgetés. Bevezeti: Fasang Árpád. Résztvevők: Lebovics Imre, Szebeni Olivér, Hecker Frigyes és mások Ebédszünet A Holocaust után 14.00- 15.00: Előadások: Élni a traumával - Bárdos Katalin, Pfitzner Rudolf Szünet 15.30- 17.00: Kerekasztal-beszélgetés. Vezeti: Frenkl Róbert. Résztvevők: Staller Ta­más, László János, Kozma Tamás, jamnik Judit és mások 17.00- 17.45: Értékek és veszteségek a magyar képzőművészetben - S. Nagy Katalin 18.30- 20.00: Fogadás Szeptember 14., szerda Emlékezés a művészetben 9.00- 10.30: Előadások: Lichtmann Tamás, Kulcsár Szabó Ernő, Murai András Megbeszélés - vezeti Schoner Alfréd Hozzászólás - Tillmann József 11.00: Tovább! - Donáth László 11.20: Zárszó -Jutta Hausmann D. Szebik Imre elnök-püspök, dr. Frenkl Róbert országos felügyelő

Next

/
Oldalképek
Tartalom