Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-08-14 / 33. szám
6 2005- augusztus 14. PANORÁMA ‘Evangélikus Életi Kedves Gyerekek! Még javában tart a vakáció, hátravan még néhány hét az iskolakezdésig, de már éppen elég idő eltelt ahhoz, hogy sok szép és izgalmas nyári élményt begyűjthessetek. Ezek közé tartoznak a táborok is. Sokféle lehetőség közül lehet választani: vannak sporttáborok, nyelvi táborok, színjátszó-, kézműves-, nomád táborok... Jó, hogy ennyiféle tábor létezik, mert így sokan el tudunk jutni olyan helyre, ahonnan új élményekkel, új barátságokkal térhetünk haza. Nyáron olyan dolgokat is ki lehet próbálni, amilyenekre év közben nincs lehetőség, és olyan emberekkel találkozhatunk, akik különben tőlünk távol élnek. Ezeken az oldalakon olyan tábori beszámolókat olvashattok, melyeket gyerekek írtak. Sokféle vidám tapasztalatról adnak számot, és ezekből a híradásokból is kiderül, hogy milyen színes a táborozok élete. Egyvalamiben azonban megegyeznek a be- • számolók: mindenhol szó volt Isten igéjéről. Ám itt is nagy tarkaság mutatkozik, hiszen az ige, ahogyan a Biblia könyveiben elénk kerül, változatos színgazdagsággal mutatja be a Teremtő nekünk szánt üzenetét. Azt kívánom, hogy a nyár hátralevő részében mindannyiunknak számos alkalma legyen még élvezni ezt a színpompát, és ne feledjük megköszönni, hogy ilyen szép ajándékokat kaphatunk. Szeretettel: ■ Mády Erzsébet, a Napos oldalak szerkesztője Nagy tárcsái élménybeszámolók Örülünk, hogy hírt adhatunk arról, hogy Nagytarcsán két helyi gyermektábort is rendezhettünk. így azok is együtt lehettek a gyülekezet szép nagy udvarán, akik távolabbi táborainkba nem juthattak el. A szülőknek is segítség volt a két tábor, hiszen a résztvevők napközben ellátást kaptak. Az angolos táborban három angliai vendégünk volt, valamint a Szentírás Szövetségtől magyar segítők érkeztek, akik nemcsak az angol nyelv tanításában és a bibliai történetek feldolgozásában, hanem a játékokban is mestereknek bizonyultak. A másik gyermektáborban régebbi ismerőseink, Matthew és Lisa Greven, két répce- laki fiatallal, Szabolccsal és Eszterrel együtt voltak a segítségünkre szíwel-lélekkel. Mindkét héten igen sok olyan gyerek volt a táborban, akiket nem ismertünk, mert korábban nem jártak hittanra. Boldogok voltunk, hogy itt most jól érezték magukat, és Jézusról is tanulhattak. Sajnos amerikai testvéreink ősztől hazájukban folytatják munkájukat, így ilyen héten már nem találkozhatunk velük. Mindenesetre Isten legyen velük és gyermekeikkel! , • Baranka György Angol nyelvi tábor Nagytarcsán Kaptunk egy levelet ezzel a címmel; örültünk neki, mert nem árt egy kis angol nyelvgyakorlás a nyár közepén sem. Izgatottan vártuk az első napot, hiszen senkit nem ismertünk. Ezen a napon bemutatkoztak az angol és ma- PÜP* gyár táborvezetők, megismer- j L fi? ; * 9|| kedtek egymással a gyerekek. * ‘hK.T Három csoportot alkottunk, me- *^&ÍíB-íhkí Tt'S* A , I jp » fir”* lyek versenyben voltak egv- '/ mással egész héten át. A napot mindig reggeli tor- j nával kezdtük, egy angol fiú, lan ■'<# iHHflH vezetésével. Ezután vidám, val- 1 ■PWB tó «gjjl lásos dalokat tanultunk közö- I jji sen. angolul. Minden napra ju- \ tott egy aranymondás, melyet - A, / \ angolul és magyarul is - megtanulva pontokat szerezhettünk a \ K csapatunknak. Délelőttönként a 'S \\ ’ tje jp| tanárok bibliai történeteket ad- \ vt * %mr * tak elő; ezeket később megbe- iHRlJ 1 \ A * "-‘A* 0 szeltük, értelmeztük. A kézműves foglalkozásokon «Jr iHHHK csörgőt, sütit, gyertyát készítettünk. A közös ebéd elfogyasztása után a szabad foglalkozáson sokat játszottunk, röplab- dáztunk a kertben. Délután énekeltünk, beszélgettünk, és a csoportok egy rövid színdarabbal készültek, melyet az utolsó nap délutánján adtunk elő a szülőknek. A táborban minden gyerek és felnőtt jól érezte magát, és ha lesz jövőre is, feltétlenül elmegyünk. Gyopár Dóri, Kárpáti Fanni, Gebhardt Alexa Illés és a vízi csata Tavaly is volt már ilyen tábor, ezért már nagyon vártuk. Egy teljes héten át fél 10- től délután 4 óráig lehettünk együtt a nagytarcsai napközis gyermekhéten. Sokat énekeltünk magyar és angol dalokat. Később Illés történeteiről tanultunk. Illés egy nagy próféta volt, Isten hűséges szolgája. Sokat nevettünk és játszottunk. Sportvetélkedők is voltak amerikai játékokkal, melyeket Matthew és Lisa (amerikai misszionáriusok) vezettek. Megtanultunk baseballozni és kickballozni. Nagyon érdekesek voltak ezek a játékok! Az egész héten négy csoportban vetélkedtünk egymással: piros, kék, sárga, zöld. A kék csapat nyert. Matthew és Lisa elhozták két gyermeküket, Josht és Kellyt. Itt volt még két barátjuk a répcelaki gyülekezetből: Szabi és Eszter. Mindnyájan nagyon rendesek voltak. Egy- egy nap végén nem maradt el a vízi csata sem. Mindenki csuromvizesen ment haza, még az is, aki nem akart vizes lenni. Benkóczy Klára Piliscsabai evangélikus gyerekek tábora Vanyarcon A piliscsabai evangélikus gyerekek - velük négy unokánk is - az idén Vanyarcon táboroztak. A nógrádi dombok között fekvő szép falu evangélikus gyülekezete fogadott be minket tágas gyülekezeti házába. Tizpnöt gyerekünkhöz a szomszédos Bérből is csatlakozott egy ismerős kislány. Nk Első reggel négy csapat alakult, ők voltak a naposok s később az akadály- verseny egységei. Délelőtt két csoportban beszélgettünk; a kicsikkel Nagy Zsuzsa, a nagyobbakkal Andaházy Emese foglalkozott. Egész heti témánkat a Hegyi beszédből vettük: só és gyertya, keskeny út, ne haragudj, szeresd ellenségedet stb. A kicsik számára érdekesebbé és érthetőbbé tette a mondanivalót az, hogy eljátsz- hatták. Az áhítatokat többnyire Thumay Béla tartotta, és ő vezette a tábortűz melletti énekléseket is. Nagyon sokat énekeltünk; szép új énekeket is tanultunk. Egy nap ellátogatott hozzánk Thumay Balázs, a Makám együttes .muzsikusa, aki sok éneket megtanított nekünk, köztük néhány többszólamút is. Egy-egy napig velünk volt két édesapa is. Sokat barkácsoltunk: gyöngyöt fűztünk, készítettünk színes borítékokat, préselt virággal díszített jelzőt, „művészi” angyalokat... Búcsúkérdésünkre így válaszoltak kórusban a gyerekek: „Jó volt, jövőre is jövünk!” Thurnay Béláné Schulek Vilma A gyerekek beszámolói Nekem nagyon jó volt a gyöngyözés, mert azzal órákig el lehetett lenni, közben lehetett sokat beszélni, és szép tárgyak készültek el. Jó volt kirándulni is, sokat mentünk a béri bazaltömléshez, és én először egyáltalán nem akartam menni, de aztán nagyon jó volt. Vittünk sok kicsit a hátunkon, és nagyon nagy túrát mentünk. Sok mindent láttunk (vulkanikus köveket, hernyókat, virágokat, búza- és kukorica- táblákat, sok bogarat meg mindent, amit ilyenkor látni lehet), és nagyon jól éreztük magunkat. Jók voltak még a beszélgetések, bár tavaly még jobban meg tudtuk beszélni a dolgokat. És nagyon jó volt sokáig együtt lenni sok kedves emberrel. Thumay Rózsi, 13 éves Jó volt a gyöngyözés, csak nehéz. Az akadályverseny is jó volt, csak utolsó lett a mi csapatunk... Jók voltak az éneklések is, mert jó volt a hangulat. Nagyon jó volt a kirándulás, és az volt a furcsa, hogy nem fáradtam ki... Thumay Máté, 10 éves A táborban volt egy titkunk, egy igazi kuckó. A kert végéből indultunk el, ahol egy helyen hiányzott a kerítés. Nemsokára kiértünk a patakhoz. A nádat valamennyire kiirtottuk magunk körül, és ez lett a kuckónk. Akármilyen melegen sütött a nap, ott mégis hűvösben lehettünk. Mi mindent láttunk onnan, bennünket viszont nem látott senki. Andaházy Kolos, 10 éves Nekem a táborban az a délelőtt tetszett a legjobban, amikor a széles útról és a keskeny útról tanultunk. A kert végéből két út indult. A szélesebb elején virágcsokrok álltak, ezen könnyebb volt a járás, de a végén egy kuka állt, ami szörnyen bűz- lött. Zsuzsa egy feliratot készített oda: kárhozat. A keskeny úton nehezebb volt menni, a növények elénk hajoltak sokszor, de az út végén egy kosárba finom süteményt és matricákat készített oda nekünk. A bokorra ez volt írva: élet. Andaházy Cseperke, 8 éves Az egész táborban a párnacsaták voltak a legjobbak, csak az volt a baj, hogy a felnőttek mindig tiltották őket. Egy őszinte táborozó... A legkedvesebb tábori emlékem az angyalkészítés. Emese néni egyik délután az angyalokról beszélt nekünk, arról, hogy hol fordulnak elő a Bibliában, mi a feladatuk, vigyáznak-e ránk. Nagyon jó volt rajzolni erről, és angyalokat készíteni Buba nénivel. A kishúgomnak is vittem egyet ajándékba. Nagy Ákos, 1. osztályos Az egyik foglalkozáson arról beszélgettünk, hogy mi vagyunk a föld sója, azért, mert minket Isten teremtett. Arról is beszélgettünk, hogy miért ne aggodalmaskodjunk: azért, mert elrontjuk vele az életünket. Nekem az volt a kedvencem, hogy beszélgettünk a széles kapuról és a keskeny kapuról. Azért nem jó a széles úton járni, mert elfelejted a tanultakat, és a kárhozatba mész. Ha a keskeny úton jársz, a mennyországba jutsz Istenhez. A beszélgetés után kimentünk és „bunkeroztunk”, a többiek pedig bent énekeltek. Hegyi Róbert, 3. osztályos Táborban Várkonyban Ceglédről indultunk autókkal. Tiszavárkonyban gyűlt össze a tábori csapatunk, Szolnokról és Kaposvárról is érkeztek társaink. Harminchétén lettünk a vezetőkkel együtt. Családokat alkottunk a tábor idejére, így kisebb-nagyobb gyerekek kerültek össze. A családok versenyezhettek terítésben, ügyességi játékokban, zsoltártanulásban. Titkos testvér játékot is játszottunk. Sok szép ajándékot készítettünk titkos testvéreinknek. Gyöngyöt fűztünk, és színes homokkal képeket festettünk. Délutánonként rengeteget mozogtunk. A röplabda és a tollasozás voltak a kedvenceink, de óriás-yarázsló- törpéset is játszottunk. Minden reggel áhítatot tartottunk. Zsoltárokat hallottunk és tanultunk. Szép, égő gyertyákat adhattunk annak, akinek akartunk, és közben énekeltünk. Szép énekeket tanultunk, nagyon megszerettük őket. A tábor középpontjában József története volt. Érdekes előadásokat hallottunk róla és a családjáról. A végén nagyon megszerettük Józsefet, mert ő kezdetben beképzelt volt, de Isten segítségével végül önzetlen és megbocsátó lett. Mi is ilyenek szeretnénk lenni! Egy meleg délutánon nagy vízi csatát rendeztünk. Az ellenfél térfelére kellett zúdítani a vizet poharakkal és edényekkel. Az a csapat győzött, amelyik több vizet tudott összegyűjteni az ellenfél „esőjéből”. Mindenki teljesen elázott, de jólesett. Jókat nevettünk. Az esti áhítatokon a Tízparancsolatot szép sorban teljesen megtanultuk. Esténként különösen szép volt az éneklésünk. Úgy éreztük, hogy Isten ,valóban közöttünk volt, neki énekeltük dicséreteinket, háláinkat. Volt még kirándulás, akadályverseny és utolsó este tábortűz. Mindig bátran énekeltünk és imádkoztunk. Újabb barátokat szereztünk. Kár, hogy csak egy hétig lehettünk együtt. Nehéz szívvel búcsúztunk egymástól, de reméljük, hogy jövőre megint találkozunk. Addig is Isten mindig mellettünk marad, és mindenkire vigyáz! Molnár Tünde és Dudás Nikoletta (Cegléd)
