Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-07-03 / 27. szám
‘Evangélikus Életük PANORÁMA 2005. július 3. 7 nerre tart a világ? 'javai kapcsolatos egyházi állásfoglalásokról „civil társadalom” számára. Az alkotmány francia és holland elutasítása után sem mondhatunk le az európai intézményekkel való nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédről. Az EEK Központi Bizottságának állásfoglalásában az értékekről és részvételről ezt olvashatjuk: „Az EEK hangsúlyozza annak szükségességét, hogy Európának az értékek olyan rendszerére kell épülnie, amely kifejezi az emberek gondolatait és érzéseit. (...) Egy új Európa építési folyamatát olyan közös értékek alakíthatják, mint az emberi méltóság tisztelete, a béke és igazságosság elősegítése, valamint a világ iránti felelősség és szolidaritás. Az EEK mélyen meg van győződve arról, hogy az alkotmányos szerződés előszavában a keresztény értékekre való hivatkozás elmaradása nagyban hozzájárult annak elutasításához.” Quo vadis, munde? - Merre tartasz, világ? Az Európai Egyházak Konferenciája Egyház és Társadalom Bizottságának skóciai gyűlése kiemelten foglalkozott a globalizáció kérdéskörével. Ennek eredményeként született meg az a Nyílt levél, amelyet a bizottság az úgynevezett G8 országok csúcstalálkozójához írt. E csúcstalálkozón a világ hét vezető ipari nagyhatalma (az USA, Kanada, Japán, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország), valamint Oroszország kormányfője találkozik július 6-8. között, szintén a skóciai Gleneaglesben. A Nyílt levél négy kritikus területre hívja fel a nagyhatalmak figyelmét. Szellemisége bízvást kitűnik az alábbi idézetekből. „Mint a világ kereszténységének része - meghallván a szükségben lévők segélykiáltását - hiszünk Istennek abban a parancsolatában, hogy óvnunk kell a világot, és hogy biztosítanunk kell az emberi méltóságnak, a társadalmi igazságosságnak a védelmét, valamint hogy törődjünk az Isten teremtett világával. Ezért halaszthatatlanul fontosnak tartjuk azt, hogy a G8:ak behatóan és felelősen foglalkozzanak olyan kulcskérdésekkel, mint a sokoldalú eladósodás, a fejlesztési támogatás, az igazságos kereskedelem és az éghajlatváltozás.” E témakörökről - egyebek mellett - a következő gondolatokat is hangsúlyozza a levél. A sokoldalú eladósodásról: „A gazdag országoknak és azoknak az intézményeknek, amelyeket ezek az országok befolyásolnak, el kell engedniük a legszegényebb országok adósságait. Ennek az elvárásnak azonban ne azzal tegyenek eleget, hogy a szegény országokat megfosztják az új támogatásoktól, hanem ellenkezőleg, találják meg a finanszírozás új forrásait.” A fejlesztési támogatásról: „Az EEK határozottan hangsúlyozza annak szükségességét, hogy szüntelenül keressék és fejlesszék az új és innovatív beruházások pénzügyi mechanizmusát. (...) Mindazonáltal óva intünk attól, hogy bármilyen jelenbeli intézkedés súlyos terheket jelentsen a jövő generációinak akár a szegény, akár a gazdag országokban.” Az igazságos kereskedelemről: „Elfogadhatatlanok az erőt1262. április 14-i napfogyatkozás okozta, így tehát a zsidók egyiptomi kivonulásának pontos dátuma ez az esztendő, Kr. e. 1262 volt. Jézus kereszthalálának és feltámadásának dátuma a kronológia tükrében Mahler foglalkozott Jézus Krisztus kereszthalála napjának pontos meghatározásával is. Vizsgálódásával - a jelenleg is mozgó ünnepként élő - húsvét dátumának egyértelmű kijelölését próbálta elősegíteni, bár tisztában volt azzal, hogy „az a lehetőség, hogy Jézus halálának s feltámadásának emléknapját a napévnek egy meghatározott, a holdphasisoktól független napján szögezze le (...), egyesegyedül az egyház dolga, (...) a tudománynak sem áll jogában e kérdés elintézésébe beleszólni”. Mahlernek az evangéliumi hagyományokon, a zsidó naptár beható és alapos vizsgálatán és az akkoriban párhuzamosan futó külföldi kutatások eredményeinek ötvözésén nyugvó számításai alapján Jézus kereszthalálának időpontja Kr. u. 33. április 3., péntek. Összehasonlításul érdemes ismét Ponori Thewrewk Aurélra hivatkozni, akinek kutatásai alapján ez a dátum Kr. u. 30. április 7-re tehető. A dátummeghatározás alapja ezúttal nem lehetett napfogyatkozás, hiszen a zsidó hónapok újholddal kezdődtek, így húsvét teleholdra esett. A szóban forgó esemény a Kr. u. 29. november 24-én bekövetkező fogyatkozás lehetett, amelynek időpontjára az evangéliumok keletkezésekor már pontatlanul emlékeztek az egykori szemtanúk. Ókori csillagászat- és Mahler Ede kronológiai számításai mellett igen fontosnak tekintette az ókori civilizációk és népek csillagászat- és naptártörténetének összefoglalását. Az ilyen tárgyú cikkei, tanulmányai és könyvei az akkori legfrissebb nemzetközi-kutatási eredményekre támaszkodtak, és számos esetben az első ilyen jellegű magyar nyelvű kiadványok voltak - ezek majd mindegyike napjainkban már jelentős forrásértékkel bír. Ebben a körben feltétlenül meg kell említenünk két monumentális művének, az azóta reprint kiadásban is hozzáférhető 1906-os Babylonia és Assyria és az 1909-es Az ókori Egyiptom című kötetnek erre vonatkozó fejezeteit, a Stella Csillagászati Egyesület évkönyvében 1925 és 1931 között a mezopotámiai, az egyiptomi és a zsidó nép naptár- és csillagászattörténetét, valamint a Magyar Tudományos Akadémián is felolvasott, és az MTA gondozásában kiadott naptártörténeti anyagait. ■ Rezsabek Nándor naptártörténet k nyomában úékezete mű reformok egyikéért sem tudnék lelkesedni, sőt nyíltan merem hirdetni, hogy a naptár-újjáalakítást, amelynek egyedüli célja csak az, hogy a naptári adatok mindig ugyanarra a hétköznapra essenek, teljesen esztelennek tartom” - írta. Ennek ellenére számításaival megpróbálta a legmegfelelőbb variációt kidolgozni; megalkotta a naptármódosítás több lehetséges változatát is. Ezek közül az általa leginkább preferált megoldás az volt, hogy a 6 éven át tartó 52 hetes esztendőket a 7. évben egy 53 hetes szökőév kövesse; minden 28. év - tehát minden 4. szökőév - pedig két szökőhetet is tartalmazzon. „Ily módon lehetséges volna, hogy az évek csupa teljes hetekből álljanak, s hogy ennélfogva a naptári adatok évenként ugyanazokra a hétköznapokra térjenek vissza, anélkül hogy az egyes vallások heti ünnepei a legcsekélyebb eltolódást is szenvednének” - fejtette ki. A zsidók egyiptomi kivonulásának időpontja Az Ószövetség egyik fontos eseménye a zsidók Egyiptomból való kivonulása. Mahler Ede világviszonylatban is az elsők között volt, aki tudományos alapossággal próbálta ennek a történelmileg és vallásilag is fontos eseménynek a pontos évszámát meghatározni. Számításai alapján ez az időpont Kr. e. 1335. március 27-re esett. Kalkulációja alapjául a bibliai tíz csapás közül a kilencedik, a sötétség szolgált, melyet egy ugyanazon év március 13-án bekövetkező napfogyatkozással azonosított és magyarázott. Megállapítása szerint az exodus az egyik legismertebb fáraó, II. Ramszesz uralkodása idején történt. Azóta kiderült, hogy az időpont-meghatározást lehetővé tevő napfogyatkozás nem volt olyan mértékű, hogy riadalmat okozhatott volna. A számítási hibát az okozta, hogy az ennek alapjául szolgáló, egykori munkatársa (Theodor Oppolzer) által jegyzett Canon der Finsternisse (a Kr. e. 1208 és Kr. u. 2000 közötti időszak 13 200 fogyatkozásának adatait részletező katalógus) ilyen időtávlatban már pontatlan. A helyes dátum megadásához Ponori Thewrewk Aurélra, az elmúlt évtizedek és napjaink legelismertebb kronológus szakemberére kell hivatkoznunk, akit méltán tekinthetünk Mahler ilyen irányú munkássága folytatójának. Szerinte a sötétséget a Kr. e. len gazdaságok termékeivel szembeni kereskedelmi korlátozások. Ugyanúgy, mint az erős gazdaságok mezőgazdasági és egyéb termékeinek exporttámogatása.” Az éghajlatváltozásról: „Az EEK, csatlakozva az Európai Keresztény Környezeti Hálózathoz, sürgeti a G8 vezetőit - akiknek az országai bocsátják ki az úgynevezett üvegházgázoknak majdnem a felét -, hogy ragadják meg az alkalmat, és egyezzenek meg az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának határozott és gyors csökkentéséről.” Érintettségünk és elkötelezettségünk Tudom, hogy sok olvasónak idegenül hangzanak ezek az elvárások, talán még maguk a fogalmak is. Arra is gondolhatunk, hogy ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása nem reánk bízatott, „messze vagyunk mi ezektől”. Ám ne feledjük, hogy ezek mögött a szakkifejezések, jelenségek, témakörök és felhívások mögött a mi munkánkról, a mi adónkról, a mi jólétünkről, a mi biztonságunkról, a mi mindennapi kenyerünkről, a mi tanulási lehetőségeinkről, a mi levegőnkről, a mi gyümölcsöseinkről, egyszóval a mi életünkről is szó van. Ezért nem lehetünk sem közönyösen lemondóak, sem kicsinyhitűén bele- nyugvóak. Már csak azért sem, mert tudhatjuk, hogy az evangéliumi reménység a rossz hírek élét tompítja, a világunk dolgaiban való jobbító részvételünket pedig bátorítja. Ezzel a bizonyossággal vehetjük magukra az evangélikus egyház által is aláírt Charta Oecumenica ide vonatkozó elkötelező sorait: „Az egyházak előmozdítják az európai kontinens egyesülését. Közös értékek nélkül nem alakítható ki tartós egység. Meggyőződésünk, hogy a kereszténység lelki öröksége inspiráló erőt jelent Európa meggazdagítására. Krisztust követő hitünk parancsára minden képességünkkel azon munkálkodunk, hogy létrejöjjön az emberséges és szociálisan érzékeny Európa, ahol érvényesülnek az emberi jogok és azok az alapértékek, amit a béke, az igazságosság, a szabadság, a türelem, az esélyegyenlőség, valamint a szolidaritás jelentenek. (...) Ezzel együtt vigyáznunk kell arra, nehogy az egyoldalú Európa-köz- pontúság hibájába essünk. Éppen ezért erősítenünk kell Európa felelősségét az egész emberiségért, különösen is a világ minden részén élő szegényekért.” ■ Dr. Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára Ökumenikus hírszőttes Ukrajnában bevezetik a vallásoktatást Az ukrán iskolákban ez év őszén elkezdik a vallásetika iskolai oktatását. A kezdeményezést Viktor juscsenko elnök is támogatja. A tantervet a keresztény egyházak képviselői készítették el. A kijevi ortodox pátriárka azzal a követeléssel lépett fel, hogy „a tantervet ökumenikusán, valamennyi felekezet képviselőinek a bevonásával dolgozzák ki, és foglalja magába a darwinizmus elméletét is”. Ez esetben a tanulóknak kellene eldönteniük, melyiket fogadják el: a darwinizmust vagy a kreacionizmust. Juscsenko elnök az elmúlt napokban Kijevben fogadta I. Bartholómiosz konstantinápolyi egyetemes ortqdox pátriárkát. A megbeszélés tárgya a jelenleg három részre szakadt ukrán ortodox egyház egyesítése volt. Francia katolikus püspökök az egyház és az állam szétválasztásáról A laicizmus - a vallásos kötöttségeknek a közéletből való száműzését követelő, az egyház társadalmi befolyását megszüntetni igyekvő felfogás - állt a francia római katolikus püspökök legutóbbi konferenciájának középpontjában. Franciaországban most emlékeznek meg a száz évvel ezelőtt meghozott híres törvényről, mely kimondta az egyház és az állam határozott szétválasztását. Tanácskozás a keresztényellenesség leküzdéséért A spanyolországi Córdobában római katolikus szakértők arról tanácskoztak, hogyan lehet és kell korrigálni a keresztényellenes gondolkodást. Véleményük szerint a médiumok és a nevelés terén vannak sürgős tennivalók. „A keresztényellenes türelmetlenséget éppen úgy kell leküzdeni, mint az antiszemitizmust és minden diszkriminációt” - jelentetnék ki. Megállapították, hogy vannak olyan országok, ahol egyes csoportok türelmetlenek a keresztény kisebbségekkel szemben. „Európában pedig terjed - különösen a kereszténység tekintetében - a vallásellenesség. Ezt szekuláris diszkriminációnak és intoleranciának lehet nevezni” - fogalmaztak a szakértők. A német baloldal az egyházakról A néhány héttel ezelőtt Németországban megalakult új baloldali párt - amelyet a kormányon lévő szociáldemokrata pártból (SPD) kivált aktivisták és a volt keletnémet állampárt utódaként számon tartott Demokratikus Szocializmus Pártjának (PDS) tagjai hoztak létre - egyik vezetője, Gregor Gysi úgy vélekedett, hogy „jelenleg az egyházak jelentik azt a társadalmi erőt, amely meg tudja fogalmazni erkölcsi álláspontját". Szerinte a baloldali morális elképzelések - a Szovjetunió felbomlása után - nem számíthatnak általános elismerésre. „Mint baloldali ugyan nem hiszek Istenben - mondotta -, de arról meg vagyok győződve, hogy a társadalom nem képzelhető el az egyházak és a vallás nélkül." A pártvezető apja, Klaus Gysi a volt Német Demokratikus Köztársaság egyházügyi államtitkáraként működött. Gregor Gysi egy „humanista akadémia” rendezvényén beszélt, amelyet Új kultúrharc - a baloldal és a vallás címmel tartottak. Világkatekizmus röviden A Vatikánban június 28-án bemutatták az 1992-ben közzétett nyolcszáz oldalas római katolikus „világkatekizmus” rövidített, százötven oldalas változatát. A dokumentum elkészítését még II. János Pál pápa rendelte el, a katekizmus népszerűbbé tétele céljából. A rövidített változatot elkészítő bizottság vezetője az a Ratzinger bíboros volt, akit áprilisban pápává választottak. A Vatikán a világiakért XVI. Benedek pápa bejelentette, hogy 2006 pünkösdjén találkozni akar valamennyi római katolikus lelkiségi mozgalom képviselőjével. Ilyen összejövetelt már 1998-ban is szerveztek; akkor a legkülönfélébb római katolikus világi mozgalmak több százezer tagja találkozhatott II. János Pál pápával. A római katolikus lelkiségi mozgalmakhoz becslések szerint mintegy százmillió laikus tartozik. Mióta a Vatikán hivatalosan támogatja ezeket a szervezeteket, taglétszámuk rohamosan megnőtt. A Laikusok Pápai Tanácsa 123 ilyen mozgalomról tud. M Forrás: ÖTK Aranymise Egerben Pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából aranymisét mutatott be Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke múlt szombaton az egri főszékesegyházban. A szertartáson megjelent Mádl Ferenc államfő, Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke, Harrach Péter, az Ország- gyűlés alelnöke, valamint Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke. Seregély István munkásságát méltatva Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom- budapesti érsek hangsúlyozta, hogy az érsek püspökkari elnöksége alatt jelentősen megerősödött a szervezet, korszerű egyházi iskolák és tömegtájékoztatási eszközök jöttek létre. Fáradozásának és lelkesedésének köszönhetően alapította meg az egyház az Egri Katolikus Rádiót, majd a Magyar Katolikus Rádiót, és vezetése alatt alakult meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Ugyancsak Seregély István püspökkari elnökségének idejére esik az egyházmegyék határainak átalakítása. Az érsek tevékenyen részt vett a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997-ben létrejött megállapodás előkészítésében is. A szentmisén a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, Veres András püspök felolvasta XVI. Benedek pápa üdvözletét. A szentatya hangsúlyozta, hogy Seregély István lelkipásztori tevékenysége során - plébánosként, majd püspökként is - a szent igazság hirdetését szolgálta, amellyel elismerést vívott ki mind az egyház papsága, mind a hívek körében, az országhatárokon belül és kívül egyaránt. Seregély István 1931-ben született Szombathelyen. 1950-ben kezdte meg tanulmányait a Szombathelyi Püspöki Papnevelő Intézetben; 1955-ben szentelték pappá. Első plébánosi állomáshelyét 1974-ben foglalta el Kőszegszerdahelyen, 1981-től Kőszegen szolgált plébánosként. II. János Pál pápa 1987-ben nevezte ki az Egri Főegyházmegye főpásztorává, ekkor szentelték püspökké, majd megkapta az érseki palliumot is. Az érsek 1990 óta vezeti a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát. M MTI
