Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-02-27 / 9. szám

‘Evangélikus Élet_!> PANORÁMA 2005. február 27. 7 gHMlBBM—Ml >ten diplomatája, rskjöld (I.) Dag Hammarskjöld New Yorkban, 1953 júniusában Meglepő lehetett, de sokatmondó tény, hogy léopoldville-i (ma Zaire, ak­kor Kongó) hotelszobájában, ahonnan utolsó missziós útjára indult, személyes dolgai között a nagy középkori miszti­kus, Kempis Tamás Krisztus követése című könyvecskéjére találtak. Utólag az is el­gondolkodtató, hogy a repülőtérre veze­tő úton egy svéd munkatársával a kö­zépkori misztika szeretetfogalmáról be­szélgetett. A közvélemény ezt a két tényt a főtitkár vallásos érdeklődésének ma­gánterületére utalta, nem is tulajdonított ennek különösebb jelentőséget. Pedig... Később New York-i lakásában, a hagya­téka között találtak egy levelet, amely­ben ezt írta egy diplomata barátjának: „Feljegyzéseim az egyedüli hiteles portrét mu­tatják fel, amelyet rólam bárki is készíthet. Az utóbbi években éppen ez indított arra, hogy kiadását mérlegeljem, annak elle­nére, hogy ezt a naplót továbbra is ma­gamnak s nem a nyilvánosságnak szán­tam. Ha ezt a naplót valamennyire is ér­demesnek tartod a kiadásra, feljogosíta­lak, hogy azt fehér könyvként, amely tartalmazza saját dolgaimat és ügyemet Istennel is, nyilvánosságra hozd.” A levél mellett találtak egy aforizma­gyűjteményt, illetve rövid vázlatokat, ver­seket és idézeteket is; ezek java része Ham- marskjöldtől származott. 1963-ban ez meg is jelent Vägmärken (Útjelző') címmel. Ez a felfedezés s a felismerés, hogy élt „egy másik Dag Hammarskjöld" is, még azo­kat is meglepte, akik jól ismerték őt. Ki­váltképpen furcsa érzéseket keltett ez a korabeli „haladó”, elvilágiasodott svéd tár­sadalomban, hiszen nem is sejtették, hogy egyik legjelentősebb kortársuk hitvalló keresztény, sőt keresztény misztikus volt. Gyökerek Dag Hammarskjöld 1954-ben ezt írta: „Az a világ, amelyben felnőttem, még annak a korszaknak az elveit és ideáljait hordozta, amely már kissé a mi korunk mögött maradt. Nem kérdéses, hogy na­gyon távol esett azoktól a problémáktól, amelyekkel a huszadik század közepén szembesülnünk kell. Életutam mégsem tért el ezektől az elvektől. Ellenkezőleg, még inkább felismertem érvényességü­ket mai világunk számára is. Apai rész­ről katonák és hivatalnokok voltak őse­im között, tőlük örököltem azt a hitet, hogy nincs annál értékesebb, mint ami­kor valaki önzetlen szolgálatra szánja el magát hazájáért és az emberiségért. Ez a szolgálat megköveteli minden szemé­lyes érdek feláldozását, egyúttal pedig a bátorságot is meg a töretlen kitartást meggyőződésünk mellett. Anyai részről tanárok és lelkészek örökítették rám azt a hitet, hogy az evangéliumok valóban radikális szellemében Isten színe előtt minden ember az ő gyermekeként egyenlő, s ezért mi is így kell, hogy te­kintsünk mindenkire... Mindkét eszmerendszer, amely gyer­mekkorom világát betöltötte, tökéletes harmóniában fonódott össze bennem, s a mai világ követelményeihez igazítva, Albert Schweitzer etikájában köszönt vissza rám... Annak a magyarázatát vi­szont, hogy az aktív társadalmi szolgálat közben miként tudjuk az életet önma­gunkkal és a Lélek közösségének tagja­ként tökéletes összhangba hozni, a nagy középkori misztikusok írásaiban talál­tam meg. Számukra az önfeláldozás, az odaadás volt az önmegvalósítás útja- módja. Ők a lélek magányában és a ben- sőségességben leltek rá arra az erőre, amelynek segítségével igent tudtak mondani a szolgálatra, ahol csak szüksé­get látó embertársaikkal találkoztak. A szeretet - ez a sokszor helytelenül alkal­mazott és félreértett szó - számukra nem jelentett mást, mint annak az erő­nek a túláradását, amellyel ők töltekez- tek az önmagukról való tényleges meg­feledkezés pillanataiban. Ez a szeretet pedig természetes módon fejeződött ki a kötelességteljesítésben és mindannak az elfogadásában, amit az élet elébük ho­zott - akár fáradság, szenvedés vagy eredményesség formájában.” A család Dag Hjalmar Agne Carl Hammarskjöld 1905. július 29-én a svédországi Jönköp- pingben született. Három testvére, Bo, Ake és Sten után látta meg a napvilágot Hjalmar Hammarskjöld és Agnes Almquist házasságából. A család az ősi svéd főne­mesi réteghez tartozott, sok és jelentős állami hivatalnokot, valamint magas rangú katonatisztet adott a svéd köz- szolgálatnak. Amikor a svéd államigaz­gatásban valamilyen nehéz feladat meg­oldása volt soron, majd mindenkor el­hangzott a szállóige: „Most kerítsetek elő egy Hammarskjöldöt...!” Az apa jogot tanult, később megin­dult politikai pályafutása is. 1914-től egy időre Svédország miniszterelnöke lett. A szocialisták és a liberálisok állandóan ellene dolgoztak. Amikor a háború alatt az élelmezés racionalizálását, megszorí­tását rendelte el, gúnynevet kapott, amely az éheztetésre utalt: „Hungersk- jöld”. Hjalmar Hammarskjöld 1917-ben lemondott miniszterelnöki megbízatá­sáról, s visszatért az uppsalai kerületbe kormányzónak. Kilencvenegy éves ko­rában még megélte, hogy fiát az ENSZ főtitkárává választották. Vajon az apai sors mennyire határoz­ta meg a fiú sorsát? Ezt természetesen nem lehetett előre megmondani. De hogy például keresztelőjét mennyire be­folyásolta apja távolléte, arra emlékeztet egy családi történet. A norvég-svéd ál­lamunió felbontása körüli háborús fe­szültségek elszólították az apát a nem­zetközi tárgyalásokra, így az újszülött Dag keresztelése a szokásos rend szerint elmaradt, s csak 1905. szeptember köze­pén kerülhetett rá sor. Keresztelési aján­dékként három testvérétől és szüleitől egy ezüst kelyhet kapott, ezzel a bevé­sett szöveggel: „Annak, aki oly sokáig név nélkül maradt.” Vajon ez a mondat - legalábbis utólag tekintve - nem hordo- zott-e valamiféle sejtetést Dag jövőjéről? Anyja, Agnes szinte mindenben apja tökéletes ellentéte. Melegszívű, vidám és beszédes. Sírni és nevetni könnyen tu­dott, igen erős anyai érzések töltötték be szívét. Közelében senki sem kerülhette ki túláradó gondoskodását. Büszke volt ar­ra, hogy Carl Jonas Love Almquist személyé­ben, aki apja féltestvére volt, egy költő is támadt a családban. Igen közeli barátság fűzte őt a rendkívüli svéd teológushoz és érsekhez, Nathan Söderblomhoz, s mivel mindketten ugyanazon a napon szület­tek, sokan úgy nevezték őket: Ikrek. Az anya vallásos meggyőződése mé­lyen az evangéliumokban gyökerezett. Dag majdnem minden vasárnap együtt ment templomba édesanyjával, apja vi­szont csak ritkán tartott velük. Az édes­anya 1940-ben meghalt. 1941-1942: átmeneti évek A kezdetek után hosszabb hallgatás kö­vetkezett. Ezek az Uppsalából Stock­holmba való költözés, illetve az egyete­mi tanulmányok évei. 1941-ben egy el­mélkedésében azt írja: „Vágyteli emberi lelked nem váltott át az imákra, mert ar­ra kérted Istent, hogy vágyaidat teljesít­se.” - „Hogy Istennek legyen ideje szá­modra, ezt olyan természetesnek tartot­tad, mint azt, hogy neked nem volt időd az ő számára.” S közben nagy vággyal keresi a maradandót, az értéket. „Ami az életnek értéket ad, azt elérheted, de el is veszítheted. De soha nem lehet a tulaj­donod. Ez olyan igazság, amely a kezde­tektől a végig tart.” Megjelent a Protestáns Társadalomtudományi Periodika (ProPer) A folyóirat célkitűzése, hogy mind szélesebb közönséggel ismertesse meg az egyház- és vallásszociológia, illetve a kapcsolódó társa­dalomtudományok területén folyó kutatá­sokat. Az első szám fókuszában az identitás­kérdés áll, amelyet a szerzők a szociológia, a missziológia, a gyakorlati teológia stb. terü­lete felől közelítenek meg. A folyóirat meg­vásárolható a protestáns könyvesboltokban, illetve megrendelhető a Kölcsey Ferenc Pro­testáns Szakkollégium és Szellemi Műhe­lyért Egyesülettől az 1/363-6737-es és a 70/571-2338-as telefonszámon, vagy e-rnail- ben: proper@kolcseyszakkollegium.hu, vagy a kö­vetkező címen: 1143 Budapest, Ilka u. 32. III/i. Evange'lizációs konferencia Szarvason Isten iránti hálával tudatjuk, hogy Szarvason, az Alföld egyik legszebb kisváro­sában befejeződött az evangélikus Újtemplom mellett álló épületünk belső re­noválása, így alkalmassá vált többféle funkcióra, például vidékiek számára szál­lást és teljes ellátást is tudunk biztosítani benne. Legközelebb március 14. és 18. között (hétfőtől péntekig) evangelizációs hetet tartunk itt Szeverényi János országos missziói lelkész szolgálatával. Kérjük, a részvételi szándékot jelezzék a 20/824-6682-es, illetve a 66/313-131- es telefonszámon, vagy az ujtemplomi@szarvasnet.hu e-mail címen, vagy levélben: Újtemplomi Lelkészi Hivatal, 5540 Szarvas, Szabadság út 70. Kérésre mindenkinek megküldjük a hét részletes programját és az egyéb tájé­koztatást. Szeretettel hívjuk és várjuk minden lelki megújulásra vágyó testvérünket. A Szarvas-Újtemplomi Evangélikus Egyházközség vezetősége Lelkészakadémia-kurzusok 2005-ben K3 Március 7-15., Sopron, evangélikus üdülő, Zerge utca „Kinek mondotok engem?" - Jézus személye, tanítása, műve D. dr. Takácsné Kovácsházi Zelma, dr. Varga Gyöngyi, Németh Zoltán A jelentkezés határideje: február 28. K4 Május 30-tól június 7-ig, Balatonszárszó, Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthon Jézus halálának értelmezése - rendszeres teológiai megközelítés (Erőszak - erőszakmentesség) Dr. Csepregi András, dr. Varga Gyöngyi, Németh Zoltán A kurzus során kétnapos kerékpártúrát is tervezünk a Balaton körül. A jelentkezés határideje: május 1. K5 Október 10-17., Balatonszárszó, Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthon Luther ma - Értjük-e, és hogyan értjük ma Luthert? Szükségünk van-e rá egyáltalán? Ifj. dr. Fabiny Tibor, dr. Varga Gyöngyi, Németh Zoltán A jelentkezés határideje: szeptember 15. K6 November 28-tól december 2-ig, Balatonszárszó, Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthon Adventi lelkigyakorlat - közös készülés a karácsonyi textusokkal Dr. Varga Gyöngyi, Németh Zoltán A jelentkezés határideje: november 5. Jelentkezni lehet az Evangélikus Lelkészi Hivatalnál levélben (2653 Bánk, Hősök tere 12.), e-mailben: narziss@hu.inter.net, illetve telefonon: 20/824-4141. Prágai protestáns egyházi napok A Cseh Evangélikus Egyház találkozót rendez június 17. és 19. között a szomszédos protestáns egyházak részvételével lelkészek és gyülekezeti tagok részére Prágában. A találkozó témája: Reménység Európának, az egyházaknak, a családi és egyházi közösségek­nek; misszió és evangélizááó ma. A találkozó előadásai cseh és német nyelven hangza­nak el. Egy bibliacsoportban a magyar nyelvre történő fordítást is biztosítják. PROGRAM Június 17. 18.00: Érkezés a prágai és Prága környéki gyülekezetekbe, köszöntés, szállás, imbisz, esti áhítat Június 18. 10.00: Bibliatanulmány a belváros különböző templomaiban 11.00-17.00: Lehetőségek piaca és ifjúsági programok - előadások, találkozók, városi séták 17.00: Nagygyűlés Esti programok: orgonakoncertek, Taizé-éneklés, kórushangversenyek, dzsessz, rock és egyéb zene, imádság kertje stb. június 19. Istentiszteleteken való részvétel Prágában és környékén. Délután hazautazás. Részvételi költségek: a regisztráció díja 20 euró, amely magában foglalja egy egyszerű szállás költségét (családnál, iskolában, tornateremben, gyülekezeti te­remben) reggelivel, a program- és énekfüzet, valamint a jegyek árát a városban történő közlekedéshez. Diákszállás vagy vendégház igénybevétele esetén a regisztrációs díj plusz 5 euró/éj/fő. Szállodai elhelyezés esetén plusz 10 euró/éj/fő. Utazás: egyházunk egy ötvenfős autóbuszt indít. A buszköltség 50%-át az or­szágos egyház fedezi. A résztvevők útiköltség-hozzájárulása ebben az esetben 4000 Ft/fő. Jelentkezni lehet az országos egyház Külügyi Osztályán legkésőbb március 20-ig (1085 Budapest, Üllői út 24., tel.: 1/266-5532). ' 04 i ért«,»* aw****** wf cxj ■ÉÉ* Oj 'JJtm PlI / J ijtj. ij l*% KJ KJ !. évfolyam 1. szám

Next

/
Oldalképek
Tartalom