Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-11-28 / 48. szám

2004. NOVEMBER 28. - 3. oldal Megházasodtunk! Gyiilekezetiház-szentelés Pesterzsébeten Evangélikus Élet Igazi bravúrt hajtottak végre az 1988 óta működő Zákeus Média Centrum (ZMC) munkatársai november 21-én. A pesterzsébeti egyházközség gyülekezeti házának építését a kezdetektől nyomon követő stáb már a szentelés utáni köz­gyűlés végén a meghívott vendégek rendelkezésére tudta bocsátani az építkezés képes krónikáját. A Megházasodtunk! címet viselő videokazettán a szentelés - néhány perccel korábban lezajlott - pillanatait is megörökítették. Az adminisztráció evangéliuma Többen nehezen fogadják el, hogy az egyház nemcsak lelki közösség - Jézus Krisztus teste hanem emberi, társadalmi intézményrendszer is, ennek megfe­lelő törvényekkel, szabályokkal. A gyülekezetekből felépülő egyházszervezet is igényli a leginkább hatékony formát; és persze ugyanilyen lényeges a megfelelő szervezettség az iskolák és a szeretetintézmények tekintetében is. A jó rend el­sősorban a jó törvényeken alapul, de igen fontos a törvények szellemének meg­felelő működés, a korszerű, korrekt jogalkalmazás is. Mindennek leginkább ta­lán az egyház költségvetése és gazdálkodása a próbája. Ezen mérhető le az, hogy mennyiben érvényesülnek a lelki, közösségi élet prioritásai a gyakorlatban. A szeles, hideg idő ellenére is sokan ér­keztek az ünnepi eseményre a lakótele­pi házak között megbúvó, Ady Endre utcai evangélikus templom elé. Örök é- let vasárnapja lévén Gáncs Péter püs­pök, Győri János Sámuel, a közösség pásztora, valamint a meghívott lelké­szek elsőként a kriptában megkoszorúz­ták a templomépítő lelkipásztor, Falvay Jenő sírját. A megemlékezés percei után a jelenre irányult a figyelem. Miu­tán Gáncs Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület lelkészi vezetője fel­szentelte a stúdióval is felszerelt gyüle­kezeti házat, a helyi önkormányzat ne­vében Szabados Ákos polgármester szólt az ünneplő evangélikus közösség tagjaihoz. Bizonyságtételnek is beillő köszöntésében hangsúlyozta, hogy van­nak dolgok, amelyekhez szerencse kell, de ennél fontosabb a hit, mert nem az önmagunkba vagy a szerencsébe, ha­nem az Istenbe vetett bizódalom az, ami erőt ad, és közösséget formál. A kicsiny, 300-340 (családtagokkal együtt mintegy nyolcszáz) egyháztagot számláló pesterzsébeti egyházközség Úrba vetett hitének egyik legújabb, „kézzelfogható” bizonyítéka a most fel­avatott gyülekezeti ház, amelyért a szentelést követően ünnepi istentiszte­leten adtak hálát. Márk evangéliuma alapján (13,24-27) tartott prédikációjá­ban Gáncs Péter kiemelte, hogy napja­inkban nincs olyan biztos pont, amely­hez igazodhatunk, s nincs olyan földi hatalom, amelyre teljes mértékben ha­gyatkozni lehetne. Az azonban bizo­nyos, hogy Jézus ismét eljön, elküldi angyalait, és ők összegyűjtik a válasz­tottakat. Addig is az a feladatunk, hogy továbbadjuk az evangéliumot, a jó hírt azoknak, akik még nem hallották - hangsúlyozta. Ennek lehet eszköze az új gyülekezeti ház és a Zákeus Média Egy csodálatos hét részesei lehettünk ti­zenöten Balatonszárszón, a Lelkészakadé­mia első kurzusán november 8. és 16. között. Nehéz feladat, hogy tárgyilagos pontossággalfogalmazzak e szellemet-lel- ket építő együttlét eseményeiről. Hétfőn este az úrvacsorát követően nagy izgalommal és kíváncsisággal ül­tünk körbe, hogy megfogalmazzuk a ma­gunk és egymás számára, hogy mit is vá­runk ettől a héttől. Úgy vélem, lényegé­ben ekkor dőlt el minden. Bár sok szem­pontból különböztünk egymástól - az életkor, a szolgálati hely sajátosságai és lelki alkat tekintetében is —; az egymás iránti tisztelet és bizalom jó légköre megalapozta a munkát, és közösséget formált. Másnap, a reggeli áhítat után belevetettük magunkat a Hegyi beszéd tanulmányozásába dr. Cserháti Márta vezetésével. Az „elemzést" egy - legalábbis szá­momra - új megközelítésből végeztük: az első századi Palesztinát meghatározó me­diterrán kultúra sajátosságai felől nézve értelmeztük a jól ismert jézusi mondato­kat. Az első században élők számára ter­mészetes fogalmak - mint például a tisz­tesség és a szégyen; a valódi vagy a fiktív rokonság: a nyilvános és a privát én: a ja­vak nagymérvű elvonása miatti eladóso­dás, valamint a tisztasági és az adóssági kódex kettéválasztása - Jézus tanításának még radikálisabb mondanivalóját tárták fel előttünk. Ugyanakkor - értelmezési ke­retet nyújtva - mindez segített abban, hogy felfigyeljünk a Hegyi beszéd mé­lyebb összefüggéseire is. A hallgatóság és az előadó közötti kölcsönös párbeszéd (interaktivitás) különösen élvezetessé tette a munkát, igazi motivációt jelentett. Centrum (ZMC) jóvoltából itt folyó mé­diamunka is. Az igehirdetés után az istentisztelet ünnepi közgyűléssel folytatódott. Az építkezés történetét Drüszler Ferenc gyülekezeti felügyelő és Helfrich Péter, az építést szervező bizottság elnöke is­mertette. Megtudhattuk, hogy 1999 ele­jén kezdődött az az építési-felújítási fo­lyamat, melynek keretében a templom külső renoválása után a parókia is meg­szépülhetett. A gyülekezeti ház alapkö­vét ez év május 29-én helyezték el. Az öt évvel ezelőtt indult - a templomot, a lelkészlakot és a gyülekezeti házat érin­tő - munkálatokhoz szükséges anyagi hátteret a Széchenyi-terv révén befolyt összegből, a Fővárosi Önkormányzat ér­tékvédelmi támogatásából, valamint a nyolcvan esztendeje várossá nyilvánított Pesterzsébet önkormányzatának, a Bel­A délutáni pihenő után a teológiai műhelymunka elmélyítése következett. Beszélgettünk lelkészi szolgálatunk sze­mélyes tapasztalatairól, rögtönzött jele­neteket adtunk elő a hálás közönségnek, vagyis egymásnak. Hasonlóan hangula­tos volt az irodalmi kávéház, amelyet a nagy sikerre való tekintettel még két délután megismételtünk. Szerdán este egy idős katolikus plébános, dr. Péteri Pál a katolikus teológia szemszögéből beszélt a Hegyi beszéd erkölcsi tanítá­sáról. Szombat délután Az én Miatyán- kom című programpont során kreatív módon, sógyurma és pantomim segítsé­gével közelítettük meg mindennapi imádságunkat. Két kulturális élmény színesítette a hetet. Pénteken a kaposvári Csiky Ger­gely Színházban néztük meg a Csak egy szög című darabot, amely sajátos mó­don dolgozta fel a cigányság sorsát (az előadás -finoman szólva - vegyes érzel­meket keltett), vasárnap délután pedig a balatonboglári evangélikus templomban Tóth Péter fiatal zongorista adott virtu­óz komolyzenei koncertet. ügyminisztériumnak, továbbá az evan­gélikus egyháznak a segítségével tudták biztosítani. Ez utóbbi - kizárólag a gyü­lekezeti ház céljaira - nyolcvanmillió forintot adományozott az egyházközség­nek. A kivitelezési költség bruttó hat­vanhatmillió forintot tett ki. Hogy Győri János Sámuel lelkész tö­rekvése - azaz, hogy a Pesterzsébeten folyó médiamunka a közösség életének is szerves részévé váljon - megvalósult. Nemcsak az bizonyítja ezt, hogy a ma­gukban kedvet és tehetséget érző egy­háztagok aktívan részt vesznek a ZMC munkájában, hanem az a gesztus is, amellyel az egyházközség a 260 négy­zetméter alapterületű gyülekezeti ház 65 négyzetméteres karzatát a Zákeus Média Centrum rendelkezésére bocsátotta. Fotó: Bottá Dénes A ZMC valóban legfrissebb, Meghá­zasodtunk! című filmjébe a délután fo­lyamán minden érdeklődő belepillantha­tott. Ki-ki megtekinthette az Istentiszte­let címet viselő kazettát is, amely a gyü­lekezet egy korábbi pásztorának, a ki­lencven esztendővel ezelőtt született Győri Jánosnak állít emléket. Gazdag Zsuzsanna A hét napjait reggeli áhítatok és esti imák foglalták keretbe. Reggelente bibli­ai személyekkel indultunk útnak, hogy életükön, hitükön keresztül szembesül­jünk Isten útmutatásával. Az esti imák meditációs elcsendesedések voltak, a ta­lálkozás alkalmai a teremtő, az irgal­mas, az újjáalkotó, a szenvedő, az élet­újító és győzedelmes szeretettel. Beszámolóm semmiképpen sem lehet­ne kerek, ha kimaradnának belőle a kö­szönet szavai. Megköszönjük a vezetők­nek és házigazdáknak: dr. Varga Gyön­gyinek és Németh Zoltánnak a tartal­mas, változatos programot, az áhítato­kat és az elcsendesedéseket. Hasonló­képpen köszönet illeti Cserháti Mártát a rendkívül jó előadásokért (és felüdítő stílusáért), valamint hálásak vagyunk a balatonszárszói Evangélikus Konferen­cia- és Missziói Otthon munkatársainak a vendégszeretetért. Kívánom a követke­ző kurzusok résztvevőinek, hogy hason­lóan jó hangulatú, szeretetteljes és lelki­ekben gazdag hetet töltsenek el a Lel­készakadémián! Schaller Bernadett Törvényeink a költségvetés elfogadását az Országos Presbitérium hatáskörébe utalták. A testület az egyházi elnökség és az illetékes bizottságok (elsősorban a Gazdasági Bizottság) előkészítő munká­ját követően, november 19-én vitatta meg a Magyarországi Evangélikus Egy­ház 2005. évi költségvetését. Kétségte­len, hogy a múltbeli bizalmatlanságok egyik oka az anyagiakkal kapcsolatos homály volt: lehet bármilyen tisztessé­ges a gazdálkodás, ha nem áttekinthető, nem nyilvános, akkor érthető a gyanak­vás. Jó érzés, hogy a költségvetés már évek óta megjelenik az Evangélikus Közlönyben, így mindenki tájékozódhat arról, hogy milyen forrásokkal rendelke­zünk, és mire fordítjuk őket. A többször és joggal hangoztatott szűkösség, korlátozott lehetőségek elle­nére az országos egyház költségvetésé­nek imponáló, hatmilliárd forintot meg­haladó főösszege tükrözi felelősségün­ket. Ez az összeg természetesen nem foglalja magába a gyülekezetek költség- vetését. Minimális igény lenne, hogy az egyházközösségek fedezni tudják saját költségeiket, de ennek sajnos nem min­den gyülekezet képes eleget tenni. Az alulról építkezés további kibonta­kozását segítené az, ha a gyülekezetek erejéből telne hozzájárulásra a maga­sabb egyházkormányzati szintek fenn­tartásához. Ma fordított a helyzet: az or­szágos egyház költségvetésének jelentős része szolgál közvetlenül és közvetve gyülekezeti célokat. Ez így természetes, nemcsak azért, mert gyülekezeteiben él az egyház (ez az elvi oldal), de lényeges a pénzügyi vetület is. Az országos egy­háznál jelennek meg a központi erőfor­rások, az ingatlanrendezéssel kapcsola­tos járadékbevételek és a személyi jöve­delemadó egy százalékából ránk eső rész. Ezek a költségvetés bevételeinek több mint egynegyedét teszik ki. Lénye­gében ezekkel az összegekkel lehet gaz­dálkodni, miután a továbbiak (a költség- vetés több mint kétharmada) az oktatási és a szociális intézmények normatív tá­mogatásából adódnak, tehát felhasználá­suk kötött. Ami a kiadásokat illeti, az or­szágos iroda és a három egyházkerület - a működési (személyi és dologi) kiadá­sok fedezése mellett - igen sok missziói célt, valamint építkezéseket, felújításo­kat támogat. Lényeges, hogy növekszik az egyház- kerületek hatáskörébe utalt azon összeg, amely az évközben jelentkező problé­mák - kárelhárítások és egyéb feladatok - megoldására szolgál. Ennek több oka is van. Tartalmi szempontból az indo­kolja, hogy így az e problémákkal kap­csolatos döntéshozatal és ellenőrzés le­hetősége közelebb kerül a gondok forrá­sához. Szervezeti szempontból pedig te­hermentesíti e teendők alól a havonkén­ti elnökségi üléseket, amelyeknek jelen­tős részét olykor ezeknek a kérdéseknek és igényeknek az elbírálása határozta meg, elvonva az időt az irányítás, az egyházkormányzás tartalmi vonatkozá­sainak tárgyalásától. Ha a bevételi oldalt tekintve lehet hi­ányérzetünk, akkor az az egyszázalékos rendszerrel kapcsolatban fogalmazódhat meg. A hívek adakozása, áldozatkészsé­ge természetesen elsősorban a gyüleke­zetek fenntartásában kell, hogy érvénye­süljön. Az állami törvény - amely az egyház-finanszírozásban a személyi jö­vedelemadó egy százalékának az áten­gedését kívánja meghatározóvá tenni - nem az egyháztagok, illetve az egyház­zal rokonszenvezők áldozatkészségére, hanem a hovatartozás, illetve a szimpá­tia kifejezésére épít. Hiszen az egy szá­zalékról az egyház javára rendelkezve az államnak fizetendő adóm egy száza­lékáról nyilatkozom. Ebben még jelen­tős a tartalék, a mozgósítható összeg. Az Országos Presbitérium megvitatta az aszódi Podmaniczky-kastély felújítá­sának ügyét is, amelyben immár a jogá­szoké a főszerep. Ismeretes, hogy egy jelentős erejű pénzügyi csoportot képvi­selő, a Galga-völgyből elszármazott hit­testvérünk - Aszód város önkormányza­tának támogatását is bírva - vállalkozna a kastély oktatási vagy kulturális célt szolgáló felújítására. Ha sikerül megfe­lelő jogi konstrukciót találni, akkor megköthető a megállapodás, megindul­hat a tervezés, és a májusi közgyűlés akár már'dönthet is az új intézmény léte­sítéséről. Ugyancsak szóba került az in­tézmények gazdálkodásában is kötele­zővé tett közbeszerzési törvény. Ennek alkalmazásakor szakmai, jogi és - ha szükséges - anyagi segítséget is kész nyújtani az országos egyház. Persze ez minden -intézmény saját felelőssége. Az Evangélikus Hittudományi Egye­tem rektora megköszönte, hogy a yártnál szerényebb állami támogatást pótolva az Országos Presbitérium biztosította a fej­lesztés költségeit. Nem csak szimboli­kus jelentőségű, hogy a beterjesztett költségvetésen a testület csak annyit módosított,’ hogy kismértékben növelte az egyetem támogatását. Szép pillanatai voltak a testületi ülésnek, amikor tudo­másul vettük a Nyíregyházi Főiskolán működő kihelyezett hitoktatói tagozat fejlesztését és ezzel összefüggésben dr. Cserháti Márta alkalmazását, valamint 2005. január 1-jei hatállyal dr. Csepregi András docenssé történő kinevezését. A hittudományi egyetemünkkel kap­csolatos legfontosabb döntés titkos sza­vazással született meg. Az Országos Presbitérium egyhangúlag támogatta dr. Fabiny Tamás egyetemi tanári kinevezé­sét. Talán csak a felsőoktatásban élő em­berek tudják igazán értékelni ennek a je­lentőségét. Igen pozitívan minősíti - el­sősorban természetesen - a jelöltet, de az egyetemet és az egyházat is. Arról ta­núskodik, hogy a hátrányos helyzet elle­nére lehetett egyházi egyetemen is teljes értékű munkát végezni az elmúlt idő­szakban. Fabiny Tamás anyaga, eddigi pályája, teljesítménye alapján a mai leg­igényesebb követelményeknek is meg­felel; jó érzés arra gondolni, hogy a Ma­gyar Akkreditációs Bizottságtól a Köz- társasági Elnöki Hivatalig mindenütt észlelik majd ezt, ahová csak hivatalból eljut az előterjesztés. Az Országos Presbitérium Mihályi Évának, az Oktatási Osztály vezetőjének előterjesztésére jóváhagyta az iskolák ügyrendjét, valamint határozott az igaz­gatói pályázatok kiírásáról azokban az is­kolákban, amelyekben lejár a vezetői megbízás. Feltehetően azért, hogy a presbiterek megismerhessék a szép épületet, a ta­nácskozásra - és az ezt követő zsinati ülésre is - a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának még mindig újnak mondható, lágymányosi központ­jában került sor. Talán az egyebek mel­lett templomul szolgáló hely szelleme is tette, hogy erőteljesnek érezhettük az adminisztráció evangéliumát. Az egy­házban minden az örömhír közvetítését szolgálja... Frenkl Róbert Az Országos Egyházi Iroda - „evangélikus hálózaton” belül ingyenesen hívható - központi mobilszáma: (06-20) 8244-888. Elindult a Lelkészakadémia- avagy a jó pap holtig tanul Füller Mihály felvétele f t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom