Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-11-21 / 47. szám

6. oldal - 2004. NOVEMBER 21. Otven éve együtt jóban-rosszban Aranylakodalom a Kati családban Ötven esztendő bizony nagy idő. Fél évszázad. Ennyi idő alatt társadalmi rend­szerek dőlnek meg, fényévnyit fejlődik a technika, óriásit változik a világ. Nap­jainkban, amikor a házasságoknak több mint a fele válással végződik, az állan­dóság, a folytonosság, a kitartás nem tartozik a divatos fogalmak közé. Ezért is kivételes és megható, ha egy emberpár ötvenéves házassági évfordulót ünnepel. E szép alkalomból Kuti Jánost és feleségét, B. Kovács Máriát köszöntötték a csa­ládtagok, az ismerősök és a kiskőrösi evangélikus gyülekezet tagjai. A házaspár fél évszázada Szentpéteri Péter lelkész előtt mondta ki a boldogító igent, és ma Lupták György igazgató lelkész előtt erősítette meg egykori akaratát. Két gyer­meket neveltek fel, négy unokájuk és egy dédunokájuk örvendezteti meg őket.- Apám és apósom is presbiter volt egy­koron, ismerték jól egymást - meséli a múltba révedve Marika néni. - Sokat ta­lálkozott a két család, férjem húga volt a legjobb barátnőm, gyakran összejár­tunk. Apám egyszer azt mondta nekem, hogy „te Mari, ez a Jani gyerek gyakran jár mihozzánk, jó volna neked, jóravaló gyerek, jó családból jött!” - Nem kell nekem ez a fiú - mondtam -, hiszen ál­landóan tréfálkozik, nem komoly ember ez. De azért onnantól kezdve más szem­mel néztem rá, és később elfogadtam az udvarlását js...- Ami nem is tartott olyan soká, mindössze másfél hónapig - szól közbe Jani bácsi -, hiszen ismertük már egy­mást. Úgy voltam vele, hogy ha a Jóis­ten megáldott egy angyalkával, dehogy hagyom elrepülni. Megkértem a kezét, jött is boldogan, aztán 1954. november 25-én, egy gyönyörű szép, napsütéses, de már kissé hűvös csütörtöki napon megtartottuk a kézfogót és a lakodalmat.- Azóta vagyunk együtt jóban-rossz­ban. Két hónapig a szülőknél laktunk, aztán öt évig a nagymamámnál, aztán hogy apám meghalt, kiköltöztünk a ta­nyára - veszi vissza a szót Marika néni. - Mindketten kaptunk valamicske földet a szülőktől, szőlőt Tiboldon meg szán­tót, kaszálót Döbrögecben, aztán a pá­romnak volt egy kis spórolt pénze is, amin vettünk két hold homokot. Kézi erővel felástuk, és beültettük szőlővel, gyümölcsfákkal. Aztán később, ahogy lassan gyarapodtunk, vettük ezt a telket, amin most a házunk áll. Eldózeroltattuk a földet, szivattyús kutat fúrattunk, hoz- zákezdtünk az építkezéshez a magunk erejével. Akkoriban ebben az utcában csak két-három ház állt, a többi telken kukoricát termeltek.- Igazi gazdaságot teremtettünk, ló­val, tehenekkel, bikákkal, baromfikkal, ahogy kellett, és szép zöldségeskerttel is, a mama jóvoltából - meséli Jani bá­csi. Nem voltunk mi nyaralni, dolgoz­tunk a földeken; igaz, akkor még megér­te a mezőgazdaság. Ma már lehet, hogy én is másfelé keresném a megélhetést. Mert látjuk, hogy a gyerekek milyen ne­hezen boldogulnak a szőlővel.- Igyekeztünk figyelni arra, hogy szót engedjünk a másiknak is, nem csak a sa­ját akaratunkat erőltettük. Az sem jó, ha hosszú a harag. Persze nincs terítés ka­nálcsörgés nélkül, nálunk is voltak összeszólalkozások, de aztán térültünk- fordultunk, megengeszteltük a másikat, nem néztük, ki a hibás. Fél óránál to­vább én sem bírtam a durcáskodást, elég volt, ha az uram rám mosolygott, már békültem is - mondja meleg szeretettel a hangjában Marika néni. - Jó embert találtam magamnak: egész életében a családjáért dolgozott, becsületre nevelte a gyerekeit, engem meg mindvégig hű­séggel szeretett. Ma is látom azt a hun­cut csillogást a szemében, amit ötven évvel ezelőtt, és bizony sokszor eszem­be jutnak apám szavai: tényleg jó lett nekem ez a Jani gyerek. Boda Zsuzsa (Kiskőrös) Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma és Kollégiuma Beiskolázási tájékoztató a 2005/2006-os tanévre Az intézmény OM azonosítója: 032582 Az induló osztályok tagozatkódjai:- 01 négyévfolyamos, kerettantervre épülő normál oktatás- 02 négyévfolyamos, emelt szintű képzéssel angol nyelvből- 03 négyévfolyamos, emelt szintű képzéssel német nyelvből- 04 nyolcévfolyamos, kerettantervre épülő normál oktatás- 05 nyelvi előkészítő évfolyam Felvételi eljárás: a) Valamennyi képzési típusra a felvételi eljárást megelőző központi írásbeli felvételi vizsgát tesznek a jelentkezők Jelentkezés az írásbeli vizsgára: december 10-ig Jelentkezési lap az intézményben is igényelhető! Az írásbeli vizsga időpontja: 2005. január 28., péntek 14 óra (Pótírásbeli: 2005. február 3., csütörtök 14 óra) b) Szóbeli tantárgyi felvételi vizsgán vesznek részt az emelt nyelvi képzésre jelentkezők! A szóbeli vizsga időpontja: 2004. február 26., szombat 8 óra ej Szóbeli elbeszélgetést tartunk a többi képzési típusra jelentkezőknek. Az elbeszélgetés időpontja: 2005. február 25-26. (péntek-szombat). Minden jelentkező értesítést kap a beszélgetés pontos időpontjáról! A jelentkezési lapok beadási határideje: 2005. február 11., péntek A felvételivel kapcsolatos egyéb kérdésekben felvilágosítás kérhető az intézményben (2170 Aszód, Régész u. 34., tel.: 28/400-611). Evangélikus Élet „Jézus akkor is hű marad, ha mi hűtlenkedünk” Beszélgetés Balicza Ivánnal A Budavári Önkormányzat 2004-ben Balicza Ivánnak, a budavári evangélikus gyülekezet igazgató lelkészének adományozta a Budavárért emlékérmet. A ki­tüntetés indoka: az általa vezetett gyülekezet kulturális-szociális programjai gazdagítják a helyi közösség életét, s példaértékű az idős emberek gyámolítása, a rászorulók megsegítése is. A kitüntetett nemcsak mint lelkész vesz részt ebben a munkában, hanem úgy is, mint a Budavári Önkormányzat Népjóléti Közala­pítványának elnöke. A kerülettel való együttműködést példázza, hogy a lelkészi hivatalban - három számítógéppel' - e-Magyarország-pont állomás létesült, amelyet óránkért száz forintért bárki igénybe vehet. Balicza Ivánt először a pályájáról kér­deztük.- Nyíregyházán születtem 1948-ban. Érettségi után Debrecenbe mentem, az orvostudományi egyetemre. El is végez­tem három évet, időközben azonban rá­szoktam az alkoholra. Ennek természete­sen anyagi következményei is lettek. Sze­rencsémre kapcsolatba kerültem egy evangélikus közösséggel, az egykori éb- redési mozgalom tagjaival. Az ő tanúsko­dásuk nyomán kezdett bennem ébredezni a hit. Krisztusba kapaszkodva nem csu­pán az ivást hagytam abba, hanem úgy határoztam, hogy a test gyógyítása he­lyett a lélek ápolásával fogok foglalkoz­ni. S miért ne annál a felekezetnél te­gyem, ahonnan segítséget kaptam? 1972 és 1976 között elvégeztem Pesten a teoló­gia szakot (egy évet beszámítottak az or­vosi miatt). Utána három évig Miskolcon voltam segédlelkész, majd Salgótarján­ban tizenegy évig lelkész. A budavári gyülekezet 1990-ben választott meg Sze- biklmre helyére. Mivel magamon tapasz­taltam, hogy a hit milyen fogódzót képes nyújtani az embernek, nem erkölcsprédi­káció vagy filozofálgatás részemről, ami­kor azt ajánlom a szenvedélybetegeknek - vagy inkább tágabban fogalmaznék: az embereknek hogy Krisztushoz fordul­janak. „Lesztek nekem tanúim” - mond­ta Jézus. Nem vagyok elvakult, nem állí­tom, hogy ő az egyetlen kiút, csak azt tu­dom, hogy ő képes megszabadítani.- Végleg elhagyta az alkoholt?- Volt időszak, amikor visszaestem. A lelkészi hivatással - különösen falun - együtt jár a magányosság, amely éppúgy visszavetheti az embert, mint a rossz tár­saság. De Jézus nem hagyott magamra, és megújított. Ő akkor is hű marad, ha mi hűtlenkedünk. A családi háttér persze sokat segít. Feleségemmel, aki egyébként zene- történész, öt gyereket nevelünk. Na­gyobbik lányom angol-finn szakot vég­zett, hárman egyetemisták, főiskolások, a legkisebb jövőre érettségizik a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban. Itt jegyzem meg, hogy a kitüntetés nem­csak az én érdemem. A szolgálatban tár­sam Bence Imre és felesége, Szabó Már­ta; a lelkészi munkát közösen végezzük. Minden hétfőn reggel munkatársi meg­beszéléssel és közös imával kezdjük a hetet. A gyülekezet sok tagja is aktív, sok segítséget kapunk tőlük. Például az említett számítógépes állomás felügye­letét heti tizenhat órában nyolc gyüleke­zeti tag látja el. Az időseket, betegeket szintén többen is látogatják, segítik, és ugyancsak többen végeznek hitoktatást, így én ezt a kitüntetést a gyülekezet munkája iránti elismerésnek tekintem.- Milyen múltra tekinthet vissza a gyülekezet?- Evangélikus gyülekezet 1844 óta él a budai Várban; József nádor felesége, Mária Dorottya alapította. Az első templomunk a Várban, a jelenlegi Dísz téren az ő segítségével épült fel. Ezt alig ötven évig használta a gyülekezet, ami­kor a hadügyminisztérium kisajátította a területet, s a templomot le kéllett bonta­ni. Helyette felépítették a Bécsi kapu té­ri templomot. A régi oltárt, melyet Szé­kely Bertalan Krisztust ábrázoló képe díszített, áthozták az új templomba. Ma már nincs meg, mert a templomot 1944 szilveszterén bombatalálat érte. A ro­mos és használhatatlanná vált, eredeti­leg neoklasszicista templom helyett emelték a mai, lényegesen egyszerűbb stílusú épületet. Elpusztult a templom melletti papiak és az iskolánk is. Ekkor halt meg a segédlelkész és az egyházfi is. Az iskolát, melyből csak egy faldarab maradt, 1949-ben államosították. Ma közterület, járadékot kapunk érte. A paplakot helyrehozták. 1994-ben, a gyülekezet fennállásának százötvenedik évfordulóján belülről, a templom fennállásának századik évfor­dulóján kívülről restaurálták az épületet. A renoválás költségeit felerészt a Szé­chenyi terv pályázatán nyert összegből fedeztük. Most a nyílászárók vannak so­ron. Egyébként Koren Emil A budavári két templom és a budavári gyülekezet története az 1990-es évekig című mun­kája részletesen taglalja az idekerülésem előtti idők történetét. ­Kérész Gyula Többszörös jubileum Rákoskeresztúron A hatvanegy esztendővel ezelőtt, 1943. november 14-én felszentelt rákoske­resztúri Újtemplomban Kása László öt­ven esztendővel ezelőtt kezdte el kánto­ri szolgálatát, negyven évvel ezelőtt avatta őt lelkésszé D. dr. Káldy Zoltán püspök, harmincöt esztendővel ezelőtt kezdte rákoskeresztúri másodlelkészi szolgálatát, és harminc éve Rákoske­resztúr parókus lelkésze. Az évfordulók okán az elmúlt vasár­nap Rákoskeresztúron egyaránt hálát adott a gyülekezet az Újtemplomért és Kosa László lelkész szolgálatáért. Az ünnepi alkalmon Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke Evangéli­kus jövőkép, prof. Sólyom Jenő pedig Evangélikus identitás az elmúlt ötven esztendőben címmel tartott előadást. Dr. Léránt István felügyelő Kosa László lelkész ünneplő unokájával a karján Bottá Dénes felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom