Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-11-21 / 47. szám

2004. NOVEMBER 21.-5. oldal r Evangélikus Elet Válogatás a magyar irodalom istenes verseiből Bibliai gyökerű magyar szólásmondások A földre ráborul egy mély igézet, Jézus lehunyja nagy, sötét szemét: Halkan fölcsendül a hegyi beszéd. (Juhász Gyula) Csodálatos kis könyvet kaptam a napokban.-Mint egy kis ékszer­doboz, tele igazgyönggyel: magyar költők istenes verseivel. A leg­szívesebben mindegyikből idéznék. Milyen jó lenne, ha ezek a drága gyöngyszemek szétgurulnának, és sok-sok, a szürke min­dennapokban elfásult szívbe - ha csak néhány percre is - örömet, biztatást vinnének, mint ahogy Berda Józsefi rja címadó versében: „Lelkem! érzed-é? virágbanyíló bimbó vagy már, kit a nap áldott verőfénye csókol s érzi, valaki vigyáz rá (...) " A könyvecske belső tartalmára - finom, bársonyos tapintású, sötétzöld borítóján - egy szál, aranyos vonalakkal megrajzolt gyertya fénye világít. „Az te nagy nevedért tarts meg én Istenem, Győzhetetlen erőddel állj bosszút értem. Hallgasd meg már sok imádságimot uram énnekem. Ne feledkezzél teljeséggel így el én felőlem (...) ” így szól hozzánk évszázadok távlatából Balassi Bálint (1551-1594), a Bors nemzettség leszármazottja, kora fékezhe- tetlen vitéze, a nemzeti líra első megszólaltatója. Ezzel a ver­sek válogatója el is búcsúzik a messzi múlttól, s inkább a kö­zelmúlt, saját kora költőinek alkotásaiban keresi a hitet. Azt az érzést, amely oly csodálatos, oly tiszta egyszerűséggel jelenik meg Ady Endre soraiban: „ Uram, adj csöndes éjt, Nyugodalmas, nagy éjt A te vén gyermekednek, Beteg, rossz gyermekednek. ” Hogyan önti versbe a fenti érzést Mészöly Dezső? „Az ősz megérint - és lehull kezem. S hány kéz lehull itt - jaj - nem lát a szem mást! De Egyvalaki van, ki mind e hullást - túl vak homályon, sűrű fellegen - örök kezében tartja szüntelen. " Áprily Lajos A túlsó part felé című versében így fejezi ki ha­sonló gondolatait: „Egy-két hullámcsapás csupán még s a túlsó partra érkezem s az evezőt lassan, szelíden kiejti lankadó kezem. ” Somogyváry Gyula (Gyula diák) - akinek az első világháború történetét megörökítő, nagy sikerű könyvei a közelmúltban je­lentek meg új kiadásban - ki­tűnő költő is volt. A második világháború poklában vesztet­te életét. Ebben a hagyatéká­ban talált költeményében az oltár elé hívja olvasóit: „ O jöjjetek, csak jöjjetek, hozzátok el könnyetek ti sírók és szomorkodók! Itt megtalálja lelketek, mert itt lebeg felettetek, az isteni Vigasztalót. ” S milyen őszintén mondja Pi­linszky János: „ S aki egy vánkosra borulva nem érzi magát egyedül: valóban nincsen egyedül. " Igen jó összeállítás Lothringer Miklós válogatása a budapesti Auktor Könyvkiadó szép, a tar­talomhoz méltó kiadásában. Költőink - Illyés Gyula, Keresz- tury Dezső, Dsida Jenő, Nemes Nagy Agnes, Bella István, Re­viczky Gyula és a többiek - hittel gazdagított, finom, vonalú verseiből még sokat (és sokszor) kellene idézni. A szép, lélek­től lélekig ható idézeteket zárják az erdélyi költő, Reményik Sándor sorai: „Mégis Uram, míg ringsz egy fűszál selymén, Amíg sötétlesz mélyén egy örvénynek, Amíg csillagbetűkbe írva látlak: Uram. lesz még találkozásom Véled.” Schelken Pálma isten előtt állsz... íű Versek a magyar irodalomból Sajtókávéház a színészmúzeumban A múzeumi sajtókávéház csupán annyiban kávéház, amennyiben az ember - Cso­konaival szólva - „hörböl pergelt török babot szűk kortyokkal”, állandó helye azonban nincsen; afféle vándorkávéház ez, ahol a múzeumok képviselői tájékoztat­ják az újságírókat a kiállításokról. Az esemény többnyire abban az intézményben zajlik, amelyben éppen jelentősebb rendezvényre készülnek. Nemrégiben a XII. kerületi Bajor Gizi Színészmúzeum volt a házigazda annak apropójából, hogy ott „Fenn az ernyő.— Esernyők, napernyők, színésznők címmel időszaki tárlat nyűt. Az összejövetel első felében bemutatko­zott az Országos Színháztörténeti Múze­um és Intézet. Szabó István, az intézet megbízott igazgatója és Gajdó Tamás színháztörténész röviden ismertette a múzeum megalakulásának történetét és látnivalóit. Mint megtudtuk, a múzeum Bajor Gizi halálának első évfordulóján, 1952. február 12-én nyílt meg. Két szán­dék futott párhuzamosan. Gobbi Hilda színészközpontú múzeumot akart létre- hozni_Bajor Gizi egykori villájában. Az épületben emlékszobát alakítottak ki a nagy színésznő tiszteletére, ezért - a névadó mellett - külön termet kapott Já­szai Mari és Márkus Emília, majd 1990- ben bekövetkezett halála után Gobbi Hilda is. 1953 óta az Országos Színház- történeti Múzeum és Intézet a fenntartó intézmény, így - mint az intézmény ne­ve is jelzi - a múzeum elsősorban szín­házközpontú lett. Természetesen a szín­háztörténeti termekben is találkozhatunk színészek relikviáival (a folyosókon pél­dául Rátkai Márton bútoraival). Négy emeleti szobában a színházi előadás lét­rejöttének folyamatával ismerkedhet a látogató (az olvasópróbától a premie­rig), s e kiállítás középpontjában is a szí­nész áll. Galgovics Tamás, a múzeumi osztály vezetője az intézet informatikai szolgálta­tásaikat ismertette. Elmondta, hogy jelen­leg tucatnyi adatbázis áll a munkatársak és a külső szakemberek rendelkezésére: négy kézirattári adatbázis (az Analekta, amely főként jogi, pénzügyi és hasonló iratokat tartalmaz, a levelestár, a kottatár és az oklevéltár), a bemutató tárak (pró­zai, táncszínházi és bábszínházi), a fotó­tár, a videotár, a könyvtári adatbázisok (a szakkönyvtár, a táncarchívum könyvei és folyóiratai), a személyi adatbázis, a báb­gyűjteményi adatbázisok (tárgyi és fotó) és a színlaptár. Az adattárak nagy része az interneten is elérhető (www.szinhaziadat- tar.hu). Az intézet felépítéséről egy másik honlapon tájékozódhatunk (www.osz- mi.hu). Ezen kapott helyet a videó-adat­bázis, a szakkiadvány-bibliográfia, az in­tézet évkönyvének egyes - a színházak elérhetőségére vonatkozó - fejezetei, a Hírek a nagyvilágról, amely a színházi világ legjelentősebb eseményeiről ad tá­jékoztatást, az intézet Világszínház című periodikájának néhány utóbbi száma és nem utolsósorban itt láthatók a Bajor Gizi Színészmúzeum kiállításai és esemény­naptára. A színházi adattár mellett egy másik, intémeten elérhető adatbázis is a szakma és az érdeklődők rendelkezésére áll: a drámakönyvtár (amely egyelőre csak a magyar kortárs drámákkal és szín­padra állításukkal kapcsolatos informáci­ókat tartalmazza). Az intézet szeretné el­érhetővé tenni a drámaszövegeket is, ez azonban szerzői jogi kérdéseket is felvet. Az említett információk a Bajor Gizi Múzeumban is elérhetők a látogatók ren­delkezésére álló számítógépen. Az inté­zetben - állagmegóvási okokból is - fo­lyamatosan digitalizálják a régebbi színi­előadásokról készült filmeket és video­felvételeket. A jelenleg is futó előadások felvételét és archiválását behatárolják a pénzügyi lehetőségek. A muzeális gyűj­temény egyik legjelentősebb darabját, a 18. században készült soproni jezsuita díszletkönyvet az intézet CD-ROM-on is megjelentette. Szebényi Ágnes az intézet múzeum- pedagógiai programjairól szólva el­mondta, hogy a gyerekeknek tárlatve­zetéseket tartanak a színészmúzeum­ban és a Krisztina körúti épületben is, ahol a kicsik játszhatnak a bábgyűjte­mény bábjaival. Ezenkívül számos egyéb programot is kínálnak a színház- történet megismertetésére és a színház megkedveltetésére. Például közös színházlátogatásokat szerveznek, s a látottakat különféle drámatechnikákkal dolgozzák fel. Hasonló foglalkozáso­kat tartanak a kötelező olvasmányok­kal kapcsolatban is. Kézműves foglal­kozásokon bábokat, commedia dell’arte maszkot, színpadi kellékeket (ékszert, viaszpecsétes pergament), színházi ma­ketteket, színlapokat készíthetnek a gyerekek. A középiskolásokat műhely- beszélgetésekre invitálják. Igény sze­rint színháznéző látogatásokat is szer­veznek iskolai csoportoknak. „Idén első ízben hirdettünk színháztörténeti vetélkedőt felső tagozatos általános is­kolásoknak. A részletekről nálam vagy az intézet honlapján lehet tájékozódni. A pályamunkák beadási határideje 2004. november 22.” - tájékoztatott Szebényi Ágnes. Az intézeti beszámolót „múzeumi körkép” követte, melynek során nem­csak a fővárosi, hanem gödöllői, szent­endrei, váci múzeumok képviselői is szót kaptak. Végezetül Gajdó Tamás fil­mekkel illusztrált ismertetőt tartott a színház és kávéház találkozásáról. K.Gy. A fenti alcímmel a napokban megjelent zsebkönyv százötven bibliai gyökerű szólást, közmondást és egyéb kifejezést tár az olvasó elé. Szerkesztője dr. Tóth Károly nyugalmazott református püspök, az Ökumenikus Tanulmányi Központ elnöke. Sokan nem tudják, hogy ezek a nyelvi elemek honnan kerültek nyel­vünkbe, pedig - amint az előszó megfogalmazza - megismerésüket, eredetük tu­datosítását nagy szellemi-lelki gazdagodásnak kell tekinteni. Persze a Szentírás olvasását sem ez a rövid összeállítás, sem más kézikönyv vagy lexikon nem he­lyettesítheti. „Sőt ellenkezőleg: (...) az akar lenni, ami a jó előétel” - olvashat­juk a kiadvány célkitűzését. „Szeretné felkelteni és gerjeszteni az étvágyat a »ke­mény« eledelnek (Zsid 5,12)”, vagyis a teljes írásnak az olvasására és ismereté­re. A kötet igazán hasznos karácsonyi ajándék is lehet. Az összeállítás mögött valódi ökumenikus törekvés húzódik meg, hiszen a könyvet egyaránt haszonnal forgathatják a különböző felekezetek tagjai, illetve mindenki más is, aki előtt nem vagy nem teljesen világos sok kifejezés, szólás eredete. A magyará­zatként szereplő bibliai idézetek az 1990-es protestáns bibliafordításból valók. Saj­nos magyarul nincs még minden felekezet által elfogadott szöveg. A gyűjtemény sorrendje nagyjából a protestáns, teljes Szentírás könyveit követi, de csak a közvetlenül bibliai eredetű kifejezéseket tartalmazza. Nem érinti tehát a vallással, egyházzal kapcsolatos számtalan közmondást, szállóigét. A benne szerep­lők megtalálását viszont tárgymutató segíti. Nézzünk mindjárt néhány példát a könyv és a könyvek könyve elejéről. A tohu- vabohu - a zűrzavar, kavarodás - lMóz 1,2-ből való: „A föld még kietlen és pusz­ta volt...” Az lMóz 2,16-17 és 3,9 közötti szakaszból származnak a jól ismert és gyakran használt szavak: az oldalborda evett a tiltott gyümölcsből, az ember torkán megakadt egy darab, így keletkezett az ádámcsutka. En­gedetlenségükön nem segített a fügefalevél, és az Úr kérdése így ment át a köztudatba: Adám, hol vagy? Bűnbaknak lenni kezdettől fogva hálátlan fel­adat: „ Tegye rá Áron mindkét kezét az élő bak fe­jére, és vallja meg fölötte Izrael fiainak minden bűnét... Helyezze azokat a bak fejére, azután küldje el egy odarendelt emberrel a pusztába, hadd vigye magával a bak minden bűnüket egy távol eső földre" - olvashatjuk 3Móz 16,20-22- ben. Annak idején, amikor az általános iskolában elkezdtük a közmondásokat tanulni, a pedagógu­sok nemigen hívhatták fel a nebulók figyelmét például az aki másnak vermet ás, maga esik bele valódi lelőhelyére (Péld 26,27), és a ki mint vet, úgy arat esetében sem Gál 5,6-7-re. Pedig ez azokra is vonatkozik, akik egy tál lencséért (lMóz 25,34) vagyjúdáspénzért (Mt 26,15 stb.) mindenre hajlandók, esetleg csak langymelegek, mint a laodiceai gyülekezet (Jel 3,15-16). Az egyik oroszkönyvben szereplő aki nem dolgozik, ne is egyék című olvasmány véletlenül sem utalt 2Thessz 3,10-re. A báránybőrbe bújt farkasok (Mt 7,15) az olyan emberek, akik tel­jesen másnak, sokkal jobbnak akarnak látszani, mint amilyenek. A nem sokkal odébb említett aki nincs ellenünk, az velünk van a könyv szerint a mostanság legismertebb és legtöbbet idézett bibliai mondás (Mk 9,40). De akkor is igaz volt, és ma is meg kellene fogadnunk, hogy elég minden napnak a maga baja (Mt 6,34). A szerkesztő kéri az olvasót, hogy a fontosnak tartott, de kimaradt kifejezésekre hívja fel a figyelmét. Ezért találhatók jegyzetlapok a könyv végén. A - reménység szerint nem túl távoli - jövőben készülő újabb kiadásban ezeket is figyelembe lehet majd venni. Az olvasók azonban addig is haszonnal forgathatják a könyvecskét. Szentpétery Péter Ünnephez illő ajándék! Megjelent Érdemes tudni! címmel a magyar szállóigék bibliai forrásgyűjteménye az Ökumenikus Tanulmányi Központ kiadásában. Kapható és megrendelhető: ÖTK (1114 Bp., Bocskai út 15. 111/3.) és a Luther Kiadó könyvesboltjában (1085 Bp., Üllői út 24.). Ára: 950 Ft. Keresztény rock és rap Húsz évvel ezelőtt, amikor az Egyesült Államokban megjelent az igehirdető rock, a hívők gyanakvással fogadták, a zenebolondok pedig megmosolyogták. Mára azon­ban a jelenség alaposan gyökeret vert az amerikai társadalomban. „A keresztényeket megérintő rockzene ugyanolyan sátáni vénájú, mint a punk és a hard” - dörgött egykoron a nálunk is jól ismert David Wilkerson tiszteletes, pedig akkoriban éppen olyan „lázadók” tértek meg, mint Bob Dylan vagy a trash metál ősé­nek tekinthető Grand Funk Railroad alapító énekes-gitárosa, Mark Farner. Mi több, még Patti Smithnek is volt hívő korszaka: 1979-es Wave című lemezét a harminchá­rom napig uralkodó I. János Pál pápának ajánlotta. Kilencévnyi hallgatás után meg­jelent Dream of Life című albumát szintén evangéliumi gondolatok szövik át. Ma már nehéz lebecsülni azt a fantasztikus erőt, amelyet a bibliai üzeneteknek rock- vagy rapzenén keresztüli terjesztése jelent. „A keresztény közösség támogatja a keresztény zene valamennyi stílusát, és örül, hogy a keresztény rock alternatívát kí­nál a fiataloknak” - hangsúlyozza Tricia Whitehead, a gospelzene amerikai szövet­ségének szóvivője. Miközben a kortárs zene továbbra is gyakran hirdeti az erőszakot és a szexualitást, „a keresztény zene ihlet és reménység forrása”, amelyet nemcsak a szülők értékelnek nagyra, hanem azok a fiatalok is, akik haladni akarnak a korral, de meg akarják őrizni a hagyományos értékeket is - tette hozzá a szóvivő. Ékesen bizonyítják ezt az eladási statisztikák is. A vallásos témájú albumok, ame­lyeknek stílusa a countrytól a púnkig terjed, minden évben legalább egymilliárd dollá­ros bevételt hoznak. Tavaly az USA-ban 47 millió albumot adtak el, tíz százalékkal többet, mint 1998-ban. A gospel a 2003-as zenei eladások hét százalékát jegyezte, töb­bet, mint a dzsessz és a klasszikus zene együttvéve. (Az előbbi 3,51, az utóbbi 2,87 százalékot tett ki.) A The Christian Music Place évkönyvében 3241 keresztény együttes szerepel, köztük 115 punk- és 71 rapbanda. Az Egyesült Államokban 1500 keresztény rádióadó működik, és a vallásos zenének október végétől saját tévéadója lesz, a Gospel Music Chafinel. Forrás: MTI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom