Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)
2004-11-07 / 45. szám
10. oldal - 2004. NOVEMBER 7. Evangélikus Élet A Deák Téri Evangélikus Gimnázium felvételt hirdet nyolcosztályos és négyosztályos tagozatára a 2005/2006-os tanévre olyan, jelenleg A., illetve 8. osztályos tanulók számára, akiknek mind a magatartásuk, mind a tanulmányi eredményük jó. Kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani. Jelentkezési lapok a budapesti és a Pest megyei evangélikus lelkészi hivatalokban, az iskola honlapjáról (www.deg.sulinet.hu), valamint iskolánkban szerezhetők be 2004. november 8-tól. 2004. november 13-án, szombaton 9 órától tájékoztatót tartunk a szülőknek és a gyermekeknek iskolánk működéséről, hagyományairól. Erre minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk. A jelentkezés határideje: 2005. február 15. A jelentkezési lapokat kérjük a gimnázium címére küldeni vagy személyesen leadni. Címünk: 1052 Budapest, Sütő u. 1. Piliscsabai napok a gyógyító Ige körül A Fraternitás Lelkészek Közössége aktív pihenésre hív minden érdeklődőt 2004. november 22. és 26. között (hétfő déltől péntek délutánig) Piliscsabára, a Béthel Misz- sziói Otthonba. Szeretettel várjuk továbbá a lelki megerősödésre vagy gyógyulásra vágyó, depresszióval, szenvedélybetegséggel küzdő kedves testvéreinket és hozzátartozóikat: gyógyuljunk együtt Isten Igéjével! Kérjük, hogy Bibliát, énekeskönyvet, jegyzetfüzetet szíveskedjenek magukkal hozni. A részvételi díj 9000 Ft/fő/hét teljes ellátással, díjmérséklés lehetséges. A helyszín busszal, vonattal és autóval is könnyen megközelíthető. Cím: 2081 Piliscsaba, Széchenyi u. 8-12. (Gondnok: Varga Gábor: 20/919-4573). Részletes információt kérni és jelentkezni lehet Magassy Zoltán nemeskéri lelkésznél (e-mail: zmagassy@freemail.hu, tel.: 99/365-205, 20/824-4808) lehet. Az Ifjúsági és Gyermekosztály felhívása a 2005-ös nyári országos evangélikus ifjúsági táborokkal kapcsolatban 1. Várjuk az ifjúsági munkával elhivatottan, lelkesen foglalkozók jelentkezését, akik szívesen megszerveznének egy nyári országos konferenciát, és azon táborvezetőként részt vennének. 2. Pályázhatnak:- evangélikus lelkészek,- evangélikus hitoktatók,- evangélikus intézményben dolgozó pedagógusok,- evangélikus teológushallgatók,- evangélikus gyülekezetben aktív ifjúsági vezetők. Az utóbbi három esetében lelkészi ajánlást is kérünk mellékelni! 3. A jelentkező szervezhet maga mellé egy legfeljebb 8 főből álló vezetői stábot. A táborvezetők költségtérítést kapnak az Ifjúsági és Gyermekosztálytól. A résztvevők kedvezményes díjat fizetnek (egyeztetés után tudunk árat mondani). 4. Időpontok: Révfülöpön: 2005. június 26. és július 2. között legalább 70 fő részére; 2005. augusztus 21. és 27. között legalább 70 fő részére Gyenesdiáson: 2005. július 17. és 23. között legalább 40 fő részére; 2005. július 24. és 30. között legalább 40 fő részére Piliscsabán: 2005. július 10. és 16. között legalább 40 fő részére A táborvezető feladata, hogy biztosítsa a megjelölt létszámot. A fiatalok az ország bármely pontjáról, illetve a határon túlról is jöhetnek. 5. A pályázat az alábbiakat tartalmazza:- A jelentkező adatai: név, cím, telefon, e-mail- A korosztály megjelölése - választható: konfirmandus (10-14 év), középiskolás (14-18 év), illetve felnőtt ifjúság (18-26 év)- A téma megjelölése 6. A jelentkezés határideje: 2004. november 15. Cím: Magyarországi Evangélikus Egyház Ifjúsági és Gyermekosztály (1450 Budapest, Pf. 21.) További információ kérhető Király Attila ifjúsági referenstől telefonon: 1/429-2037, mobilon: 20/824-3194, e-mailben: attila.kiraly@lutheran.hu ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 2004. november 7. I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. II. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. (családi) Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Veperdi Zoltán; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. (úrv.) Vati Zsuzsanna; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv., családi) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegver, III., Mező u. 12. de. 10. ; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. (úrv.) Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, IV. Tóth Aladár út 2-4. de. 9. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (családi) Balog Eszter; de. li. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; du. 6. Cselovszky Ferenc; VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (családi) Muntag Andorné; de. 11. (úrv.) Lukáts Miklós; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; Vili., Rákóczi út 57/a de. 10. (úrv., szlovák) Szpisák Attila; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. (úrv.) Bolla Árpád; IX., Gát utcai római katolikus templom de, 11. (úrv.) Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. (úrv.) Bolla Árpád; Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) Tamásy Tamásné; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Blázy Árpád; de. fél 10. (úrv., családi) Joób Máté; de. 11. (úrv.) Blázy Árpád; du. 6. Győri Tamás; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Győri Tamás; Magyar tudósok krt. 3. (Egyetemi Lelkészség) du. 6. Lénárt Viktor; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Blázy Árpádné; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv., családi) Bencéné Szabó Márta; de. fél 12. (úrv.) id. Pintér Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Tóth-Szöllős Mihály; XIII., Frangepán u. 4L de. fél 9. Tóth-Szöllős Mihály; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv., családi) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV, Régi Fóti út 75. (nagytemplom) de. 10. (úrv.) Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 11. de. 10. (úrv.) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. (úrv.) Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. (úrv.) Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Kosa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Kosa László; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Eszlényi Ákos; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. (úrv.) Eszlényi Ákos; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. (úrv.) Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. (úrv.) Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. (úrv.) Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Magassy Sándomé; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. (úrv.) Endreffy Géza; Budakeszi (ref. Templom) de. fél 9. Zsugyel Kornél teológus. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 22. VASÁRNAP a liturgikus szín: zöld. A vasárnap lekciója: IThessz 4,13-18; az igehirdetés alapigéje: Lk 12,54-59. ÉNEKEK: 466, 79. Erős vár a mi Istenünk címmel evangélikus félórát közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán 2004. november 8-án, hétfőn 13.30-kor. Összeállította: Boda Zsuzsa Megemlékezés egy evangélikus íróról Egyházunk honlapja: www.lutheran.hu Továbbképzés A Magyarországi Evangélikus Egyház Oktatási Osztálya továbbképzést hirdet minden olyan hittantanár és lelkész számára, aki 2005-ben hittanból bármilyen iskolatípusban érettségiztet. Az érettségi rendszere gyökeresen megváltozik, ezért ahhoz, hogy a tanulók felkészülését segíteni tudjuk, és a vizsgát megfelelő módon bonyolítsuk le, szükség van a tájékozódásra. A továbbképzés ideje: november 24., szerda 10-től 14.30-ig. Helye: Budapest Vili., Üllői út 24, 2. emeleti tárgyaló. Jelentkezni november 19-ig lehet Sólyom Anikó hittan tantárgygondozónál a 20/824-4504-es telefonszámon. Mihályi Zoltánná osztályvezető Sólyom Anikó tantárgygondozó Száz évvel ezelőtt született Szalatnai Rezső író, műfordító, irodalomtörténész. Nevét és munkásságát, kulturális tevékenységét, a magyarság megmaradásáért folytatott pedagógiai munkáját szülőföldjén, Szlovákiában és idehaza is sokan ismerték és nagyra értékelték. 1948-ban kénytelen családjával együtt Pozsonyból áttelepülni Budapestre; itt nyugdíjazásáig az Egyetemi Könyvtárban dolgozott. Évtizedekig irodalomtörténészi munkát folytatott, közben regényeket írt, ugyanakkor bekapcsolódott az evangélikus egyház életébe és munkájába is. Több évtizeden át tagja volt az Evangélikus Élet szerkesztőbizottságának, a tárcarovatot vezette. Szinte hetenként megjelenő kulturális témájú cikkei, az evangélikus egyház történetével foglalkozó írásai gazdagították az olvasók kultúráját, erősítették az egyházhoz való tartozásukat. A szlovákiai magyarság is nagy szeretettel emlékezett meg Szalatnai Rezsőről: pozsonyi emléktábláját az évforduló alkalmából ünnepélyesen megkoszorúzták. Budapesti lakóhelye, az Attila út 75. számú ház falán ugyancsak emléktábla hirdeti az irodalomtörténésznek, írónak a magyar népért végzett munkáját. Születésének 100. évfordulóján, 2004. október 23-án a Magyar írószövetség koszorút helyezett el az emléktáblán. A megjelent rokonok, ismerősök, tanítványok, tisztelők előtt Pomogáts Béla Széche- nyi-díjas irodalomtörténész és Ébert Tibor író, esszéista mondott ünnepi beszédet, és méltatta Szalatnai Rezső munkásságát. J. G. Pozsonyi emléktábla-avatás SHM Aki négy reformátornak is hűséges felesége volt Ötszáz éve született Wibrandis Rosenblatt (1504-1564) E különös nevű asszony négy reformátor feleségeként írta be nevét a protestáns egyháztörténetbe. Hite és kitartása, édesanyai felelőssége és - jelentős személyek hitveseként - odaadása bátorító példa minden idők számára. , Wibrandis Rosenblatt öt évvel volt fiatalabb, mint Bóra Katalin. A reformátor felesége Luther hitveseként hat gyermeknek adott életet; Wibrandis Rosenblatt négy házasságából tizenegy gyermeket szült. Mindketten álltak gyermekük sírja mellett is. Mindketten támogatták férjeiket azok nagyívű munkáiban. Mind a két asszony sorsát a halált hozó pestis szomorította, és maguk is áldozataivá váltak a járvány harmadik hullámának. Wibrandisnak négy férje volt, ami a maga korában nem volt kivételes eset. Az özvegyek a kor társadalmában a szegények sorába tartoztak. Az újraházasodás esélyt adott számukra, hogy árváikkal együtt némi egzisztenciát építsenek maguknak, és sok törődéssel felneveljék gyermekeiket. Wibrandis asszony, aki katonatiszti családból származott, apjának köszönhetően jó iskolai képzést kapott. Édesapja, akit Maximillian császár ütött lovaggá, lányát fegyelmezett tartásra nevelte. A lány húszéves korában házasodott össze Ludwig Keller bázeli lelkésszel, akivel mindössze két évet éltek együtt, mivel a férj korán elhunyt. Egyévi özvegység után Johannes Oe- kolampadius bázeli professzor és lelkész kérte meg a kezét, aki huszonkét évvel volt idősebb nála. Sokan csodálkoztak, némelyek gúnyolódtak e házasságon, köztük Erasmus is, ám Oekolampadius és Wibrandis szeretetteljes és boldog házasságban éltek. A fiatalasszony előtt megnyílt a szellemtörténet egy szelete. Férje a bázeli protestánsok vezetője és professzor lett az egyetemen. Otthonuk nyitva állt a kortárs reformátorok, a svájci Zwingli, a strassburgi Martin Bucer és Wolfgang Capito előtt. Gyakran telepedtek asztalukhoz menekültek. Három év alatt három gyermekük született. Amikor Zwingli egyik kezében a Bibliával, másik kezében a karddal a csatatéren végezte be életét, Oekolampadiust kérte meg arra, hogy átvegye feladatait. O azonban - gyengülő testi erejére hivatkozva - ezt visszautasította. 1531-ben vérmérgezésben elhunyt Oekolampadius, és a fiatal özvegy huszonhét évesen másodszor állt a hitvesi koporsó mellett. Közben - szinte egy időben a bázeli gyásszal - Strasburgban is bekopogtatott a halál a neves reformátor barát, Capito házába, ahonnan a szépséges Agnes asszonyt rabolta el. Amikor Capito ellátogatott régi ismerősének, Wibrandisnak a házába, Jtogy fájdalmukban együtt osztozzanak, mindkettejükben megszületett az elhatározás, hogy összekötik életüket, így került Wibrandis asszony Strasburgba négy gyermekével együtt. Itt új világ tárult fel számára, néhány ismerőse is akadt, akik korábban férje barátaiként jártak bázeli otthonukban. A gyakorlatias feleség hamarosan rendezte új, immár harmadik férje gazdasági és háztartásbeli gondjait. Strasburg ebben az időben vonzotta a vallási üldözötteket, Capito pedig terjesztette a reformáció felismeréseit. Kilenc évig éltek harmonikus házasságban, s öt gyermekük született ebből a frigyből. Capito szerető apja volt saját és „ajándékba kapott” gyermekeinek, jósága ismert volt a városban a nélkülözők között is. A kedvező közlekedési adottságok még több barátot és ismerőst vonzottak Wibrandis házába, mint Bázelben. Capito és Bucer, a reformáció két nagy alakja Strasburgban jó barátságban és népszerűségnek örvendve éltek. A két család is gyakran találkozott. 1541-ben e várost is elérte a pestis. A két családot sem kímélte a fiatalokat is tizedelő, fertőző betegség. Meghalt Wolfgang Capito, az Ótestamentum professzora, és két gyermekük, valamint az előző házasságából származó legidősebb, Eusebius Oekolampadius is. A négy haláleset nagyon megviselte a gondoskodó édesanyát. Bucerék házában is aratott a halál. Tizenhárom gyermekükből csupán öt maradt életben, s most újabb négyet ragadott el a kegyetlen kaszás. Wibrandis ott állt Elisabeth Bucer betegágya mellett, akit a pestis ragadott el. Ott volt Martin Bucer, a hűséges férj is, sérült gyermekével együtt. A haldokló asszony, akivel huszonkét évet töltöttek közös életúton, arra kérte férjét, hogy utolsó szívdobbanása után barátnőjét, Wibrandist vegye feleségül, így Bucer 1542-ben elvette feleségül Wolfgang Capito özvegyét. Wibrandis harmincnyolc éves volt, férje tizenhárom évvel idősebb. Két gyermekük született ebből a házasságból. Közülük a fiú, Márton, korán meghalt. Bucer így írt feleségéről egy barátjának: „Wib- randisnál semmit sent nélkülözöm. Ezenkívül vonzalma és hűsége rendkívül nagy irántam.” Nemcsak Wibrandis élete volt rendkívüli, de a történelem eseményei is kiszámíthatatlanok voltak. Ebben az időben háború folyt a protestánsok és a katolikusok között. 1547-ben a mühlbergi csatában az evangélikusok győztek a katolikusok felett. Az augsburgi zsinat egy évvel rá kihirdette az Interimet, amely az evangélikusok viszonylagos szabadságát engedélyezte, de a szertartások és a tanítás kérdésében ellentmondásos kényszert gyakorolt. Megengedte az úrvacsora két szín alatti ünneplését és a lelkészek házasságkötését, de egyéb kérdésekben a katolikus tanítás és szertartás volt a kötelező. Martin Bucer nem tudta felvállalni az Interim kívánalmait, egy iratot fogalmazott meg ellene. Válaszként a császár Bucer kiutasítását követelte. A városi tanács meghajolt a császár követelése előtt, így Bucer kénytelen volt elhagyni a várost. Angliába ment, ahol a canter- buryi érsek felkérte, hogy tartson egyetemi előadásokat, és kötelezte az anglikán egyház rendjének elfogadására. A reformátor odaadással végezte munkáját, de a ködös Albion szokásaival nehezen barátkozott meg. Vágyakozott szeretett családja, megszokott ételei után, és a hideg, csapadékos időjárás igencsak megviselte. Megbetegedett. Felesége nem csak meglátogatta, de 1550-ben hozzá is költözött egész családjával együtt. Bucer az anglikán egyház felépítésén és liturgiáján dolgozott, de régi ereje fogytán volt. A hideg tél és vesekövek okozta gyötrelmei próbára tették. 1551-ben, hatvanéves korában halt meg hosszas betegeskedés után. Anglia érseke bőkezűen segítette az özvegyet férje hűséges munkájának megbecsülése jeléül. Wibrandis asszony visszatért Strasburgba. 1553-ban a felső-rajnai vidéken pestis tört ki, amelyben ő és családja is megbetegedett. Maradék erejével, családtagjaival együtt visszatért Bázelbe, ifjúkora városába, ahol 1564-ben - tizenhárom évi magányos özvegység után - mindössze hatvanévesen a pestis áldozata lett. Egy asszony a történelem sodrában, a kor mély gyászt hozó ragályos betegségeivel harcolva, édesanyai feladatai teljesítése közben, a sors hányattatásai között... Bázelből Strasburgon át Angliáig és vissza élte le életre hat évtizedét, s közben négy kiváló férfiú odaadó felesége volt. Isten a tudója, mennyit imádkozott, hányszor sírt, és mikor voltak életében csillagórák. Emléke, biztató kitartása és példaértékű anyai szeretete legyen áldott. Lisbeth Haase nyomán D. Szebik Imre % Fotó: Somogyi Tibor