Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)
2004-10-10 / 41. szám
Fotó: Bottá Dénes Evan gélikus Élet 2004. OKTÓBER 10.-5. oldal Zenés diákévek Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma kórusának szolgálatát már sokan hallhatták egyházunkban. Áprilisban a lelkésznők harmincéves ordináci- ójára emlékező istentiszteleten adtak koncertet a zuglói templomban, nyáron több gyülekezetünkben énekeltek a Balaton partján, szeptemberben a gödöllői Jubál fesztiválon léptek fel, október 2-án pedig a Lágymányosi Ökumenikus Központban mutatkoztak be más felekezetek asszonytestvérei előtt kétszer félórás zenei programjukkal. Bírás Krisztiánná, Ildikó tanárnővel, a kórus vezetőjével itt sikerült beszélgetnem.- A fellépések hosszú sora azt a képet sugallja, mintha nagy múltra tekintene vissza az együttes.- Ez nem így van. Csupán egy esztendeje alakultunk meg. A lányokkal való kapcsolatom mégis régebbi keletű. Négy évvel ezelőtt, amikor énektanárként az iskolába kerültem, már találkoztam velük az iskolai kórusban. Ott természetesen a hagyományos egyházzenei műveket tanultuk. A 2003. évi Jubál fesztivál adta meg aztán a bátorítást, hogy köny- nyűzenei műfajjal próbálkozzunk.- Milyen stílust képviselnek?- Pontosan nem is lehet meghatározni azt a zenei irányzatot, amelyet mi követünk. Sokaknak ismerősek a dalaink, hiszen több szabadegyházi közösségben éneklik őket. Mi azonban igyekszünk a saját ízlésünk szerint áthangszerelni ezeket az angolszász dallamokat.- Az ökumenikus központban úgy tűnt, gazdagodott az együttes repertoárja, sőt kezd kialakulni egy egyéni stílus, sajátos arculat is.- A nyár vége óta a lányok maguk írják az énekek szövegét. ír és ausztrál népdalfeldolgozásokat használunk zenei alapként. Ehhez készülnek a diákok versei Isten hatalmáról, bűnbocsánatról, szeretetről. Munkánkat néhány felnőtt is segíti. Kolléganőm férje, KaHna Zoltán szólógitározik, a férjem basszusgitáron játszik, volt diákunk, Páldi Roland zongorázik, kedves ismerősünk, Batta Tibor pedig dobol. Ugyanakkor diákjaink is játszanak különböző hangszereken. Itt Lágymányoson például a hegedűn kívül, amelyet én szólaltattam meg, trombitát és fuvolát is „bevetettünk”.- Tanárnő! Tudjuk, hogy egy gimnáziumi kórusnak nem lehet állandó a tagsága. Említette, hogy az együttesből sokan már ebben a tanévben érettségizni fognak. Elkerülnek Aszódról, így a kórustól is. Miben látja ennek a néhány együtt töltött esztendőnek az értelmét?- Kórusunk minden tagját különlegesnek, rendkívül tehetségesnek tartom. Öröm együtt zenélni, együtt szolgálni velük. Az igazi célt azonban abban látom - és ez egyben a reménységem is -, hogy az itt megtanult énekek megmaradnak a diákjainkban, s a sokszor általuk megfogalmazott imaverssorok megtartó erővé válnak életük későbbi küzdelmeiben. B. P. M. Rákóczi postájától napjainkig Veredáriusok, staféták, kurírok és a többiek... Hat évvel ezelőtt nyílt meg a miskolci Postapalota negyedik emeletén a magyar- országi postaszolgálat múltjának relikviáit őrző és bemutató Postakürt Galéria. A gyűjtemény eredeti dokumentumokkal és azok másolatával, térképekkel, tárgyakkal és egy múlt század eleji postabelsővel szemlélteti két évszázad posta- szolgálatát. Bemutatja a postakezelésben alkalmazott kisgépeket, a kézbesítő- és a hírlapszolgálat jelentősebb használati tárgyait. A múzeum megalapításában elévülhetetlen érdemei vannak Kamody Miklós volt postafőtanácsosnak, aki több mint hatvan éve foglalkozik postatörténettel, gyűjtőmunkával, a múlt emlékeinek feldolgozásával és közkinccsé tételével. A gyűjtőmunka terén sokat tett Béres László területi oktatótiszt is. A gyűjtemény egyik érdekessége a mátraszentimrei kézbesítő hivatal felszerelése. Láthatjuk az igazgatósághoz tartozó valamennyi posta keletbélyegzőjének lenyomatát is. Válogatás tekinthető meg a területhez fűződő eseményekkel kapcsolatos alkalmi bélyegzésekből, illetve az igazgatóság néhány postáján szolgálatot teljesítő munkatársak csoportképeiből. Az érdekes, látványos gyűjtemény helytörténeti része négy korszakot ölel fel. Rákóczi postájának története A Habsburg Birodalom postafejlesztéseit a Rákóczi-szabadságharc gyakorlatilag felszámolta. A fejedelem a szabadságharc elvárásainak megfelelően hadi és magánküldemények továbbítására és közigazgatási feladatok ellátására alakította ki postahálózatát, amely négy főútvonalon és több mellékúton 63 postaállomást működtetett, 20 postamester és 43 veredárius (helyettes postamester) vezetésével. Jelentősebb postahelyei Ónod, Tokaj és Tállya voltak; ezek a későbbi korok postaszolgálatában is kiemelkedő szerepet töltöttek be. Rákóczi háromféle postajáratot rendszeresített. Az ordináriák a postanapokon (a hét meghatározott napjain) levélanyagot és személyeket szállítottak; a stafétákat sürgős levelek továbbítására alkalmazták, ezek bármely időpontban indítható- ak voltak; a kurírok pedig a fejedelem postaszállítási igényeit elégítették ki. A miskolci posta kialakulása A Rákóczi-szabadságharc után a posták újjászervezése a Habsburgok politikai érdekeinek megfelelően történt. Az északmagyarországi terület postavonalai Miskolcot elkerülték, a város félreeső fekvése, illetve rossz megközelítési lehetőségei miatt. A küldeményeket hetente kétszer az ónodi postáról hozták-vitték a levélszeresek. Az első miskolci postaállomást csak 1790-ben nyitották meg Bakos László postamester vezetésével. Ekkor illesztették be Miskolcot a Kas- sa-Eger között közlekedő kocsiposta útvonalába. 1791-ben Hegyalj a fontosabb helyeinek a postautakba való besorolásával már Buda és Sátoraljaújhely, illetve Tállya és Máramarossziget között is létrejött a postai összeköttetés. Tokajból mind a négy égtáj felé indítottak postajáratot. Ezek mindegyike jelentős forgalmat bonyolított le. A független Magyar Posta története A kiegyezés után a Magyar Királyi Posta részleges önállóságot kapott. Belső ügyeiben függetlenedett az osztrák postától, de a korábban megkötött nemzetközi szerződések az Osztrák-Magyar Monarchiára egyetemlegesen vonatkoztak. A gazdasági élet fejlődésével a posta és intézményrendszere is fejlődésnek indult. Új postahelyeket alakítottak ki, új szolgáltatásokat, üzletágakat vezettek be. 1870-ben Miskolc postája kincstári kézbe került. A vasúti közlekedés fejlődésével Miskolcot is bekapcsolták az országos mozgóposta-hálózatba. A pályaudvari posta- szolgálat hatékonyabb és gyorsabb ellátása érdekében 1880-ban a Tiszai pályaudvaron is létesítettek postát. Új üzletágként megjelent a Postatakarékpénztár közvetítő szolgálata. A híradástechnika kialakulásával és fejlődésével létrehozták a távíró- és távbeszélő-hálózatokat, megnyitották a távíróállomásokat, a telefonközpontokat. A Magyar Posta 1908-ban nyerte el függetlenségét. A 20.század Észak-Magyarország postatörténetében Magyarország a trianoni békeszerződés után elvesztette a pozsonyi, a kassai, a nagyváradi, a kolozsvári és a temesvári postaigazgatóságait vagy azok bizonyos részét. Az észak-magyarországi területek elcsatolása miatt a Kassai Postaigazgatóság magyar személyzete Miskolcra települt, és igazgatósági kirendeltségként működött tovább. A következő évtizedekben a kirendeltséget többször alakították igazgatósággá, majd minősítették vissza; 1950 óta beszélhetünk újra Miskolci Postaigazgatóságról. A múzeumot minden évben szép számmal keresik fel az érdeklődők. A diákok tanulmányi kirándulásainak is az egyik célpontja, a postaforgalmi szakközépiskola tanulói számára pedig egyenesen a tananyagban szerepel a gyűjtemény megtekintése. A múzeum a nyitvatartási időn kívül, előzetes bejelentkezés alapján is látogatható. Belépődíj nincs, sőt a tárlatvezetés is ingyenes. Kerékgyártó Mihály Egykori posthahivatal a postáskisasszonnyal hélium Sz, ^ ^ Duna Palota j Budapest V., Zrínyi u. 5. 2004. október 22-én, pénteken 19 órakor bemutatja Friedrich Dürrenmatt A FIZIKUSOK Komédia két felvonásban Fordította: Ungvári Tamás Szereplők Mathilde von Zahnd, ideggyógyász Martha Boll, fönővér Monika Stettier, ápolónő Uwe Sievers, főápoló Mac Arthur, ápoló Murillo, ápoló Herbert Georg Beutler, Newton Ernst Heinrich Ernesti, Einstein Johann Wilhelm Möbius, páciens Oscar Rose, misszionárius Lina Rose, a felesége Adolf-Friedrich, Lina Rose fia Wilfred-Kaspar, Lina Rose fia Jörg-Lukas Richard Voss, detektívfelügyelő Törvényszéki orvos Guhl, jegyzőkönyvvezető rendőr Blocher, fotós rendőr Díszlet- és jelmeztervező Rendező További előadások: október 24., november 14., 28., december 6. 16 óra; november 5., 7., 20., 27., december 3. 19 óra Jegyárusítás mindennap a 1/250-5338-as telefonon és hétfő, szerda, péntek délután 14-18 óra között a Duna Palota portáján (tel.: 1/235-5500). Helyárak: 1600, 1200, 1000 forint. Miért most mutatjuk be a svájci Dürrenmatt 1961-ben írt híres drámáját? A lassan az egész világra kiterjedő terrorizmus rettegést kelt, a félelem által keltett félelem rettegésben tartja napjainkat. Eközben olvasom a hírt: George Bush előterjesztésére új típusú nukleáris robbanófejek kifejlesztéséhez szükséges tanulmányok elvégzésére szavazott meg igen jelentős összeget a washingtoni kongresz- szus. Az elnök konkrét előírása: mélyen a föld alatt lévő bunkerek rombolására is alkalmas robbanófejeket kell létrehozni. Újabb feladat a nukleáris eszközökkel foglalkozó tudósoknak! Valaha az atomenergia előállításának mikéntje a tudósok tulajdona és titka volt. A világhatalom politikusai az egymással való versengés közben kikényszerítették a tudósoktól a titkot - és fegyverkezésre használják. A tudomány gondolata többé nem titok, a tudás hatalommá válik. A tudomány kiszolgáltatta magát a hatalomnak. A humanista tudósok ijedtükben visszavették volna titkukat, de amit egyszer kigondoltak, azt többé nem lehet visszavenni (lásd Thomas Mann Doktor Faustusa, Németh László Galileije). Ezt a drámát éli át Dürrenmatt tudós Möbiusa. Fantasztikus találmányát a világ erői pusztító anyagok gyártására használnák. Ezért tanulmányával őrültséget színlelve szanatóriumba menekül, hogy ne árthasson az emberiségnek. S ezzel kiszolgáltatja önmagát és titkát a szanatóriumban uralkodó Hatalom orvosnőjének. Tudása és erkölcsi felelőssége révén tragikus helyzetbe kerül. Nincs lehetősége egyéni cselekvésre, mert a döntés rajta kívül álló, magasabb szférában fog lejátszódni. Dürrenmatt arra bírja rá nézőit, hogy szembenézzenek a valósággal. Azonban szembeszállni ő sem tud vele. Lázadó moralista. Megvilágítja, és meghökkentően ábrázolja a világ válságjelenségeit, amelyek az elmúlt negyven évben elképesztően megszaporodtak. Vajon a tudomány humánuma, valamint a Pénz és a Hatalom küzdelméből mikor kerül ki győztesen a humánum? Vagy mindez az ember és a világ természetéből fakadó, meg nem változtatható sajátosság?! Udvaros Béla Vajda Márta Buzogány Márta Forgács Szilvia Mucsi Sándor Lénárt László Bor Viktor Bitskey Tibor, Kossuth-díjas érdemes művész Bánffy György, Kossuth-díjas kiváló művész O. Szabó István, Jászai-díjas Farkas Tamás Szoboszlai Éva Szabó Péter Baranyai Péter Kalló Norbert Kárpáti Tibor Medgyessy Pál Rékai Nándor Anga-Kakszi István Huros Anna Mária Udvaros Béla Orgonaszentelés Győrben A Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület presbitériuma október 2-án Győrben, az egyházkerület székhelyén tartotta rendes őszi gyűlését. Ittzés János püspök az együttlétet nyitó istentisztelet keretében szentelte fel a székház kápolnájában nemrégiben elhelyezett orgonát. A hangszerek királynőjét dr. Weltler János egyházkerületi felügyelő szólaltatta meg. Menyes Gyula felvétele )
