Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)
2004-10-10 / 41. szám
6. oldal - 2004. OKTÓBER 10. Evangélikus Élet DR. NAGY GYULA AZ EGYHÁZ MAI TANÍTÁSA EVANGÉLIKUS DOGMATIKA II/1. kötet A bűn lényege eredete és következményei (Hamartiológia) Az Evangélikus dogmatika második kötete mai teológiánk és igehirdetéseink talán legtöbbet vitatott kérdésével foglalkozik: mi okozza új évezredünk világa közösségi és személyes emberi életének végzetes megromlását, annak ellenére, hogy Isten jónak és boldognak teremtette meg az embert és világát? Az új dogmatikai kötet erre a kérdésre keresi a Szentírás teljes igéjének, kinyilatkoztatásának a válaszát. A kötet fő fejezetei: Az erkölcsi romlás, a bűneset igazi gyökere, az ember önző ebzakadása Istentől és akaratától - A velünk született, eredendő bűn bennünk és tényleges bűnök - Isten kinyilatkoztatott törvényének a hármas szerepe az életünkben - Akaratunk „szolgasága” a bűn hatalma alatt-A bűn végzetes következményei: a lelki, a testi és az örök halál - „Istenem, miért?” - A személyes Gonosz, a Sátán realitása világunkban. Ez az újabb evangélikus dogmatikai kötet sem csupán a lelkészek és teológiai hallgatók számára íródott. A gyülekezetek tagjainak, de az egyházon kívüli, elfogulatlan olvasóknak is segítséget szeretne adni a mai ökumenikus kereszténység szellemében Jézus Krisztus megváltása és a teljes Szentírás igazi megismerésében. 160 oldal • A5 • kötött • 950 Ft. Megrendelhető a Luther Kiadónál (1085 Budapest, Üllői út 24. • Fax: (1) 486-1229 • e-mail: kiado@lutheran.hu), az egyházi könyvkereskedésekben és az evangélikus gyülekezetek iratterjesztéseiben. Gyermekek a múzeumban Az Evangélikus Országos Múzeum az idei tanévben is szeretettel várja a 6 -12 éves gyerekeket. Foglalkozásainkon a műtárgyakkal ismerkedve egyháztörténeti, művészettörténeti kérdésekre keressük együtt a választ, a kézműves foglalkozásokon pedig - különféle technikákkal - tárgyakat alkotunk. Október 16. „Te katonád voltam, Isten" - Balassi Bálintról November 27. Az örök világosság fénye - halottak napjától ádventig Január 29. „Isten háza"-e a templom? - látogatás a Deák téri templomban Február 26. „Próféták által szólt régen néked az Isten" - bibliafordítás és könyv- nyomtatás Március 19. „Megteremtette az embert a maga képére és hasonlatosságára" - portrék a múzeumban Április 30. Hol vannak az állatok? - az állatok mint jelképek A hat alkalomra szóló bérlet ára 1800 Ft, ugyanabból a családból érkező második és harmadik gyermek számára 1000 Ft, illetve 500 Ft. A részvételi díj egy alkalomra 500 forint. Az összeg a gyermekek (és kísérőik) múzeumbelépőjének árát is tartalmazza. (Az esetleges időpontváltozást közzétesszük az Evangélikus Életben.) Jelentkezés telefonon: 1/317-4173. KONFERENCIA ES PIHENÉS A BALATON PARTJÁN A balatonszárszói Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthon a nyár végeztével is várja a pihenni vágyókat és a konferenciacsoportokat. Az őszi és téli hónapok teljes nyugalmat biztosítanak minden vendégünk számára. Várjuk gyülekezeti, egyházmegyei, ifjúsági, gyermek- és iskolai csoportok jelentkezését. A missziói otthon helyt ad diakóniai, missziói, továbbképző konferenciáknak. Áraink: Konferenciadíj (30 fős csoport esetén): 2500 Ft/fö/nap + 150 Ft/fő/ nap idegenforgalmi adó. Egyéni pihenésre vágyók díja: Lelkész (és családtagjai): felnőtt: 2000 Ft/fő/nap + 150 Ft/fő/nap idegenforgalmi adó, gyermek (14 éves korig): 1000 Ft/fő/nap. Egyházi alkalmazott (és családtagjai): felnőtt: 3000 Ft/fö/nap + 150 Ft/fő/ nap idegenforgalmi adó, gyermek: 1500 Ft fő/nap. Az árak teljes ellátást tartalmaznak (reggeli, ebéd, vacsora, szállás). Időpontot egyeztetni Végh Szabolcs megbízott intézményvezetőnél lehet a 84/563-950-es, illetve a 30/289-8781-es telefonszámon. A Duna TV „Isten kezében” című műsora október 16-án, szombaton 12.10-től összefoglalót sugároz Adorjáni Dezső Zoltán erdélyi evangélikus püspök sepsiszentgyörgyi avatásáról, és egyúttal megrajzolja az új püspök portréját. Szerkesztő-riporter: Fabiny Tamás. Előadások a Luther Márton Szakkollégiumban (1138 Budapest, Vizafogó u. 2-4., földszinti ebédlő) Az alábbi előadások nyitottak, bárki által látogathatók. Minden érdeklődőt szeretettel hív a szakkollégium vezetősége. 2004. okt. 13. szerda 19.30 - Álláskeresés, munka és viselkedés Előadó: dr. Kiss Jenő dékánhelyettes ITestnevelési Egyetem) 2004. okt. 18. hétfő 19.00 - Biztonságpolitika és az egyház Előadó: Fischl Vilmos evangélikus lelkész 2004. okt. 20. szerda 19.30 - Tanulás, dolgozatírás, vizsgázás Előadó: dr. Kiss Jenő dékánhelyettes (Testnevelési Egyetem) 2004. okt. 27. szerda 19.00 - Regionális politika az EU-ban Előadó: Széles Zsuzsanna (SZIE doktorandusz) 2004. nov. 3. szerda 19.00 - A magyar felsőoktatás jövője Előadó: Pokorni Zoltán 2004. nov. 8. hétfő 19.00 - A régi Luther Otthon Előadó: Pongrácz László egykori diák 2004. nov. 10. szerda 19.30 - Nő, férfi, család, szerelem Előadó: dr. Kiss Jenő dékánhelyettes (Testnevelési Egyetem) 2004. nov. 17. szerda 19.30 - Becsület tisztesség, hívő élet Előadó: dr. Kiss Jenő dékánhelyettes (Testnevelési Egyetem) 2004. nov. 23. kedd 19.30 - Babits Mihály: Jónás könyve Előadó: Banka Gabriella vajdasági színművész Bevezeti Lénárt Viktor evangélikus lelkész Népfőiskolái nap Sárszentlőrincen (Folytatás az 1. oldalról) A rövid beszámolók már a napfényes udvaron hangzottak el. Elsőként Kocsis István (képünkön), a helyi munka szervezője, majd Lupták György. Lázár Zsolt. Füller Mihály, Jankovics Béla mondta el mindazt, amit az evangélikus népfőiskolák érdekében tettek és terveznek. Mihályfi Márta a vezetőképzés fontosságát hangsúlyozta, hisz jelenleg kevés az igazán „értő szakember”. A jó példák meglétét igazolta Acs Sándorné, aki beszámolójában a hantosi ökológiai mintagazdaság tevékenységét részletezte. A konferenciajelleget öltött népfőiskolái nap résztvevői a délutánt az uzdi romák között töltötték, ahol a helybéli cigány asszonyok nagy sikerrel kínálták a szabadban főzött ízes halászlét és lecsót. Gáncs Péter Pál apostol szavaival köszöntötte a vendéglátókat: ..Mert ő a mi békességünk, aki a két nemzetsége eggyé tette (...); nem vagytok több idegenek. ” (Ef 2,14.19) A volt iskola - most múzeum - udvarán felállították Kerpács János kocsolai cigány fafaragó alkotását, és ugyanitt - többek között - a Duna Televízió népszerű bemondója, Horváth Kálmán tolmácsolásában hangzottak el versek és novellák. Záróáhítatában Szeverényi János hangsúlyozta, hogy szabad az út a templomból a cigánytáborba. Nem leereszkedéssel, hanem egymás kultúráját megbecsülve kell együtt élnünk ebben a hazában. Bencze Imréné (Szerkesztőségünk a közeljövőben újabb népfőiskolái melléklet megjelentetését tervezi, amelyben a Sárszentlőrincen elhangzott előadások is olvashatók lesznek.) Zsivora György, a sárszentlőrinci népfőiskola névadója Kétszáz évvel ezelőtt, 1804. augusztus 25-én született a Tolna megyei Sárszentlőrincen Zsivora György kiskőrösi származású takácsmester és Madár Zsuzsanna György nevű gyermeke. A keresztség szentségében a falu akkori lelkésze, Nagy István - a későbbi dunántúli püspök - részesítette. A hétgyermekes családapa egy tragikus kocsibaleset következtében fiatalon elhunyt, de a lelkipásztor minden segítséget megadott az eszes gyermek továbbtanulásához. György a helyi elemi iskolai évek után 1813-ban a soproni Líceumba, került. Tanárai közül a legnagyobb hatással Magda Pál statisztikus, a neves társadalomtudós volt rá. Felsőfokú tanulmányait a pozsonyi evangélikus főiskolán folytatta, ahol bölcsészetet, teológiát és jogot tanult. Amikor Pesten 1827-ben letette az ügyvédi vizsgát, szoros kapcsolatba került a nála mindössze egy évvel idősebb Deák Ferenccel, akivel egy ideig együtt is jurátuskodott. Ügyvédi gyakorlata közben élénk érdeklődést tanúsított az irodalmi élet iránt. Amikor rábízták a Közhasznú Ismeretek Tárának felügyeletét, többek között Kisfaludy Sándorral is levelezett. Élete érdekes fordulatot vett, amikor Sárszentlőrinc akkori földesura, gróf Apponyi Antal - akkor párizsi magyar nagykövet - nevelőt és úti kísérőként magántitkárt keresett a fiának. Balassa János lelkipásztor ekkor Zsivora Györgyöt ajánlotta a követ figyelmébe. A tehetséges ifjú így három évet Párizsban tölthetett. Ott nemcsak francia nyelvtudását tökéletesítette, hanem akadémiai megbízásból a francia nyelvű könyvek és kéziratok magyar vonatkozásairól is tudósított. (Jelentéseit számos más dokumentummal együtt ma is őrzi a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára.) Zsivora Györgyöt tudományos munkája elismeréseként a Magyar Tudós Társaság 1833. november 15-én levelező tagjává választotta. Hazajövetele után Pesten telepedett le, számos cikket írt a Tudománytárba és a Conversations-Lexikonba. Tagja lett a pesti evangélikus egyházközségnek, amely hamarosan presbiterré és jegyzővé választotta. Székács József Naplójában elismeréssel ír „a még fiatal, de már igen tisztelt egyénről”, aki erős magyarságtudata folytán csak magyarul volt hajlandó a presbiteri jegyzőkönyvet vezetni. A reformkor éveiben a rendkívül becsületes, de ugyanakkor élelmes, eszes ügyvéd széles és befolyásos klientúrára tett szert; ő volt például a gazdag Wodiáner család ügyvédje is. Amikor Deák Ferenc 1848-ban igazságügyi miniszter lett, őt nevezte ki a Hétszemélyes Tábla váltóosztályának bírájává. A szabadságharc bukása után azonban visszavonult a magánéletbe, és mint ügyvéd számos birtokpert intézett. A magyar családok birtokviszonyait, kapcsolatait és genealógiáját senki nem ismerte jobban nála. Az alkotmányosság helyreállása után mint kiváló jogtudós személyes meghívást kapott Scitovszky János bíboros prímástól 1860-ban az esztergomi tanácskozásra, I. Ferenc Józseftől pedig 1861-ben a budai országbírói értekezletre. Az uralkodó Csanád megyei főispánná nevezte ki. E terhes tisztet csak rövid ideig viselte: utóbb mint hét- személynök, majd kúriai tanácselnök szerzett országos ismertséget és megbecsülést igazságos ítéleteivel, tiszta jellemével. Egyre gyarapodó vagyonából Pest határában birtokrészeket vásárolt. A 19. század hetvenes éveiben rohamosan fejlődő főváros terjeszkedése és az ezzel járó kisajátítási eljárások sora megsokszorozta a földek bevételét. Az egykori szegény falusi takács fia azonban jól ismerte a Bibliát, és megfogadta Keresztelő János intését: „Akinek két köntöse van, egyiket adja annak, akinek nincs: és akinek van eledele, hasonlóképp cselekedjék. ”(Lk 3,11; Káro- li-fordítás) Jótékony, karitatív egyéniségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már a szabadságharc utáni években magára vállalta az idős Szentpéteri József ötvösmester évenkénti anyagi támogatását. Az akadémiai kézirattárban őrzött gyűjtőívek jelzik, hogy Zsivora a Nemzeti Casino mágnásainak pártfogását is kieszközölte „az elaggott művész” megsegítésére. Páratlan mértékű jótékonyságának legfőbb bizonysága az 1874- ben írt végrendelete. Ebben a sárszentlőrinci gyülekezetre nyolcezer, a bonyhádi gimnáziumra és a soproni líceumra ötötezer, a soproni tanítóképzőre, a pesti evangélikus gyülekezetre, a budapesti evangélikus főgimnáziumra és a protestáns árvaházra tíz-tízezer, a Bethesda kórházra, a Történelmi Társulatra, a Kisfaludy Társaságra, a Képzőművészeti Társulatra, a Jogászegyesületre és a Nemzeti Színház nyugdíjintézetére ezer-ezer forintot, a Magyar Tudományos Akadémiára pedig százezer forintot hagyományozott! E hatalmas adomány mértékét akkor mérhetjük csak fel, ha tudjuk: amikor Széchenyi István 1825-ben a Tudományos Akádémia alapítására hatvanezer forintot ajándékozott, ez az összeg egész évi jövedelmével volt egyenlő. A sárszentlőrinci népfőiskola névadójának nemes példája legyen biztatás az utókor számára. Dr. Fabiny Tibor Fotó: Barthel-Rúzsa Zsolt
