Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)
2004-09-19 / 38. szám
Horváth-Hegyi Olivér felvétele Ev angélikus 69. ÉVFOLYAM 38. SZÁM 2004. SZEPTEMBER 19. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 15. VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet ARA: 149 Ft ” A TARTALOMBÓL Igekötő - igei megvilágításban Égi jeladás Könyvek a könyvek könyvéről Belmissziói melléklet Ifjúsági stratégiai program a finn evangélikus egyházban — Régi-új főtitkár az LVSZ élén Szekulóris közegben, ezúttal a fővárosi Felvonulási téren felállított nagyszínpadon került sor Isten igéjének hirdetésére múlt vasárnap, a szeptember 9. és 12. között első alkalommal lezajlott Borfalu rendezvénysorozat keretében. A hazai protestáns gyakorlatban kissé szokatlan istentiszteleten D. Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, dr. Ladocsi Gáspár, a Magyar Katolikus Egyház esztergom-budapesti segédpüspöke, valamint Tislér Géza, a Magyarországi Református Egyház nyugalmazott püspökhelyettese kérte Urunk áldását a megjelent mintegy nyolcvan bortermelő életére és fáradozására, valamint munkájuk gyümölcsére. A kihangosításnak és kivetítésnek köszönhetően az eseményt a Borfalu valamennyi vendége figyelemmel kísérhette. Kinek van szüksége templomokra? A veszprémvarsányi evangélikusság 1821-ben építette fel templomát. Az elmúlt bő másfél évszázadban több ízben kellett felújítani az épületet. Utoljára a nyolcvanas években végeztek komolyabb renoválást. Eredetileg ugyan csak ki szerették volna festeni a templomot, az isteni gondviselés jóvoltából azonban ehelyett teljes körű templomfelújításra nyílt lehetőségük. Szeptember 12-én délután hálaadó istentisztelet keretében szentelte fel Ittzés János püspök a megújult templomot. Erdélyi Rékától, a gyülekezet lelkészétől az ünnepi közgyűlésen megtudtuk, hogy az egyházmegyétől kapott 600 ezer forintos támogatás lehetővé tette a régi ablakok cseréjét. Ekkor vált egyre inkább egyértelművé, hogy az egyszerű festésnek indult munkából még teljes körű renoválás is lehet. Április végén kezdték el a munkákat a tető felújításával, majd az ablakok cseréje után a bádogosmunkák következtek. A vízelvezetés megoldását a padok felújítása és az elektromos hálózat cseréje, majd új lámpatestek felszerelése követte. Még a karzatra felvezető falépcsőt is lecserélhették. A 3,2 millió forintos beruházás döntő részét a gyülekezet fedezte. Adományokból mintegy félmillió forint gyűlt össze, amely e maroknyi evangélikustól elismerésre méltó teljesítmény. Mivel Veszprémvar- sányban a reformátusok is ebben a templomban tartanak istentiszteletet, az önkormányzat támogatása mellett 100 ezer forinttal ők is hozzájárultak a felújítás költségeihez. A templomszentelési istentiszteleten Ittzés János püspök Lk 19,1-10, Zákeus története alapján hirdette Isten igéjét. Ebben hangsúlyozta, hogy a templom lényegéről, a Jézussal való találkozás lehetőségéről kell szólni ebben az ünnepi órában. Jézus ugyan mindenütt jelen van, mégis megengedte, hogy templomok épüljenek. Mert nem neki, hanem nekünk van szükségünk ezekre az épületekre, ahol nevében vagyunk együtt, ö pedig ígérete szerint velünk van. A püspök sokak kérdéseként tette fel, hogy miért múlnak el emberi életek a kiutat hirdető, örömöt találó élmény felfedezése nélkül. Zákeus története adja meg erre a választ: csak akkor élmény a templomba járás, ha létrejön a Jézussal való találkozás. Vajon a templomba menet mi mindig így készülünk erre a találkozásra? Az emberi érzések is fontosak a találkozásban, de vajon őérte öltöztetjük ünneplőbe a szívünket? Zákeus megszégyenít bennünket. Egyrészt mindene megvolt, másrészt mindene hiányzott. Először csak a kíváncsiság hajtotta, de a szíve mélyén a Jézussal való találkozás örömére vágyódott. Aki vágyódik rá, Jézus annak adja meg a találkozás örömét - hangsúlyozta a püspök. Sokan azt hiszik, ők engedik meg Istennek, hogy találkozzon velük. Zákeus otthagyott mindent, rohant, hogy találkozzon Jézussal. Megértette, hogy ha Jézus arra jár, nincs fontosabb teendő az életben - zárta igehirdetését a püspök. Az ünnepi istentiszteletet színesítette szolgálatával a ba- konyszentkirály-cseszneki ökumenikus kórus Gilicze Tamás református lelkész vezetésével, aki az ökumenikus imádság szolgálatát is végezte. Ördög Endre esperes a liturgiában segédkezett. Megható pillanat volt az ünnepségen, amikor Németh Imréné, Ilonka néni huszonöt év után elbúcsúzott a gondnoki tisztségtől. Rendhagyó módon Ittzés János püspök a gyülekezetnek hozott ajándékát, az egyházkerület pecsétjével díszített falitálat a leköszönő és tisztességben megőszült gondnoknak adta át. Menyes Gyula r Utravaló politikusoknak (Parlamenti nyitóáhítat, szeptember 6.) „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik. ” (Mt 4,4) Alapigénk Jézus megkísérlésének történetében hangzik el, abban az elbeszélésben, amely Jézus negyvennapos böjtjéről tudósít. A Mester úgy készül fel küldetésére, az előtte álló feladatokra, hogy visszavonul a pusztába. Joggal számít arra, hogy a rá váró feladatok rendkívüli erőfeszítéseket igényelnek majd. Fel kíván készülni mindarra, ami következik. Ehhez pedig szüksége van a csöndre, a magányra, a pusztára és mindenekfölött Isten közelségére. Jézus nem ugrik rögtön neki a feladatok légiójának az „Ide nekem az oroszlánt is!” jegyében. Nem kér rögtön szót, hogy megtartsa szűzbeszédét „Isten országa tárgykörében”. Nem intéz azonnali kérdést a zsinagógái elöljáróhoz. Nem interpellálja a római helytartót. Nem ad be konstruktív bizalmatlansági indítványt Heródes ellen. Nem is kora frakcióival - a farizeusokkal, szadduceusokkal, zélótákkal vagy éppen a szélsőbalos szikáriusokkal - foglalkozik. Nem is tanítványi körének költségvetését állítja össze. Most még Júdás esetleges puccskísérletére sem gondol. Hanem visszavonul a pusztába. Csöndben van. Imádkozik és böjtöl. Nagy feladar tokra és új kihívásokra készülve nekünk is ezt kell tennünk, lelkészeknek és politikusoknak, tanároknak és diákoknak egyaránt. Jézus imádkozik és böjtöl. Szeretne négyszemközt lenni az Atyával - ám egyszer csak megjelenik az ördög. Beteljesedik a szállóige: „Ahol Isten templomot épít, ott a Sátán is felépíti a maga kápolnáját.” Sokat tanulhatunk Karl Barth ördögértelmezéséből. A 20. század talán legnagyobb protestáns teológusa azt hangsúlyozza, hogy az ördög nincs benne a Credóban, a Hiszekegyben - ugyanis nem méltó arra, hogy vele kapcsolatban a „hit” fogalmát használjuk. Léte és hatása azonban a hétköznapok realitásai közé tartozik. Ezért mi sem a satanológia, hanem a krisztológia összefüggései között gondolkodunk. Nem sátánisták, hanem keresztények vagyunk. A történetben Jézus három kísértéssel szembesül, és az ördög három támadását veri vissza. Változtassa a köveket kenyérré? A gazdasági kérdésekkel kapcsolatos kísértés ez. Ugorjon le a templom párkányáról? Ez a látványosság kísértése. Ha az előbbi a kenyérre vonatkozott, akkor ez a cirkuszt jelenti. Boruljon le az ördög előtt, és övé lesz a Föld minden országa és azok dicsősége? A hatalom, a globális hatalom kísértése ez. Jézus mind a hármat visszautasítja. Tudja, hogy a Sátánnal nem alkudozni kell, hanem radikálisan visszautasítani őt. Az első alkalommal azt nem hagyja, hogy a kísértő eltérítse őt a szenvedés, az ínség és a kereszt vállalásától. Nem enged a jólét, a kényelem, a jómód csábításának. Nem is hajlandó mindezt „megideologizálni”, mondván, hogy milyen sok szegény él körülötte, jól jönne nekik a pusztai kenyér. Nem szédítik meg őt a kísértés messiási vonatkozásai, hogy amiként Mózes népe mannát kapott a pusztában, úgy a Messiás népe kenyeret kaphat, ugyanúgy a pusztában. Szava egyértelmű: „Nem csak kenyérrel él az ember! ’’ Ma úgy mondhatnánk, hogy az élet nemcsak gazdasági törvényszerűségekből és költségvetési számokból áll. Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Isten igéjével is. Erre az igére szüksége van egyénnek és közösségnek, magánembernek és politikusnak egyaránt. Másodszor Jézus nem enged az ördög csábításának, hogy vesse le magát a templom párkányáról. Pedig ennek is ugyanolyan „pr-értéke” lehetett volna, mint egy esetleges pusztai kenyércsodának. De Jézus észleli, hogy a Sátán hamisan, összefüggéséből kiragadva idézi a Szentírást. Nem engedi, hogy Isten szavának más „olvasata” is legyen! Az ige értelmezésére nem kell valamiféle „ügyrendi bizottságot” ösz- szehívni, hiszen az világosan tükrözi „a törvényalkotó szándékát”. Hát még az „evangéliumalkotóét”... Jézus amellett tudván tudja, hogy rá a rögös földi út vár, nem a hókuszpókuszok rövidítése. Isten emberré lett, nem pedig madárrá. Ezért igazítja helyre a Sátán önkényes Biblia-értelmezését. Harmadszor a Föld minden országát és azok dicsőségét pillantja meg. A kísértés az, hogy mindez az övé lehet - csak éppen az ördög előtt kellene leborulnia. Ha máshonnan nem, a történelemből tudhatjuk, micsoda tragikus következményei voltak annak, amikor valaki ilyen sátáni módon tört az egész világ fölötti hatalomra. Politikusok számára különösen nagy kísértést jelenthet ez. A „térkép e táj” kíméletlensége is ebből a kísértésből ered. Isten őrizzen meg minden politikust és katonát a világ fölötti hatalom ilyen sátáni vágyától! Ha pedig a kísértő mégis támadna, tudjunk határozottan így felelni: ,, Távozz tőlem, Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! ” Bizonyára igen nehéz feladatok, komoly próbatételek várnak minden politikusra, parlamenti képviselőre. Pártállástól függetlenül mindent el kell követni a tisztességes felkészülés érdekében. Rajongás lenne azt mondani, hogy az igével kormányozni lehet, vagy hogy Isten szava az alkotmány helyébe léphet. Ám az ember erőt, tiszta látást, erkölcsi érzéket nyerhet Isten igéjéből. A Szentlélek megvilágosíthatja az értelmet. Isten útmutatása - ez a bibliai elbeszélés is - segíthet abban, hogy ellenálljunk sokféle mai kísértésnek, és bölcs döntéseket tudjunk hozni. Ámen. Fabiny Tamás „Ha valaki nemcsak jó cselekedeteket, hanem Isten tetszésére és dicséretére csodadolgokat akar művelni, akkor nem kell soká keresnie az alkalmat. Jól vigyázzon magára s arra, hogy az aranynak rabjává ne legyen. Inkább megfordítva, legyen az arany az ő rabjává, és az arany keresse az ő kegyeit. Ha tehát valaki nem csüng szívének szeretetével a földi kincseken, az szabad, csodatevő, boldog ember. " Luther Márton: A jó cselekedetekről (Takács János fordítása) f ú
