Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-08-08 / 32. szám

4. oldal - 2004. AUGUSZTUS 8. Spanyolcsizma Evangélikus Élet Közeledés Krisztus útján Evangélikus-római katolikus párbeszéd 2004 Kilencéves munka után a végéhez közeledik a Lutheránus Világszövetség és a Vatikáni Egységtitkárság közös bizottságának teológiai párbeszéde. Az evangé­likus-római katolikus dialógusok a II. vatikáni zsinat egyházi reformhatároza­tai után kezdődtek 1967-ben. Az első nemzetközi bizottság 1971-ig „Az evangé­lium és az egyház”, a második bizottság 1973 és 1984 között „Az úrvacsora és az egyházi hivatalos szolgálat”, a harmadik bizottság 1986 és 1993 között „Az egy­ház és az Isten előtti megigazulás” témáit vizsgálta. Ez utóbbi bizottság munká­jának egyháztörténeti jelentőségű eredménye volt az Augsburgban 1999. októ­ber 31-én aláírt Evangélikus-római katolikus közös nyilatkozat a megigazulás ta­nításáról. Felül kell vizsgálni a spanyol katolikus egyház állami finanszírozását, és előbb- utóbb véget kell vetni neki - vélekedett egy rádióinterjúban a spanyol szociális és munkaügyi miniszter. Jesus Caldera a Cadena Ser rádiónak adott interjúban emlékeztetett arra, hogy a spanyol katolikus egyház az 1979-es, az állami finanszírozásról szóló megál­lapodás óta „kivételes elbánásban része­sül”, de ezt felül kell vizsgálni, mert Spanyolország „nem vallási állam”. A miniszter szerint ez a helyzet már csak azért sem normális, mert előnyben ré­szesíti a katolikusokat más vallásúakkal szemben. Caldera úgy vélekedett, hogy maguknak a katolikusoknak kellene el­tartaniuk egyházukat, különböző me­chanizmusokon keresztül. A miniszter egyúttal leszögezte: az államnak és a spanyol társadalomnak joga van kiter­jeszteni a polgári jogokat; például a há­zasságkötés ezek közé tartozik. Ez utóbbi megjegyzés egyértelműen a Jósé Gea Escolanónak, Mondoqedo- Ferrol püspökének a kijelentésére adott A fogyasztáskultúra ugyanolyan nehéz feladat elé állítja a Magyar Katolikus Egyházat, mint 1989 előtt a kommunista rendszer - jelentette ki az egyesült álla­mokbeli látogatáson tartózkodó Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-buda- pesti érsek a South Bend Tribune című lapnak nyilatkozva. A magyar bíboros július 5-étől augusztus 8-áig tartózkodik az Egyesült Államokban és Kanadában, és magyar közösségeket látogat meg. A magyar egyház megpróbálja vissza­szerezni a kommunista rendszer előtti be­folyását a társadalomban - mondta Erdő Péter. „A kommunista rendszer sokkal na­gyobb erkölcsi kárt okozott, mint anyagit. Most pedig attól tartunk, hogy a ázekularizmus ugyanilyen nagy kárt okoz, csak másképp. A magyar nem lehet egészséges nemzet anélkül, hogy el ne fo­gadná vallását és kultúráját” - szögezte le. A bíboros az Indiana állambeli South Bend városban, a Magyarok Nagyasszo­Nemcsak a sportolók készülnek az athé­ni olimpiai játékokra, hanem az egyhá­zak is. A Görög Ortodox Egyház egy húsz főből álló csoportot nevezett ki „az atléták lelki szükségletei kielégítése cél­jából”. A görög bibliatársulat több ezer Bibliát óhajt kiosztani a játékok idején. Közzétett egy füzetecskét Pál apostol Görögországban címmel, melyet a gö­rög mellett angol, német, francia, portu­gál, spanyol, orosz, koreai, kínai, japán és arab fordításban is osztogatni fognak a válasz volt. A főpap a közelmúltban ugyanis azt mondta, hogy a melegek há­zasságával „a spanyol társadalom példa nélküli erkölcsi és társadalmi zűrzavar felé halad”. Ugyanakkor egy spanyol társadalomtudományi intézet felmérése szerint a 95 százalékban katolikus or­szág lakosságának kétharmada egyetért azzal, hogy a homoszexuális pároknak megadják ugyanazokat a jogokat, mint a heteroszexuálisoknak, beleértve a há­zasságkötés jogát is. A spanyol katolikus egyház és az új kormány között számos súlyos nézetel­térés okoz mostanában feszültséget: egyházi körökből élesen támadják a Zapatero-kabinetnek a polgári törvény- könyv megváltoztatására irányuló törek­véseit, ezenkívül azokat az intézkedése­ket, amelyek a családi erőszak megféke­zésére irányulnak, valamint az előző, néppárti kormány iskolareformjának le­állítását, mivel az elsőbbséget biztosított volna a katolikus oktatási intézmények támogatásának. nya-templomban mutatott be misét. Lá- togatókörútján adományokat gyűjt az esztergomi katolikus szeminárium egyik épületének felújítására. Az 1865 óta fennálló épületet a kommunista rendszer idején a szovjet hadsereg kórháznak használta, és elhanyagolták. Az egyház 1991-ben kapta vissza. A South Bend-i látogatás terve akkor született, amikor a magyar egyházfő ta­lálkozott a város két magyar lakosával, a Magyarországról elmenekült Szalay Józseffel és Szalay Emmával. A 78 éves Szalay József a magyar és az európai katolikus egyház jövőjét féltve kérte a látogatást, és segített megszervezni azt. South Bendben telepedett le számos magyar a XX. század elején Amerikába kivándorlók közül, majd még többen a II. világháború alatt, illetve az 1956-os forradalom leverése után emigráltak társulat tagjai a protestáns, ortodox és ró­mai katolikus résztvevők között. Több mint húszezer angol nyelvű Bibliát és Újszövetséget is rendelkezésre bocsáta­nak. Emellett az olimpiai faluban negy­venöt, a világ minden részéről meghívott protestáns és anglikán lelkész szolgál majd. Számos más egyházi alkalmat is szerveznek még. A görög törvények ugyan tiltják a „prozelitizmust” (lélekha­lászat), de most „nem alkalmazzák a té­rítést tiltó rendeleteket”. (MTI) A finnországi Laerkullában 1995-ben el­kezdett párbeszédhez Genf és Róma nemzetközi szakértőket delegált. Az evangélikus oldal Argentína, Japán, Né­metország, Norvégia, Franciaország, Tanzánia, Finnország, az Amerikai Egyesült Államok és hazánk egyházát, a római katolikus oldal pedig Olaszország, Németország, Norvégia, Kanada, Nigé­ria, az Amerikai Egyesült Államok és Lengyelország egyházát képviseli. Evan­gélikus részről három, katolikus részről pedig egy teológiai professzor asszony is tagja a bizottságnak. A munka angol és német nyelven fo­lyik, szinkrontolmácsolás segítségével. A tanácskozást felváltva látják vendégül évente a különböző országok egyházai. Hazánkban 1997-ben Dobogókőn került sor a konferenciára. Ebben az évben az Amerikai Evangélikus Egyház meghívá­sára Baltimore városában a Zion Lutheran Church (Sion Evangélikus Gyülekezet) látott minket vendégül. A párbeszéd római katolikus társelnöke Walter Kasper német püspök volt, akit bíborossá és a Keresztény Egység Előse­gítésének Pápai Tanácsa vezetőjévé tör­ténő kinevezése után Alfons Nossol len­gyel érsek (Opole) követett. Evangélikus részről a bizottság társelnöke D. dr. Har­mati Béla püspök. Baltimore-ban július 9. és 17. között dialógusunk témájáról, az egyház apos- toliságáról volt szó. A Niceában 325-ben tartott zsinaton elfogadott hitvallás sze­rint az egyház lényeges ismertetőjele, hogy apostoli. Az evangéliumok elbe­szélései szerint Jézus tizenkét tanítvá­nyát apostolként küldte el, hogy „tegye­nek tanítvánnyá minden népet”, keresz­teljenek és tanítsanak. Azóta ez a munka nemzedékről nemzedékre folytatódik az egyházban. Kereken kétezer éves törté­nelmünk során azonban sok változás után alakult ki a mai ökumenikus kép, benne a keleti és nyugati egyház szétvá­lásával 1054-ben, majd a reformáció ko­rának belső egyházi harcaival. A külön­böző országok és népek sajátos kulturális különbségei is befolyásolták az egyház életét. 2000-ben Olaszországban ülésez­tünk, és látogatást tettünk Martini bíbo­rosnál Milánóban. Emlékezetes üdvözlő szavakkal fogadta a bizottságot: „Üd­vözlöm Önöket Milánóban. Kérem, fi­gyeljenek arra, hogy ez itt nem a »ró­mai«, hanem a »milánói« katolikus egy­ház, a maga Ambrosius püspökre vissza­vezethető külön liturgiájával.” Azt vála­szoltuk, hogy mi evangélikusok pedig a „wittenbergi” katolikus egyház vagyunk, hiszen a „katolikus” azt jelenti: egyete­mes, az egész világra kiterjedő. Teológiai munkánk az Újszövetség ta­nulmányozásával kezdődött. Örvende­tes, hogy ezen a területen az apostolokra vonatkozó tudósítások vizsgálata és ér­telmezése dolgában nagy az egyetértés az egyházak között. Az ókori és közép­kori egyházi struktúra és teológia kiala­kulásának magyarázása terén viszont már vannak különbségek. A hármas egy­házi hivatal, a diakónusi, papi és püspö­ki ordinált szolgálat hangsúlyozása és ennek szukcesszív továbbadása jellemző a római katolikus felfogásra. Evangéli­kus részről az ordinált szolgálatnak az igéhez való kötöttségét és egységét tart­juk fontosnak, és a gyülekezeti közös­ségben történő igehirdetést és a szentsé­gek kiszolgáltatását az egyház lényegé­nek tekintjük. Róma oldaláról a püspö­kök hivatala, a püspökségek egymáshoz és a pápához fűződő kapcsolata a döntő tényező az apostoliságban. A dialógus egyik fontos feladata, hogy a különböző országok egyházainak meg­látogatása, az évente más-más helyszí­nen történő tanácskozás alkalmat adjon a különböző egyházi helyzetek, kulturális különbségek, a többségi vagy kisebbségi létformák tanulmányozására. A baltimore-i gyülekezetét 1755-ben alapí­tották német bevándorlók. Ma is vannak vasárnaponként német szolgálatok az an­gol mellett. Ökumenikus érdekesség volt, hogy július 11-én, vasárnap 9.15- kor a német istentiszteleten az evangéli­kus templomban Opole lengyel város ka­tolikus érseke, Alfons Nossol prédikált németül. Örömmel mondta el, hogy ott­hon ilyen német szolgálatra még nem volt lehetősége. A 11.15-kor kezdődő angol nyelvű istentiszteleten pedig ma­gyar püspök hirdette az igét. A két isten- tisztelet közötti gyülekezeti kávézáson alkalom nyílt a gyülekezeti tagok kérdé­seit megválaszolni. A helyi gyülekezet dr. Holger Roggelin személyében Ham­burgból származó, de tökéletesen két­nyelvű lelkészt mondhat vezetőjének. Nyugalomba vonulása óta ebben a gyü­lekezetben tevékenykedik a neves egy­háztörténész, Eric W. Gritsch professzor is. Ő Ausztriában született, kitűnő ma­gyar kapcsolatai is vannak, és egyháza delegálta őt bizottságunkba. Felesége a gyülekezeti vendéglátásunkat szervező asszonykor vezetője volt. A munka keretei a reggeli áhítatok és az esti úrvacsorái alkalmak voltak, na­ponta felváltva evangélikus és római ka­tolikus liturgiával. Ezeken mindig részt vett minden jelenlévő, a saját egyháza rendje szerint vagy a másik egyház litur­giája alatt csendes imádsággal. Baltimore evangélikus püspöke, Gerard Knoche vidéki családi birtokán látta vendégül, és vasárnap délután pedig hajóútra vitte a résztvevőket a kikötőben. A város római katolikus érseke, Keeler kardinális külföldön tartózkodott, ezért helyettese, Francis Malooly püspök mu­tatta be a katolikus katedrálist, és adott fogadást tiszteletünkre. Érdekes volt az a tény, hogy amikor Knoche evangélikus püspököt beiktatták két évvel ezelőtt, az ünnepi istentiszteletet a katolikus kated- rálisban tarthatták meg, mert a helyi evangélikus templom kicsi lett volna. Jó ökumenikus kapcsolatra mutat mindez! A dialógus résztvevői megállapították, hogy évekkel ezelőtt nem volt könnyű elkezdeni a teológiai munkát, most pedig - kilenc év után - ott tartunk, hogy a be­fejezés a kérdés. A bizottság elé minden évben több száz oldalas szövegek kerül­nek, melyek megbeszélése, a benyújtott tanulmányok javítása, szerkesztése elő­ször a szerkesztőbizottság, majd a teljes bizottság feladata. Az a reményünk, hogy 2005-re tízévi munka után az evan­gélikus-római katolikus dialógusok újabb fejezetét zárhatjuk le egy tanul­mánykötet megjelentetésével, ezzel pedig hozzájárulunk a két egyház Jézus parancsolta ökumenikus közeledéséhez. Harmati Béla KATE A HATÁRON TÚLRA - adomá­nyozóvonal 06-81-330-220 Egy hívás - és valakit megaj ándékozott * A hívás díja 400 Ft + áfa. (MTI) Erdő Péter az Egyesült Államokban közül. (MTI) Ökumenikus sátor a Szigeten A történelmi felekezetek (római katolikus, re­formátus, evangélikus) ifjúsági munkásainak jóvoltából idén nyáron ötödik alkalommal nyílhat meg a Szigeten a Közös Pont sátor. Akik a korábbi években is jártak már a „civil szervezetek utcájában”, azoknak ismerős az Alkossarok, ahol a betérők rajzolhatnak, fest­hetnek, agyagozhatnak. Ezenkívül verseket, illetve történeteket is írhatnak a napi aktuális témákban, melyek a hét főbűnhöz és erényhez (restség - jóra való törekvés, bujaság - állha­tatosság, gőg - alázat, irigység - önzetlenség, harag - szelídség, fösvénység - szívesség, torkosság - mértékletesség) kapcsolódnak. A sátor mindennapi programjai között szerepelnek még különféle társasjátékok, graffitirajzolás és közös zenélés is. A „Barátok közt” címet viseli az a blokk, mely­nek keretében az érdeklődők a nap alkotásaiból összeállított kiállítást tekinthetik meg, továbbá szerzetesekkel és apácákkal folytathatnak kötetlen, személyes beszél­getést szerény esti szeretetvendégség mellett. Sőt a Közös Pont munkatársai akár a hajnali órákban is szeretettel fogadják a látogatókat. Az eddig említetteken kívül előadások, teaház, éjjeli beszélgetések és meditációk egészítik ki a színes programajánlatot. A szervezők az idén is a közvetlenség és a nyíltság szellemében szeretnék megszólítani a szigetlakokat. Ezt sugallja az egysze­rű díszlet, a beszélgetésre hívó feliratok és a teaházas jelleg is. Kerekasztal-beszélge- téseik aktuális társadalmi-spirituális témákat érintenek, sátruk vendégeiként keresz­tény zenekarok is bemutatkoznak. Mindehhez állandóan jelen lévő lelkészek, vala­mint felkészült fiatalok biztosítanak lelki hátteret, beszélgetésre, meghallgatásra, vi­tára invitálva a sátorba betérőket. GaZsu Egyházak az olimpián

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom