Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-06-20 / 25. szám

10. oldal-2004. JÚNIUS 20. r Evangélikus Elet A Twenty Singers Bandet a barátság tartja össze Dalolni jó, együtt dalolni pedig az egyik legnagyobb élmény a világon. Tudják ezt a Twenty Singers Band tag­jai i$, ezért állnak össze időnként egy kis közös muzsikálásra. A tehetséges fiatalok nem csupán saját maguknak játszanak: a kiskőrösiek nem kis meg­elégedésére a Ten sing csoport egyko­ri tagjai a településen élőket is megör­vendeztetik egy-egy koncerttel.- Másfél évvel ezelőtt néhányan úgy döntöttünk, hogy ha időnk engedi, ösz- szejövünk egy kicsit zenélni. Sajnos na­gyon sokan elkerültek az egykori csa­patból - főiskolára járnak, külföldre mentek de mivel tartjuk a kapcsolatot egymással, össze tudunk hozni egy-egy időpontot a közös muzsikálásra. Ilyen alkalom volt a városi napokon való fel­lépésünk is - meséli Szlovák Péter, az együttes oszlopos tagja.- Milyen hangszereken játszotok?- Tóth Erzsébet a billentyűsünk, és emellett vokálozik, Markó Attila gitáro­zik, Kis Viktor a basszusgitár mestere, Nádasdi Péter a dobosunk, én magam gitározom és énekelek. A vokált Turcsán Rita és Polereczki Sándor is erősíti.- Milyen repertoárral készültök a fel­lépésekre?- Alapvetően pop-rock zenét ját­szunk, műsorunkat nagyrészt népszerű énekesek (mint például Ákos, Charlie) dalaiból vagy híres együttesek számai­ból állítjuk össze, de egy-két ismeretle­nebb szerzeményt is játszunk. A dalok kiválasztásakor arra törekszünk, hogy mindenképpen legyen valami mondani­valója annak, ami a színpadon elhang­zik. Emellett saját dalokat is előadunk. Persze az is nagymértékben meghatá­rozza a számok kiválasztását, hogy mi­lyen alkalomból lépünk fel. Ilyenkor te- matizáljuk és sorrendbe állítjuk a dalo­kat. Az is előfordul, hogy filmvetítéssel vagy háttérképek megjelenítésével il­lusztráljuk a koncertet. Az „ír esten” például, ahol csak ír népzenei feldolgo­zásokat játszottunk, ír népköltészeti al­kotásokat, történeteket is szőttünk a da­lok közé. Az előadás után diavetítéssel egybekötött élménybeszámolót is tartot­tam írországi utamról.- Hol szoktatok találkozni?- A KIE-házban szoktunk próbálni. Amióta létrejött ez a „szabadidőcent­rum”, azóta ez lett a főhadiszállásunk, s minden külön értesítés nélkül tudjuk, hogy szombat esténként lehetőségünk van egy kis közös muzsikálásra. Itt szö­vögetjük terveinket, komponáljuk a da­lokat, készülünk a fellépésre. Nagyon jó kapcsolat alakult ki közöttünk, s bár ér­deklődésünk szerint sokfélék vagyunk, a légkör, a barátság összetartja a csapatot. Boda Zsuzsa (Kiskőrös) KÁTÉ A HATÁRON TÚLRA - adományozóvonal 06-81-330-220* Egy hívás - és valakit megajándékozott. *A hívás díja 400 Ft + áfa. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 2004. június 20. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Horváth-Hegyi Olivér; du. 6. dr. Széchey Béla; II., Hű­vösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Madocsai Miklós; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Magassy Sándomé Csonka Zsuzsanna; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Donáth László; Óbuda. III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Bajuszné Orodán Krisztina; de. 11. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; du. 6. (ifjúsági) Cselovszky Ferenc; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Szpisák Attila; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Gé­za; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus temp­lom de. 11. (úrv.) Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Smidéliusz András; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Blázy Árpád; de. 11. (úrv.) Blázy Árpád; du. 6. Joób Máté; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Joób Máté; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Keczkó Szilvia; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Tóth-Szöllős Mihály; XIII., Frangepán u. 43. de. fél 9. Tóth-Szöllős Mihály; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV, Régi Fóti út 75. (nagy­templom) de. 10. (úrv.) Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány 1. u. de. fél II. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Kása László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél II. Kosa László; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Eszlényi Ákos; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Eszlényi Ákos; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Korányi András; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Buda­fok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Budakeszi (ref. templom) de. fél 9. dr. Zay Balázs. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 2. VASÁRNAP a liturgikus szín: zöld. A vasár­nap lekciója: IJn 3,(13)14-18; az igehirdetés alapigéje: Mt 23,37-39. ÉNEKEK: 61,435. Erős vár a mi Istenünk címmel evangélikus félórát közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán 2004. június 21-én, hétfőn 13.30-kor. Összeállította: Boda Zsuzsa 2011 ÉVE SZÜLETETT KERESZTELŐ JÁNOS Jézus hírnöke és útkészítője Ha elfogadjuk a történelmi kutatások azon megállapítását, hogy Jézus időszámítá­sunk kezdete előtt 7-ben született, akkor fél évvel előtte, vagyis 2011 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot Jézus hírnöke és út­készítője, Keresztelő János. Június 24-én az Útmutató reggeli igéi minden évben ró­la szólnak. Az idén ezt olvassuk: „ Te pe­dig, kisgyermek, a Magasságos prófétája leszel, mert az Úr előtt jársz, hogy előké­szítsd az ő útjait. ” (Lk 1,57-80) Születésnapi megemlékezés gyanánt ezen a nem kerek évfordulón szemelges- sünk az elmúlt évtizedekben olvasott szentírási szakaszokból, amelyek külön­böző oldalról világítják meg Keresztelő János szerepét és jelentőségét. „ Egy hang kiált: Építsetek utat a pusz­tában az Úrnak!” (Ezs 40,1-11) „János, amikor keresztelt, megtérést követelt, de azt mondta a népnek, hogy abban higy- gyenek, aki utána jön, azaz Jézusban. " (ApCsel 19,1-7) „János előre, még Jé­zus eljövetele előtt hirdette Izrael egész népének, hogy térjenek meg és keresztel- kedjenek meg. ” (ApCsel 13,22-26) „ Já­nos nem tett ugyan egyetlen csodát sem, de mindaz, amit János Jézusról mondott, igaz volt.” (Jn 10,40-42) „Azokban a napokban megjelent Keresztelő János, és ezt hirdette Júdea pusztájában: »Térje­tek meg, mert elközelített a mennyek or­szága.« " (Mt 3,1-12) „ O az, akiről meg van írva: íme, én elküldöm előtted köve­temet, aki előkészíti előtted az utat. - O Illés, aki eljövendő volt. ” (Mt 11,7-15) Végül szólaljon meg és mutatkozzon be maga az ünnepelt is; „Én nem a Krisztus vagyok. Én kiáltó hang vagyok a pusztában: készítsetek egyenes utat az Úrnak. ” (Jn 1,19-23)-i -s 1250 évvel ezelőtt halt meg Bonifác, a germánok apostola Kr. u. 724 őszén nagy tömeg gyülekezett össze a hesseni Geismar mellett lévő po­gány kultuszhelyen. Szerzetesek, papok és más férfiak a hatalmas Donar-fát ké­szültek kivágni, mely a germánok ősi is­tenségének volt szentelve. A férfiak munka közben zsoltárokat énekeltek. A fa kivágását követően a pogány lakossá­gon erőt vett a megdöbbenés: hogyan le­hetséges az, hogy a pogány istenségek bosszúja elmaradt?! A szent tölgyfa hatalmas törzsére az angol származású Winfrid - ismertebb nevén Bonifác - mérte az első csapást. Bonifác a tölgyből Péter apostolnak szentelt templomot építtetett. Immár szabaddá vált az út az élő Isten evangé­liumának hirdetésére... Bonifác az angolszász Wessexben látta meg a napvilágot 675 körül. An­gol bencés monostorokban végezte ta­nulmányait, szerzetes lett, és harminc­éves korában pappá szentelték. Belső késztetésre 716-ban a frízek közé ment misszionálni. A sok-sok csalódás hatá­sára 718-ban Rómába zarándokolt, hogy tanácsot és segítséget kérjen a pá­pától. II. Gergely (715-731) hivatalo­san is megbízta a germánok közötti misszió folytatásával, és Thüringiába küldte, hogy megreformálja az ott már meglévő kereszténységet, és Róma fennhatósága alá vezérelje őket. Boni­fác komolyan vette küldetését, ám nem sokkal később újra a frízek közé ment. innen Hessenbe vezetett útja, ahol a té­rítés mellett megalapította az amöne- burgi monostort. A pápa 722-ben Rómába hívatta, ahonnan mint Mainz püspöke tért vissza azzal a megbízással, hogy a már megté­rített és megszervezett missziós területe­ket a Szentszék fősége alá helyezze. Újabb monostorokat alapított (például Fritzlarban és Erfurtban), majd 732-ben III. Gergely pápa (731-741) érsekké ne­vezte ki őt. 738-ban immár harmadízben utazott Rómába. A klérushoz, a néphez és a ne­mesekhez szóló pápai körlevéllel tért vissza, s újabb püspökségek szervezésé­vel, valamint monostorok alapításával (például Würzburgban, Passauban, Frei- singben, Regensburgban és Eichstättben stb.) hozzáfogott a bajor egyház meg­szervezéséhez. Élete hátralévő szakaszát újra eredeti tervének, a frízek térítésének szentelte. 754. június 5-én azonban a frízföldi Dokkumban tartott keresztelőn a pogányok megölték. Testét az általa alapított - s számára legkedvesebb - ful- dai monostor dómjának kriptájában he­lyezték örök nyugovóra. A németek apostola nemcsak misszi­onáriusként szolgálta áldásosán Urát, hanem széles látókörrel megáldott egy­házszervező is volt. Az általa alapított püspökségeknek az egyetemes egyházba való integrálásával nagy hatást gyako­rolt a nyugati kultúrára. A pásztori szol­gálatról egyik levelében így vall: „Ne le­gyünk néma kutyák, se hallgatag szem­lélők, ne legyünk béresek, akik elfutnak a farkas elől, hanem gondos pásztorok, akik virrasztanak Krisztus nyája felett, hirdetve Isten minden törvényét nagy­nak és kicsinynek, szegénynek és gaz­dagnak, minden méltóságban és korban levőnek úgy, ahogyan Isten erre képes­séget adott nekünk...” A kiváló misszi­onárius és egyházi ember emlékét ma is számtalan egyesület, alapítvány és templom neve őrzi. Blázy Árpád Bonifác halála Erdősi Sylvester János (1504-1553?) Ötszáz évvel ezelőtt - 1504 körül - született Szinyérváralján Erdősi Syl­vester János humanista tudós, az Új­szövetség fordítója. A krakkói egyetemen tanult 1526-27-ben, ahol megismerkedett Erazmus eszméivel. Egyetemi tanul­mányait Wittenbergben folytatta 1529- ben. 1534-ben Nádasdy Tamás szolgá­latába állt, és Sárvár-Új szigetre költö­zött. Az ottani iskolában tanított, és egyúttal a Nádasdy alapította nyomdát vezette. 1543 végéig maradt Újszige­ten, közben 1534 végétől 1536-ig ismét Wittenbergben tanult. 1543 végétől vagy 1544 elejétől a bécsi egyetemen előbb a héber, később a görög nyelv ta­nára lett. Életrajzi adatai bizonytalanok. Halála 1551 utánra tehető. Erdősi Sylvester János az európai humanizmus szemléletéhez igyekezett igazítani a magyar irodalom, a magyar nyelv kiművelésének programját. Munkásságával új fejezetet nyitott a magyar fordításirodalom fejlődésében, valamint a magyar sti­lisztika, filológia történetében is. 1539-ben jelent meg a Gram- matica Hungarolatina című munkája. E nyelvtankönyvében elsőként tette tudományos vizsgálat tárgyává a magyar nyel­vet. Ő volt az első magyar nyelvtan szerkesztője, az első tuda­tos művelője a magyar nyelvnek. Erdősi Sylvester János legjelentősebb munkája az Újszövet­ség-fordítás. Ennek elkészítéséhez tanulmányozta és felhasználta a latin nyelvű fordítási segédleteket, illetve Erazmus megjegyzéseit. Bár ismerte az Újszövetség régi magyar fordítása­it, az eredeti görög szöveget vette ala­pul. Új Testamentuma 1541-ben Sár­vár-Új szigeten az első hazai nyomdá­ban készült magyar nyelvű könyvünk, amelyet Abádi Benedek adott ki. Az egyes evangéliumok összefoglalását disztichonokban adta, és diszticho­nokban írta a magyar néphez szóló ajánlását is. Elsőként alkalmazott nyelvünkön időmértékes verselést. Erdősi Sylvester Jánosnak mind a lutheri Újszövetség-, mind a teljes Biblia-fordítást ismernie kellett. A Luther-féle fordítás után egy híján húsz esztendővel jelent meg Sárváron az általa fordított Új Testamentum. A teljes magyar Biblia-fordítás csaknem fél évszázad múlva jelent meg Vizsolyban: Radios Gáspár (akit szülőhelyéről Károlyi Gáspárnak nevezünk) gönci prédikátor munkatársaival együtt három év alatt fordította le. A nyomta­tott íveket a siheder Szenczi Molnár Albert hozta és vitte Göncről Vizsolyba. 1590-ben az örök Isten Vizsolyban meg­szólalt magyarul, és szól négyszáz esztendeje, a harmadik év­ezred küszöbén is. Dr. Reményi Mihály AZ MACA* k mii Ki X( ,iT Civilu Ujj BJfcMA Ttífrt'af illőt fd: nfrr r;»,í^iü<v fű ®< 6; vsV«f imftignmattit fiit* dii/ TítM «irt I*» forint' tviui'H d* rrf-r? e*S {1 írat'« «dir» eil. frtlnp t>Jí4fZ «m ti fai nyit* *1 Cff [í krai* itl MmlfrtcB.il tfwN 3« r« éaftauMraí" t« »tfrS fellel/ _ (in trul.1 ú» ("ifi« muris * (t^ h<8CwlZ Otíájit (* píjrl Mrt •öítlrdo aiTi» «.(II Wiisui. yyíiitws rar#if t (Mái ill«/ mirtía (irútŐ inti ft. SlINjjMs^uuirtfiríí/ Ifi NU»n«.fff«íi*ÍJ/ 3*t Kjcf- H*8«Sf it«« a. tdtlMfr »^«i:f/ mit« ifilmllj 3!f,/*rU «i-vmLc í*tniM»!fisN|/ra»»i»V»'if ft««t* ii Z i f/sl álf*|/«siv/^ lett «M. * mt ««t ftlscS ratiV/fc» uff» fJftwí' Zrcrt mlritdtr Itiiipl Uí;c;í{. ^ V&áUflhUticdui trm\*é«ntu iímri Eiffjcl (Itimid' tttfrtifíl it«4d­&;!*§« Sut#

Next

/
Oldalképek
Tartalom