Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-01-04 / 1. szám

4. oldal 2004. JANUÁR 4. Ökumenikus imahét 2004 Ebben az évben január 18-25-ig kerül sor az ökumenikus imahétre, amelynek bibli­ai mottója a következő: „Az én békességemet adom nektek” (Jn 14,27). A Keresz­tények Egységét Előmozdító Pápai Tanács és az Egyházak Világtanácsa által kidol­gozott nemzetközi előkészítő anyag magyar ökumenikus fordítása már elkészült, és azt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Öku­menikus Tanácsa füzet formájában kiadta. Az előkészítő füzetek az egyházak vezetőségén keresztül jutnak el a lelkészekhez. A dokumentum letölthető az Öku­menikus Tanács honlapjáról is: http://okumenikus.lutheran.hu. Az országos megnyitó istentiszteletre január 18-án 18 órakor a Deák téri evangé­likus templomban kerül sor dr. Erdő Péter bíboros és dr. Szabó István püspök ige­hirdetői szolgálatával. Az imahét központi zárórendezvényeként ifjúsági isten- tisztelet lesz a Lágymányosi Ökumenikus Központ templomában január 25-én este, melyen katolikus, protestáns és ortodox lelkészek és fiatalok szolgálnak. Protestáns egyházak uniója Elárom holland protestáns egyház - félre­téve a teológiai ellentéteket - hivatalosan is úgy határozott, hogy egyesül. A közel­múltban aláírt megállapodás negyven éve kezdődött közeledésüket tetőzi be. A Elolland Református Egyház, az úgynevezett Kálvinista Református Egy­ház és a kicsiny Holland Evangélikus Egyház mostantól Hollandiai Protestáns Egyházként működik tovább, egyesítve mintegy 2,2 millió protestáns egyházta­got. Az ország nagyobbik részében egyébként már korábban megkezdődött az egyesülés folyamata: híveik már egy ideje közösen tartják istentiszteleteiket. Bár az új egyház hivatalosan csak 2004. május 1-jétől kezdi meg működé­sét, a közelmúltban Utrechtben közös ünnepi istentiszteletet tartottak, amelyen Beatrix királynő is részt vett a (hagyo­mányosan református) holland királyi család jóváhagyásának jeleként. A Holland Református Egyház az or­szág 16 milliós lakosságának mintegy 15 százalékát képviseli, míg a Kálvinis­ta Református Egyház 7, a Holland Evangélikus Egyház pedig kevesebb mint egy százalékát. Az elmúlt fél évszázadban sokan for­dítottak hátat az egyháznak, s jelenleg Hollandia lakosságának közel 40 száza­léka szabadgondolkodónak vagy ateistá­nak vallja magát. A római katolicizmus ma is az ország legnagyobb vallása (az ott élők 30 százaléka tartja magát katoli­kusnak), s a protestánsokat harmadik­ként az iszlám hívők követik a sorban. 5 százalékkal. Az iszlám egyben az egyet­len olyan vallás Hollandiában, amely fo­lyamatosan növeli hivei számát a török és a marokkói közösség magas születési, illetve bevándorlási arányának köszön­hetően. (MTI) Tihanyi kalendárium 2004 Fáradtan és gyötörten vetődtem el Tihanyba. (Oh, jaj, ha a visszhang is, mint szívem, már - kihagyna!) A visszhang, látom, jó még. Köszönöm, amit mondott. Könnyebbek lettek nyomban a vállamon a - gondok. Harsányi Lajos költői sorait, gondolom, sokan magukénak érzik, amikor a várt - ilyenkor karácsony-újév táján érkező - szép kiállítású könyvecskét lapozgatják. Az immár nyolcadik alkalommal megjele­nő kiadvány az elmúlt nyár melegét hozza vissza a zord téli napokba, és reményt adó üzenetet rejt azok számára, „akik Tihany­ba látogatnak, azoknak, akik szeretik a Balatont és környékét, s akik tudják, hogy gyökerek nélkül élni nem lehet... A fél­sziget, ahol élünk, érdekes találkozási helye a különböző embereknek, kultúráknak, hagyományoknak. Becsülnünk kell azokat, akik előttünk éltek, hogy el tudjuk fo­gadni egymást, akik ma kell, hogy válaszoljunk a szél kihívásaira. Viharos volt a történelmünk, és ahhoz, hogy helyt tudjunk állni, ma is szükség van erőre és egy­más elfogadására... Olyan hely, ahol szellemi, lelki feltöltődésre van lehetőségük mindazoknak, akik fogékonyak az igaz, a jó és a szép iránt...” - olvashatjuk a könyv szerkesztője, dr. Korzenszky Richárd perjel ajánló soraiban. A 250 oldalas kalendárium olyan tartalmas, tanulságos összefoglalást ad az elmúlt esztendő találkozásairól, gazdag programjáról - kiállításokról és előadásokról -, amely már fényt vet a tervezett idei rendezvényekre is. A kötet egyik legfőbb érdekessége az egyházi jellegű emlékezések mellett a Balaton-parti város és környéke újabb és újabb történelmi, irodalmi, néprajzi értékeinek feltárása, bemutatása. Az Eseménynaptár 2003, illetve a szerkesztő Naplójegyzetek című színes, hangulatos, gyakran elgondol­koztató beszámolója évek múlva á valós történelem hiteles tanúja (dokumentuma) le­het. A tihanyi bencés apátság - kis közösségének áldozatos munkájával, a „tetőtéri es­tékkel”, a kőtári, Rege cukrászdái kiállításokkal, hangversenyekkel - az elmúlt esztendőkben a Tihanyi-félsziget kulturális központja lett. Ezt igazolja a lapban elhe­lyezett sok fotó és az igen ügyesen közölt Sajtóvisszhang 2003 is. Sebeiken Pálma KALENDÁRIUM 2004 A zsidó kultúra lexikona Megjelent „A zsidó kultúra lexikona” című kötet, amelyet az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetemen tartott könyvbemutatón ismertetett Schöner Alfréd főrabbi, az in­tézmény rektora. • A Jean-Christophe Attias - Esther Benbassa szerzőpár művének egyetemes érté­két bizonyítja, hogy másik ajánlója Karasszon István teológus, a Károli Gáspár Re­formátus Egyetem Hittudományi Karának dékánhelyettese volt, aki elmondta: a könyv megjelenése nagyon időszerű, „benne volt a levegőben”. A lexikon szellemisége a Magyarországon kevésbé ismert szefárd gondolatvilágot tükrözi. A szerző házaspár is szefárd, akár a Franciaországban élő 6-700 ezres zsidó­ságnak - Európa legnagyobb zsidó közösségének - túlnyomó többsége, míg hazánk­ban inkább az askenázi hit és kultúra terjedt el - jegyezte meg Haraszti György, a könyv szaklektora. (MTI) Kínai „falak” Államtitkok kiszivárogtatásának gyanú­jával a kínai hatóságok letartóztattak egy intemetfelhasználót, aki a világhálón hirt adott a rendőrség újabb akcióiról a földalatti keresztény egyház ellen - kö­zölte egy amerikai emberi jogi csoport. A China Aid Association nevű szervezet szerint Csang Seng-csit (Zhang Shengqi) a múlt hónapban tartóztatták le. Őrizetbe vé­tele vélhetően összefüggésben van Liu Feng-kang (Liu Fenggang) szabadgondol­kodó egyháztörténész letartóztatásával - ő kérhette meg a számítógépes szakembert arra, hogy a hangcsoui földalatti egyház el­leni legutóbb rendőrségi zaklatásokról hírt adjon az interneten. Csang két olyan területen próbálta ki a szabadság határait, ahol a kínai kormány­zat sajátos biztonsági szempontjai miatt a legkeményebb fellépést alkalmazza: a szabad vallásgyakorlásnál és az internet politikai célokra való felhasználásánál. Evangélikus Élet Ateista csehek A csehek 59 százaléka hivatalosan is ateistának tartja magát - derült ki a cseh statisz­tikai hivatal kimutatásából, amelyet a Právo című baloldali-liberális lap egyik közel­múltbeli száma ismertetett. A több mint tízmillió lakosú Csehországban a statisztikai hivatal kimutatása sze­rint jelenleg 3,3 millió állampolgár tartja magát vallásosnak, míg több mint hatmillió ateistának. Az újság emlékeztetett: 1950-ben csak mintegy félmillió ember vallotta magát ateistának (azaz az akkori lakosság 5,8 százaléka), ezzel szemben 8,3 millió volt a vallásosak száma. Negyven évvel később, az 1991-es népszámláláskor már csak valamivel több mint 4,5 millió vallásos állampolgárt találtak, s 2001-re ez újabb 1,2 millióval csökkent. A politológusok szerint a csehek Európa egyik legateistább, legkevésbé vallásos nemzete. Ez nemcsak a négy évtizedes vallásellenes propaganda következménye, ha­nem a történelmi gyökerek mellett nagy szerepe van benne az egyházak vagyoni kö­veteléseinek is, illetve annak, hogyan viszonyulnak a nemzet fontos problémáihoz. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a vallásosak számának legnagyobb csökkenésére az utóbbi évtizedben, tehát immár teljesen szabad körülmények között került sor - mutatott rá a lap. A statisztikai hivatal adatai szerint a felekezetek közül a katolikus egyház a leg­erősebb, híveinek száma 2,7 millió (az összes hívő 83 százaléka). A többi, állam ál­tal elismert egyház jóval kisebb létszámú. A kisebbek között a két legnagyobb - az evangélikus és a huszita - mintegy száz-száz ezer hívővel rendelkezik. (MTI) „Egy az Isten, egy a Krisztus” Kerekasztal-beszélgetés az ökumenéröl kus társainál, akkor őt veszik fel, azonos pontszám esetén pedig az evangélikust. Tekintettel arra, hogy gimnáziumunk evangélikus, ez teljes mértékben érthető. Kata: Az iskola már szinte csak nevé­ben evangélikus, abban is talán csak azért, mert a Magyarországi Evangéli­kus Egyház támogatásában részesül. Csilla: De miért az evangélikus egy­ház támogatja? Mert evangélikus az is­kola. Ha ökumenikus lenne a gimnázi­um, akkor fordulhatnánk a többi egyházhoz is. Ijgy mindenkinek érdeke lenne a lehető legjobbat kihozni belőle. Kata: Ez lenne Magyarországon az első nevében és szellemiségében is ökumenikus gimnázium. Elméletileg ez az ötlet megva­lósítható lenne, ha nem egy ilyen nagy múltra visszatekintő evangélikus intéz­ményről lenne szó. Persze sok negatív visz- szajelzést is kapna a terv, és a gyakorlati ki­vitelezés is viták sorozatát eredményezné. Csilla: Lehetne új EGOT-ot (az EGOT az evangélikus gimnáziumok or­szágos találkozója - a szerk.) tartani ÖGOT néven, ahol az ökumenikus gim­náziumok diákjai mérettetnének meg. Gábor: Ha ez megvalósulna, akkor új ökumenikus címert is kellene kreálni. Ezen egy szivárvány vagy inkább egy hal szerepelhetne. Ez utóbbi talán job­ban mutatna a tábla fölött...- Meglepett-e benneteket az, hogy felkérést kaptatok egy ilyen jellegű be­szélgetésre? Tamás: Igen, meglepő volt, hiszen ahogy az korábban már elhangzott, a közéletben manapság'kevés szó esik a vallásról és az ökumenéröl. Csilla: Azt gondolom, mindenkinek a saját lelkiismeretére bízzák, hogy mennyire csinál abból presztízskérdést, hogy ő milyen vallású, hogy mennyire ér­dekli az ökumené. Éppen ezért még soha nem kérdezte meg senki, hogy mi ezt ho­gyan éljük meg. Gábor: És szerintem nem is fogja ezután sem. Kata: Aki van olyan szin­ten,- Véle­ményetek sze­rint hogyan nyilvá­nul meg az ökumené iskolánkban? Csilla: Minden héten más-más feleke­zetű lelkész tartja a hétfő reggeli áhítatot. Tamás: Voltak ökumenikus hittanórá­ink is. Az evangélikusokhoz a katolikus, a katolikusokhoz pedig az evangélikus hittantanár ment be órát tartani. Csilla: A csendesnapok is többnyire az ökumené jegyében zajlanak. Az isko­lai életben ez kevésbé nyilvánul meg, ki­Lénvegében mi is az ökumené? Mit jelent ez a szó, és mit gondolnak róla az em­berek? Ezeket a kérdéseket sokan feltették már, és sokan sokféleképpen vála­szoltak rájuk, ám ez a szó mindenkinek mást jelent, és máshogyan éli meg a hét­köznapjaiban, saját felekezetében. Ezért megkértük néhány diáktársunkat, mondják el, hogy nekik - mint a Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Lí­ceum) és Kollégium tanulóinak - mi a véleményük az ökumenéröl. Beszélgeté­sünk résztvevői különféle felekezetekhez tartoznak: Weltler Gábor (12. évfolya­mos) evangélikus, Varga Tamás (11. évfolyamos) evangélikus, Patocskai Judit (11. évfolyamos) katolikus, Horváth Csilla (12. évfolyamos) katolikus és Katona Katalin (12. évfolyamos) református. többségben. Judit: A felvételik is az ökumené je­gyében zajlanak. Ha egy katolikus je­lentkező jobb eredményt ér el evangéli­hogy ezt el tud­ja dönteni, az úgyis gondolkodik rajta, aki pedig magát a szót sem érti, azt fölösleges megkérdezni. A jó hangulatú és tanulságos beszélge­tést egy igével zártuk: „Egy a test, és egy a Lélek, aminthogy egy reménységre kap­tatok elhívást is: egy az Úr, egy a hit, egy a kereszt ség, egy az Istene és Atyja min­deneknek, ő van mindenek felett és min­denek által és mindenekben. ” (Ef 4,4-5) Reif Noémi és Katona Katalin (12. évfolyamos licisták)- Mit tudtok az ökumenéröl? Gábor: Az ökumené eredetileg katoli­kus mozgalomként indult, melynek célja az egyházak egyesítése volt. Az idő mú­lásával ez megváltozott. Mára nem az egyházak integrálásáról, hanem a feleke­zetek barátkozásáról, közeledéséről van szó. Napjainkban már nem a felekezet szerinti hovatartozás alapján válogatja meg az ember a barátait, hanem aszerint, hogy jó ember-e vagy sem. Csilla: Az ökumené lényege eredeti­leg az volt, hogy a latin és a görög egy­ház tanításait összeegyeztesse. Jelenleg nem csupán keresztény felekezetekről és tanaik egyeztetéséről, hanem egyszerű­en toleranciáról, tiszteletről van szó. Már nem jellemző az a törekvés, hogy a különböző egyházak tételeit a katolikus­hoz igazítsák.- Ti ezt hogyan élitek meg? Tamás: Nyáron, Óbudaváron egyet­len evangélikusként vettem részt egy családi héten, ahol találkoztam egy fiatal kántorral, aki azt mondta: nem a különb­ségeken kell veszekedni, hanem a közös dolgokat kell erősíteni. Csilla: Tulajdonképpen egy az Isten, egy a Krisztus. Ebben megegyezünk. Gábor: Az, hogy ki hogyan éli meg ezt az istentiszteletein, szertartásain, nem számít. Judit: Ti, protestánsok is abban az Is­tenben hisztek, mint mi, katolikusok, ezért kell összefognunk. Akkor lenne láthatóbb az ökumené, ha az úrvacsoravételt is meg tudnánk közösen oldani. véve, ha hivatalosan is meghirdetünk egy alkalmat erre (gyertyagyújtás, közös istentiszteletek). Gábor: Szerintem a hétköznapokon a vallási kérdések nem túl gyakran kerül­nek elő. Az emberek nem beszélgetnek róluk spontán. Például egy baráti társa­ság ritkán választja fő témájának az az­napi prédikációt, amennyiben az úgy­mond „hagyományosan” zajlott. Csilla: Valószinűleg azért nem be­szélnek róla, mert nem is tudnának. Másrészt ez a „hallgatás” jó is, mert így nem kerekedik vita. Tamás: Mellesleg az iskolában meg­nyilvánuló ökumené egyik legnevezete­sebb momentuma a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumnak a líceumban látható em­léktáblája, mely a két iskola közti évek óta tartó barátságot szimbolizálja.- Próbáltatok már meggyőzni egy másik felekezethez tartozót a saját né­zeteitekről? Gábor: Nincs értelme, felesleges. Csilla: Képzeld el azt, hogy te állsz az egyik oldalon, én meg a másikon. Ha mi jóban vagyunk, kezet fogunk egymással, és közelebb húzzuk egymáshoz a két ol­dalt. Azonban ha te áthúzol magad mellé, a túloldalon nem lesz senki, akivel kezet foghatnál. Ezért nincs értelme.- Mit szólnátok ahhoz, ha a bejárat fölötti táblán lévő evangélikus feliratot ökumenikusra cserélnénk? Csilla: Legyen úgy! Gábor: Az iskola egyértelműen öku­menikus szellemben működik, igaz, szám szerint a katolikus diákok vannak

Next

/
Oldalképek
Tartalom