Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)
2004-01-04 / 1. szám
4. oldal 2004. JANUÁR 4. Ökumenikus imahét 2004 Ebben az évben január 18-25-ig kerül sor az ökumenikus imahétre, amelynek bibliai mottója a következő: „Az én békességemet adom nektek” (Jn 14,27). A Keresztények Egységét Előmozdító Pápai Tanács és az Egyházak Világtanácsa által kidolgozott nemzetközi előkészítő anyag magyar ökumenikus fordítása már elkészült, és azt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa füzet formájában kiadta. Az előkészítő füzetek az egyházak vezetőségén keresztül jutnak el a lelkészekhez. A dokumentum letölthető az Ökumenikus Tanács honlapjáról is: http://okumenikus.lutheran.hu. Az országos megnyitó istentiszteletre január 18-án 18 órakor a Deák téri evangélikus templomban kerül sor dr. Erdő Péter bíboros és dr. Szabó István püspök igehirdetői szolgálatával. Az imahét központi zárórendezvényeként ifjúsági isten- tisztelet lesz a Lágymányosi Ökumenikus Központ templomában január 25-én este, melyen katolikus, protestáns és ortodox lelkészek és fiatalok szolgálnak. Protestáns egyházak uniója Elárom holland protestáns egyház - félretéve a teológiai ellentéteket - hivatalosan is úgy határozott, hogy egyesül. A közelmúltban aláírt megállapodás negyven éve kezdődött közeledésüket tetőzi be. A Elolland Református Egyház, az úgynevezett Kálvinista Református Egyház és a kicsiny Holland Evangélikus Egyház mostantól Hollandiai Protestáns Egyházként működik tovább, egyesítve mintegy 2,2 millió protestáns egyháztagot. Az ország nagyobbik részében egyébként már korábban megkezdődött az egyesülés folyamata: híveik már egy ideje közösen tartják istentiszteleteiket. Bár az új egyház hivatalosan csak 2004. május 1-jétől kezdi meg működését, a közelmúltban Utrechtben közös ünnepi istentiszteletet tartottak, amelyen Beatrix királynő is részt vett a (hagyományosan református) holland királyi család jóváhagyásának jeleként. A Holland Református Egyház az ország 16 milliós lakosságának mintegy 15 százalékát képviseli, míg a Kálvinista Református Egyház 7, a Holland Evangélikus Egyház pedig kevesebb mint egy százalékát. Az elmúlt fél évszázadban sokan fordítottak hátat az egyháznak, s jelenleg Hollandia lakosságának közel 40 százaléka szabadgondolkodónak vagy ateistának vallja magát. A római katolicizmus ma is az ország legnagyobb vallása (az ott élők 30 százaléka tartja magát katolikusnak), s a protestánsokat harmadikként az iszlám hívők követik a sorban. 5 százalékkal. Az iszlám egyben az egyetlen olyan vallás Hollandiában, amely folyamatosan növeli hivei számát a török és a marokkói közösség magas születési, illetve bevándorlási arányának köszönhetően. (MTI) Tihanyi kalendárium 2004 Fáradtan és gyötörten vetődtem el Tihanyba. (Oh, jaj, ha a visszhang is, mint szívem, már - kihagyna!) A visszhang, látom, jó még. Köszönöm, amit mondott. Könnyebbek lettek nyomban a vállamon a - gondok. Harsányi Lajos költői sorait, gondolom, sokan magukénak érzik, amikor a várt - ilyenkor karácsony-újév táján érkező - szép kiállítású könyvecskét lapozgatják. Az immár nyolcadik alkalommal megjelenő kiadvány az elmúlt nyár melegét hozza vissza a zord téli napokba, és reményt adó üzenetet rejt azok számára, „akik Tihanyba látogatnak, azoknak, akik szeretik a Balatont és környékét, s akik tudják, hogy gyökerek nélkül élni nem lehet... A félsziget, ahol élünk, érdekes találkozási helye a különböző embereknek, kultúráknak, hagyományoknak. Becsülnünk kell azokat, akik előttünk éltek, hogy el tudjuk fogadni egymást, akik ma kell, hogy válaszoljunk a szél kihívásaira. Viharos volt a történelmünk, és ahhoz, hogy helyt tudjunk állni, ma is szükség van erőre és egymás elfogadására... Olyan hely, ahol szellemi, lelki feltöltődésre van lehetőségük mindazoknak, akik fogékonyak az igaz, a jó és a szép iránt...” - olvashatjuk a könyv szerkesztője, dr. Korzenszky Richárd perjel ajánló soraiban. A 250 oldalas kalendárium olyan tartalmas, tanulságos összefoglalást ad az elmúlt esztendő találkozásairól, gazdag programjáról - kiállításokról és előadásokról -, amely már fényt vet a tervezett idei rendezvényekre is. A kötet egyik legfőbb érdekessége az egyházi jellegű emlékezések mellett a Balaton-parti város és környéke újabb és újabb történelmi, irodalmi, néprajzi értékeinek feltárása, bemutatása. Az Eseménynaptár 2003, illetve a szerkesztő Naplójegyzetek című színes, hangulatos, gyakran elgondolkoztató beszámolója évek múlva á valós történelem hiteles tanúja (dokumentuma) lehet. A tihanyi bencés apátság - kis közösségének áldozatos munkájával, a „tetőtéri estékkel”, a kőtári, Rege cukrászdái kiállításokkal, hangversenyekkel - az elmúlt esztendőkben a Tihanyi-félsziget kulturális központja lett. Ezt igazolja a lapban elhelyezett sok fotó és az igen ügyesen közölt Sajtóvisszhang 2003 is. Sebeiken Pálma KALENDÁRIUM 2004 A zsidó kultúra lexikona Megjelent „A zsidó kultúra lexikona” című kötet, amelyet az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetemen tartott könyvbemutatón ismertetett Schöner Alfréd főrabbi, az intézmény rektora. • A Jean-Christophe Attias - Esther Benbassa szerzőpár művének egyetemes értékét bizonyítja, hogy másik ajánlója Karasszon István teológus, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánhelyettese volt, aki elmondta: a könyv megjelenése nagyon időszerű, „benne volt a levegőben”. A lexikon szellemisége a Magyarországon kevésbé ismert szefárd gondolatvilágot tükrözi. A szerző házaspár is szefárd, akár a Franciaországban élő 6-700 ezres zsidóságnak - Európa legnagyobb zsidó közösségének - túlnyomó többsége, míg hazánkban inkább az askenázi hit és kultúra terjedt el - jegyezte meg Haraszti György, a könyv szaklektora. (MTI) Kínai „falak” Államtitkok kiszivárogtatásának gyanújával a kínai hatóságok letartóztattak egy intemetfelhasználót, aki a világhálón hirt adott a rendőrség újabb akcióiról a földalatti keresztény egyház ellen - közölte egy amerikai emberi jogi csoport. A China Aid Association nevű szervezet szerint Csang Seng-csit (Zhang Shengqi) a múlt hónapban tartóztatták le. Őrizetbe vétele vélhetően összefüggésben van Liu Feng-kang (Liu Fenggang) szabadgondolkodó egyháztörténész letartóztatásával - ő kérhette meg a számítógépes szakembert arra, hogy a hangcsoui földalatti egyház elleni legutóbb rendőrségi zaklatásokról hírt adjon az interneten. Csang két olyan területen próbálta ki a szabadság határait, ahol a kínai kormányzat sajátos biztonsági szempontjai miatt a legkeményebb fellépést alkalmazza: a szabad vallásgyakorlásnál és az internet politikai célokra való felhasználásánál. Evangélikus Élet Ateista csehek A csehek 59 százaléka hivatalosan is ateistának tartja magát - derült ki a cseh statisztikai hivatal kimutatásából, amelyet a Právo című baloldali-liberális lap egyik közelmúltbeli száma ismertetett. A több mint tízmillió lakosú Csehországban a statisztikai hivatal kimutatása szerint jelenleg 3,3 millió állampolgár tartja magát vallásosnak, míg több mint hatmillió ateistának. Az újság emlékeztetett: 1950-ben csak mintegy félmillió ember vallotta magát ateistának (azaz az akkori lakosság 5,8 százaléka), ezzel szemben 8,3 millió volt a vallásosak száma. Negyven évvel később, az 1991-es népszámláláskor már csak valamivel több mint 4,5 millió vallásos állampolgárt találtak, s 2001-re ez újabb 1,2 millióval csökkent. A politológusok szerint a csehek Európa egyik legateistább, legkevésbé vallásos nemzete. Ez nemcsak a négy évtizedes vallásellenes propaganda következménye, hanem a történelmi gyökerek mellett nagy szerepe van benne az egyházak vagyoni követeléseinek is, illetve annak, hogyan viszonyulnak a nemzet fontos problémáihoz. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a vallásosak számának legnagyobb csökkenésére az utóbbi évtizedben, tehát immár teljesen szabad körülmények között került sor - mutatott rá a lap. A statisztikai hivatal adatai szerint a felekezetek közül a katolikus egyház a legerősebb, híveinek száma 2,7 millió (az összes hívő 83 százaléka). A többi, állam által elismert egyház jóval kisebb létszámú. A kisebbek között a két legnagyobb - az evangélikus és a huszita - mintegy száz-száz ezer hívővel rendelkezik. (MTI) „Egy az Isten, egy a Krisztus” Kerekasztal-beszélgetés az ökumenéröl kus társainál, akkor őt veszik fel, azonos pontszám esetén pedig az evangélikust. Tekintettel arra, hogy gimnáziumunk evangélikus, ez teljes mértékben érthető. Kata: Az iskola már szinte csak nevében evangélikus, abban is talán csak azért, mert a Magyarországi Evangélikus Egyház támogatásában részesül. Csilla: De miért az evangélikus egyház támogatja? Mert evangélikus az iskola. Ha ökumenikus lenne a gimnázium, akkor fordulhatnánk a többi egyházhoz is. Ijgy mindenkinek érdeke lenne a lehető legjobbat kihozni belőle. Kata: Ez lenne Magyarországon az első nevében és szellemiségében is ökumenikus gimnázium. Elméletileg ez az ötlet megvalósítható lenne, ha nem egy ilyen nagy múltra visszatekintő evangélikus intézményről lenne szó. Persze sok negatív visz- szajelzést is kapna a terv, és a gyakorlati kivitelezés is viták sorozatát eredményezné. Csilla: Lehetne új EGOT-ot (az EGOT az evangélikus gimnáziumok országos találkozója - a szerk.) tartani ÖGOT néven, ahol az ökumenikus gimnáziumok diákjai mérettetnének meg. Gábor: Ha ez megvalósulna, akkor új ökumenikus címert is kellene kreálni. Ezen egy szivárvány vagy inkább egy hal szerepelhetne. Ez utóbbi talán jobban mutatna a tábla fölött...- Meglepett-e benneteket az, hogy felkérést kaptatok egy ilyen jellegű beszélgetésre? Tamás: Igen, meglepő volt, hiszen ahogy az korábban már elhangzott, a közéletben manapság'kevés szó esik a vallásról és az ökumenéröl. Csilla: Azt gondolom, mindenkinek a saját lelkiismeretére bízzák, hogy mennyire csinál abból presztízskérdést, hogy ő milyen vallású, hogy mennyire érdekli az ökumené. Éppen ezért még soha nem kérdezte meg senki, hogy mi ezt hogyan éljük meg. Gábor: És szerintem nem is fogja ezután sem. Kata: Aki van olyan szinten,- Véleményetek szerint hogyan nyilvánul meg az ökumené iskolánkban? Csilla: Minden héten más-más felekezetű lelkész tartja a hétfő reggeli áhítatot. Tamás: Voltak ökumenikus hittanóráink is. Az evangélikusokhoz a katolikus, a katolikusokhoz pedig az evangélikus hittantanár ment be órát tartani. Csilla: A csendesnapok is többnyire az ökumené jegyében zajlanak. Az iskolai életben ez kevésbé nyilvánul meg, kiLénvegében mi is az ökumené? Mit jelent ez a szó, és mit gondolnak róla az emberek? Ezeket a kérdéseket sokan feltették már, és sokan sokféleképpen válaszoltak rájuk, ám ez a szó mindenkinek mást jelent, és máshogyan éli meg a hétköznapjaiban, saját felekezetében. Ezért megkértük néhány diáktársunkat, mondják el, hogy nekik - mint a Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) és Kollégium tanulóinak - mi a véleményük az ökumenéröl. Beszélgetésünk résztvevői különféle felekezetekhez tartoznak: Weltler Gábor (12. évfolyamos) evangélikus, Varga Tamás (11. évfolyamos) evangélikus, Patocskai Judit (11. évfolyamos) katolikus, Horváth Csilla (12. évfolyamos) katolikus és Katona Katalin (12. évfolyamos) református. többségben. Judit: A felvételik is az ökumené jegyében zajlanak. Ha egy katolikus jelentkező jobb eredményt ér el evangélihogy ezt el tudja dönteni, az úgyis gondolkodik rajta, aki pedig magát a szót sem érti, azt fölösleges megkérdezni. A jó hangulatú és tanulságos beszélgetést egy igével zártuk: „Egy a test, és egy a Lélek, aminthogy egy reménységre kaptatok elhívást is: egy az Úr, egy a hit, egy a kereszt ség, egy az Istene és Atyja mindeneknek, ő van mindenek felett és mindenek által és mindenekben. ” (Ef 4,4-5) Reif Noémi és Katona Katalin (12. évfolyamos licisták)- Mit tudtok az ökumenéröl? Gábor: Az ökumené eredetileg katolikus mozgalomként indult, melynek célja az egyházak egyesítése volt. Az idő múlásával ez megváltozott. Mára nem az egyházak integrálásáról, hanem a felekezetek barátkozásáról, közeledéséről van szó. Napjainkban már nem a felekezet szerinti hovatartozás alapján válogatja meg az ember a barátait, hanem aszerint, hogy jó ember-e vagy sem. Csilla: Az ökumené lényege eredetileg az volt, hogy a latin és a görög egyház tanításait összeegyeztesse. Jelenleg nem csupán keresztény felekezetekről és tanaik egyeztetéséről, hanem egyszerűen toleranciáról, tiszteletről van szó. Már nem jellemző az a törekvés, hogy a különböző egyházak tételeit a katolikushoz igazítsák.- Ti ezt hogyan élitek meg? Tamás: Nyáron, Óbudaváron egyetlen evangélikusként vettem részt egy családi héten, ahol találkoztam egy fiatal kántorral, aki azt mondta: nem a különbségeken kell veszekedni, hanem a közös dolgokat kell erősíteni. Csilla: Tulajdonképpen egy az Isten, egy a Krisztus. Ebben megegyezünk. Gábor: Az, hogy ki hogyan éli meg ezt az istentiszteletein, szertartásain, nem számít. Judit: Ti, protestánsok is abban az Istenben hisztek, mint mi, katolikusok, ezért kell összefognunk. Akkor lenne láthatóbb az ökumené, ha az úrvacsoravételt is meg tudnánk közösen oldani. véve, ha hivatalosan is meghirdetünk egy alkalmat erre (gyertyagyújtás, közös istentiszteletek). Gábor: Szerintem a hétköznapokon a vallási kérdések nem túl gyakran kerülnek elő. Az emberek nem beszélgetnek róluk spontán. Például egy baráti társaság ritkán választja fő témájának az aznapi prédikációt, amennyiben az úgymond „hagyományosan” zajlott. Csilla: Valószinűleg azért nem beszélnek róla, mert nem is tudnának. Másrészt ez a „hallgatás” jó is, mert így nem kerekedik vita. Tamás: Mellesleg az iskolában megnyilvánuló ökumené egyik legnevezetesebb momentuma a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumnak a líceumban látható emléktáblája, mely a két iskola közti évek óta tartó barátságot szimbolizálja.- Próbáltatok már meggyőzni egy másik felekezethez tartozót a saját nézeteitekről? Gábor: Nincs értelme, felesleges. Csilla: Képzeld el azt, hogy te állsz az egyik oldalon, én meg a másikon. Ha mi jóban vagyunk, kezet fogunk egymással, és közelebb húzzuk egymáshoz a két oldalt. Azonban ha te áthúzol magad mellé, a túloldalon nem lesz senki, akivel kezet foghatnál. Ezért nincs értelme.- Mit szólnátok ahhoz, ha a bejárat fölötti táblán lévő evangélikus feliratot ökumenikusra cserélnénk? Csilla: Legyen úgy! Gábor: Az iskola egyértelműen ökumenikus szellemben működik, igaz, szám szerint a katolikus diákok vannak
