Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-04-18 / 16. szám

8. oldal-2004. ÁPRILIS 18. Evangélikus Élet IEIOI-iÄiiIliimlk Szeretettel ajánljuk minden érdeklődő figyelmébe az EKE közösség nyári programjait: Gyermekhetek: jún. 21-26. Ősagárd, jún. 28-júl. 3. Lucfalva, júl. 5-10. Újhuta, aug. 2-7. Rábaszentandrás Ifjúsági hét: júl. 12-17. Hejce Ifjúsági hitmélyítő hét: júl. 26-31. Alberti Családos hetek: júl. 19-24. Piliscsaba, júl. 26-31. Piliscsaba Felnőtt hitmélyítő hét: aug. 23-28. Piliscsaba Az alkalmakkal kapcsolatos bővebb információkkal az alábbi címen állunk rendelkezésre (a jelentkezéseket is ide várjuk): EKE Evangéliumi Alapítvány (1068 Bp., Szondi u.95.1/1., tel./fax: 1/332-7063; e-mail: ekeal@freemail.hu) BiMimasIk/öIn gyil©k©z©itó. tagok részér© Idén ősszel hetedszer kezd új tanévet az EKE Bibliaiskola. Az elmúlt évek ta­pasztalatai alapján reménységgel várjuk az új tanévet és az új hallgatókat. Szere­tettel ajánljuk iskolánkat azoknak a 17 évnél idősebb gyülekezeti tagoknak, akik örömmel járnak Isten útján, szívesen szolgálnának gyülekezetükben, mélyebb és rendszerezett bibliaismeretre törekszenek, és élő közösségre vágynak Jézus Krisztusban. A kétéves képzés évente nyolc hétvégi és nyaranta egy-egy kéthetes alkalmat foglal magába. Érdeklődni és a 2004 szeptemberében induló „A” tanévre jelentkezni 2004. aug. 20-ig lehet az EKE Alapítvány címén: EKE Evangéliumi Alapítvány (1068 Bp., Szondi u. 95.1/1., tel./fax: 1/332-7063; e-mail: ekeal@freemail.hu) Örömmel tudatjuk tisztelt olvasóinkkal, hogy a Balatonszárszói Evangélikus Missziói Otthon június 1-jétől újra fogadja a pihenni vágyókat és a konferen­ciák résztvevőit. A megújult épületegyüttes télen-nyáron lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra. Egyéni pihenési lehetőséget biztosítunk a főszezonban (július 1. és augusztus 20. között). A főszezon előtt és után pedig egyéni pihenésre és konferenciák tar­tására is van lehetőség. Üdülési díjak és kategóriák: (Ft/fő/nap) Lelkészek (és házastársaik): 2000 14 év alatti gyermekeik: 1000 Egyházi alkalmazottak (és házastársaik): 3000 14 év alatti gyermekeik: 1500 Nem egyházi alkalmazottak: 6000 14 év alatti gyermekeik: 3000 Hároméves korig ingyenes a részvétel. Az üdülési díjak tartalmazzák a napi há­romszori étkezést és a szállásköltséget, viszont nem tartalmazzák az idegenfor­galmi adót. A nyári szezonra való jelentkezés határideje: május 20. Jelentkezni a 30/289-8781-es telefonszámon Végh Szabolcs megbízott intéz­ményvezetőnél lehet. A jelentkezéseket írásban is kérjük megküldeni a 8624 Balatonszárszó, Jókai u. 41. címre. Az Északi Evangélikus Egyházkerület közgyűlése 2004. április 30-án, pénteken 10 órakor tartja évi ülését a Budapest-Kelenfoldi Evangélikus Egyházközség templomában és gyülekezeti termében (1114 Buda­pest, Bocskai út 10.). A közgyűlés megnyitó istentiszteletén Blázy Árpád kelenföldi igazgató lelkész hirde­ti az igét. Az alkalomra szeretettel várjuk a közgyűlés törvény szerinti tagjait és minden érdeklődő testvérünket. A helyszín megközelíthető a 4-es és a 18-as villamossal. MEGHÍVÓ A KÓRHÁZI ÖNKÉNTES SEGÍTŐK TALÁLKOZÓJÁRA, melyet 2004. április 24-én, szombaton de. 10-től du. 4-ig tartunk egyházunk központjában (1085 Bp., Üllői út 24., I. emeleti tanácsterem) Program: 10.00: Bemutatkozás, közös éneklés, reggeli áhítat 11.00: Előadás - Jung Csilla pszichológus, logoterapeuta: Lelki megbetegedéseink 12.30: Ebédszünet 14.00: Előadás és fórum - Törőcsik Júlia pszichológus: Lelki megbetegedéseink 15.45: Úti áldás „Egyedül nem megy.” Szeretnénk egy lelki napot együtt eltölteni, az előadók és egymás gondolataiból épülni, lelkiekben gazdagodni és egymást bátorítani a szolgálatban. Mindenkit szeretettel várunk! i „Isten elhívása vissza­vonhatatlan” (Róm 11,29) Meghívó Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.) 2004. április 24-én teológiai konferenciát rendezünk Nők Luther-kabátban címmel a lelkésznők ordinációjának 30 éves jubile­uma alkalmából. Program: 10.00: Köszöntések 10.30: A szolgálat (Amt) evangélikus értelmezése - dr. Harmati Béla ny. püspök 11.30: Nőként egy férfias hivatásban? - dr. Brigitte Enzner-Probst teológiai docens, München 12.30: Plenáris beszélgetés 13.00: Ebéd 14.00: Fórumbeszélgetés az elsőként felavatott lelkésznőkkel 15.00: Hálaadó istentisztelet a zuglói evangélikus templomban. Igét hirdet: Gáncs Péter püspök. Közreműködik a Magyarországi Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziumá­nak kórusa. A helyszínen ebédet biztosítunk azoknak, akik a teológiai konferenci­án is részt kívánnak venni. Kérjük, hogy részvételi szándékukat április 10-ig je­lezzék a Női Misszió címén: 1085 Budapest, Üllői út 24., tel.: 1/483-2261. Az istentiszteletre azokat is várjuk, akik a konferencián nem szándékoznak részt venni. Számukra az aszódi gimnázium kórusa már 14.30-tól gospelkoncerttel kedveskedik a templomban. r r f Evangélikus Elet - Eled, Eled? Fiimn elő lapunkra! Evangélikus-református párbeszéd Gáncs Péter evangélikus és Szabó István református püspök, valamint Kúti József református lelkész A felvetett kérdéseket /Megbeszéltük, nem elbeszéltünk egymás mellett - talán így lehetne röviden summázni azt az egész napos találkozót, amelyet a Théma Egyesület szervezésében tartottak április 5-én a Budapesti Németajkú Reformá­tus Egyházközség Hold utcai templomában. A rendezvényre evangélikus és re­formátus püspökök, lelkészek, egyháztörténészek, teológiai tanárok, gyülekeze­ti tagok, presbiterek voltak hivatalosak - vagyis mindazok, akik felelősséget éreznek saját egyházuk iránt, és érdeklődéssel, nyitott szívvel és elmével köze­lednek a másik protestáns történelmi egyházhoz. Az élénk érdeklődéssel kísért tanulmá­nyi nap a Protestáns tavasz elnevezésű, virágvasárnaptól május 9-éig tartó ren­dezvénysorozatba illeszkedett. Zsengel- lér József református lelkipásztor nyitó- áhítatában Lk 19,37-40 alapján hirdette az igét. „Sokhangú és sokszínű az a kó­rus, amely Krisztust virágvasárnapi be­vonulásán dicsőíti. Kinek van igaza, ki mondja »helyesen« a hozsánnát? A kér­dés mindmáig foglalkoztatja Jézus tanít- ványi körét” - aktualizálta a szentírási szakaszt a lelkész a nap tematikájához kapcsolódva. Örökségünk - a rivalizálás?! A nap első előadását Gáncs Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke és dr. Szabó István református püspök tartotta Egyházpolitikai rivalizálás vagy együtt­működés? címmel. Gáncs Péter rámuta­tott mind az egyes egyházak, mind pedig az egyházak és a társadalom közötti dialó­gus szükségességére. A címben jelzett ri­valizálás tanítványi örökségnek is nevez­hető - már a tizenkettő is ezt tette. Jézus azonban ezt látva máig érvényes intéssel fordult hozzájuk: közöttetek ne ez legyen a rend... A református egyházhoz fűződő kapcsolatáról szólva a püspök elmondta: teológusként számukra természetes volt, hogy közös sportprogramokat, baráti be­szélgetéseket rendeztek az Üllői úttal szomszédos Ráday utcában tanuló refor­mátus teológusokkal. Jó lenne - emelte ki -, ha ma sem csak akkor ülnének egymás mellé az evangélikus és a református lel­készek, ha a média „ülteti le őket” egy asztalhoz, vagy kér tőlük állásfoglalást egyes politikai kérdésekben... Mely terü­leteken zavartalan ma (is) az együttműkö­dés a két felekezet között? Említésre mél­tók például a következők. Félévente egy­házvezetői találkozóra kerül sor püspöki szinten. Fontos, hogy élő a kapcsolat a két egyház ifjúsága között: a Diákszigeten évek óta sikerrel van jelen a Közös Pont egyházi sátor. Napokon belül hivatalosan is megalakul a Protestáns Újságírók Szö­vetsége. A Luther és a Kálvin Kiadó szá­mos könyvet adott ki közösen; mintaszerű az együttműködés a bibliakiadás terén is. A püspök missziói lelkészi múltja okán aláhúzta a Protestáns Missziói Tanulmá­nyi Intézet példaértékű oktatási, tovább­képzési munkáját. A leltár tehát bizako­dásra ad okot. Az együttműködésre azonban mind­ezeken túl is van még mód. A püspök - mint az írott és az elektronikus médiá­ban gyakorlattal bíró lelkész - kiemelte egy közös újság (magazin), valamint egy, a katolikus rádió mintájára létreho­zandó protestáns rádióadó elindításának lehetőségét. Szabó István reflexiójában felidézte az evangélikus egyházzal kapcsolatos első emlékeit, amelyeket - a hallgatók nem kis derültségére - egy szóban így summá­zott: fujtatás. A későbbi püspök ugyanis a iajoskomáromi evangélikus templomban ily módon segédkezett az orgonistának... Szabó István aláhúzta: a rendezvény cí­mében szereplő „egyházpolitika” szó ma­gyarázatot igényel, mert fennáll a ve­szélye annak, hogy ki-ki mást ért rajta. A politikai mozgás sokszor „hozza össze” a négy történelmi egyházat, közös kiállásra késztetve a felekezeteket. Napjainkban ezen a téren „nincs min” rivalizálni egy­mással. A különbségekről szólva el­mondta: a teológia területén nem, a dog­matikai kérdésekben azonban felismerhe­tők az elválasztó tételek; ezek esetében viszonylag kevés az átjárási lehetőség. Az evangélikus liturgiái reform kérdés­köréhez kapcsolódva a református püs­pök saját egyháza 16-18 évvel ezelőtti ta­pasztalatait adta át - náluk a 80-as évek­ben ment végbe liturgiái reform a ku­darcokról éppúgy nyíltan szólva, mint a sikerekről. A püspökök egyetértettek abban, hogy az együttműködés legfontosabb te­rülete a közös gyülekezetek szervezése, különösen ott, ahol sem evangélikus, sem református templom nincs. A két protestáns felekezet együtt lelki otthon­ra, közösségre találhatna, ha az „atyafi­ak” ebben partnerek lennének. Kertész Botond, egyházunk frissen doktorált egyháztörténésze előadásában- mintegy a soron következő beszélgetés felvezetéseként - az evangélikus-refor­mátus kapcsolatok történetét tekintette át. A reformációtól indulva végigvezette hallgatóit azon az úton, amelyen hol együtt, hol pedig egymástól eltávolodva haladt a két egyház. Kiemelte a lutheri és a kálvini irányzat sajátosságait, az unió létesítésének kísérleteit, a protes­tánsok nehéz sorsát a túlnyomórészt ka­tolikus Magyarországon. „Protestáns” lelkész nincs- de protestáns teológiai gondolkodás van! A fenti mondat a délelőtti program zár­szavaként hangzott el. Az előadó dr. Szűcs Ferenc professzor, a Károli Gás­pár Református Egyetem Rendszeres Teológiai Tanszékének rektori teendők­kel megbízott vezetője és dr. Fabiny Ta­más, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Újszövetségi Tanszékének do­cense volt. A párbeszéd egy evangéli­kus-református közös egyetem létesíté­sének lehetőségeiről, esélyeiről folyt. Szűcs professzor emlékeztetett: 1855 és 1864 között volt már példa arra, hogy a két egyház közös teológiát működte­tett. Talán ezért sem véletlen, hogy időről időre felmerül egy felekezeti (jelen eset­ben protestáns) egyetem létjogosultságá­nak kérdése. A reformkorban komolyan foglalkoztak az üggyel. Ám tekintsünk a jelenre. A lelkészképző intézmények a rendszerváltás óta egyetemként működ­nek. A tanszékvezető őszintén szólt arról is, hogy a KGRE milyen problémákkal néz szembe: például az akkreditáció még mindig nincs megoldva. Dr. Fabiny Tamás gondolatmenetét a protestáns tavasz és az új kezdet feletti örömének kifejezésével indította. Fel­idézte az evangélikus lelkészképzés tör­ténelmi okokkal magyarázható hányat­tatásait, rámutatva, hogy sokáig periféri­ára szorult a lelkipásztorok képzésének ügye. Pozitívum viszont, hogy az EHE akkreditációja viszonylag zökkenőmen­tesen lezajlott. A teológiai docens - aki a minap vehette át habilitációs doktori oklevelét a debreceni református teoló­gián - ezután felvázolta, hogy a két fele­kezet miként foghat össze az oktatás­képzés területén. Említésre méltó példá­ul az ösztöndíjak, a pályázatok, a nem­zetközi konferenciák összehangolása. Segíthetnénk egymást a felsőoktatás „út­vesztőiben”, de előrevivő lenne a rend­szeres katedracsere is - a diákcsereprog­ramok (avagy a szószékcsere) mintájára. Kiaknázatlan lehetőségből akad bőven, így a könyvtárak, a nyelvoktatás, a peda­gógiai-pszichológiai képzés terén is. Okulhatunk egymás siker- és kevésbé si­kertörténeteiből is... Zárásként az újszövetségi teológia doktora kedves történetet idézett fel: egy ízben a szórakozott ügyintéző így írta a munkahelye nevét egy számlára: Evan­gélikus Hídtudományi Egyetem... Kicsoda a másik? Ki vagyok én? Az ebédszünet után dr. Rókusfalvy Pál egyetemi professzor szólt A protestáns értelmiség szerepe és lehetőségei az evangélikus és a református egyházban címmel. Előadásának legfontosabb téte­le így összegezhető: a keresztény érték­rend csak oly módon „vihető át” a társa­dalomba, ha a szerint élünk, nem csupán szónokolunk róla. Meglátása szerint (protestáns) értelmiséginek lenni nem csupán felsőfokú végzettség, hanem em­beri minőség kérdése. A legszemélyesebb hangú beszélgetés a nap végére maradt: A hit közösségei munkacímmel Benczúr László építész, az Északi Egyházkerület felügyelője ér­zelmi-tapasztalati oldalról közelített a kérdéshez, beszélgetőtársa, Balog Zol­tán református lelkész pedig a korábban ki nem mondott gondolatokat és a nap hozadékát fogalmazta meg. Benczúr László mindkét felekezetet közel érzi szívéhez, mivel édesapja evangélikus lelkész, felesége pedig re­formátus; így különbségek helyett in­kább a testvéri kézfogás képét említette. Balog Zoltán református lelkész a „ki a másik?” kérdésének tisztázásához elő­ször teológiai kontextusban vizsgálta az egymáshoz való viszonyunkat. A „jóin­dulatú érdektelenség” sem jó, de az sem, ha önmagunkat helyezzük középre, és a többi felekezetet e köré a centrum köré rendezzük különböző érvek alapján. A keresztények - a protestánsok és a katoli­kusok - egységére szolgálatunk hitelessé­ge miatt van szükség, ez küldetésünk is, és missziói feladatunk is ennek megélése a világ felé - húzta alá Balog Zoltán. A hallgatóság részéről elhangzott ötle­tek, észrevételek, kritikák, javaslatok is abba az irányba mutatnak, hogy a nap so­rán megfogalmazott gondolatok remény­ség szerint építő, előrelendítő párbeszé­det indukálnak majd a két protestáns egyház tagjai között. Ahogy mondani szokták: a gondolatcserét a nap végén csak abbahagytuk - de nem fejeztük be. Kőháti Dorottya Fotó: Barta Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom