Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-04-18 / 16. szám

Benkóczy Péter felvétele Ev angélikus 69. ÉVFOLYAM 16. SZÁM 2004. ÁPRILIS 18. HÚSVÉT ÜNNEPE UTÁN 1. VASÁRNAP (QUASI MODO GENITI) ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet ARA: 149 Ft A TARTALOMBÓL Szívbajok Tízéves a békéscsabai evangélikus gimnázium Mi a szép? Népfőiskolái és internetes MELLÉKLET Evangélikus-református párbeszéd Always-vész éktől húsvétig Melanchthon Fülöp Hármas passiószemlélet Krisztus szenvedését háromféleképpen szemlélhetjük: nevelési, lelki és példamutató célzattal. Az elsővel meg kell ismertetnünk a történelmi eseményt, ahogyan történel­met tanítunk férfiaknak, fiataloknak és gyerekeknek. Ezért ragaszkodik az egyház a gyakorlathoz, hogy a passió történetét is olvasni kell... A szövegét olvasva össze kell hasonlítani a prófétákéval, amelyben megjövendölték ezt a szenvedést. Ha most Ézsaiás 53. fejezetéről elmélkedünk, akkor az is a nevelés szándékával történik. A második szemléleti mód a lelki, a spirituális. Ennek lényege az, hogy Isten bű­nök miatti haragjától megijedjünk, s így Krisztussal együtt engedjük megfeszíteni és holtan eltemettetni magunkat. Mert a harag és a bűn tényleg olyan rémes Valóság, hogy Krisztus halála nélkül egyiket se lehetett volna legyőzni. De ehhez a vigaszta­lást is hozzá kell fűznünk: nem kell a halálban maradnunk, mert ugyanolyan valóság lesz a mi feltámadásunk, akár Krisztusé volt. A passiótörténet szemlélése példamutató célzatú is kell, hogy legyen. Nekünk az Istenfia képéhez hasonlóknak kell lennünk. Mi mindnyájan olyan egyházat szeret­nénk, amelyben nekünk is hatalmunk és uralkodási jogunk lenne. Pedig nem szabad elfelejtenünk, hogy az egyház a kereszt alá van rendelve, hiszen a kereszten az egy­ház feje, Krisztus szenved. De akkor is, amikor hitünk megvallása miatt támadnak bennünket, Krisztus példáját követjük. Krisztus szenvedése szemlélésének ezt a három formáját egymással össze kellene kapcsolni. Néhány tudatlan azt tanította, hogy Jézus csak azért küldetett és szenve­dett, hogy amiképpen elviselt mindent, az erény tökéletes példájává legyen. Ez igaz, de nem elég. Hiszen az ő engedelmessége jelentette számunkra a váltságdíjat. Enge­delmességével megajándékozott minket, hogy igazak legyünk, ahogyan meg van ír­va: „ Mert ahogyan az egy ember engedetlensége által sokan lettek bűnösökké, úgy az egynek engedelmessége által is sokan lettek igazakká. ” (Róm 5,19) Rendhagyó (úgynevezett passiómeditációs) istentiszteletet tartottak nagypénteken Kelenföldön. A kelenföldi és pestlőrinci fiatalokból álló alkalmi színjátszó kör az úrvacsorái istentisztelet liturgiájába illesztve elevenítette meg Jézus szenvedéstörténetét. A János evangéliuma alapján összeállított, multimédiás eszközöket is felhasználó, látványos előadásban a gyülekezet lelkészei, illetve ének- és zenekarának tagjai is közreműködtek. Megalakult a Prúsz, a Protestáns Újságírók Szövetsége Bejegyzés alatt álló székhelyén, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa székházában április 7-én tartott alakuló közgyűlésen immár hivatalosan is létrejött a Protestáns Újságírók Szövetsége (Prúsz). Az egyházi és világi médiumoknál dolgo­zó újságírókat, televíziósokat és rádiósokat tömörítő közhasznú egyesület elsődleges célja az, hogy a protestáns értékeket képviselje a médiában, illetve a közéletben. Az írott és az elektronikus sajtó területén dolgozó reformátusok, evangélikusok, baptisták és metodisták először február 5-én, a protestáns újságírók és média­munkások első találkozóján adtak ran­devút egymásnak. A résztvevők - miu­tán szándéknyilatkozatot tettek a Protes­táns Újságírók Szövetsége létrehozása mellett - egy felekezetközi újságírócso­portot bíztak meg a Prúsz megalakításá­nak előkészítésével. Úrnak szolgái mindnyájan Április 7-én érkezett el az ideje annak, hogy a Magyarországi Egyházak Öku­menikus Tanácsa (MEÖT) székházában - szakmai fórummal egybekötött alakuló közgyűlés keretében - létrejöhessen a Protestáns Újságírók Szövetsége. Az összegyűlt rádiósok, televíziósok és toll- forgatók elsőként Háló Gyula áhítatát hallgathatták meg. A baptista lelkész - aki egyben egyháza Békehímök című hetilapjának felelős szerkesztője is - a Jelenések könyve néhány verse (1,1; 1,17-19) alapján tartott rövid igei elmél­kedésében egyebek mellett azt hangsú­lyozta, hogy a jelenlévők nemcsak újság­írók, hanem Isten szolgái is, akik az Úrra figyelve élnek és dolgoznak, mindennapi munkájukhoz az ő útmutatását kérik. Fénnyé válni „Jobb, ha az ember meggyújt egy gyer­tyát, mint hogy a sötétséget szidja” - üd­vözölte ezután a résztvevőket Novotny Zoltán sportújságíró, a Magyar Rádió vezető szerkesztője, név szerint is említ­ve Gáncs Péter evangélikus, valamint dr. Márkus Mihály református püspököt, a MEÖT elnökét. A köszöntő szó gya­nánt idézett kínai közmondást a Prúsz alapszabályát előkészítő bizottság elnö­ke nem csak frappáns bevezetőnek szán­ta. Segítségével szemléletesen rá is vilá­gított a Protestáns Újságírók Szövetsége lényegi céljára: a keresztény értékek és érdekek felvállalására, védelmére a vi­lágban, illetve a médiában. A következőkben dr. Kocsis Márta ügyvéd, a Magyarországi Református Egyház zsinati jogtanácsosa vette át a szót. Az előzőleg megküldött alapsza­bály-tervezet áttekintése és megvitatása, apróbb javítások után a jelenlévők elfo­gadták a szervezet alapító okiratát, így hivatalosan és szabályszerűen megala­kult a Protestáns Újságírók Szövetsége közhasznú egyesület. A közgyűlés - titkos szavazással - megválasztotta a tisztségviselőket is, ügyelve arra, hogy a tagok között képvi­selve legyenek mind a világi, mind pe­dig az egyházi médiamunkások. A dön­tésnél igyekeztek figyelembe venni a fe­lekezeti megoszlást is. így a Protestáns Újságírók Szövetségének elnökévé No­votny Zoltánt, alelnökévé dr. Fahiny Ta­mást, hittudományi egyetemünk docen­sét, a Duna Tv vallási műsorainak szer­kesztőjét, titkárává pedig Csorna Aront, a református egyház zsinati szóvivőjét választották. (Folytatás a 3. oldalon) A fórum beszélgetés résztvevői: Dusicza Ferenc, Sükösd Miklós, Nagy Lenke, Fabiny Tamás, Faggyas Sándor és a moderátor, Nagy Imre Fotó: Barta Imre A nagyböjti időszak végén szokás szerint az idén is passiókörútra indult a hittudományi egyetem III. év­folyama. A fiatalok előadása azt az üzenetet igyekezett közvetíteni, hogy kereszténységünk középpont­jában Krisztus keresztjének kell állnia. Katartikus hatással mutatták be számos dunántúli gyülekezetben és iskolában a Mevisz Bárka csoportja által szervezett mozgássérült-passiót. Az előadásnak televíziós változata is készült, amelyet a Duna Te­levízió nagyszombaton délután sugárzott az Isten kezében című vallási műsorában. „ Mert ha arra kerül sor, hogy Isten ráfordítja valakire a tekintetét, hogy a: illetőt meglássa, az már csupa kegyelem és üdvösség, amit nyomon követ minden adomány és cselekedet is. ” Luther Márton: Magnificat (Takács János fordítása) 4. f Fotó: Menyes Gyula Fotó: Barta Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom