Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-03-14 / 11. szám

6. oldal-2004. MÁRCIUS 14. Evangélikus Élet Korábban már tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy a misszi­óval kapcsolatos hírek, tudósí­tások a Misszió magazinból átkerülnek az Evangélikus Elet kéthavonta megjelenő mellékletébe. Ezeken az ol­dalakon - természetesen csak vázlatosan - hírt adunk szolgálatunkról, a rádiómisz- szióról, a különféle evangéli- zációkról és más, a missziót érin­tő kérdésekről, ügyekről. A MELLÉKLET SZERKESZTŐJE: SZEVERÉNYI JÁNOS Az Evangélikus Missziói Központ szolgálatai az elmúlt időszakban JANUÁR- igeszolgálat az Alliansz imahétnyitó istentiszteletén a székesfehérvári baptista ima­házban;- igehirdetés és előadás a pesterzsébeti missziós napon;- igehirdetés és előadás a Bács-Kiskun Megyei Lelkészi Munkaközösség ülésén Kecskeméten;- az Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület (EBBE) vezetőségi ülése Százhalom­battán;- „Missziós szervezetek együttműködése” címmel hozzászólás az Alliansz által szer­vezett konferencián a Kálvin téri egyházközségben;- Útitársak missziós bibliaóra az Üllői úti székházban;- megbeszélés az Evangélikusok Közössége az Evangéliumért (EKE) kuratóriumá­val;- igehirdetés Nagytarcsán;- igehirdetés Pestszentlőrincen;- megbeszélés a Protestáns Missziói Tanulmányi Intézetben (PMTI);- „Férfi és női szerepek a teremtettség alapján” címmel előadás az EKE piliscsabai ifjúsági konferenciáján (februárban még egyszer megrendezték ugyanezt a konfe­renciát, amelyen ismét elhangozhatott ez az előadás). FEBRUÁR- evangélizációs és missziói bizottsági ülés az Ökumenikus Tanácsnál;- Útitársak missziós bibliaóra;- háromnapos evangélizáció a Debreceni Református Gimnáziumban négyszáz diák részvételével;- „Van-e élet a halál előtt?” címmel előadás a hatvani protestánsok rendezvényén a helyi kultúrházban;- „Közelség” címmel szolgálat a kelenföldi páros körben;- igehirdetés Váckisújfaluban és Galgagyörkön, majd megbeszélés a község vezető­ivel a cigánymisszió lehetőségeiről;- igehirdetés Csömörön a farsangi imahéten és istentiszteleten. Az Evangélikus Rádiómissziói Központ „Lélektől lélekig” című félórás magazinműsorai az alábbi vidéki rádióállomásokon hallhatóak:- Székesfehérvár: Vörösmarty Rádió (vasárnap reggelente 8 órakor),- Mohács: Mohács Rádió (vasárnap reggelente 8 órakor),- Szombathely: Szóköz Rádió (hetente változó időpontban),- Siklós: Tenkes Rádió (hetente változó időpontban),- Eger: Magyar Katolikus Rádió (kéthetente szombaton 15.30-tól),- Békés: Torony Rádió (szerdánként 10 órakor). BUDAPESTEN:- Civil Rádió (kéthetente szerdán 22 órától). A Kossuth rádió „Evangélikus félóra” című műsorában öt perc az Evangélikus 1 Rádiómissziói Központ szerkesztésében hangzik el. Missziói pályázat A Magyarországi Evangélikus Egyház Missziói Bizottsága pályázatot ír ki az evangélikus gyülekezetek és egyházmegyék missziói munkájának támogatására. Az ifjúsági munka támogatására külön pályázatot hirdetünk. Pályázni lehet missziói programok szervezésének vagy missziói kiadványok meg­jelentetésének a támogatására. A benyújtott pályázatokat a fenti bizottság delegált tagjai bírálják el. A bizottság döntéséről írásos értesítést küldünk, a támogatottak listája az Evangélikus Életben is megjelenik. A szétosztható összeg: 3 millió forint. A pályázatok beérkezési határideje: 2004. március 31. Pályázni csak hiánytalanul kitöltött hivatalos űrlapon lehet, amely a Missziói Iro­da címén igényelhető telefonon vagy levélben: 1085 Budapest, Üllői út 24. Tele­fon: 1/486-3529. Az űrlap elérhető a Fratemeten is. A határidőn túl érkezett pályázatokat nem fogadjuk el. Járadékban részesülő gyülekezetek nem pályázhatnak. Fia a pályázó a kapott összegről nem számol el a megadott határidőn belül, a kö­vetkező évben nem pályázhat. Utitársak Egymás mellett ülünk a templomban, és egymás tudósításait olvassuk a le­velezőlistákon, illetve egyházi lapunk hasábjain. De ismerjük-e egymást? Tudjuk-e, kikkel járunk egy úton, kik az útitársaink? Van-e időnk megállni, egymásra figyelni, meghallgatni, mi­vel is foglalkozik valójában a másik? Erre kínál lehetőséget az Evangélikus Missziói Központ az országos egyház Üllői úti tanácstermében. A hónap el­ső csütörtökjén este hat órakor kez­dődő missziós bibliaóra célkitűzése ugyanis az, hogy tegyünk és imádkoz­zunk egyházunk megújulásáért, és megismerjük azon „útitársainkat”, akik egyházunkon belül a misszió kü­lönböző területeire kaptak elhívást. Az alábbiakban az eddigi alkalmak témáiból kínálunk egy kis ízelítőt. Januárban Roszík Gábor tartott be­számolót a Tessedik Sámuel Anyaott­hon működéséről és a leányanyák kö­zötti misszió lehetőségéről. A Gödöllőn működő intézményben 1994 óta fogad­nak krízishelyzetben lévő állapotos, il­letve kisgyermekkel érkező anyákat. Az otthon igazgatója azt is elmondta, hogy a fiatal anyák mennyire igénylik a lelki táplálékot is. Minden héten tartanak bibliaórát, de lehetőség van a személyes beszélgetésre, lelkigondozásra is. Rosz­ík Gábor kiemelte: nagy öröm, amikor a kisgyermekkel együtt az anyát is meg­keresztelheti. A Szarvas-Újtemplomi Evangélikus Egyházközség által mű­ködtetett intézmény jelenleg 36 édes­anyának és gyermekeiknek ad otthont, de mint megtudtuk, jelenleg is folynak a bővítési munkálatok. A bibliaórát követő beszélgetés során egy fiatalember rákérdezett Roszík Gá­bor „börtönös” múltjára is (a lelkész 11 éve végez börtönmissziós szolgálatot). Februárban kiderült, hogy Galli Tamás nem csupán kíváncsiságból érdeklődött ez iránt, hanem „szakmai” okokból, hi­szen elképzelhető, hogy a szabadulás után az ő „kezei közé” kerülnek ezek az emberek. Ebben a hónapban ugyanis a szegények és hajléktalanok között vég­zett szolgálat nehézségeit és örömeit is­merhettük meg Galli Tamás presbiter és a pesterzsébeti gyülekezet munkáján ke­resztül. Mint elmondta, egy kis füzet formájában minden egyházközséghez eljuttatták tapasztalataikat, hogy máshol is elindulhasson ez a nehéz, de sajnos elkerülhetetlen szolgálat. Az előadásban konkrét tanácsokat is kaphattunk arra, hogyan segíthetünk a szorult helyzetben lévőkön. A korábbi Útitársak bibliaórákon is érdekes szolgálati területekkel ismer­kedhettünk meg: Aklarmé Balogh Éva egyházunk női missziójáról tartott elő­adást, Lénárt Viktor az ifjúsági munkáról beszélt, Bálint Gergely Illés pedig a Szentírás Szövetség működését mutatta be. A különféle munkaágak mégis egy irányba mutattak: Isten'országának épü­lése felé. A missziós bibliaóra második felében erre a közös alapra építve Isten igéje mel­lett csöndesedik el a 35-40 résztvevő. Igemagyarázattal minden alkalommal Szeverényi János országos missziós és evangélizációs lelkész szolgál. „Isten ad­ja az ő igéjét... Nem akatja elhagyni evangélikus egyházunkat, még akkor sem, ha az el is hagyja őt időnként... Is­ten tud rólunk, küzd értünk, számon tart minket, és azt akarja, hogy egyházunk, gyülekezetünk, életünk megújuljon, megtéijen” - hangzott el január 15-én az Útmutató aznapi igéje alapján (Ézs 59,1-2). Hokker Zsolt A tervezett új liturgia alaposan felkor­bácsolta az érzelmeket, így igen nehéz feladat az EBBE (Evangélikus Bel­missziói Baráti Egyesület) idei első két üléséről beszámolni. Mivel az Evangé­likus Elet február 15-ei számában pár mondatos idézeten kívül nem kapott helyet az ellenzők véleménye, ezért e beszámolóban elsősorban a kritikai észrevételekre koncentrálunk. A januári ülésen elsőként Fehér Ká­roly nyugalmazott lelkész, a Liturgiái Bizottság tagja szólt a jelenlévőkhöz, majd a budaörsi gyülekezet felügyelője, Garádi Péter mondta el azon tapasztala­tait, amelyeket a próbagyülekezetekben tett látogatásai során szerzett. Február­ban fordított volt a „szereposztás”: az egyesület ezúttal a Liturgiái Bizottság egyik nem lelkész tagját, Bence Gábort kérte fel előadásra, és az ellenzők olda­láról érkezett lelkész - Szemerei János, a Somogy-Zalai Egyházmegye esperese személyében. Januárban nagy meglepe­tést okozott, amikor kiderült: a hallgató­ság nem ismeri a próbafüzetet. Ennek kapcsán jutott eszembe a korai és kései esőről szóló bibliai kép (igaz, ott termé­szetesen másra is vonatkozik; lásd Jak 5,7; 5Móz 11,14). Kései eső volt e fórum, mivel a próba­gyülekezetek már elkezdték a gyakorlat­ban használni a liturgiatervezetet - hol­ott jobb lett volna előtte szélesebb kör véleményét meghallgatva dönteni a pró­bafüzetek tartalmáról. Emellett az is szomorú, hogy az új liturgiáról nem az országos egyház, nem a Liturgiái Bizott­ság szervezett elsőként fórumot, hanem az egyesület. Ugyanakkor korai eső volt e fórum, mert ekkor még a próbagyülekezeteken kívül néhány kivételtől eltekintve senki nem ismerhette a próbafüzetek tartal­mát, így az elhangzott előadásokból né­hány kérdés nem mindenki számára volt teljesen érthető. Ilyen értelemben nem is lehetett megvitatni a tervezetet. Bizonyára ez az egyszerre korai és ké­sei eső is hozzájárult ahhoz, hogy a ké­szülő liturgiát már decemberben igen komoly kritikák érték egyházunk inter­netes fórumán mind formai, mind teoló­giai szempontból. A Fratemeten első­ként dr. Horváth József, a kaposvári gyülekezet felügyelője fogalmazta meg ellenérzéseit, majd Szemerei János tag­lalta ellenvetéseit. Sajnos érdemi és ki­elégítő válasz ezek döntő többségére a mai napig nem érkezett. Kételyek és kérdések Garádi Péter azzal indította előteijesztését, hogy nem az új liturgiának kell megújíta­nia az egyházat, hanem fordítva: az egy­háznak kell megújulnia, és ez hatna a litur­giára is. Véleménye szerint ma nem be­szélhetünk egyházi megújulásról, így a ké­szülő liturgiát nem az egyház népe „hord­ta ki”. Nem csoda tehát, ha némelyek pót- cselekvésnek érzik a liturgiái mozgalmat. Korai é Híradás az EBBE 2004. j> Az óegyházi és Heltai-féle istentiszte­leti rend alapján Garádi Péter szólt arról is, hogy jobb volna nem a gyónással kez­deni az istentiszteletet, hanem meghagy­ni legelöl a zsoltárt. Még nagyobb prob­léma, hogy a gyónás előrekerülésével az úrvacsora előtt nincs belső önvizsgálat a tízparancsolat, Jézus Krisztus, valamint az apostol tanítása tükrében. A gyónás előrekerülésével szemben érvelve Pröh- le Károly teológiai tanárt is idézte: „Az­zal is kell számolnunk, hogy az igehirde­tés ébreszti fel a bűntudatot, és érleli meg a döntést az úrvacsoravétel mellett, ezért a rend az, hogy a gyülekezeti gyónás közvetlenül előzze meg az úrvacsorát.” A budaörsi gyülekezet felügyelője számára kérdéses a hitvallás új helye is - a tervezet szerint az ugyanis az igehir­detés után hangzik fel a gyülekezet aj­kán. A Liturgiái Bizottság indoka az, hogy nemcsak a Bibliából felolvasott olvasmányok, hanem a prédikáció is Is­ten igéje. Garádi Péter ezzel szemben úgy vélekedett, hogy egy prédikációban sok minden elhangozhat, akár tévtanítás is - miért kellene ilyenre válaszul meg- vallani hitünket? Luther Formula mis­sae-jében és Deutsche messéjében is az evangélium után szerepel a hitvallás, és az igehirdetés csak ezután következik. Sokkal célszerűbb, ha a prédikáció „utórezgéseit” az imádságban vihetjük tovább - a tervezetben azonban az ige­hirdetés után nem hangzik el imádság. Mindez gyengíti, másodlagossá teszi a prédikációt! Az is fontos ellenérv, hogy az isten- tiszteletnek missziónak kell lennie. A li­turgiának is ezt kell elősegítenie, nem pedig gátolnia, mint ahogyan az új ter­vezet teszi. Garádi Péter előadása végén néhány igen elgondolkodtató kérdést is megfo­galmazott: Mi lesz azokkal a lelkészek­kel, akik nem vezetik be 2005 adventié­től az új istentiszteleti rendet? Mi lesz azokkal a gyülekezetekkel, amelyek az új liturgiát ellenző lelkész mellé állnak? Mi lesz azokkal a gyülekezetekkel, ame­lyekben a lelkész az egyik liturgiát akar­ja, a hívek pedig a másikat? A tervezett liturgia bevezetése okozhat-e egyház- vagy gyülekezetszakadást? „Egyéni véleményem: ha az új litur­giatervezetet mindenhol bevezetik, ak­kor annak hatásait országos szinten 2011-ben láthatjuk először” - zárta gon­dolatait a felügyelő. Megcáfolt mítoszok Szemerei János összefoglalta az új litur­gia által kitűzött helyes célokat, majd kontrasztként melléjük állította a terve­zet ezekre adott hibás megoldásait, vé­Garádi Péter előadását hallgatja Fehér Károly és Szeverényi János

Next

/
Oldalképek
Tartalom