Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-03-14 / 11. szám

4. oldal - 2004. MÁRCIUS 14. Evangélikus Élet Családi ügyek- pasztorálpszichológiai megközelítésben Hogyan működik a család? Mire használja a család a vallást? Melyek a családon belüli erőszak lélektani vonatkozásai? Hogyan betegít meg a család? Milyen speciális kihívásokkal kell szembenézniük a lelkészcsaládoknak? íme néhány kérdés ízelítőül azok közül, amelyek kapcsán közös gondolkodásra gy űltek egy­be a résztvevők a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) pasz- torálpszichológia szakának és a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetének II. szimpóziumán, 2004. március 4-5-én Debrecenben. ISTEN KONZUL A Gregorius praesul... anno circulo Nagy (Szent) Gergely jubileumi éve Ebben az évben - felekezeti hovatartozástól függetlenül - az egész világon meg­emlékeznek I. Nagy Szent Gergely pápáról, a négy legnagyobb egyháztanító egyi­kéről, aki 1400 évvel ezelőtt, 604. március 12-én halt meg. Az emlékünnepeket elsősorban egyházzenészek szervezik, hiszen az egyház ősi, egyszólamú énekét, a gregoriánt neki tulajdonítja a hagyomány. Halálának napját IV. Gergely pápa tette ünneppé, bár újabban - mivel ez a nap nagyböjtre esik - az egyház Nagy Szent Gergelyt beiktatásának napján, szeptember 3-án ünnepli. A tanácskozás megrendezésére az adott alkalmat, hogy a DRHE pasztorálpszi- chológia szakirányú továbbképzésének immár a második végzős évfolyama kapta kézhez oklevelét. A tudományos munka befejeztével 5-én délután került sor a diplomaosztó ünnepélyre. Az ökumené szellemében működő pasztorálpszichológia szak már a kezde­tektől lehetőséget biztosított a különbö­ző felekezetekből érkező lelkészek to­vábbképzésére. A közösség gazdagodá­sát elősegítő sokszínűség volt jellemző az idei szimpózium résztvevőire is: re­formátus, evangélikus, metodista, ad­ventista lelkészek, szociális munkások, orvosok, pszichológusok, egyetemi hall­gatók voltak jelen. A DRHE zsúfolásig megtelt díszterme, a nagyszámú hallga­tóságnak a műhelymunkában való aktív részvétele bizonyította az élénk érdeklő­dést a „családi ügyek” iránt. A szervezők gondoskodtak arról, hogy a témát a lehető legsokoldalúbban dol­gozzák fel, így inspirálva a résztvevőket a kérdések továbbgondolására, a külön­böző szempontok mérlegelésére. Szó esett például a család mint intézmény történetéről a többgenerációs patriarchá­lis nagycsaládtól napjainkig, de szerepet kapott a teológiai, bibliai megközelítés is, valamint a válás és újraházasodás problémaköre, a családterápia és a gyüle­kezeti lelkigondozás kapcsolata, a csalá­di ünnepek és rítusok jelentősége, terápi­ás hatása, a családon belüli erőszak kér­désköre, továbbá a család és a hivatás konfliktusa. Dr. Hézser Gábor, a németországi Bétheli Teológiai Főiskola Lelkigondo­zói Intézetének szupervizora, a debre­ceni pasztorálpszichológiai szakirányú továbbképzés egyik megalapítója és ál­landó oktatója előadásának címében feltette a kérdést: „Hogyan működik a család?” Természetesen nincs olyan csodálatos elixir, olyan „használati uta­sítás”, amelynek ismeretében minden felmerülő probléma megoldható lenne. A témával foglalkozó szakemberek azt tudják elmondani, ami szerintük válasz lehet a kérdésre. Az egyik meghatározó iskola például döntő jelentőséget tulaj­donít annak, hogy a családot alapítók milyen háttérrel rendelkeznek, tehát ők maguk milyen családban nőttek fel. Ezért a házasságkötéskor nem csupán két ember kapcsolja össze az életét, ha­nem két különböző családi rendszer, a maga áttekinthetetlenségével. Nem meglepő tehát, hogy ebből a bonyolult szövevényből már a kezdetektől felada­tok, nehézségek, konfliktusok sokasága származhat. Dr. Szabó Lajos, az Evangélikus Hit- tudományi Egyetem rektora, gyakorlati teológiai profésszor előadásában a lel­készcsaládok életében jelentkező speci­ális kihívásokra hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta többek között, hogy a családi élet intimitásának megőrzése különösen nehéz feladat a lelkészi hiva­tásban állók számára. A korábbi lel­készgenerációk tanítása és gyakorlata a mai helyzetben, a megváltozott életkö­rülmények szorításában már nem követ­hető, ha egészségesek és felelősségtelje­sek akarunk maradni. Például a szálló­igévé vált „24 órás lelkészi szolgálat” egy évtizedekkel korábbi, lényegesen lassúbb élettempónál lehetett a lelkészi hivatás iránti elkötelezettség kifejezése, megfogalmazása, ma azonban elvisel­hetetlen terhet jelent azoknak a lelkész­családoknak vagy akár az egyedül élő lelkészeknek és lelkésznőknek, akik ezen elv szerint próbálják élni minden­napjaikat. A szimpózium szervezői nyár elejére tervezik az előadások szerkesztett válto­zatának közreadását. Hiszem, hogy ez a kiadvány - akárcsak a szimpózium teljes programja - hozzájárul ahhoz, hogy a „családi ügyeket” mélyebben megért­sük, és az időnként felmerülő problémá­kat, válságokat ne csupán sorscsapásnak tekintsük, hanem a fejlődés esélyét és az élet jelét is észrevegyük és észrevetes- sük bennük. Magyarországon is méltóképpen megem­lékezünk Szent Gergely pápáról. Béres György kezdeményezésére a Gregorián Társaság és a Magyar Liturgikus és Egy­házzenei Intézet közösen szervezi azt a március 12-én kezdődő, egy éven át tartó országos ünnepségsorozatot, amelynek jegyében püspöki szentmiséket, hangver­senyeket, szkólatalálkozókat, kiállításo­kat, előadásokat, szakmai napokat, rajz­és énekversenyeket szerveznek. Nagy Szent Gergely pápa nagyszabá­sú és szerteágazó tevékenységének hatá­sa ma is több vonatkozásban érezhető. Személyével és gondolataival ezért is érdemes megismerkedni. Életét sok le­genda is övezi, melyeket életrajzírói az utókor számára részletesen megörökíte­nek. De mik a hitelesnek tekinthető tör­ténelmi tények? Gergely 540 körül született gazdag patríciuscsaládban. Apja, Gordianus ró­mai szenátor volt, majd később belépett az egyik szerzetesrendbe, és kerületi di­akónusként Róma szegényeiről gondos­kodott. Gergely nagy örömet talált a tu­dományokkal való foglalkozásban, és páratlan tudásra tett szert. Ezért II, Justi- nianus már harminchárom éves korában Róma prefektusává nevezte ki, ő azon­ban egy év elteltével lemondott tisztsé­géről. Római palotáját Szent András vé­delme alá helyezve kolostorrá alakította, és ő maga is belépett a rendbe. 579-ben I. Benedek pápa diakónussá szentelte. Tudására az új pápa, II. Pelagius is szá­mított. Még ebben az évben Konstanti- nápolyba küldte őt, ahol a keleti és nyu­gati egyház kapcsolatainak kényes kér­déseiben kellett eljárnia. Körülbelül hat évet töltött ott. Visszarendelése után a korábbinál is szigorúbb aszketikus életet élt, s ez aláásta az egészségét. Már ekkor is minden erejét a szegények megsegíté­sére fordította, emellett szicíliai birtoka­in hat monostort alapított, és pápai ta­nácsadó lett. Amikor 590-ben II. Pelagi­us pápa meghalt, a papság és a nép egy­hangúlag őt választotta meg Róma püs­pökévé. Ám a legenda szerint abban a szorongató történelmi helyzetben nem kívánta vállalni az egyház kormányzásá­nak terhét, ezért álruhában elmenekült. A római nép azonban felkutatta és visz- szahozta őt. Annyi bizonyos, hogy szep­tember 3-án szentelték fel. O volt az el­ső olyan pápa, aki korábban szerzetes volt. Gergely a lateráni palotában is megtartotta a rendi életformát. Pápai tevékenysége alatt a nyugati egyház megerősödött, és megvetette a jö­vendő pápai állam alapjait is. Átszervez­te a Szentszék birtokainak igazgatását, ezzel csökkentette az élelmezési gondo­kat. A szegénység megsegítése mindvé­gig szívügye maradt. A hagyomány sze­rint asztalánál mindennap maga szolgált ki tizenkét szegényt, miután lábukat megmosta. O indította el Nyugat-Európa keresz­tény hitre térítését. 596-ban a Szent And- rás-kolostorból - Ágoston apáttal (a ké­sőbbi Canterburyi Szent Ágoston érsek­kel) az élen - szerzeteseket küldött Bri­tanniába az angolszászok megtérítésére. Sikeresen védte Rómát és több itáliai várost is az ariánus longobárdokkal szemben, de a békéért való fáradozása sem volt hiábavaló. A háború és az árvi­zek okozta károk enyhítésében is nagy szerepet vállalt. Egyházát belülről is megújította. Rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított a fegyelmezettségnek és az elöljárók feddhetetlenségének. Először a kolostori fegyelmet állította helyre, azután gondos­kodott arról, hogy az egyházi hivatalokba megfelelő személyek kerüljenek. A püs­pökök működését világi ellenőrökkel fel- ügyeltette, hogy megakadályozza a hata­lommal való esetleges visszaéléseket. A szertartások terén is arra törekedett, hogy megszüntesse az önkényességet. Mintául állította a római liturgiát, amely­nek szövegeit a feltételezések szerint az Antiphonaléban le is íratta. Ez a szöveg­rendezés az énekekre is hatással lehetett. A tudományok és művészetek iránti elkötelezettsége arra indította, fiogy is­kolákat alapítson, ezért is lett ő az isko­lások védőszentje. Az ő nevéhez köti a hagyomány a Schola Cantorum, az éne­kes iskola létrejöttét. Nagy Szent Gergely lelkiségét, gon­dolkozását, egyházpolitikai tevékenysé­gét azonban leginkább írásaiból lehet megismerni. Hatalmas irodalmi mun­kásságával az egész egyház tanítójává vált. Később a nyugati kereszténységben az - általa is sokat olvasott - egyház- atyák (Ágoston, Ambrus, Jeromos) mel­lett negyedikként őt emlegetik. A Szentírással való mély kapcsolata homíliáiban tükröződik vissza. Magyará­zatai világosak, pontosak. A textust elő­ször történeti szempontból veszi szem­ügyre, majd allegorikusán értelmezi, és így vonja le morális következtetéseit. Legterjedelmesebb Szentírás-magya­rázata Jób könyvéhez kapcsolódik. Jób problémáit nemcsak lelkileg élte át, hi­szen önsanyargató élete miatt gyomor­baj kínozta. Ehhez később köszvény is járult, mely élete utolsó öt évében szinte teljesen ágyhoz kötötte őt. Négykötetes, „Dialógusok” című mű­ve az itáliai atyák életéről és csodáiról szól párbeszédes formában. Gergely minden valószínűség szerint maga is bencés szerzetes volt, ennek tulajdonít­ható, hogy a második kötetet teljes egé­szében Nursiai Szent Benedeknek szen­teli. Ez a legrégebbi Szent Benedek-élet- rajz. Említésre méltó, hogy Gergely negyven csodát ír le Benedekről. Ránk maradt több mint nyolcszáz leve­le fontos kortörténeti dokumentum. írása­iban az elöljárókkal való küzdelmeitől az egyházvagyoni kérdéseken át rengeteg mindenről szót ejt. Ezeken a leveleken keresztül „egy nagyon emberi, rendkívül józanul gondolkodó főpap szól az olvasó­hoz, aki sok közigazgatási tapasztalattal rendelkezik” (Vanyó László). I..Szent Gergely nevét manapság is sok értékes hagyomány őrzi. A magyar néphagyományban jól ismert a gergely- járás az iskolás gyermekek köszöntő, adománygyűjtő, többszereplős (Gergely pápa, két püspök, gergelyjáró vitézek) színjátékszerű játéka. A népszokás dala­iból Kodály Zoltán is feldolgozott egy csokorra valót Gergelyjárás című gyer­mekkari művében. Mint köztudott, a pápák saját nevük után mindig hozzáteszik a „servus ser- vorum Dei” kifejezést. Nos, ez a gondo­lat is Szent Gergelytől származik: míg a konstantinápolyi pátriárka „egyetemes pátriárká”-vá neveztette ki magát, ő sa­ját magának „az Isten szolgáinak szolgá­ja” titulust adta. A híres Angyalvár nevének eredetét is egy szép legenda őrzi. Gergely pápa a pestis megszüntetésére engesztelő kör­menetet tartott Rómában, és amikor a hí­vekkel Hadrianus császár síremlékéhez értek, egy angyal jelent meg előttük, kardját a hüvelyébe helyezve. A látomás az engesztelés sikerességét jelezte. Ez az oka annak, hogy járványok idején még ma is gyakran Nagy Szent Gergely köz­benjárásáért könyörögnek a hívek... Rómában az általa alapított Szent András-kolostor helyén áll a róla elne­vezett bazilika, amelyben ma is látható az a márványtrónus, amelyet neki tulaj­donítanak. Bizony igencsak fényes a sok millió turista és zarándok kezétől... Végül ne felejtsük el, hogy I. Nagy Szent Gergelyről kapta a nevét a katoli­kus egyház - a II. vatikáni zsinat által is megerősített - hivatalos éneke. Bár a gregorián énekek - a legendával ellen­tétben - biztosan nem tőle származnak, művészi kvalitásuk, liturgikus tökéletes­ségük és egyetemes értékük miatt joggal tekinthetjük őket Gergely örökségének. E valóban szent életű ember és ki­emelkedő történelmi személyiség mél­tán kapta meg elsőként a „Nagy” jelzőt. Hiszen amint sírfelirata is jelzi: Gergely „Isten konzula” volt. Táborszkyné Ruthner Judith Gömböcz Elvira Egyházak közös alkotmánybírósági beadványa Négy egyház közös beadványt készül eljuttatni az Alkotmánybírósághoz az esélyegyenlőségi törvény ellen - jelentette be a Magyar Katolikus Püspöki Kon­ferencia (MKPK) titkársága. A katolikus, a református és az evangélikus egy­ház, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége korábban szintén közös beadványban kérte a kormányzattól, hogy a törvény hatálya ne terjedjen ki egyházi jogi személyekre. Bölcskei Gusztáv, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke tavaly december­ben a Tiszántúli Református Egyházkerület közgyűlésén kijelentette: az esélyegyen­lőségi törvény bevezetésével „lehetetlen helyzetbe hozzák az egyházakat, amelyek belső szabályozásuk szerint alkalmaznak pozitív diszkriminációt”, míg a jogszabály erre nem ad lehetőséget. A törvény hatálya nem terjed ki „az egyházi jogi személyek­nek az egyházak hitéleti tevékenységével közvetlenül összefüggő jogviszonyaira”. A jogszabály szerint ugyanakkor közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport például vallási vagy világnézeti meggyőződése, családi állapota, szexuális irányultsága, nemi iden­titása vagy életkora miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tavaly márciusban fordult először az Al­kotmánybírósághoz, akkor a szociális törvénynek a parlament által elfogadott módosítá­sát sérelmezték. Az akkori beadványtól azt váiják, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki: az egyházaknak alanyi joguk az, hogy szociális intézményeket alapítsanak. (MTI) ORTODOX KERESZTÉNY EGYHÁZI NAPOK Jegyrendelés Az Ökumenikus Tanács közgyűlésének határozata értelmében második alkalom­mal tartjuk meg az ortodox keresztény egyházi napokat, mely a hazai ortodox egy­házak szélesebb körű megismertetését szolgálja. Ebben az évben a rendezvény há­zigazdája a Magyarországi Román Ortodox Egyház lesz. A központi ünnepségre 2004. április 24-én (szombaton) 17 órakor a BM Duna Palota színháztermében (1051 Budapest, Zrínyi u. 5,) kerül sor. A kulturális prog­ramokat is tartalmazó mintegy másfél órás ünnepélyre március 29-ig tiszteletje­gyek igényelhetők az Ökumenikus Tanács irodájától (1117 Budapest, Magyar tu­dósok krt. 3.) vagy a 371-2691-es faxszámon a darabszám, illetve a megrendelő nevének, címének és telefonszámának feltüntetésével. A jegyeket április elején az igénylések sorrendjében küldjük ki. Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Gergely elöljáró, azaz Nagy Szent Gergely pápa „anno circulo”, tehát egy kerek évig áll majd az egyházzenei élet fókuszában. A márciusi programok között az evan­gélikus olvasó is számos érdekességre lelhet... Kodály Zoltán úgy rendelkezett, hogy ha valaha misét mondanak lelki üdvéért, akkor azon csak gregorián énekek hangozzanak el. Ezért halálának egyéves évfordulója, azaz 1968 óta minden év márciusának első hétfőjén a Mátyás­templomban az érte bemutatott szentmisén latin nyelvű gre­gorián énekek csendülnek fel. Idén a Pange lingua teljes, or- gonás sorozata szólalt meg a Mátyás-templom énekkarának előadásában, Tardy László vezényletével és Hock Bertalan közreműködésével. Hogyan kerül egy egyházzenei ünnepsorozatba a képző­művészet? A válasz Nagy Szent Gergely tevékenységében rejlik, hiszen az ő korában komoly viták, sőt „tettleges állás- foglalások” születtek az ikonok megítélésével kapcsolatban. Némelyek ugyanis tönkretették a képeket, bálványnak titu­lálva őket. Gergely azonban úgy vélte, hogy az ikonoknak nagy szerepük van abban, hogy az írástudatlanok is megért­sék az egyház tanításait. A Nagy Szent Gergely tiszteletére kiírt képzőművészeti pályázatot a katolikus iskolák tanulói számára hirdette meg a Budai Ciszterci Szent Imre Gimná­zium és a Gregorián Társaság. A Gergely-év ünnepélyes megnyitójára március 13-án ke­rül sor. Ezen a napon látványos eseményekben sem lesz hiány a budai Várban. Egy-egy ősbemutatón jelen lenni mindig megható, emlé­kezetes esemény. A jubileumi évben nyolc ilyen felemelő koncertnek lehetünk majd részesei. Béres György invenciója termékenyítőleg hatott a zene­szerzőkre. Ennek köszönhetően egy olyan koncertsorozat jött létre, amelyen - több más darab mellett - egy-egy szer­ző gregorián dallamok (miseordináriumok) által ihletett, azok felhasználásával komponált, liturgikus használatra szánt többszólamú misekompozíciójának premierjét élvez­hetjük. A zeneszerzők: Franz Danksagmüller (Sankt Pölten), Da- róczi Bárdos Tamás, Petr Eben (Prága), Gyöngyösi Levente, Kiss Zsuzsanna, Kolos István, Mohay Miklós, Peter Pla- nyavsky (Bécs) és Soproni József. A vállalkozó kedvű karna­gyok: Erdei Péter, Fischer Edina, Kollár Éva, Párkai István, ifj. Sapszon Ferenc és Tardy László. T. R. J. (Forrás: ZeneSzó)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom