Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-03-02 / 9. szám
Fotó: Gálos Viktória 4. oldal 2003. MÁRCIUS 2. Evangélikus Élet Uj püspök a Dunamelléki Református Egyházkerület élén „Hirdesd az igét!” Összefoglaló a Külmissziói Egyesület csendesnapjáról és közgyűléséről Szabó István személyében, február 22-én iktatták be hivatalába a Dunamelléki Református Egyházkerület új püspökét. A 46 éves teológiai doktor a Buda-hegyvidéki Egyházközség lelkipásztora. Az ország második legnagyobb református egyházkerületének legújabb - sorrendben harmincadik - püspökét a kecskeméti református templomban szentelték fel, ünnepi istentisztelet keretében Hat évre szóló hivatalába Papp Géza erdélyi püspök iktatta be Szabó Istvánt, akit az egyházkerület esperesei, legidősebb és legfiatalabb lelkésze, valamint a magyar református egyházkerületek szolgálatban lévő püspökei áldottak meg. A püspökszentelő ünnepségen részt vett és köszöntőt mondott Mádl Ferenc köztársasági elnök és Orbán Viktor volt miniszterelnök, valamint - a határon túli magyar református egyházak képviseletében - Tőkés László királyhágómelléki püspök. A püspöki eskütétel után tartott székfoglaló beszédében Szabó István hangsúlyosan szólt az egyház előtt álló új feladatokról. Megítélése szerint napjainkban. egy több évtizedes „ateista diktatúra"’ után, sajátos társadalmi ellentmondások között van szüksége megújulásra az egyháznak. Az új püspököt elsőként Bölcskei Gusztávi a Tiszántúli Református Egyház- kerület püspöke, a Református Zsinat elnöke köszöntötte. A határon túli magyar református egyházak nevében Tőkés László királyhágómelléki püspök fejezte ki jókívánságait, és a most felszentelt vezetőnek a több száz évvel ezelőtt, Várad ostroma idején nyomott bibliák egyikét ajándékozta. Erdő Péter esztergomi érsek, prímás a keresztények közötti ökumenikus egység jegyében, a katolikus hívők nevében, a holland református egyház zsinati elnöke pedig a külföldi református egyházak képviseletében köszöntötte Szabó Istvánt. Az ünnepi istentiszteletet követően a Kecskeméti Református Gimnáziumban folytatódott ünnepségen Mádl Ferenc köztársasági elnök gratulált a most felszentelt egyházvezetőnek. Az államfő egyebek között azt hangsúlyozta: felelős együttműködés szükséges az állam és az egyház között. Orbán Viktor volt miniszterelnök nemcsak gratulált Szabó Istvánnak, de az új püspöknek - az Országházban korábban tartott igehirdetéseire hivatkozva - meg is köszönte a „közélet világában kifejtett tanítását”. Szalay István, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkára Medgyessy Péter miniszterelnök és a kormány nevében köszöntötte az új püspököt. D. Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke gratulációja mellett külön köszönetét mondott azért is, hogy székfoglaló beszédében Szabó István megemlékezett a napokban tragikus körülmények között elhunyt Andorka Eszter evangélikus lelkésznőről. A köszöntők sorában volt Bábel Balázs, a Kalocsa-kecskeméti Római Katolikus Egyházmegye érseke és Csoóri Sándor író, a Magyarok Világszövetségének volt elnöke, valamint Szabó István édesanyja is. Édesapja pedig (úgyis, mint az egyházkerület legidősebb lelkésze) még a szertartás alatt megáldotta fiát, az új püspököt. (Folytatás az 1. oldalról.) A 2002. júliusában megrendezett külmissziói konferencia gazdag programot, hasznos ismereteket és lelki épülést nyújtott a résztvevőknek. A Joó-házas- pár beszámolója hároméves indiai küldetésükről, a kiscsoportos beszélgetések és az újszerű, mozgalmas szerepjátékok elmélyítették, illetve emberközelbe hozták a missziót. Az egyesület számos gyülekezet meghívását fogadta el missziói napok, alkalmak tartására. Az országban több misz- sziói kör működik, amelyek rendszeresen tájékozódnak az aktuális eseményekről, és együtt imádkoznak a messzi országokban szolgálatban lévő testvérekért. Ennek kapcsán hangzott el a kérés, hogy- ha lehetséges - minden missziói kör vegye fel a kapcsolatot az egyesülettel, hiszen közösen szervezettebben folytatható a munka. Az egyesület lehetőségeihez mérten több misszionárius szolgálatát támogatja anyagilag, és kisebb kiadványokat is megjelentet. Jó hír* hogy az utánpótlás biztosítására a fiatalokat az egyesület most megalakuló ifjúsági szekciója várja. Megoldatlan terület azonban a „belföldi kiilmisszió”, vagyis a hazánkban tartózkodó nem keresztyén külföldiek megszólítása. Délután Gáncs Péter, a negyven éve működő Rádiómisszió jelenlegi vezetője számolt be szerteágazó tevékenységükről. „A hit hallásból van” - emlékeztetett- a rádió pedig hallható. így remek eszköze az evangélium hirdetésének. Az egyház hangja nagyon fontos. Csak példaként néhány az adásaik közül: a Kossuth rádió kéthetente, az Evangélikus félórában sugározza műsorukat, s utána még két órán át három telefonvonalon várják a hallgatók hívásait. Számos helyi adó mellett a „Rádió 17” és az Egri Katolikus Rádió is igényt tart programjaikra. A hang után a kép is megérkezett Győri János Sámuel, a Zákeus Média- centrum vezetőjének jóvoltából. A „média a (kül)misszió szolgálatában” című előadás látványosan és színesen tárta elénk a kapcsolatot a média, a Biblia, az egyház, a misszió és a világ között. A misszió lényege a ,jó hír”, az evangélium. A hír azonban csak akkor válik hírré. ha terjed. Az evangélium misszió nélkül halott, ha nem adják tovább, nincs hatása. Tehát folyamatosan továbbítani kell mások felé. A média - mint tudjuk - „nagyhatalom”, befolyásolhat, sőt torzítva is közvetítheti a dolgokat, s ez óvatosságra int. Érdekes fogalomba gondolhattunk bele, amely így hangzik: „TV-nézői világnézet”. Mit jelent ez? Azt, hogy nézünk, de nem látunk. A sok „nézés” miatt a lényeglátás sokakban már ki is halt. A média - a manapság rendelkezésére álló eszköztárával - az egyházon belüli miszszió segítője is lehet, ám egyetlen alvó egyház sem alkalmas mások ébresztésére. A testvéri közösségben eltöltött nap Fehér Károly nyugalmazott esperes befejező áhítatával ért véget. Bálintné Kis Beáta KÉSZÜLÜNK A KERESZTÉNY NŐK VILÁGIMANAPJÁRA (VI.) A nők helyzete Libanonban A Libanonról szóló sorozat végéhez érkeztünk. Sok mindenről lehetne - és talán kellene is - még írni! Remélem azonban, hogy a március 7-i alkalmakon, az együttlét során mindenki gazdagodni fog további új ismeretekkel is. Két feladatom maradt még. Elsőként szeretném bemutatni azt az alkotást, amely az istentiszteleti liturgiát tartalmazó füzet borítólapjára került. A képet a libanoni művésznő, Mireille Samir Chaker készítette. Ez a kép művészi kifejezőerővel ábrázolja a libanoni asszonyok imanapi üzenetét: Szentlélek, tölts be minket! Az alkotó az ábrázolhatatlant ábrázolja: a Lélek titokzatos munkáját. A képen a Szentlélek ősi szimbóluma, a galamb látható. Belőle vibráló lángnyelvek sugároznak. A lángok között egy asszony áll. Egyik kezét várakozó nyitottsággal tárja felfelé, úgy várja az áldást. A másik keze a továbbadás mozdulatát fejezi ki. Ha a képet balra elfordítjuk, egy cédrusfa alakja bontakozik ki belőle, mely Libanon jelképe és büszkesége. Másik feladatom a hála kifejezése a sokszínű, de egységben munkálkodó közösség felé. Azok felé, akik éveken át tartó munkával gyűjtötték, rendezték, öntötték formába az országukat bemutató anyagot. Megismertettek minket gazdag örökségükkel, vallottak félelmeikről, veszteségeikről és küzdelmeikről, és arról, hogy reménységgel néznek a jövőbe. Minket is be szeretnének vonni az értük való felelős imádkozásba. A kezeit kitáró nőalak Libanon asszonyait is szimbolizálja: a Lélek áldását várva készek arra, hogy a kapott ajándékokat továbbadják. Kérjük testvéreinket, hogy így, a kapott információk birtokában imádkozva készüljenek márciusi ünnepünkre. Kapcsolódjon be ki-ki a maga helyén az ökumenikus, áldást váró és továbbadó közösségbe! Keveháziné Czégényi Klára Az imanapi készüléssel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet egy hibára, és tolmácsolni egy kérést. A hibaigazítás: Az istentiszteleti rend füzetében all. oldalra került egy kotta. Alatta viszont másik ének szövege van. A kottára nincs szükség, itt az előzőekben megkezdett „Jöjj, égi szent láng...” folytatása következik. A kérés: minden évben kérjük a néhány mondatos beszámolókat a gyülekezetekben megrendezett imanapi alkalmakról. Sajnos mindig hiába. Tőlünk - a Világimanapi Központból - hivatalosan is kérik ezeket a beszámolókat, de szívesen közölnénk egy színes válogatást az Evangélikus Élet hasábjain is. * A néhány soros beszámolókat címemre küldjék: Keveházi Lászlóné, 9730 Kőszeg, Malomárok u. 23. A fáradozást előre is köszönjük. BÖBE Budapesti ökumenikus beszélgetések A „Kinek higgyek: az egyháznak vagy magamnak?” címmel folytatott diskurzussal indult útjára a budapesti ökumenikus beszélgetések (BÖBE) nevet viselő sorozat. A nyitó alkalmon - mely február 18-án, a diákok ökumenikus világimanapján volt - Nagypál Szabolcs katolikus teológus, Ódor Balázs református, valamint Lénárt Viktor evangélikus lelkész járta körbe a témát: miről is szólhat egy ilyen beszélgetéssorozat? A helyszín ezúttal is a Lágymányosi Ökumenikus Központ volt, ahol a Keresztény Ökumenikus Diákegyesület (KÖD) meghívására mintegy ötvenen gyűltek össze. „Kik vagyunk? Mit is hiszünk valójában? Önmagunkés mások jobb megismerése se- git tisztázni az esetlegesen meglévő félreértéseket” - vázolták elsőként az összejövetelek alapvető célját. Ezután megismerkedhettünk a katolikus, református és evangélikus egyházértelmezéssel. Ez alapján megállapíthatjuk, hogy bár az egyes felekezetek különbözőképpen magyarázzák az egyház fogalmát, egyikük sem vonja kétségbe annak létjogosultságát. „Rajta (ti. az egyházon) múlik, hogy megismeri-e Krisztust a világ” - fogalmazta meg Ódor Balázs református lelkész. „Hiteles-e az egyház?” - hangzott el a sokakat foglalkoztató kérdés a beszélgetés vezetője, Rihay Zsuzsa részéről. Lénárt Viktor evangélikus egyetemi lelkész hangsúlyozta, hogy „a hitükből élő emberek példája az, ami az egyházat vonzóvá és hitelessé teheti”. A pódiumbeszélgetés végeztével lehetőség nyílt kérdések feltevésére is. Az egyik hozzászóló az alkalom témacímére visszatérve az iránt érdeklődött: „Kinek higgyek: az egyháznak vagy magamnak? Illetve kinek higgyek: az egyháznak és magamnak?” „Mindent vizsgáljatok meg, ami jó azt tartsátok meg” - hangzott Nagypál Szabolcs katolikus teológus válasza. Lénárt Viktor ehhez még azt is hozzáfűzte: „Valakiben és ne valamiben veszítsük el magunkat. Úgy is fogalmazhatnánk: ne higgyünk se az egyháznak, se magunknak, hiszen mindkettő sokszor tévedett már. Egyedül hiteles forrásunk a Krisztusban adatott evangélium.” Mások vagyunk, mást gondolunk, tanítunk és hiszünk bizonyos dolgokról, de egy irányba tartunk. Éppen ezért - egy újabb felszólaló szerint - nem arról kellene beszélnünk, hogy miben különbözünk, hanem arról, ami összeköt bennünket, amiben egyek vagyunk. Amint a teológusok válaszaiból kiderült, a keresztény egységet szorgalmazó történelmi egyházak ezzel természetesen egyetértenek. A következő, fontos lépés viszont az lenne, hogy felismerjük, megfogalmazzuk és megbeszéljük a különbségeket. Hiszen „nyíltan beszélhetünk arról, ami elválaszt minket, hogy ezáltal is közelebb kerülhessünk.” Gazdag Zsuzsanna A budapesti ökumenikus beszélgetések (BÖBE) következő alkalmai: március 11.: Tudunk-e egymással beszélni? (Kereszt(y)én(y) nyelvzavar); április 8.: Hagyma kontra ementáli. (Az ideális egyházmodell?); május 6.: Te is pap vagy?! (Lelkészség, papság). A beszélgetések helyszíne a Lágymányosi Ökumenikus Központ (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). A kezdés időpontja minden alkalommal 18 óra. k A * I Fotó: Bottá Dénes