Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-12-21 / 51-52. szám

Evangélikus Elet 2003. DECEMBER 21. 13. oldal Karácsonyi ajándék az otthon lakóinak Megújult a győri szeretetház „A házon most nem látszik, hogy töbh mint 90 éves” - mondta Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke azon az ünnepi alkalmon, melynek során lakói „hivatalosan is” használatba vették a felújított Győri Evangélikus Szeretetházat. Az eseményen Ba­logh József győri polgármesteren kívül részt vettek a ház lakói, dolgozói, a város , l gyülekezeteinek tagjai, és sokan azok közül, akik tervezőként, kivitelezőként, se­gítőként hozzájárultak a munkálatok sikeres elvégzéséhez. Az ünnepségen a győri Liszt Ferenc Zeneiskola növendékei rövid mű­sorral szolgáltak. I gehirdetésének elején Ittzés János megemléke­zett azokról az áldott emlékű elődökről, akik­nek a szeretetszolgálat iránti elkötelezettsége lehetővé tette a győri gyülekezetben az intézményes diakónia elindulását. Szólt Karsay Sándor püspök­ről, aki Luther születésének 400. évfordulóján, 1883-ban meghirdette a győri gyülekezet diakóniai programját, és ennek köszönhetően egy nádorváro­si kisebb lakóingatlanban már fogadhattak gondo­zottakat. Ennek a kezdeményezésnek voltak folyta­tói: Pálmai Lajos győri lelkész, Karsay Sándor püspök unokája, továbbá Hegyeshalmi-Fischer Gyula gyülekezeti felügyelő és egy áldozatkész győri polgár, Bálint Mihály, aki előrehozott végren­deletében, még életében 60 ezer koronát ajánlott fel a szeretetház felépítésére. Az otthont végül Gyurátz Ferenc (aki Karsay Sándort követte a püspöki tiszt­ségben) szentelte fel 1912. március 24-én. A szere­tetház akkor 31 embernek adott otthont. Ezek az emberek - mondta Ittzés János - csak azt tették, amit tenniük kellett. Cselekedetüknek alapja és mozgatórugója az volt, hogy megragadta őket Krisztus szeretete. Hiszen az egyház szeretet­szolgálata tanúskodás Krisztus megváltó, bűnbo­csátó szeretetéről. Mindaz, amit a szeretetházban kapnak az otthonlakók, Jézus szeretetének ajándé­ka. Ez a megtapasztalt krisztusi szeretet tanítja meg a ház lakóit arra, hogy egymást is szeretetben tud­ják elhordozni. Az ő kegyelméből élünk, az ő pa­rancsait teljesítjük, az ő ajándékait fogadjuk el. Adventben az evangélium szívünkbe helyezi, hogy Isten szeretete ott „szuszogott" egy kisgyer­mek képében a betlehemi jászolban. Ez a szeretet testesüljön meg a mi szeretetből fakadó cselekede­teinkben. A hit és a remény időre szóló kincs, de a szeretet örök - fejezte be ÍJn 4,8-11 alapján mon­dott igehirdetését Ittzés János. Miután a püspök és a megjelent lelkészek egy- egy igével megáldották a felújított épületet, Lackner Pál igazgató lelkész ismertette röviden a renoválás menetét. Elmondta, hogy 2001-ben vetődött fel elő­ször, hogy a tetőszerkezetet felújítsák. A rá követ­kező évben - a Széchenyi-tervnek köszönhetően - a tetőfelújítás mellett a ház modernizálása is lehető­vé vált. Ez év áprilisában adták át a területet a kivi­telezőknek, és féléves munka után most már csak a befejező simítások maradtak hátra. Két látványos része volt a renoválásnak. Egyik a szeretetház galériával ellátott nagytermének ere­deti formájában való visszaállítása, amely így ide­ális helyszíne lett a közösségi eseményeknek. A másik a fedett folyosó felújítása, amely az otthon két épületét köti össze. Kevésbé látványos, de fon­tos része volt a munkálatoknak az új szobák kiala­kítása, ezzel 85-ről száz férőhelyessé bővült az in­tézmény. A meglévő szobákat fürdőszobával látták el. A munkálatok összköltsége majdnem el­érte a 300 millió forintot. Ittzés János köszöntőjében köszönetét mondott a szeretetház lakóinak és dolgozóinak, hogy a felújítás testet, lelket próbáló időszakában türelmesen visel­ték el a kellemetlenségeket. Jelképes, hogy nincs még teljesen kész a ház - mondta a püspök -, hiszen ez az emberi életet is jelképezheti. Nincs itt mara­dandó városunk, az eljövendőt keressük, úton va­gyunk, csak néha megállunk, hogy közeli és távoli célokat fogalmazzunk meg. A közeli cél, hogy a még hátralévő kisebb felújítások befejeződésé­vel elérkezzen az igazi nyugalom ideje. Ehhez még további türelemre van szükség, hogy aztán megbékélt lélekkel lehessen készül­ni végső otthonunkba. Ezt követően Ittzés János köszöneté jeléül egy tálat adott át Weltler Rezső­nek, a szeretetház igazgatójának. A tál­ra az egyházkerület jelképét festették, azt a motívumot, amely eredetileg az 1848-as szabadságharc püspökének, Haubner Máté püspöknek a pecsétnyo­móját díszítette: Jézus Krisztust mint jó pásztort ábrázolja, aki örömében vállára ve­szi, és hazaviszi az elveszett juhot. „Jézus pásztori szeretete vigyen haza mindannyiunkat, amikor annak a másik háznak az ajtaja kinyílik” mondta Ittzés János. Csermák Gusztáv, a győri gyülekezet felügyelő­je elmondta, hogy a gyülekezet presbitériuma és tagjai elfogadták és támogatták a felújítást. Az egy­házközség most együtt örül a szeretetház lakóival, hiszen nem csupán az épület belseje szépült meg, hanem az újjávarázsolt szeretetház Győr városának is egyik szép színfoltja lett. Most a konvent épüle­tének felújítása következne, s a gyülekezet tagjai­nak tenni akarása nem lesz akadálya ennek az új munkának. Remélem, hogy közegyházi segítséggel sikerül előteremteni a konvent felújításához szüksé­ges összeget - mondta. Dr. Szilvásyné Peregi Eszter intézetvezető is bol­dog, hogy a felújítás befejeződött. - Az itt dolgo­zóknak nagyon sok türelemre és többletmunkára volt szükségük a felújítás ideje alatt. Hiába zártuk az ajtókat, ablakokat, mindent belepett a por. Több­ször kellett költöznünk, a bútorokat ide-oda húzo­gattuk. Most már mi is örülünk, és munkánk min­den bizonnyal könnyebb lesz, hiszen a szobákhoz immáron fürdőszobák is tartoznak, így nem kell la­kóinkat kivinni a közös fürdőszobába - mesélte. Haás Zsuzsanna, a szeretetház lakója egyike azoknak, aki már beköltözhetett felújított szobájá­ba. - Nagyon szép lett a szobám, örülök neki. Vilá­gosabb, kényelmesebb, egészségesebb, mint koráb­ban volt. Jó, hogy fürdőszoba is tartozik hozzá. Könnyebben tudok ezután tisztálkodni, hiszen túl vagyok a kilencvenedik évemen. Nekünk, itt lakók­nak nagyon szép karácsonyi ajándékot jelentett ez a felújítás - zárta szavait az idős diakonissza. Kiss Miklós ■■■Mki „Mindenkinek az anyanyelvén” Beszélgetés Krahling Dániel német anyanyelvű evangélikus lelkésszel A Magyarországi Evangé­likus Egyház legnagyobb esperese, már ami a terme­tét illeti. Ehhez tartozik még egy erős, mély hang, mely a templomot erősítés nélkül is betölti. Ő Krah­ling Dániel, a Baranya megyei Bonyhád evangéli­kus esperes-lelkésze. Évti­zedek óta gondozza a kör­nyék német ajkú gyüle­kezeteit, és a rendszervál­tás után a német kisebbsé­gi önkormányzat munká­jába is bekapcsolódott.- Mit kell tudnunk a bonyhádi egy­házközségről?- Az itteni gyülekezet, valamint a hoz­zánk tartozó szórványok túlnyomórészt német gyökérnek. Az én korosztályom tagjai - az ötven év körüliek - azonban már alig beszéltek az iskolában németül. Gyermekeik nyelvtudása - ha tudnak is németül - már az iskolában tanultakon alapszik, és nem otthonról hozzák. A né­met anyanyelvűség a háború utáni generá­ciónál gyakorlatilag megszűnt. Akad ugyan néhány olyan család, amelyben a gyerekekkel németül igyekeznek beszélni, de bizony néha már csak törik a nyelvet.-A háború után a kitelepítések és el­hurcolások következtében Bonyhádon a háromezerből háromszáz evangélikus maradt. Jelenleg hétszáz tagja van a gyülekezetnek. Mi az istentisztelet és a lelkigondozás nyelve?- Amikor a 1970-ben Bonyhádra ke­rültem, még minden vasárnap délután tartottunk német istentiszteletet, mely­nek nagyon jó volt a látogatottsága. Emellett német bibliaórát és német ima­órát is tartottam. Ez az akkori 60-70- évesekből álló korosztály úgy élte le az életét Magyarországon, hogy egyetlen­egy szót sem tudott magyarul. Ez főként a nőkre volt érvényes. Aztán lassanként kihaltak ezek az emberek, és a német nyelvű istentiszteletek látogatottsága igencsak lecsökkent. Ekkor úgy döntöt­tünk, hogy minden hónap harmadik va­sárnapján délelőtt tartunk egy német vagy egy kétnyelvű főistentiszteletet. Ez azt jelenti, hogy a liturgia németül fo­lyik, az igét németül és magyarul is fel­olvassuk, majd a német igehirdetés kö­vetkezik, melyet azután magyar nyelven összefoglalunk. Az Apostoli hitvallást és a Miatyánkot mindenki a saját anyanyel­vén mondja el.- És a lelkész?- A lelkész mindig az istentisztelet nyelvét használja.- Milyen nyelven osztják az úrvacso­rát?- Bizonyos ünnepeken németül is szoktunk úrvacsorát osztani. így nagy­pénteken és reformációkor a délelőtti is­tentiszteleten.- Mennyien járnak a német nyelvű istentiszteletre?- Ez gyakorlatilag megegyezik azok­nak a számával, akik vasárnaponként el­járnak a templomba, tehát úgy 60-70 főt jelent. A németre azért egy kicsit keve­sebben jönnek, mert az a kétnyelvűség miatt valamivel hosszabb. De sokan örülnek annak, hogy anyanyelvükön szól az igehirdetés.- Milyen nyelven szólnak ilyenkor az énekek?- Kaptunk Németországból néhány énekeskönyvet, amelyet ott már nem használnak. Ezekből olyan énekeket vá­lasztok ki, amelyeket magyarul és néme­tül is lehet énekelni. A gyülekezet a né­met énekeket fénymásolt lapokon megkapja, és így mindenki előtt ott a szöveg.- Ön több olyan gyülekezetbe kijár istentiszteletet tartani, mely a háború utáni kitelepítésig német anyanyelvű volt. Ott milyen nyelven hirdeti az igét?- Ez attól függ, hogy kik jönnek el az istentiszteletre. Ott helyben döntök a nyelvről. Ilyen falu például Bátaapáti vagy Hidas.- Ezeken a helyeken mennyien jár­nak el istentiszteletre?- Hidason 15, Bátaapátiban 3-4 ember jár rendszeresen.- Milyen a hívek szókincse? Van olyan szó, amelynek mindenképp benne kellene lennie a prédikációban, de ki­hagyja vagy körülírja, mert úgysem ér­tenék?- Ezek az idősebb emberek még ta­nultak németül az iskolában, és nagyré­szük ma is rendszeresen olvas német nyelven. Nem is a képzettségen múlik ez. A dédnagyanyám például nem tudott már elmenni a templomba a lábai miatt, ezért minden vasárnap elővette a posztil- lás könyvet, és elolvasta a napi Luther- prédikációt. Ez volt az ő egyéni áhítata. Sokan ugyanígy tettek abban az időben.- Baden-Württemberg tartományban kiadták a Bibliát nyelvjárásban is, tehát svábul. Ón alkalmaz igehirdetéseiben nyelvjárási elemeket?- A prédikáció meglehetősen nevetsé­gesen hangzana dialektusban, így elkép­zelhetetlen, hogy úgy mondjam el. A mi németjeink egyébként hesseni dialektust beszélnek.- Hogyan látja a német nyelvű isten­tiszteletek jövőjét?- A Biblia üzenetének átadásával elég sok problémánk van magyarul i% Ha a német nyelv még egy plusz aka­dályt jelent, akkor ez végképp veszé­lyezteti az igehirdetés megértését. A re­formáció elve az, hogy mindenkinek az anyanyelvén kell hirdetni az örömhírt! Ha a német anyanyelvűség megszűnik, akkor nem szabad kényszeríteni. A kul­túra és a hagyományok őrzése termé­szetesen nem szűnhet meg, de az isten- tiszteleti nyelvnek alkalmazkodnia kell a mindennapi beszélt nyelvhez.- Ön továbbadta-e a családjában a nyelvi hagyományt?- A legkisebb gyermekemmel meg­próbáltam nyelvjárásban beszélni, de amikor két és fél éves elmúlt, magyarul válaszolt. így ez nem vált be. A na­gyobbak esetében később kezdtem el németül beszélni, de kétségbeesetten rohantak anyjukhoz, hogy „rhama, az apu megbolondult, nem értjük, hogy mit mond”.- Tehát magyarok lettek a gyerekei... I la úgy tetszik, igen, de kiválóan be­szélnek németül. Valamennyire a nyelv­járást is megértik.- Milyen nyelven zajlik a lelkigondo­zás az idősebbeknél?- Ha úgy jönnek hozzám, hogy „Geistlicher Herr!”, akkor tudom,'hogy itt nyelvjárásban folyik majd a bészél- getés. Valahogy így: „Warufn bist tu tann so neigierig? Muss tes so sain?” Az imádságok, mint például a Mi­atyánk nyelve az lesz, amit kérnek. A temetéseknél kívánságra németül is el­hangzik a prédikáció, különösen* ha a németországi családtagok is jelen van­nak. A ravatalozóban ilyenkor magya­rul, a sírnál pedig németül hangzik el a szöveg. Ifj. Káposzta Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom