Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-12-21 / 51-52. szám
Evangélikus Elet 2003. DECEMBER 21. 13. oldal Karácsonyi ajándék az otthon lakóinak Megújult a győri szeretetház „A házon most nem látszik, hogy töbh mint 90 éves” - mondta Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke azon az ünnepi alkalmon, melynek során lakói „hivatalosan is” használatba vették a felújított Győri Evangélikus Szeretetházat. Az eseményen Balogh József győri polgármesteren kívül részt vettek a ház lakói, dolgozói, a város , l gyülekezeteinek tagjai, és sokan azok közül, akik tervezőként, kivitelezőként, segítőként hozzájárultak a munkálatok sikeres elvégzéséhez. Az ünnepségen a győri Liszt Ferenc Zeneiskola növendékei rövid műsorral szolgáltak. I gehirdetésének elején Ittzés János megemlékezett azokról az áldott emlékű elődökről, akiknek a szeretetszolgálat iránti elkötelezettsége lehetővé tette a győri gyülekezetben az intézményes diakónia elindulását. Szólt Karsay Sándor püspökről, aki Luther születésének 400. évfordulóján, 1883-ban meghirdette a győri gyülekezet diakóniai programját, és ennek köszönhetően egy nádorvárosi kisebb lakóingatlanban már fogadhattak gondozottakat. Ennek a kezdeményezésnek voltak folytatói: Pálmai Lajos győri lelkész, Karsay Sándor püspök unokája, továbbá Hegyeshalmi-Fischer Gyula gyülekezeti felügyelő és egy áldozatkész győri polgár, Bálint Mihály, aki előrehozott végrendeletében, még életében 60 ezer koronát ajánlott fel a szeretetház felépítésére. Az otthont végül Gyurátz Ferenc (aki Karsay Sándort követte a püspöki tisztségben) szentelte fel 1912. március 24-én. A szeretetház akkor 31 embernek adott otthont. Ezek az emberek - mondta Ittzés János - csak azt tették, amit tenniük kellett. Cselekedetüknek alapja és mozgatórugója az volt, hogy megragadta őket Krisztus szeretete. Hiszen az egyház szeretetszolgálata tanúskodás Krisztus megváltó, bűnbocsátó szeretetéről. Mindaz, amit a szeretetházban kapnak az otthonlakók, Jézus szeretetének ajándéka. Ez a megtapasztalt krisztusi szeretet tanítja meg a ház lakóit arra, hogy egymást is szeretetben tudják elhordozni. Az ő kegyelméből élünk, az ő parancsait teljesítjük, az ő ajándékait fogadjuk el. Adventben az evangélium szívünkbe helyezi, hogy Isten szeretete ott „szuszogott" egy kisgyermek képében a betlehemi jászolban. Ez a szeretet testesüljön meg a mi szeretetből fakadó cselekedeteinkben. A hit és a remény időre szóló kincs, de a szeretet örök - fejezte be ÍJn 4,8-11 alapján mondott igehirdetését Ittzés János. Miután a püspök és a megjelent lelkészek egy- egy igével megáldották a felújított épületet, Lackner Pál igazgató lelkész ismertette röviden a renoválás menetét. Elmondta, hogy 2001-ben vetődött fel először, hogy a tetőszerkezetet felújítsák. A rá következő évben - a Széchenyi-tervnek köszönhetően - a tetőfelújítás mellett a ház modernizálása is lehetővé vált. Ez év áprilisában adták át a területet a kivitelezőknek, és féléves munka után most már csak a befejező simítások maradtak hátra. Két látványos része volt a renoválásnak. Egyik a szeretetház galériával ellátott nagytermének eredeti formájában való visszaállítása, amely így ideális helyszíne lett a közösségi eseményeknek. A másik a fedett folyosó felújítása, amely az otthon két épületét köti össze. Kevésbé látványos, de fontos része volt a munkálatoknak az új szobák kialakítása, ezzel 85-ről száz férőhelyessé bővült az intézmény. A meglévő szobákat fürdőszobával látták el. A munkálatok összköltsége majdnem elérte a 300 millió forintot. Ittzés János köszöntőjében köszönetét mondott a szeretetház lakóinak és dolgozóinak, hogy a felújítás testet, lelket próbáló időszakában türelmesen viselték el a kellemetlenségeket. Jelképes, hogy nincs még teljesen kész a ház - mondta a püspök -, hiszen ez az emberi életet is jelképezheti. Nincs itt maradandó városunk, az eljövendőt keressük, úton vagyunk, csak néha megállunk, hogy közeli és távoli célokat fogalmazzunk meg. A közeli cél, hogy a még hátralévő kisebb felújítások befejeződésével elérkezzen az igazi nyugalom ideje. Ehhez még további türelemre van szükség, hogy aztán megbékélt lélekkel lehessen készülni végső otthonunkba. Ezt követően Ittzés János köszöneté jeléül egy tálat adott át Weltler Rezsőnek, a szeretetház igazgatójának. A tálra az egyházkerület jelképét festették, azt a motívumot, amely eredetileg az 1848-as szabadságharc püspökének, Haubner Máté püspöknek a pecsétnyomóját díszítette: Jézus Krisztust mint jó pásztort ábrázolja, aki örömében vállára veszi, és hazaviszi az elveszett juhot. „Jézus pásztori szeretete vigyen haza mindannyiunkat, amikor annak a másik háznak az ajtaja kinyílik” mondta Ittzés János. Csermák Gusztáv, a győri gyülekezet felügyelője elmondta, hogy a gyülekezet presbitériuma és tagjai elfogadták és támogatták a felújítást. Az egyházközség most együtt örül a szeretetház lakóival, hiszen nem csupán az épület belseje szépült meg, hanem az újjávarázsolt szeretetház Győr városának is egyik szép színfoltja lett. Most a konvent épületének felújítása következne, s a gyülekezet tagjainak tenni akarása nem lesz akadálya ennek az új munkának. Remélem, hogy közegyházi segítséggel sikerül előteremteni a konvent felújításához szükséges összeget - mondta. Dr. Szilvásyné Peregi Eszter intézetvezető is boldog, hogy a felújítás befejeződött. - Az itt dolgozóknak nagyon sok türelemre és többletmunkára volt szükségük a felújítás ideje alatt. Hiába zártuk az ajtókat, ablakokat, mindent belepett a por. Többször kellett költöznünk, a bútorokat ide-oda húzogattuk. Most már mi is örülünk, és munkánk minden bizonnyal könnyebb lesz, hiszen a szobákhoz immáron fürdőszobák is tartoznak, így nem kell lakóinkat kivinni a közös fürdőszobába - mesélte. Haás Zsuzsanna, a szeretetház lakója egyike azoknak, aki már beköltözhetett felújított szobájába. - Nagyon szép lett a szobám, örülök neki. Világosabb, kényelmesebb, egészségesebb, mint korábban volt. Jó, hogy fürdőszoba is tartozik hozzá. Könnyebben tudok ezután tisztálkodni, hiszen túl vagyok a kilencvenedik évemen. Nekünk, itt lakóknak nagyon szép karácsonyi ajándékot jelentett ez a felújítás - zárta szavait az idős diakonissza. Kiss Miklós ■■■Mki „Mindenkinek az anyanyelvén” Beszélgetés Krahling Dániel német anyanyelvű evangélikus lelkésszel A Magyarországi Evangélikus Egyház legnagyobb esperese, már ami a termetét illeti. Ehhez tartozik még egy erős, mély hang, mely a templomot erősítés nélkül is betölti. Ő Krahling Dániel, a Baranya megyei Bonyhád evangélikus esperes-lelkésze. Évtizedek óta gondozza a környék német ajkú gyülekezeteit, és a rendszerváltás után a német kisebbségi önkormányzat munkájába is bekapcsolódott.- Mit kell tudnunk a bonyhádi egyházközségről?- Az itteni gyülekezet, valamint a hozzánk tartozó szórványok túlnyomórészt német gyökérnek. Az én korosztályom tagjai - az ötven év körüliek - azonban már alig beszéltek az iskolában németül. Gyermekeik nyelvtudása - ha tudnak is németül - már az iskolában tanultakon alapszik, és nem otthonról hozzák. A német anyanyelvűség a háború utáni generációnál gyakorlatilag megszűnt. Akad ugyan néhány olyan család, amelyben a gyerekekkel németül igyekeznek beszélni, de bizony néha már csak törik a nyelvet.-A háború után a kitelepítések és elhurcolások következtében Bonyhádon a háromezerből háromszáz evangélikus maradt. Jelenleg hétszáz tagja van a gyülekezetnek. Mi az istentisztelet és a lelkigondozás nyelve?- Amikor a 1970-ben Bonyhádra kerültem, még minden vasárnap délután tartottunk német istentiszteletet, melynek nagyon jó volt a látogatottsága. Emellett német bibliaórát és német imaórát is tartottam. Ez az akkori 60-70- évesekből álló korosztály úgy élte le az életét Magyarországon, hogy egyetlenegy szót sem tudott magyarul. Ez főként a nőkre volt érvényes. Aztán lassanként kihaltak ezek az emberek, és a német nyelvű istentiszteletek látogatottsága igencsak lecsökkent. Ekkor úgy döntöttünk, hogy minden hónap harmadik vasárnapján délelőtt tartunk egy német vagy egy kétnyelvű főistentiszteletet. Ez azt jelenti, hogy a liturgia németül folyik, az igét németül és magyarul is felolvassuk, majd a német igehirdetés következik, melyet azután magyar nyelven összefoglalunk. Az Apostoli hitvallást és a Miatyánkot mindenki a saját anyanyelvén mondja el.- És a lelkész?- A lelkész mindig az istentisztelet nyelvét használja.- Milyen nyelven osztják az úrvacsorát?- Bizonyos ünnepeken németül is szoktunk úrvacsorát osztani. így nagypénteken és reformációkor a délelőtti istentiszteleten.- Mennyien járnak a német nyelvű istentiszteletre?- Ez gyakorlatilag megegyezik azoknak a számával, akik vasárnaponként eljárnak a templomba, tehát úgy 60-70 főt jelent. A németre azért egy kicsit kevesebben jönnek, mert az a kétnyelvűség miatt valamivel hosszabb. De sokan örülnek annak, hogy anyanyelvükön szól az igehirdetés.- Milyen nyelven szólnak ilyenkor az énekek?- Kaptunk Németországból néhány énekeskönyvet, amelyet ott már nem használnak. Ezekből olyan énekeket választok ki, amelyeket magyarul és németül is lehet énekelni. A gyülekezet a német énekeket fénymásolt lapokon megkapja, és így mindenki előtt ott a szöveg.- Ön több olyan gyülekezetbe kijár istentiszteletet tartani, mely a háború utáni kitelepítésig német anyanyelvű volt. Ott milyen nyelven hirdeti az igét?- Ez attól függ, hogy kik jönnek el az istentiszteletre. Ott helyben döntök a nyelvről. Ilyen falu például Bátaapáti vagy Hidas.- Ezeken a helyeken mennyien járnak el istentiszteletre?- Hidason 15, Bátaapátiban 3-4 ember jár rendszeresen.- Milyen a hívek szókincse? Van olyan szó, amelynek mindenképp benne kellene lennie a prédikációban, de kihagyja vagy körülírja, mert úgysem értenék?- Ezek az idősebb emberek még tanultak németül az iskolában, és nagyrészük ma is rendszeresen olvas német nyelven. Nem is a képzettségen múlik ez. A dédnagyanyám például nem tudott már elmenni a templomba a lábai miatt, ezért minden vasárnap elővette a posztil- lás könyvet, és elolvasta a napi Luther- prédikációt. Ez volt az ő egyéni áhítata. Sokan ugyanígy tettek abban az időben.- Baden-Württemberg tartományban kiadták a Bibliát nyelvjárásban is, tehát svábul. Ón alkalmaz igehirdetéseiben nyelvjárási elemeket?- A prédikáció meglehetősen nevetségesen hangzana dialektusban, így elképzelhetetlen, hogy úgy mondjam el. A mi németjeink egyébként hesseni dialektust beszélnek.- Hogyan látja a német nyelvű istentiszteletek jövőjét?- A Biblia üzenetének átadásával elég sok problémánk van magyarul i% Ha a német nyelv még egy plusz akadályt jelent, akkor ez végképp veszélyezteti az igehirdetés megértését. A reformáció elve az, hogy mindenkinek az anyanyelvén kell hirdetni az örömhírt! Ha a német anyanyelvűség megszűnik, akkor nem szabad kényszeríteni. A kultúra és a hagyományok őrzése természetesen nem szűnhet meg, de az isten- tiszteleti nyelvnek alkalmazkodnia kell a mindennapi beszélt nyelvhez.- Ön továbbadta-e a családjában a nyelvi hagyományt?- A legkisebb gyermekemmel megpróbáltam nyelvjárásban beszélni, de amikor két és fél éves elmúlt, magyarul válaszolt. így ez nem vált be. A nagyobbak esetében később kezdtem el németül beszélni, de kétségbeesetten rohantak anyjukhoz, hogy „rhama, az apu megbolondult, nem értjük, hogy mit mond”.- Tehát magyarok lettek a gyerekei... I la úgy tetszik, igen, de kiválóan beszélnek németül. Valamennyire a nyelvjárást is megértik.- Milyen nyelven zajlik a lelkigondozás az idősebbeknél?- Ha úgy jönnek hozzám, hogy „Geistlicher Herr!”, akkor tudom,'hogy itt nyelvjárásban folyik majd a bészél- getés. Valahogy így: „Warufn bist tu tann so neigierig? Muss tes so sain?” Az imádságok, mint például a Miatyánk nyelve az lesz, amit kérnek. A temetéseknél kívánságra németül is elhangzik a prédikáció, különösen* ha a németországi családtagok is jelen vannak. A ravatalozóban ilyenkor magyarul, a sírnál pedig németül hangzik el a szöveg. Ifj. Káposzta Lajos
