Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-11-09 / 45. szám
6. oldal 2003. NOVEMBER 9. Bölcs Frigyes (1463-1525) Szász választófejedelem, Luther Márton védelmezője. A „bölcs” jelzőt nem az éles esze miatt kapta, hanem inkább azért a politikáért, amellyel a rábízott területeket irányította. Békességre törekedett, és óvatosságával el is érte azt, hogy uralkodása alatt a szász választófejedelemség nem sodródott háborús helyzetbe. Ez abban az időben igen ritka dolog volt. Katonáskodás helyett a tudományok és a művészetek felvirágoztatását tűzte ki céljául. Pártfogoltjai közé olyan híres festők is tartoztak, mint Lucas Cranach és Albrecht Dürer. A birtokok felosztása után a lipcsei egyetem az unokatestvéréé lett, ezért a saját területén, Wittenbergben ő is alapított egy egyetemet 1502-ben. Emellett kastélyt és vártemplomot is építtetett itt. Frigyes fiatalabb korában elzarándokolt a Szentföldre, ahonnan drága pénzért ereklyéket hozott magával. Ezt a gyűjteményt később folyamatosan gyarapította, és a wittenbergi vártemplomban tette ki közszemlére. Udvari festője, Cranach fametszetekkel illusztrált kalauzt szerkesztett a kiállított tárgyakhoz. Leírások szerint ötezer-öt ereklye szerepelt a gyűjteményben. A legkülönfélébb tárgyakat lehetett közöttük felfedezni, s az akkori emberek elhitték, hogy ezek valódiak. Láthattak ott szalmaszálat a kisded Jézus jászolából, egy szálat Szűz Mária hajából vagy egy vesszőt Mózes égő csipkebokrából. Az akkori tévtanok szerint, ha valaki ezek előtt az ereklyék előtt imádkozott, csökkenthétté purgatóriumi szenvedéseit. Bölcs Frigyes a wittenbergi egyetemre meghívta tanárként Luther Mártont, majd Melanchthon Fülöpöt is. Büszke volt arra, hogy ezek a jól felkészült tanárok el is fogadták a felkínált állásokat. Amikor a reformátor néhány évvel később kiszögezte 95 tételét a vártemplom kapujára, a választófejedelem szinte örült, hogy ezzel is növekszik egyetemének hírneve. Luthert magát pedig a császári bulla kiadása után elrabol- tatta, és Wartburg várában elrejtette. így védte meg életét az esetleges bosszútól. Ám Luther számára csak egyetlen hatalom létezett, aki megvédhette - Isten maga. A választófejedelemnek - halogató taktikája következtében - menekülnie kellett, amikor kirobbant egy nagyobb vallásháború. 1525-ben halt meg Lochau melletti vadászkastélyában. Melanchthon Fulop (1497-1 Luther Márton barátja, munkatársa, nézeteinek védelmezője volt. Teológusként és tanárként könyveket és tankönyveket is írt. A wittenbergi egyetemen ő lett a görög nyelv első professzora. Iskolákat alapított, ő indította el az egész német oktatási rendszer újjászervezését. Ennek eredményeképp megkapta a „Praeceptor Germaniae” („Németország tanítója”) címet. Eredetileg Schwarzerd volt a családi neve. Anyai nagyapjának fivére azonban hamar felismerte, hogy a kis Fülöp nem kézműves pályára született - apja is nagyra becsült fegyverműves volt -, hanem tudós lesz. Ezért ő adta neki a Melanchthon nevet, amelyet a fiú először 13 éves korában, már a heildebergi egyetem hallgatójaként használt. Kisgyermekkorában szülei nem engedték a nyilvános kisiskolába, mert a tanítót nem tartották elég jónak. Ezért nagyapja egy Jacobus Hungarus nevű, Magyarországról származó tanárt fogadott fel az unokák mellé. Majd jobbnál jobb iskolákba járt, az egyetemi éveken pedig szinte átrepült éles eszének köszönhetően. Vallásosságát a szülői házból hozta. 1520-ban megnősült, négy gyermeke született. Nagyon sokat dolgozott: hajnali 2-kor kezdte a napját, majd sokszor reggel 6-kor kezdődtek az egyetemen az órái, ahol gyakran 600 diák előtt tartott előadást. Annyira érdekesen és érthetően beszélt a Biblia szövegeiről, hogy óráira tódultak a hallgatók. Luther wartburgi fogsága idején, I 52 I -ben Melanchthon volt a reformáció ügyének vezetője. A nagy reformátor munkatársaként az egyik legfontosabb cselekedete az Ágostai hitvallás megfogalmazása volt. Ez 1530-ban történt, amikor a császár, aki nem sokkal korábban Luthert és tanait birodalmi átok alá vetette, Augsburgban összehívta a birodalmi gyűlést. Itt szeretett volna a vallásbeli ellentéteknek véget vetni. A protestánsok abban bíztak, hogy a pápa oldalán_állókat sikerül rávenniük bizonyos engedményekre. Ezért Melanchthon 28 pontban összeírta az új tanítások lényegét. Ezt azonban akkor a császár és a választófejedelmek is elutasították. Arra senki sem gondolt, hogy ez az Ágostai hitvallás lesz az evangélikusok tanításának alapvető ösz- szefoglalása, mely a mai napig meghatározó számunkra. émetországban a XIV-XV században nagy változások történtek: a kereskedelem és az ipar fellendült, és gazdag városok jelentek meg. Ezek polgárai jómódban éltek a jobbágysággal és parasztsággal szemben, akik a feudális urak szolgálata alatt görnyedtek. Nem volt gazdasági és politikai központ az ország területén, úgy is mondhatnánk, nem volt fővárosuk a német embereknek. Emiatt az 1500-as évek elejére nagyon furcsa, sokszor forradalmi helyzet alakult ki a különböző társadalmi réteghez tartozó emberek között. (Szemben állt egymással a császár és a fejedelmek csoportja; a lovagok és a fejedelmek; a nemesség és a jobbágyság; a városi gazdagok és a szegények.) Ahelyett, hogy egy központi, egységes német állam alakult volna ki, inkább még tovább tagolódott az ország. 1512-ben a kölni birodalmi gyűlésen 10 körzetre osztották Németországot, amelyek szinte teljesen önállóak voltak. Az egyik ilyen körzet volt Szászország, amelynek élén Luther Márton „színre lépése" idején Bölcs Frigyes választófejedelem állt. Evangélikus Élet Ha valamit megreformálunk, az azt jelenti, hogy megújítjuk, megjavítjuk az dobjuk ki az egészet, hanem egy részét megtartjuk, a többit pedig átalakítjuk. Márton, amikor a reformációt elindította, a katolikus egyházat és annak ta akarta sok dologban megújítani. Nem egy új egyházat akart létrehozni, hí meglévőt megreformálni. De nézzük csak meg, ki is volt ez az ember, aki ilyen merészet gondolt, és i is történt mindez! 5gergefe5 Luther, eredeti nevén Luder, 1483. november 10-én született Eislebenben. Apja, Hans bányász volt, aki idővel bánya-résztulajdonos is lett. Keményen dolgozott, és könyörtelen fegyelmet tartott a családjában. Felesége, Margarete is hasonló szigorúsággal nevelte gyermekeiket. Márton 14 éves volt, amikor apja Magdeburgba, két évvel később Eise- nachba küldte őt tanulni. 1501-ben az erfurti egyetem hallgatója lett, hogy megszerezze a jogi diplomát. Társai maguk között csak „filozófus" néven emlegették, de a „muzsikus” jelzőt is megkapta tőlük. Valóban, egész életét végigkísérte a zene szeretete. Egyetemi évei alatt történt az a váratlan esemény, amely alapvetően megváltoztatta Luther életét és ezzel apja álmait. Egy nap rettenetes vihar kerekedett, amint épp hazafelé gyalogolt. A villámlás és mennydörgés annyira megrémítette őt, hogy imádságában megfogadta: szerzetes lesz, ha megmenekül a szörnyű „égi háborúból”. A veszély elmúltával Luther teljesítette is fogadalmát: belépett az erfurti Ágoston- rendi szerzetesek kolostorába. Apja nagyon csalódott volt. Haragja csak akkor múlt el, amikor fia évekkel később megnősült, és családot alapított. Szerzetesként és felszentelt katolikus papként szigorúan betartotta a regula előírásait, miközben állandóan lelki üdvét kereste és féltette. 1508-tól Bölcs Frigyes szász választófejedelem felkérésére a wittenbergi egyetemen taníIdővel egyre inkább az lett nye, hogy a katolikus egy Biblia tanítása szerint él Különösen is bántotta cédulák árusítása. U búcsú- vagy más ni bocsátó cédulát vj az ígéret szerint J tották a bűneit. íg lett a rossz csell beismerni és meg nem elég volt égj dulát yenni. Ezt emberek el is hiti megével vásárolta katolikus egyház sított papirosoka Luther Mártoi gelte az ilyen je tanításokat. 95 összeírta vélen bűnbocsánatról hatalmáról és a I nat pénzért való ról. Az iratot pe október 31 -én ki: wittenbergi várté tajára. Ennek az megreformáló s: a híre egészen a tott. Meg is let tott. (Itt lett teológus- és tanártársa, valamint egyik legjc Melanchthon Fülöp, aki Lutherrel együtt „oroszlánrészt” \ formáció ügyében.) 1512-ben kapta meg a doktori címet egyre mélyebben tanulmányozta, az egyetemen is erről ti szerű előadásokat. 9V ve^ovmafo Az itt álló kifejezések és jelzők Bóra Katalin, Bölcs Frigyes, Lucas Cranach, Luther I Olvassátok el figyelmesen az életrajzokat, és írjátok a képek alatti vonala I. apácák nevelték; 2. Németország tanítója; 3. wittenbergi hajnalcsillag; 4- egyetemalapító; 5. a német oktatási rendszer újjászervezője; 6. Szászország vezető festője; 7. jogi egyetemre is járt; 8. wartburgi vártulajdonos; 9. az Ágostai hitvallás megfogalmazója; 10. serfőzdéje voJt; I I. szentföldi ereklyéket gyűjtött; 12. bibliafordító; 13. óráira tódultak a hallgatók; 14- Luther Márton és családja portréit is megfestette; 15. megszökött a kolostorból; 16. patikája és nyomdája is volt; 17. egy vihar túlélője; 18. a „bölcs” jelzővel illették; 19. egy rokona adott neki új vezetéknevet; 20. a nagy Protektor; 21. reformátor; 22. a Fekete kolostor gazdasszonya; 23. könyv- és írószerbolt tulajdonosa; 24. pártfogoltjai: Cranach és Dürer; 25. a Cranach család pártfogoltja; 26. rendkívül éles eszű; 27. „bullagyűjtögető”; 28. kátéíró; 29. a leggyorsabb festő; 30. polgármester
