Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-11-09 / 45. szám
Evangélikus Elet misszió Bizonyára tapasztalták az olvasók, hogy a múlt héten megjelent Misszió magazinból hiányoztak az elmúlt években megszokott- r aktualitások, hírek, beszámolók. Az Evangélikus Elet szerkesztősége és a Missziói Központ Igazgatótanácsa úgy döntött, hogy a Misszió folyamatosan fejlődjön „kifelé” irányuló magazinná r és a „belső” híreket, információkat inkább az Evangélikus Elet Misszió plusz melléklete közölje. Ezzel a döntéssel bővült is sajr tószolgálatunk. így most mellékletünkben szeretnénk bemutatni egyházunk missziós munkaágait, szolgálatát, valamint hírt adunk eseményekről, missziós alkalmakról. Várjuk olvasóink leveleit is, amelyek segítik munkánkat. Mostani mellékletünk a legutóbbi országos evangélizáción elhangzott igehirdetést, missziós programot és egy beszélgetést, bevezető vázlatot tartalmaz. Az evangélizációs nap többi szolgálatát a későbbiekben közöljük. Igehirdetés a Deák téri templomban, az országos evangélizáción — 2003. október 11. „így szólt hozzám az Úr igéje: Emberfia! Ismertesd meg Jeruzsálemmel, hogy milyen utálatosak a dolgai! Ezt mondd: így szól az én Uram, az Úr Jeruzsálemhez: Kánaán fóldjéró'l származol, ott születtél, apád emóri, anyád pedig hettita. Ilyen volt a születésed: Amikor megszülettél, nem kötötték el a köldökzsinórodat, nem mostak tisztára vízzel, nem dörzsöltek le sóval, pólyába sem tettek. Senki sem szánakozott rajtad, semmit sem tettek meg veled ezekből, nem könyörültek rajtad. Kidobtak a mezőre, mert utáltak, amikor megszülettél. De én elmentem melletted, és megláttam, hogy véredben fetrengsz. Azt mondtam neked, bár csupa vér voltál: Maradj életben! Igen, azt mondtam neked, bár csupa vér voltál: Maradj életben! Nagyra növeltelek, mint a mező füvét. Nagyra nőttél, fölserdültél, melled kitelt, szőröd kinőtt, de teljesen meztelen voltál. Elmentem melletted, és láttam, hogy már a szerelem korában vagy. Ezért rád terítettem ruhám szárnyát, és betakartam meztelen testedet. Megesküdtem neked, és szövetségre léptem veled, — így szó! az én Uram, az Úr és az enyém lettél. S zeretett Testvéreim! Ez a páratlan szépségű allegória, képes beszéd Isten és az egyház szerelméről, szövetségéről, kapcsolatáról szól. De nem két szabad, egyenrangú fél közös döntéséről van itt szó. Isten Jeruzsálemet, az egyházat születése után kitett, halálra szánt, tehetetlen csecsemőhöz hasonlítja, aki pogány szülőktől származik: „apád emóri, anyád pedig hettita”. Az emóriak és hettiták a zsidók számára gojok, lenézett, gyűlölt, szennyes társaság voltak. Minden ember múltja, földi életének kezdete pogány, vagyis Isten nélküli. Dávid ezt így írja az 51. zsoltárban: „bűnben születtem”. Az ember drámájáról, sőt tragédiájáról van itt szó. Arról, hogy Teremtőnk akarata és a-bennünk lévő jobb utáni vágyódásunk ellenére mégis a bűn és a halál társai és szövetségesei vagyunk. Sokféleképpen éljük meg ezt a nyomorúságot. A gyermek szenved az önzésből következő harcok, küzdelmek miatt, a serdülő káros hatásoknak teszi ki testét-lelkét, az ifjú és a középkorú az anyagiak utáni hajtás és saját életének erőszakos kiteljesítése miatt él át fájdalmakat, gyengeséget és magányt tapasztalnak. Egész életünk szabadulásért, megváltásért kiált. Megváltásra van szükségünk, hogy életünk ne olyan legyen, ahogyan azt Ady fogalmazta meg> „Egymás húsába beletépünk és lehullunk az őszi avaron”. Isten a látás, a könyörület, az irgalom és az ELET Istene, aki ma is azt mondja az őrült, önpusztító embernek, világnak: maradj életben! Nem akarom a bűnös ember halálát, hanem azt, hogy megtérjen útjáról és éljen! Isten meglátta a bűneset következtében reménytelen helyzetbe került emberiséget és elküldte számára a megváltást Jézus Krisztus által! Jézus az el nem múló életet hozta el számunkra. Én is csak azért állhatok itt előttetek, mert huszonöt évvel ezelőtt Isten rátekintett nyugtalan, hiányos, bűnös, sérült életemre és azt mondta: Maradj életben! És számomra váratlanul, túlcsorduló módon kiöntötte szeretetét, szerelmét, fényét és Szendéikét szívembe, életembe! A kiáradó isteni szeretet üzenetét is megértettem, amely így szólt, és hiszem, hogy sokakhoz szól ez ma is hasonlóan: Én vagyok a te teremtőd és alkotód. Nem véletlenül jöttél létre, én akartalak, ismerlek fogantatásodtól kezdve, mindent tudok rólad és szeretlek. Láttam eddigi életedet, ismerem fájdalmaidat, mások és magad okozta sebeidet, a bűn pusztítását életedben. Tudom, hogy volt olyan, „amikor senki sem szánakozott rajtad, nem könyörültek rajtad, kidobtak a mezőre, mert utáltak, fölösleges voltál. De én elmentem melletted. és megláttam, hogy véredben fetrengsz. Azt mondtam neked, bár csupa vér voltál: Maradj életben! Igen, azt mondtam neked, bár csupa vér voltál: Maradj életben!” És akkor azt éltem át, hogy nincs nagyobb teher az életben, mint az el nem rendezett adósság, a meg nem bocsátott bűn, a céltalan, magába forduló élet, az istennélküliség kozmikus sötétsége és vacogása. Éreztem a pokol örvénylő sötét mélységét, és ugyanakkor átéltem az Isten feltámasztó erejét, bűnből, halálból, ördög hatalmából kiragadó hatalmát, a bűnbocsánat és szabadulás semmivel össze nem téveszthető örök örömét. Sziklára állította lábamat, életemet; megújított; célt és értelmet kapott minden. Övé lettem. Nála és Benne mindent megkaptam. Azóta is O hordoz, tanít, újít és visz a végső cél, a mennyei haza felé. Hirdetem a tőle kapott megbízás alapján minden Testvéremnek a jó hírt, az örömhírt, hogy Isten tud rólunk, szól hozzánk ma is és kész új életet adni. Elénk adja ma a halál és az élet útját és megadja a választás lehetőségét és ajándékát. Megfáradt, öreg Európánk félretette Istent és az O igéjét. Földrészünkön évente 1 millióval kevesebb a keresztények száma és hetente egy gyülekezet szűnik meg. Ma a halál kultúrája vesz körül minket. Minden csillogás, reklám, szemfényvesztés. Nyugati civilizációnk lassan, de biztosan halad a pusztulás felé. Relativizál, viszonylagossá tesz, sokszor semmibe vesz és megtapos minden egyetemes emberi és isteni értéket. Az élet törvényét, a megváltás egyik legnagyobb ajándékát, a tíz parancsolatot, az igét kimagyarázza, félredobja:- Az egyedül igaz, valóságos Isten helyett más istenekkel tölti be életét, szívét, velük paráználkodik. Olyanokkal, amelyek nem beszélnek, manipu- lálhatóak, és nem szólnak bele döntéseibe.- Nem szenteli meg az ünnepnapot, sőt éjjel nappal robotol, nyüzsög, hangoskodik és a saját maga által geijesztett zajtól már nem hallja Teremtője neki szóló hangját. Nincs isteni csendje, pihenése, szolgálata. Egy istene maradt csak, ő maga, maga számára.- Nem tisztel sem apát, sem anyát, őket elfelejti, megveti, csak magával törődik. De vannak-e még Isten szerinti apák és anyák, akik örömmel fogadják be életükbe a gyermekeket és áldozatosan nevelik őket?- Öl, pusztít a mai ember természetet, vizeket, hegyeket, állatokat, magzatot, de városokat és országokat is, saját magát is. Megideologizálja az időseknek és a betegeknek a biológiai életből való kikapcsolását.- A paráznaság, vagyis a házasság megtörése népszokássá vált. Megtörli az ember a száját és megy a következőhöz. Még meg sem köti a házasságot, már előtte íuvel-fával csalja leendő társát és közben, de utána is. És ez az egyházban is lassan elfogadottá lett.- Lop a mai ember időt, energiát, ötletet, életet. Más vagyonát ritkán gyarapítja.- Hamis tanúsággal, szeretetlenül, felszínesen ítél, bajt kever, háborúságot okoz.- És kíván, kíván, kíván mindent: házat, hazát, házastársat, bármiféle tulajdont, mert elvesztette a mértéket, a békét, a harmóniát. Mindez a halál, a leépülés útja. Úgy tűnik, távol a szabadulás. Isten mégis közöttünk jár-kel, és látja mindezt. Látja a Magyarországi Evangélikus Egyházat is erőtlen állapotában. Ma még ezt mondja, kiáltja: Ember hol vagy? Hová jutottál nélkülem? Hová rohansz? Állj meg! Térj meg! Szabadulj meg! Maradj életben! Maradj életben, magzat, akit hazánkban is évente tízezrével pusztítanak el, mint valami káros daganatot! Istenem, az utóbbi évtizedekben öt millió emberi élet végezte így! Ha ők mind kiáltanak, ki viselheti el ezt a különös kozmikus halálkórust? Maradj életben, gyermek- és ifjú, akire rázúdít környezete minden szennyet, értéktelen bóvlit, akit az orweli vízió szerint manipulálnak, a tudatát szűkítik és mossák, amíg kretenizált fogyasztói és választói bábbá nem teszik. Isten pedig szépséget, szabadságot és méltóságot adna neki. Mindnyájan felelünk értük. Nem a világból kell kivonni őket, hanem be kell adni nekik az ellenanyagot a fertőzéssel szemben. Fertőzött országban, halálosan fertőzött társadalomban élünk. Nagyobb a veszély ma, mint a kommunizmusnak nevezett korszakban, mert akkor világosabbak voltak az erővonalak. Ma mindent összemosnak, összekevernek. Maradj életben, középnemzedék, aki hordozza a fiatalabb és az idősebb generáció terheit, akivel el akarják hitetni, hogy csak igavonásra, evésre, vásárlásra és televíziónézésre van. A kényszerrohanásban megállítja az infarktus, a rák és a magas vérnyomás. Pedig Alkotója saját képére és hasonlatosságára szeretné újjáteremteni, munkatársává akarja tenni a világban, hogy gondozza és őrizze környezetét. Maradj életben, idős testvér, akit elhagyva, fölöslegessé téve megaláznak, pedig az ősz hajat tisztelni kell. Igen sokat tud adni utódainak tapasztalataiból. Maradj életben, szerelem, házasság, család! Isten szép és szent ajándékai, melyet a korszellem semmibe vesz. Szomorú, hogy érvelnünk kell a tiszta szerelem, nemiség és házasság mellett. Isten akarata az egy férfi és egy nő életreszóló szövetsége. Maradj életben egyház, aki annyi külső és belső bűn, nyomorúság és üldözés után még létezel a XXI. században is, akit sokan legszívesebben ma is szétvernének, megszüntetnének, akit bomlasztanak, aki magad is hűtlenné lettél a mennyei Vőlegényhez. Ne add fel, nézz Megváltódra, kövesd Őt és részesülj az Ő életében! Maradj életben, nemzet, magyar nemzet, akit körbeamputáltak, gyarmattá tettek, és gerincét törték, akinek még sírnia sem szabad sorsa miatt. Térj meg Istenedhez, töltsd be szolgálatod, hivatásod: legyél a környező népek, románok, horvátok, szer- bek, osztrákok, szlovákok, ukránok számára áldás! Isten eléd adja a halál és az élet útját. Válaszd az életet! Ö igent mondott rád, bármilyen helyzetben is vagy. Mondj te is igent Rá! Fogadd el Öt ma, talán életedben először! De akkor is megújíthatod a szövetséget, ha hűtlenné lettél, mert Ő hű maradt, magát meg nem tagadja. Valid meg Neki, hogy életed bűnné lett! Vidd Hozzá napi vétkeidet is! Add át szívedet, életedet teljesen, visszavonhatatlanul! Fogadd el, mint Szabadítót, Megváltót! Ő kész arra, hogy megbocsásson, megújítson, betöltsön erejével, szeretetével. Imádkozzunk! Uram, Jézus! Köszönöm, hogy szeretetből szeretet- re, örök, teljes életre teremtettél engem. Köszönöm, hogy a bűn okozta szakadás, kiűzetés után sem feledkeztél meg rólam, utánam jöttél, megláttál és lehajoltál hozzám. Magadhoz ölelted bűnös, megfáradt életem. Köszönöm, hogy ma is szóltál hozzám. Kérlek bocsásd meg bűnömet, hogy nélküled éltem és bűneimet, melyeket hiányod miatt követtem el. Köszönöm, hogy értem is meghaltál a kereszten és testedben vitted fel bűnömet, fájdalmamat a fára. Add nekem Szentlelkedet, hogy ne saját erőmre hagyatkozzak. Irgalmas szeretetedbe ajánlom magamat! Ámen.
