Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-11-09 / 45. szám
rom: milos juzsef Eva ngélikus Elet 2003. NOVEMBER 9. 5. oldal Trójában nem lesz háború Giraudoux-bemutató az Evangélium Színházban „Lebegő zeneisége olykor már-már vershatásúvá teszi prózáját, máskor a felvilágosodás egyszerű, egyértelmű szabatosságával fogalmaz. Egész életművén ott lebeg az alkonyati polgárság általános bizonytalansága, kiábrándultsága, céltalansága, de mindez egy nagyon okos és nagyon vonzó, szellemes ember szemével nézve... Szüntelen derűje sohasem harsogó kacagás, mindig meghúzódik mögötte valami szomorúság... Tündéri lebegés ez: sohasem ér partot sem a hit, sem a tagadás révében” - jellemezte a 19. század francia irodalmának egyik legegyénibb hangú íróját a Trójában nem lesz háború 1946-os budapesti bemutatója után Hegedűs Géza. Munkásságának ezen gyöngyszemét Jean Giraudoux a második világháború kitörése előtt írta. A két világháború között mutatta be a trójai és görög emberek két háború közti életét, gondolkodását és békevágyát. Nem véletlen, hogy a francia írók ez idő tájt szívesen dolgozták fel az antik és görög témákat. Értéküket abban látták, hogy a modem színek és az antik környezet paradox kettőségének izgalmas játékát minél több aktuális, haladó szellemmel tölthetik meg. A szellemes, sokszor szikrázó dialógusokban helyezték el az „alapproblémát”, a háború kérdését. Trójában is él a béke vágya, miközben a háború hívei szervezkednek. A múlt embereivel, hőseivel és áldozatavinni a nemzetek életébe? Előre látta a háború végzetét: a pusztulástól akarta menteni az emberiséget - a Trójában készülődő háború felidézésével... Hiába! A múlt üzenetét nem értették meg. Kitört a második világháború - a téma ma is fejünk felett lebeg. Ezért látta időszerűnek Udvaros Béla - az Evangélium Színház nagy megpróbáltatásokat átélt rendezője - a francia iró művének bemutatását. „Giraudoux kialakítja azt a lelkiállapotot, amely a korok és társadalmak fölötti lebegésbe emel: költészetben oldja fel az ellentéteket” - vélekedett Udvaros Béla. Valóban, költői sorokban, szikrázó és ugyanakkor hitet, reményt árasztó dialógusokban oldja fel az ellentéteket. A hit, Helénát, Menelaosz görög király feleségét, akit a görögök visszakövetelnek. Bízik Páris józanságában, Helena visszatérésében, és a háború kapuit „bezáratja”. De a „béke beteg”, mondja Andromakhé látnoki tehetségű sógornője, Kasszandra. Megható és elgondolkoztató Hektor (Lénárl László) békevággyal teli, a háború halottainak emlékére, a béke védelmében mondott lírai beszéde - mintha az evangélium sorai csengenének fülünkben. Ám éppen akkor, amikor a bölcs öreg királynő, Hekuba még örömmel kiáltja: „békében vagyunk!”, kötnek ki a görögök hajói, jelenik meg az első görög, Ajax, és brutális, gyalázkodó hangon provokálja Hektort... A háború kapui lassan mégis kinyílnak... így válik Jean Giraudoux 1935-ben irt műve, költői előérzete időtálló figyelmeztetéssé, az Evangélium Színház pedig tizenkilencedik bemutatójával irodalmi kincsek mentőjévé. Egyenként is dicséret és köszönet illeti a művészek lelkes játékát, a rendezést, Hums Anna Mária díszlet- és jelmeztervező színekkel is hangulatot teremtő munkáját, Pacher Gréti zenei összeállítását. ival mutatnak rá a ma emberének aljasságára, nyereségvágyára, ostobaságára, amit társadalmi adottságaik sokszor csak fokoznak. Vajon milyen előérzetre hallgatva döntött úgy az író, hogy több mint fél évszázaddal ezelőtt a gyűlölettől izzó világhatalmi vetélkedésben, szervezkedésben az antik tragédiák feldolgozásával, újraélesztésével akar utat mutató fényt remény és szeretet csodálatos szavai hangzanak el a darab célját megértő, átér- ző művészek ajkán. Milyen hittel teli hangon mondja Andromakhé a dráma kezdetén: „Trójában nem lesz háború”, és a gyermeket váró asszony boldogságával fogadja férjét, az előző hadjáratból győztesen hazatérő Hektort. O, a fejedelem idősebb fia sem gondol újabb harcra, bár tudja, hogy öccse, Páris elragadta Október 30-án, a bemutatón Udvaros Béla rendező köszöntötte az előadás nézőit, majd Ivan Gut, a Francia Intézet nyelvi laborjának vezetője méltatta az újra felfedezett szerző munkásságát. Schelken Pálma További előadások a Duna Palotában (Budapest V., Zrínyi u. 5.): november 6., 14., 15., 20., 21., 29. este 7 óra, december 4., 5., 10. este 7 óra. 75 év Képek a Budapest-Kelenföldi Evangélikus Egyházközség életéből Nehéz saját szerkesztésű könyvről ismertetőt írni, hiszen sehogy sem jönnek a jól bevált fordulatok, miszerint: „tanulságos az a szép kivitelű kiadvány, mely több mint száz fotón és tizenhat lelkész írásain keresztül igyekszik bemutatni a 75 éves templomát ünneplő kelenföldi gyülekezet történetét”. Azonban könnyű is, mert a szerkesztő többet tud egy olvasónál. Tudja például, mekkora levéltári „fogás” volt az ötvenes években kitelepített gyülekezeti tagok listája. Tudja, milyen nagy erőkkel keresték a párhuzamos témájú régi és új fényképeket: szegények szeretetvendégsége a harmincas években, erdélyi menekültek támogatása a nyolcvanas évek végén, család- segítő ruhagyűjtés ma. Vagy üres pusztaság a Lenke út környékén a húszas évekből és rövid tíz évvel később már a körbe kinőtt házak közül alig kilátszó templomtorony. Tudja, menynyi fejtörést és utánajárást okozott az egyházközség egykori és mai lelkészeitől származó egy-egy cikk, tanulmány, szépírás, jelentés vagy statisztikai beszámoló kiválasztása. A szövegek a még templom nélküli közösség lelkészének, Szüts Gábornak a szavaival kezdődnek: „Minthogy visszatekintésre sok okunk nincsen, azért jobb, hogyha azzal foglalkozunk, ami előttünk áll.” A nehéz próbákat megélt Ordass Lajos, Kendeh György, Bottá István és a hűségesen munkálkodó többi lelkész szavainak sorát Blázy Árpád iktatási igehirdetése zárja: „hogy amit Tőle ingyen kaptunk, azt bátran, ingyen adjuk tovább”. A szerkesztő azt is tudja, mennyit vívódott Martos Katalin, mire megtalálta azt a stílust, amellyel vissza tudja adni fejezetkezdő grafikáiban a templom rejtett zugait és íveit. Végül a szerkesztő látja igazán, mekkora munkával tudta ilyen színvonalas, külsőbe „csomagolni” az összeállított anyagot Győri Tamás, a műszaki szerkesztő. A könyv kapható az Üllői úti és a Deák téri evangélikus könyvesboltban, illetve 1350 Ft-os áron megrendelhető a gyülekezettől is. Harmonia Sacra 2003 Második évtizedébe lépett a két testvérváros, Észak- és Dél-Komárom nagy egyházi rendezvénysorozata, a Harmonia Sacra Danubiana. Több száz énekes, zenész és az egyházművészet iránt érdeklődő találkozott ismét, hogy rohanó világunkban felhívja a figyelmet az állandó értékekre, az isteni ihletésű igényes emberi alkotásokra, a szakrális művészet létjogosultságára. Az október 18. és 31. között tartott bőséges programkínálatból e helyütt természetesen csak néhányat van módunk kiemelni. „Elő egyházművészetünk” címmel konferencia keretében vitattuk meg az isten- tisztelet és a liturgikus tér évezredes hagyományokból táplálkozó kapcsolatát, és elemeztük a különféle építészeti megoldásokat. Az evangélikus egyházban mindig egészséges mértékben éltek a művészetek adta lehetőségekkel. A konferencia bevezető előadásában Szabó Lajos, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora a lutheri szemlélet alapján vázolta a teológia és a művészetek kapcsolatát. Holnapy Dénes Márton zsámbéki plébános-építész már kifejezetten a liturgikus térről, annak megoldási lehetőségeiről beszélt gazdagon illusztrált előadásában. • Trajtler Gábor orgonaművész pedig az ének, az orgonazene és a liturgia, illetőleg az orgona és a liturgikus tér, a templom kapcsolatát taglalta. A Szlovákiai Református Egyház püspöke - Erdélyi Géza - egyetemi diploma- munkáját a templomépítészetből írta. Beszámolójában elsősorban a Felvidék református templomairól, berendezéseiről beszélt. Nagy Tamás Ybl-díjas építész ismerős az Evangélikus Elet olvasói előtt is. Szép vallomását nemrég olvashattuk a Liurgikus sarok című rovatban - a szervezők ennek kapcsán hívták meg őt Komáromba. Vetített képes előadásában az általa tervezett dunaújvárosi templomot mutatta be - a gondolat születésétől a megépült istenhajlék legapróbb részletéig. Prezentációjában a készülő tatabányai evangélikus templom terveire is kitért. A többdimenziós látványtervek kellően érzékeltetik, hogy jelentős városképi „elem”, ugyanakkor igazi „imádság háza” épül majd ott. A fesztivál másik rangos eseménye a három történelmi egyház felsőfokú intézményeinek élén álló tanárok, illetve az ezekben tanuló diákok találkozója volt. Az ökumenikus kerekasztal-beszélgetés- re a Kálvin János Teológiai Akadémia könyvtártermében került sor. Szabó Lajos, a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora, Sulyok Elemér, a pannonhalmi Szent Gellért Hittudományi Főiskola igazgatója és - házigazdaként - Molnár János, a Kálvin János Teológiai Akadémia dékánja igazi ökumenéről tett tanúbizonyságot. Szinte csodálattal kiálthattunk fel - sokkal több: a lényeg az, ami összeköt minket! Külön ki kell emelni a Szent András- templomban mintegy 250 énekes részvételével bemutatott ünnepi misét, s ezen belül - az mtv evangélikus egyházi műsorából felfedezett - Creative Tuba Quartet liturgikus hangvételű játékát. A Harmonia Sacra Danubiana egyház- zenei-egyházművészeti fesztivál a hagyományok szerint október 31-én - a reformációi istentiszteletek sorával - zárul. A szlovákiai városrész, Észak-Komárom református templomában többszörösen ünnep volt ez a nap, hiszen a műemléki felújítás után az úrvacsorái asztalra ismét felkerült az 1783-ból származó, gyönyörűen hímzett, hatalmas úrvacsorái terítő. Az ünnepi istentiszteleten a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus (Gimnázium) Líceum 52 fos énekkara hatalmas erővel zengte Szokolay Sándor művét, amely talán az egész rendezvénysorozat mottója is lehetne: „ÁldjukIsten nagy kegyelmét!” stu Megtalálták az ellopott Vizsolyi Bibliát Egy komáromi családi ház padlásán sértetlenül találtak rá a rendőrök a múlt év elején ellopott Vizsolyi Bibliára, amelyet - a reformáció emléknapjának előestéjén tartott sajtótájékoztatón - Berta László dandártábornok, megyei főkapitány már vissza is adott a református egyház képviselőinek: Csomós József püspöknek és Sipos Vízaknai Gergely helyi lelkésznek. Az eddigi vizsgálatok szerint a Bibliát azért vitték el, hogy nyomdai úton hamisítsák. A vizsolyi református templomból az elmúlt év februárjában lopták el Károli Gáspár nemzeti kincsnek számító, 1590-es kiadású Bibliáját. A rendőrség ez év szeptember 6-án egy közúti ellenőrzés során előállított egy férfit, aki - a rendőrök legnagyobb megrökönyödésére - előadta, hogy élettársával együtt részt vett a Biblia ellopásában. Kihallgatásukkor elmondták, hogy egy budapesti magánnyomozó megbízásából cselekedtek. A magánnyomozót már a Biblia ellopása után őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték, de az ügyben eljáró Encsi Városi Bíróság a bizonyítékokat nem találta elegendőnek, és szabadlábra helyezte a férfit. Neki október elején kellett volna megjelennie az encsi bírósági tárgyaláson, de azóta nyoma veszett. Mivel valószínűsíthető, hogy elhagyta az országot, nemzetközi körözést adtak ki ellene. (MTI) Lemezbemutató kancErt: 2003. november 15. le ara XII. kerületi Művelődési Központ (Bp. XII., Csörsz u. 18.) Jegy kapható a Kaláka Zeneboltban Budapest V., Bárczy István utca 10. Tel.: 2B7-533I, www.kalaka.hu MagyarRádióf^ antenna !f| hungária Magyar naraNcJ Ittzés Szilvia
