Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-05-18 / 20. szám
10. oldal 2003. MÁJUS 18. Evangélikus Élet A BIBLIAOLVASÁS ÉVÉBEN... Nyíregyházi bibliatanulmányozó órák Már egy éve minden második hét csütörtök estéjén a Szentírás titkai iránt különösen is érdeklődő evangélikusok és más felekezetűek töltik meg a gyülekezeti termet. Több fiatal is van közöttük, sőt férfiakat is szép számmal láthatunk. A sorozat ötletadó gazdáját és előadóját, Adámi László lelkészt arról kérdeztem, hogy mi a célja ezeknek a bibliatanulmányozó óráknak.- Gyülekezeti tagjainkban merült fel az igény, hogy egy-egy bibliai könyvet részletesebben is megismernének - árulta el. A Szentírás tanulmányozását Mózes első könyvével kezdtük el, és versről versre haladunk. A héber Tóra izraelita magyar fordítását is olvassuk, és az újszövetségi összefüggéseket is felidézzük. Keressük a régi igék mai üzenetét. Sok testvérünk személyes bizonyságtétele igazolja, hogyan munkálkodnak az ember szívében a megértett igék. Eddig, fel nem fedezett részletek elevenednek meg a szöveghű igemagyarázat során, a felmerülő kérdéseket pedig közösen beszéljük meg. így lesznek igazán közeli ismerőseink a távoli múlt nagy alakjai, akiknek élete sok tanulsággal szolgál a mai hallgatóknak is, mert az ő történetükön keresztül maga Isten szól hozzánk. Jézus kijelentéseinek fényében az ószövetségi igék is megvilágosodnak a számunkra, amelyek azért igazán fontosak, mert Őreá mutatnak! Emiatt nem hiábavaló a mi közös munkánk az Úrban. Az a reménységünk, hogy a sorozat a bibliaolvasás éve után is folytatódik, és a résztvevőket a Szentírás további, otthoni, egyéni tanulmányozására bátorítja. Amint egyik énekünkben is valljuk: „Van örök kincsünk!” - s ez nem más, egyedül Krisztus! Az Ő megismerésében pedig egyedül a Szentírás igazít el minket. Lutherral együtt valljuk azt is, hogy a Bibliát legjobban önmaga magyarázza - zárta szavait a lelkész. Minden egyes bibliatanulmányozó óra egyre közelebb visz Isten kijelentett titkának teljesebb megismeréséhez. S mindezek már a tudósító személyes megtapasztalásai is... Garai András A megújult Élim Otthon A Magyarországi Evangélikus Egyház Élim Otthona 1920 óta végzi szolgálatát a rábízott árvák és fogyatékkal élők között Nyíregyházán. Az utóbbi évtizedek alatt sokat változott, szépült az otthon - halljuk a hozzánk betérőktől. Ahogyan bővültek a lehetőségeink, úgy igyekeztünk a gondozottak életkörülményeit is családiasabbá varázsolni. Most az elmúlt 20 év - három legutóbbi - építkezéséről, felújításáról szeretnénk beszámolni. Hogyan is kezdődött mindez? Nyíregyháza finn testvérvárosából - Kajaaniból - az 1990-es esztendő végén egy kamion érkezett felszerelési tárgyakkal megrakodva. Egy olyan „csodakádat” is kaptunk, amelyhez nem volt megfelelő méretű fürdőszobánk. Ez volt tehát a „gomb” a „kabáthoz”, egy új beruházás kezdete. Lehetőségeinket úgy alakította a mi mennyei Atyánk, hogy a szomszédos telekre 1993-ban egy új épületszámyat tudtunk terveztetni és építtetni. A nyíregyházi cég dolgozóinak munkája mindnyájunkat megelégedéssel töltött el. Hat évvel később, 1999-ben egy foglalkoztató elkészültének örülhettünk, melyet az Északi Egyházkerület püspöke avatott fel. Mind a két új épület megtervezése egyik munkatársunk családtagjának érdeme, szeretetének jele volt. Most azért adhatunk hálát, mert a Szociális és Családügyi Minisztérium által 2002 februárjában kiírt pályázaton nyert összegből átalakításokat hajthattunk végre a már nem éppen új épületünk egyik részén. A rekonstrukció megvalósításában nagyon sokan segítettek: a minisztérium és egyházunk munkatársai, illetve a mérnök asszony, akinek a tervei alapján már elkészült egy másik lakóotthon a fogyatékkal élők számára Nyíregyházán. O segített végiggondolni azt is, hogy gondozottjainknak milyen megoldás válna javára. A kivitelezésre ugyanazt a vállalkozást kértük fel, amelyik már kétszer bizonyította, hogy szakmájának kiváló ismerője, és emberségből, a sérült lakók elfogadásából is kitűnően vizsgázott. Az építésvezető, a művezető, a műszaki ellenőr, a statikusok, a kőművesek, a festők, az asztalosok, a villany- és vízvezeték-szerelők, a parkettások, a burkolok, a kárpitosok, a telefonszerelők, a családtagok, az önkéntes segítők és az otthon munkatársai úgy munkálkodtak egymást is segítve, mint akik nemcsak emberek számára dolgoznak, hanem „Valakinek” szolgálnak is ily módon. Meghatódva tudunk csak visszagondolni arra, hogy telefonhívásra milyen rövid időn belül jelent meg egy-egy mester, hogy az éppen keletkezett hibát, problémát mielőbb megoldja. Köszönjük a türelmüket és szeretetüket, hiszen voltak pillanatok, amikor „szikrázott” a levegő, de egy kis idő elteltével az ügyért, a „kicsik ügyéért” mindenki „megszelídült”. S az eredmény? Nem győzünk betelni a látvánnyal, a kivilágosodott, megszépült, megújult szobákkal, folyósokkal. Csak a hála és köszönet szavai tódulnak ajkainkra mindazok felé, akik lehetővé tették, hogy most így élhetünk együtt. Az Úristen áldását kérjük mindnyájuk életére és munkájára. Az Élim Otthon lakói és dolgozói ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 2003. május 18. I„ Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) D. Szebik Imre; du. 6. Balicza Iván; Il„ Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Brebovszky Gyula; II., Modori u. 6. de. fél 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. Fodor Viktor; Csillaghegy-Békás- megyer, III., Mező u. 12. de. 10. Donáth László; du. 4. Fülöp Attila; Óbuda. 111., Dévai Bíró M. tér de. 10. (családi) Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V, Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfi t . ' - j Gyuláné; de. 11. (úrv.) Zászkaliczky Péter; du. 6. (ifjúsági) Honti Irén; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv., konfirmáció) Szirmai Zoltán; du. 5. ifj. szeretetvendég- ség; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/b de. 9. (szlovák) id. Cselovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Smidéliusz András; X., Kerepesi út 69. de. 8. Tamásy Tamásné; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Blázy Árpád; de. 11. (úrv.) Blázy Árpád; du. 6. Sze- verényi János; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Szeverényi János; Budagyöngve, XII., Szilágyi E. fasor 24, de. 9. Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kékgolyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Tóth-Szöllős Mihály; XIII. Frangepán u. 43. de. fél 9. Tóth-Szöl- lős Mihály; Zugló, XIV, Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV, Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV, Régi Fóti út 73. (nagytemplom) de. 10. (úrv.) D. dr. Harmati Béla; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 11. de. 10. (családi, úrv.) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blat- niczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Marschalkó Gyula; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Kosa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Marschalkó Gyula; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Kosa László; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Pintér Tibor; XIX., Hungária út 37. de. 8. Pintér Tibor; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél II. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 57. de. 10. (úrv.) Endreffy Géza. HÚSVÉT ÜNNEPE UTÁN 4. (CANTATE) VASÁRNAPJÁN a liturgikus szín: fehér. A vasárnap lekciója: Jk 1,16-21; az igehirdetés alapigéje: Lk 1937-40. HETI ÉNEKEK: 233,318. Összeállította: tszm Hitoktatás gyülekezetben és egyházi iskolában Híradás az EBBE májusi kerekasztal-beszélgetéséről Az EBBE (Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület) májusi ülése az egyház iskolák, illetve a hitoktatás témájában tartotta kerekasztal-beszélgetését, amelyre Isó Dorottya veszprémi lelkésznőt és Tölli Balázst, a Soproni Evangélikus Gimnázium (Líceum) igazgatóját hívta meg. Gondolatébresztő bevezetőjük Isó Zoltán veszprémi lelkész - Ef 4,7-16 alapján a Krisztusban való nagykorúságról szóló - áhítata és rövid imaközösség után hangzott el. Isó Dorottya (elsősorban) a gyülekezeti hitoktatással kapcsolatban osztotta meg tapasztalatait: a hittantanítás néhány csomópontját villantotta fel - gyakorlati szempontból. Elsőként a hitoktatás helyzetének sokszínűségéről szólt. Úgy vélte: olyan körülmények között kell oktatnunk, amit nem az egyház alakít ki, és amelyben csoda, ha a gyermekekben meggyökerezik valami. Ezt követően a szekularizáció hittantanításunkra gyakorolt hatásáról beszélt. A gyermekek zöme „gyökértelen”, senki nem tanítja őket imádkozni, és jó, hogy a szülők legalább küldik őket a templomba, ha már ők maguk nem jönnek el velük. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy a világ szabadossága az ősi törvényeket dönti le, amit a Tízparancsolat bűnnek mond, nem bűn többé. Az oktatók alkalmasságát és felkészültségét vizsgálva megállapította: mindannyian a diakóniai teológia utáni korszakban vagyunk, és még nem találtunk vissza a lutheri bibliaértelmezéshez. Hitoktatásunkban ezért sokkal többször tanítunk hasznos (ún. kultúrprotestáns) ismereteket, mint Isten üdvtervét, mely Krisztus keresztjére irányul. Sokszor hangsúlyozzuk az ember szabad döntését - holott az ember kegyelemre szorultságát kellene tanítanunk. Sok hittantanár munkáját nehezíti meg az oktatáshoz szükséges segédanyagok szegényes volta. Kevés hittankönyvünk van, munkafüzetek sincsenek. A „hivatalosak” tekintete elsősorban az egyházi iskolákra szegeződik, ami első lépésnek elfogadható, de feltétlenül követnie kellene a többi körülmény feldolgozásának. A Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület katechetikai munkacsoportja igyekszik e felelősségből részt vállalni: a Magassy Sándor által készített hittankönyvet felhasználva kidolgoztak egy „szórványprogramot”, amely egy bibliai olvasókönyvet és öt munkafüzetet tartalmaz. Tölli Balázs a soproni líceumban szerzett tapasztalatairól beszélt, amelyben 1995-től kezdett dolgozni. Az iskola egy része az államtól került vissza, ám a tantestületnek még most (12 év után) is csupán a kisebb része evangélikus. A cél az, hogy egy olyan diákgyülekezet épüljön az evangélikus iskolákban, amelynek tagjai szorosan tartják a kapcsolatot saját gyülekezetükkel - de akik megélik azt a közösséget is, amit egy kortárs közösség tud nyújtani számukra. Az ökumenikus oktatással kapcsolatban elmondta: evangélikus intézményeinkhez hasonlóan a líceumban is sok katolikus gyermek tanul. Úgy vélte: fontos lenne elérni, hogy a katolikus hittanon legalább az evangélikus kereszténység alapjairól legyen szó. (Sajnálatos tapasztalat, hogy még a felvételire érkező diákok között is akad olyan, aki nem tud a katolikus egyházon kívül más keresztény felekezetről...) Gyerekeinkben tudatosítani kell, hogy bármilyen közösségben, környezetben vállalják fel, hogy ők kicsodák. Még akkor is, ha ez kockázatokkal jár együtt - hiszen lenézhetik, megvethetik őket érte. Maga az intézmény közvetít egy olyan értékrendet, amely világos, egyértelmű, és bizonyos esetekben nem tűr megalkuvást. Adott esetben az evangélikus intézménynek fel kell vállalnia, hogy egyes állami kötelezettségeket csak módjával teljesít. Például merjen nemet mondani arra a kezdeményezésre, amely osztályfőnöki órán egy ún. drogtáska segítségével bemutatná a diákoknak a különféle drogfajtákat. Ehhez bátorság is szükséges - ám fiataljaink jól járnak vele, ha megtapasztalhatják, hogy e magatartás nem ismeretlen az evangélikus egyházban. Szakács Tamás Gyógyító hét a Középhalmi Misszióban „Vezess, Jézusunk, véled indulunk” - hangzott el 1984 óta felcsendülő vezérénekünk 2003. április 28-án a Szarvasi Középhalmi Misszió épületében. 1992 óta évről évre tartunk itt, az Isten segítségével visszakapott egyházi iskolában bentlakásos gyógyító konferenciákat, nyári hittanos gyermektáborokat, az idősek részére csendesheteket. A Szarvastól 8 km-re lévő két tanyasi iskola igen alkalmas konferenciák, táborok rendezésére. Ebben az évben Selmeczi Lajos, a gyógyító szolgálat vezetője, Nobik Erzsébet lelkésznő és Bojtos Árpád testvérünk fordította le mindnyájunknak Urunk üzenetét: „Az Úr a te gyógyítód. ” (2Móz 15,26) Hiába akarunk mi magunkon segíteni, akarattal, gyógyszerekkel, alternatív módszerekkel, erőszakkal megváltani önmagunkat - nem megy. Csak az Úr Jézus kegyelméből, a hitet elfogadva indulhatunk el a gyógyulás útján. Az Úr üzenete a Zsidókhoz írt levél 11., Máté evangéliuma 5. fejezetéből, illetve a tékozló fiú történetéből (Lukács 15) szólt a betegekhez és a hitben már elindult, erősödni vágyó testvérekhez. Itt, Középhalmon sok beteg értette meg és fogadta el, hogy a vigasztalás nem az alkohol, drog, nikotin és egyéb szenvedélyek által történik, hanem Krisztus Urunk megváltó kegyelméből. „Csak Jézus ad nyugalmat, midőn a harc kemény” - énekeltük. Budapestről, Tatáról, Csabacsüdről, Ör- ménykútról, a középhalmi tanyavilágból és Szarvasról gyűltünk össze gyógyulni vágyó és már szabadult, hitben növekvő testvérek. Az utolsó napon a szomszédos Békésről Cs. Kiss Andor református esperes vezetésével a békéscsabai kék keresztes csoport volt a vendégünk. Isten megáldotta ezt a hetet. Egy kivételével mindnyájan bűnbánóan járulhattunk az Úr asztalához. Jó lenne, ha mindenki megfogadná Istenünk intését: „élőtökbe adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd hát az életet. ” (5Móz 30,19) Hálát adunk Urunknak, hogy újra megengedte ezt a gyógyító alkalmat. Továbbra is kérjük lelkészeink és testvéreink imádkozó segítségét ehhez a munkához. Dr. Sárkány Angyal rcmnnT ORMOS INTÉZET EGÉSZSÉGÜGYI ALAPÍTVÁNY A reuma A reuma a közhiedelemmel ellentétben nemcsak az ízületekre, hanem az egész szervezetre kiható betegség. A népesség 1 -2 százalékát érinti, de a nőknél háromszor gyakrabban fordul elő. Kialakulásának okai között első helyen a genetikailag kódolt hajlam áll, és a legújabb kutatások nem zárják ki a vírusos és bakteriális fertőzés lehetőségét sem, ez utóbbi azonban még nem bizonyított. Az ízületi gyulladás az egész szervezetben lejátszódó gyulladásos betegség, amely főleg az Ízületeket és az ízületi porcokat érinti (egyszerre mindig több ízületet és porcot), de a szervezet egyéb részén lévő szövetekre is kihat. A bőr alatti kötőszövetekben nagyobb, míg a szívet borító hártyán kisebb göbök képződnek, és rosszabb esetben a szív belhártyájának gyulladását is okozhatja. A gyulladás megtámadhatja a szemet, a szájat, illetve minden testrészt, ahol nyálkahártya van, és kiszáríthatja azokat. A tünetek mindig alattomosan kezdődnek, eleinte egyrészt nem is szembetűnők, másrészt bármilyen más betegségre is utalhatnak. Az Ormos Intézet orvosai hatékonyan működnek közre a reuma kezelésében. Az állapotfelmérő vizsgálat után étrendi tanácsokkal látják el a betegeket, testre szabott zsírszegény diétát írnak elő számukra annak érdekében, hogy az ízületek kitisztuljanak. Akupunktúrás kezeléseket alkalmaznak a fájdalom megszüntetésére. A gyógykúra másik fontos eleme a torna, főleg a reggeli órákban, amikor az ízületek még merevek. Figyelni kell azonban a torna és a pihenés megfelelő arányára, hiszen a túlzott mértékű mozgás fájdalmakat, gyulladást okozhat. Az idős, egyedül élő betegeket azonban betegségük mellett a jövőjük is aggasztja. Az Ormos Intézetben erre is megoldást találhatnak, hiszen az intézet alapítványa eltartási szerződést köt a magányos, idős emberekkel, melyért cserébe gondozzák, támogatják őket. Állandó kapcsolatban állnak velük, hogy ha kell, bármiben a segítségükre siethessenek, megteremtve ezzel azt a biztonságot, amellyel az idős emberek nyugodtan élhetik életük hátralévő napjait. Az Ormos Intézet Egészségügyi Alapítvány címe: 1184 Budapest, Hengersor u. 73. (Bejárat a Bozsik Stadionnal szemben.) Telefon: 295-5963