Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)

2002-12-01 / 48. szám

2002. DECEMBER 1. 5. oldal Ki látott engem? Kiállítás Ady Endre születésének 125. évfordulóján ~^= Evangélikus Élet Érmindszenten, 1877. november 24-én született a magyar irodalom egyik leg­nagyobb személyisége, Ady Endre. Ebből az alkalomból a Petőfi Irodalmi Múzeum - Hegyi Katalin rendezésé­ben - életmű-kiállítással emlékezik a halhatatlan költőre. A megnyitón Őze Áron színművész több Ady-verset adott elő: elsőként a „Ki látott engem?” című költeményt, a kiállí­tás címadó versét szavalta el, majd'a „A Szajna partján”, „Az eltévedt lovas” és más költemények következtek. Ezután Berki Márta zongorán és Berki Sándor hegedűn játszotta el Massenet, Dvorák és Brahms egy-egy művét, majd Kemény István költő Adyról mint kortársunkról mondott filozofikus, ihletett szavakat. Rámutatott arra, hogy Petőfi és Ady is ak­kor halt meg - idő előtt -, amikor az or­szág idegen megszállás alá került. A kiállítás egyetlen teremben, időrendi sorrendben emlékezik meg Ady Endre életútjáról. Szüleinek, Ady Lőrincnek és feleségének a képe után az ifjú költő szép, egyenletes, nagybetűs írásával a kor szo­kásának megfelelő - emlékkönyvbe írt - költeményét olvashatjuk. „A hepehupás, vén Szilágyban” a szülői ház meghatáro­zó szerepet játszott a költő életében. Az egyik tárló a Zilahi Református Wes­selényi Kollégium nagynevű tanárait idézi fel: dr. Both István magyar- görög-latin-filozófia szakos tanárt, akit a Kisújszállási Református Gim­náziumból hívtak meg Zilahra, és Kincs Gyulát, a történelem, valamint a görög és a latin nyelv tanárát, az is­kola későbbi igazgatóját, a „Szilágy­ság” című lap szerkesztőjét, Ady leg­kedvesebb nevelőjét. Elsőként ő fedezte fel a költő tehetségét, lapjá­ban közölte első költeményét is. Ady . később is gyakran felkereste Zilahot, főként régi kedves iskolája miatt. Kincs Gyulát is minden alkalommal meglátogatta. A „Kincs Gyula halá­lára” című verse sokat elárul abból a szeretetből és tiszteletből, amelyet a kiváló pedagógus iránt érzett. A szeretett tanár temetésekor - szemtanúk szerint - Ady azt kiáltotta: „Második apámat vesz­tettem el benne.” A Zilahi Református Wesselényi Kol­légiumban a Bibliát, a tudományosságot, az emberséget állították az oktatás és ne­velés középpontjába. Nyitottságra buzdí­tották a diákokat. A természettudomá­nyos ismereteket - az akkor még szokat­lan - kísérletező-szemléltető módszerrel Konferencia az evangélikus néprajz ügyéről A Magyarországi Evangélikus Egyház konferenciát rendez az evangélikus néprajz ügyéről, kutatási lehetőségeiről, jövő tervei­ről 2002. december 12-én 10 órakor az evangélikus egyház székházában (1085 Budapest, Üllői út 24., I. em. tanácsterem). Előadók: dr. Szigeti Jenő, Tátrai Zsuzsanna, Veres Emese-Gyöngyvér. A Konferencián bemutatásra kerül Veres Emese-Gyöngyvér Gergely napjától Péter Pálig című könyve. Dinnyés József-dalestek az unitárius könyvüzletben Az esztendő két utolsó hónapjában Dinnyés József daltuiajdonos ad koncertet szerdánként, délután 18 órai- kezdettel a Heltai Gáspár unitárius könyvesboltban (Budapest V. kér., Alkotmány utca 12. Telefon: 311-22-41). Műsor: December 4.: Énekének, dalok kisiskolások részére December 11.: Hamszin éj- Izraelben élő magyar költők versei December 18.: A hónapforduló dalai * December 25.: A boldogító törvény - Szenczi Molnár Albert zsoltárfordítása A Heltai Gáspár könyvesboltban Dinnyés József összes hangfelvétele megvásárolható! oktatták, a természet ismeretére és szere- tetére nevelték a diákokat. A kiállítás be­mutatja az iskola régi épületét, amelyen ma emléktábla hirdeti, hogy valaha ide járt Ady Endre. A szép, magyaros hom­lokzattal ékesített új épület ma is Zilah egyik legszebb műemléke. A kiállításon fényképek mutatják be Ady verseinek, prózai alkotásainak ihleté­it, valamint a közeli barátok fotójára is vet­hetünk egy pillantást. A kiállítás további erényei közé tartozik az is, hogy - a gaz­dag kézirattárnak köszönhetően - több eredeti Ady-kéziratot is megtekinthetünk. Talán kevesen tudják, hogy a költő szabadkőműves volt. Külön tárló mutat­ja be szabadkőműves bőrtáskáját, „Mar- tinovics-páholy” felirattal, Ebben tartot­ták szabadkőműves tárgyait, de ma már csak fehér kesztyűje található benne. Ilyen kesztyűt minden szabadkőműves kapott a páholyba történő felvételekor, amit aztán a szertartásos összejövetelek alkalmából viselt. Ady Endre 1912-ben lett a „Martinovics-páholy” tagja. Ma­gyarázatra vár azonban, hogy Ady ha­gyatékában e páholy érme helyett miért a „Könyves Kálmán, az Előítéletek Le­győzéséhez” páholy érmét találjuk. En­nek a páholynak a költő sem rendes, sem tiszteletbeli tagja nem volt. A „Martino­vics-páhőly” zászlajára a költő eszméit írta: a haladást, a magyarságot, a kultúra felemelését, a társadalmi igazság kihar­colását. Az Ady-kötetek első kiadásait is meg­tekintheti a látogató: Az „Új versek”, az „Üdvözlet a győzőnek”, a „Menekülő élet”, a „Elalottak élén”, a „Magunk sze­relme”, a „Szeretném, ha szeretnének”, „Az utolsó hajók”, a „Margita élni akar”, a „Vér és arany”, a „Holnap”-antológia és Mivel az egész kulturális műsort a templomban tartották, Papp Oszkár - a barátok által ismertebb nevén: Japi - a szakrális tér általános definíciójával kezdte bemutatkozását. Egy ilyen tér fa­lai - íme - most helyet adtak az ő képe­inek is. Papp Oszkár Hamvas Béla elis­merő kritikáját idézete, amely szerint művei meditációra alkalmasak. A medi- tálás pedig nem más, mint a keleti vallá­sokban - főleg a buddhizmusban - alkal­mazott gyakorlat a szellemi elmélyülés elősegítésére. Papp Oszkár sokat foglalkozott a ke­leti kultúrákkal, S ahogy bevezetőjében mondta, ő is eljutott Berzsenyi Fohász­kodásának örök igazságáig: „Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér, Csak titkon ér­ző lelke óhajtva sejt...”. A kérdés az, hogy mi, laikus nézők, akiktől távol állnak a Kelet meditációs gyakorlatai, mit lássunk Japi képeiben. Nem tudom. Erre nincs recept. Még meg­felelő jelzőt sem találok jellemzésükre. A természet színeiből, struktúráiból és orga­nikus vonalaiból ellesett teremtő improvi­zációk ezek. Azt csak a hozzáértő szem veszi észre, hogy mindehhez milyen el­mélyülés és technikai tudás szükséges. A több más kötet is szerepel a listán, amely megjelenésekor hatalmas változást ho­zott költészetünkben. A versekből papír­szalagokra felfüggesztett idézetek olvas­hatók. Ady Endre életútját követve Érmind- szent, Nagyvárad, Budapest, Párizs Ady- korabeli utcaképét nézheti meg a látogató hiteles fényképek segítségével, Ady szál­lásainak bemutatásával. Az egyes helyek mellett a költő vallomásai olvashatók, amelyek a megjelölt tájra vagy személyek­re vonatkoznak. Versein kívül legfontosabb prózai meg­nyilatkozásaiból is kiállítottak egy-egy részletet. „Egy ismeretlen Korvin-kódex margójára”, „A magyar Pimodán”, „Poéta s publikum”, „Félelem és írás” - és még számos más jelentős írása található még a gazdag kiállításon. Ady múzsáinak fényképei külön tárló­ban kaptak helyet: itt van Dénes Zsófia, Csinszka, vagyis Boncza Berta, valamint Léda, azaz Diósiné Brüll Adél több képe. Olvashatjuk Csinszkának Ady Endréhez írt költeményét is. Asztalokra kitéve dokumentumokat láthatunk Ady Endréről - kávéházi lapo­zó formájában elkészítve. Az egész kiállítási termen uralkodik a középpontba, mesterséges zöld dombra ál­lított eredeti kopjafa. Ezzel jelölték meg a költő nyughelyét temetése­kor. A kopjafát Karacs Márton fa­ragta Zoltai Lajos terve alapján, s amely 1919-ben, a költő halálakor került a Kerepesi temetőbe. Később a szép mívű csónakos fej fát felvál­totta a hatalmas, művészi fehér szo­bor, és a faragott fát a múzeum őri­zetére bízták. A csónakos fej fa elé kicsiny televízió-képernyőt tettek. Ennek segítségével eredeti filmfel­vételeket lehet megtekinteni Ady Endre búcsúztatásáról. A költőt a Magyar Nemzeti Múzeum előteré­ben ravatalozták fel. Több tízezres tömeg lepte el a múzeumkertet, még Arany János szobrára is felmásztak, hogy jobban láthassanak. A búcsúztató be­szédet Móricz Zsigmond írta meg. A mag­nófelvételen ezt Őze Áron mondja el, de - fülhallgató segítségével - több Ady verset is meghallgathatunk, Latinovits Zoltán művészi tolmácsolásában. A megnyitó ünnepség záróakkordjaként az „Ides” (Ady Endre édesanyja) receptje szerint készült édességekkel, a költő ked­venc süteményeivel kínálták a látogatókat. Berényi Zsuzsanna Agnes képek láttán, konkrét asszociációk híján is megsejtettem valamit a minket körülve­vő természet végtelen kapcsolatrendsze­réből. Látványélményként ez nem kevés. A kiállításhoz kapcsolódó koncerten Pál Diana zongorán, Szűcs Ilona és Kórodi Júlia hegedűn, Farkas Tamás fu­volán Bartók-népdalfeldolgozásokat ját­szott. Pál Diana, a békásmegyeri közös­ség orgonistája által jó érzékkel ki­választott, székely, magyar, szlovák és román népdalokra íródott kamaraművek hatásosan egészítették ki Japi képeinek szellemi mondanivalóját, hiszen a fel­dolgozás sohasem azonos az eredeti mű­vel, hanem annak gyökereiből sarjadt új alkotás. Külön köszönet Pál Dianának és a két hegedűsnek, hogy az egyes zeneda­rabokat néhány szóval be is mutatták. Az „összegyülekezés” vecsemyével zárult. Dr. Fabiny Tibor professzor a te­ológia nyelvére transzponálta, amit az­nap a művészet a közösségnek nyújtott. Az alapigéből (ÍJn 1,5-7) a 6. vers szólt hozzám a leghangsúlyosabban: „Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van vele, és sötétségben járunk, akkor hazudunk, és nem cselekesszük az igazságot. ” Pamer Nóra Egyházunk honlapja az interneten: www.evangelikus.hu „Összegyülekezés” Békásmegyeren A novemberi „összegyülekezés” a szokottnál is kellemesebbre sikerült a csillag­hegy-békásmegyeri templom vörös téglafalai között. Ezúttal Papp Oszkár festő­művész alkotásaival ismerkedhetett meg a közösség. November 17-én a művész személyes bemutatkozásával és szakértő barátok - Mezei Ottó művészettörté­nész, Márton László író, Bethlenfalvi Géza orientalista - hozzászólásaival egé­szült ki a képek nyújtotta látvány. Advent 2002 - virágokkal „Karácsonyjöjjön, Karácsony És száz jézusi seben Nyiladozzék ékes bokréta. ” (Ady Endre) A Magyar Virágkötők, Virágkereskedők Szakmai Egyesülete és a Néprajzi Múze­um .Advent 2002” címmel rendezett ki­állításának gondolatát, célját hűen tükrö­zik a költő „Virágos karácsonyi ének” című versének sorai. Az „Adventi virág- kiállítás”, a „Legszebb adventi koszorú a természet kincseiből”, az „Adventi láto­más - karácsonyi térkompozíció” ver­senyfeladat kitűnő lehetőséget ad a ver­senyzőnek, hogy az advent üzenetével kapcsolatos gondolatait, látomását el­képzelése szerint fejtse ki alkotásában. Ezt egyaránt láthattuk, érezhettük a ver­senyzők és a díjnyertesek fantáziadús munkáiban november 22-én, 23-án és 24-én, pénteken, szombaton és vasárnap a Néprajzi Múzeum patinás épületében. A tíz esztendeje már hagyományossá vált bemutatónak szinte állandó - vidék­ről is visszatérő - közönsége van. Öröm, hogy számos iskola évi programjába is bekerült, sok tanuló füzettel, ceruzával állt a szebbnél szebb kompozíciók előtt, és rajzolgatta a karácsonyfák újszerű dí­szeit, a díszítési megoldásokat. Az aulában felállított színpadon virágkötőmesterek és fiatal szakemberek mutatták be az adventi és karácsonyi dí­szek készítését - nemcsak a szakmabeli­eknek, hanem az érdeklődő vendégek­nek, a nagyközönségnek is. A hozzávaló alapanyagot és a kész díszeket helyben meg is vásárolhatták azok, akik a jó pél­dát követni kívánták. A múzeum első emeletén játszóházak is működtek virág­kötők, kézművesek és népi iparművé­szek irányításával. , Kedves szokássá vált, hogy ezeken az adventi kiállításokon a múzeum díszter­mében egy-egy kiváló művésznek önálló kiállítása is van „virágfantáziáiból”. Eb­ben az évben annak a virágkötőmestemek a művészetében gyönyörködhettünk, aki megálmodta és elinditotta ezeket a verse­nyeket. Szabó János a kertépítészetet cse­rélte fel a virágkötészettel. „Majdnem 30 éve, hogy megérintett a virágkötészet fuvallata, és megtaláltam a természet forrását. Megtanultam tisztelni a nálam korosabb fákat, a szépen hajló fü­veket, a virító virágokat, a formák sokasá­gát, a kiaknázhatatlan lehetőségek tárházát... 30 év álmainak megvalósulása - bemutató virágokkal, levelekkel, gyö­kerekkel, a természet csodálatos ajándé­kaival. Ez a kiállítás is a természet ajándé­ka...” - mondta Szabó János igazgató, miközben a természet szeretetére, tiszte­letére (védelmére!) figyelmeztető, gondo­latébresztő adventi virágköltészetében gyönyörködtem. Bárcsak minél többen megértenék a virágok üzenetét is, mely­ből oly sok megtalálható a „Természetvo­nalak” címmel, végtelen türelemmel, sze­retettel rendezett összeállításban. Schelken Pálma A múlt rétegei Kiállítás a budai Várban a Szent György téri ásatásokról Az Evangélikus Hittudományi Egye­tem egyhóztörténeti szemináriumának tagjai 2002. november 13-án látogatást tettek a Budapesti Történeti Múzeum­ban, Korányi András doktorandusz ve­zetésével. A Szent György téri ásatások eredményeit bemutató - A múlt rétegei című - kiállításon Végh András régész, az ásatások egyik vezetője kalauzolt végig minket. A Szent György tér a budai Várban a Palota épülete előtt lévő hányatott sorsú terület. A tér mai képe alig hasonlít akár csak a 60 évvel ezelőttihez. Nemcsak a török kor vagy a szabadságharc ostro­mai, hanem a II. világháború és a későb­bi „területrendezés” is pusztította. így ma is romos épület, a volt Hadügymi­nisztérium egy része fogadja az arra já­rót. A tér túlsó oldalán a nemrég felújí­tott és oly sokat emlegetett Sándor- palota, a jövendő köztársasági elnöki re­zidencia helyezkedik el. A korábbi idők nyomai már csak a fold alatt lelhetők fel. Az utóbbi években erre járók hozzászokhattak a hatalmas ásatási munkálatok látványához. Mára kiál 1 ítottákk a nagy munka legszebb le­leteit. Az időben visszafelé haladva a 150 éves török uralom idejéből szárma­zó míves keleti cserépedényekkel kez­dődik a kiállítás. A reneszánsz korból egy polgári palo­ta és Mátyás király - eddig csak a kora­beli krónikákból ismert - ágyúöntő mű­helyét találták meg. A középkorból két templom, a híres budai ferences rendház alapfalai és törmeléke került elő. A kö­zépkori zsidó negyed néhány tárgya is megtekinthető. A kiállítás szenzációja egy kút tartalma. A fénytől és levegőtől elzárt üregből kö­zépkori bőr- és textiltárgyak kerültek elő: lábbelik a XIV. századból és egy nagymé­retű, Európában is egyedül álló se­lyemkárpit az Anjouk idejéből. A szerves anyagok általában viszonylag rövid idő alatt lebomlanak, de ezek a leletek a kivé­teles körülmények folytán megmaradtak, így a kiállítás igazi szenzációi. A lábbeli­ken még a csomó is látszik, amit az utolsó használó több mint 600 éve megkötött. Végül a kiállítás zárásaként a Várhegy el­ső emberi településének leleteit láthatjuk. A kiállítás segített élővé tenni a ma­gyarországi középkort, szemináriumunk témáját, de bárkinek tanulságos és érde­kes élmény lehet. A kiállítást még 2003 januárjáig lehet megtekinteni. Szabó András ouno Film Kossuth és az egyházak kapcsolatáról A Duna Televízió Isten kezében című sorozatműsorában november 30-án, szombaton 12.15 órai kezdettel dokumentum-összeállítás lesz látható a 200 éve született Kossuth Lajos és az egyházak kapcsolatá­ról. Szerkesztő: Fabiny Tamás. * A Duna Tv Isten kezében című sorozatműsorának december 7-i, szombati adása Gémes István stuttgarti lelkész és felesége kettős portréját adja. Kezdési időpont: 12.10. Bottá Dénes Felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom